Fizikai és mentális bántalmazás után került a vádlottak padjára állami gondozott ügyfelünk, Norbert. Az állami gondoskodás ahelyett, hogy biztonságot nyújtott volna számára, megalázó, kiszolgáltatott helyzetekbe hozta őt. Norbert nem hagyta annyiban a vele szemben elkövetett visszaéléseket, de szókimondása miatt végül a bíróságon találta magát.

Egyhónapos csúszással nyilvánosságra hozták a kórházi fertőzésekről szóló jelentést. Az ÁNTSZ ünnepel, pedig erre nem lenne semmi oka. Megmutatjuk, mi hiányzik a jelentéséből, és mit mulaszt el megtenni az ÁNTSZ.

A Magyar Idők sikerként ünnepli az otthoni pálinkafőzés emelkedését, a „pálinkaharc nyerésre állását”.Eközben egy szót sem ejt a közel milliós nagyságrendű magyar alkoholbetegről és az ehhez köthető betegségekről, halálesetekről.A kormány, miközben népszerűsíti a pálinkát, nem tesz semmit az alkoholivással járó károk mérsékléséért.Pedig a legalizációk alapeleme, hogy a bevételek jelentős részét egészségügyi és társadalmi célokra fordítják.

Elhinnéd, ha azt mondanám, hogy az emberminisztériumban szerethető és fogyatékos emberek életét jobbá tevő programot dolgoztak ki, amelyet képtelenek végrehajtani, mert egy csökönyös hivatal megbénította az apparátust? És mit szólnál ahhoz, hogy a kitartó hivatal képes megtáncoltatni az EU-s pénzosztó rendszert is? Lássuk, hogy mehet a levesbe 35 milliárd forint. 35 milliárd, amiből 8-10 ezer fogyatékos ember életét lehetne emberségessé tenni, és amivel akkora lökést lehetne adni a hazai szociálpolitikának, mint amekkorával a NASA gyújt az űrsiklók alá.

Blogsorozatunk első és második részében azt néztük meg, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők a kötelező védőoltással kapcsolatban. Ebben a részben amellett érvelünk, hogy miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük. A poszt főbb tanulságai:A jó tájékoztatás következménye a tudatos együttműködés.A fiatalabb korosztály elvárja az ilyen orvos-beteg viszonyt.A tájékoztatási hiányosságok bizalmatlanságot szülhetnek.A tájékoztatási hiányosságok veszélyesek lehetnek.

Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, hogy a kötelező védőoltással kapcsolatos tájékoztatás hiányosságai milyen negatív következményekkel járhatnak. Ebben a részben megnézzük, hogy milyen tájékoztatást kapnak jelenleg a szülők. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt egy közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.Online kutatásunkból az derül ki, hogy a megkérdezettek negyede egyáltalán nem kapott tájékoztatást.Sokszor nem telik el elegendő idő a tájékoztatás és az oltás között, nincs idő feldolgozni, kérdezni.Nagyon gyakran nem személyre szabott a tájékoztatás.Sok esetben nem teljeskörű a tájékoztatás, a szövődményekről, az elmaradás kockázatáról, az ellenjavallatokról nem tájékoztatnak.Nincs jó online tájékoztató, pedig sokan tájékozódnak az internetről.

A kötelező védőoltás témáját hatalmas indulatok övezik. Egy hangos kisebbség vehemensen ellenzi a kötelező védőoltásokat. Mások rögtön felháborodásuknak adnak hangot, ha bárki bármilyen szempontból kritizálja a jelenlegi oltási rendszert.Blogsorozatunkban utánajárunk, hogy mennyire és hogyan tájékoztatják a betegeket ma Magyarországon a védoltásokkal kapcsolatban és megindokoljuk, hogy szerintünk miért fontos a tájékoztatás. Adatainkat egyrészt a TASZ számára 2016 májusában végzett reprezentatív kutatásból, másrészt a TASZ által szintén 2016 májusában végzett közel 3000 válaszadó által kitöltött nem–reprezentatív online kutatásból merítjük.A sorozat első részében azzal foglalkozunk, hogy miért veszélyes a tájékoztatás elmaradása, vagy a nem megfelelő tájékoztatás.A tájékoztatás hiánya bizalomvesztéshez, az pedig  az oltásoktól való elforduláshoz vezethet.Esetleg olyan gyermek is megkapja az oltást, akiknek nem kellene, mert nincsen oltható állapotban, de ez nem derül ki.Sokszor nem derül fény a szövődményekre, illetve nem jelentik azokat megfelelően, ezért az oltóanyagok monitorozása is hiányos. 

A menekültellenes népszavazás előtti gyűlöletkeltő kampány volt a TASZ történetében az első, amiben határozottan állást foglaltunk a szavazat tartalmát illetően, és egy bizonyos (az érvénytelen) szavazat mellett érveltünk. Együttműködtünk 24 másik olyan civil szervezettel, akik a népszavazás érvénytelenítése mellett kampányoltak. A népszavazás érvénytelen lett, és a szavazáson résztvevők 6,3%-a érvénytelen szavazatot adott le. Minden szavazáson előfordulnak érvénytelen szavazatok, de példátlan számuk ezúttal azt jelzi, hogy több, mint kétszázezer aktív állampolgár volt, aki a nemtetszését nem csak távolmaradással fejezte ki, hanem érvénytelenül szavazott. Az eredmény ismeretében most érdemes kicsit azzal is foglalkoznunk, hogy mindez  mit jelent  a jogvédő szervezetünk szempontjából.

 Az európai kamaszok körében enyhén csökkent a droghasználatA magyar tinédzserek az átlag alatt fogyasztanak füvet, de átlagon felül isznak és dohányoznakA dizájnerdrog-fogyasztók jelentős része túl fiatal, hogy megjelenjen a felmérésbenA drogpolitikai szigor nem szorítja vissza a droghasználatot, ahogy az enyhébb szabályozás sem sarkall fogyasztásraAhol a droghasználat egészségügyi kérdés, a problémás fogyasztóknak jobb esélyei vannak a gyógyulásraNégy évenként esedékes az az európai, átfogó felmérés, ami a 15-16 éves korosztály legális és illegális droghasználatát elemzi. Bár a trendek folyamatosan változnak, van, ami állandó: tinédzsereink dohányzás és alkoholivás terén továbbra is kimagaslanak a mezőnyből. Kezdjük azonban egy jó hírrel: az ESPAD (Európai Iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól) 2015-ben végzett és most publikált felmérése szerint európai szinten továbbra is csökkenőben van a legális és az illegális szerhasználat. Nézzük például a legelterjedtebben használt illegális szert, a kannabiszt. 2011-ben a felmérésben részt vett 36 ország átlaga 17% volt, ami azt jelenti, hogy a 15-16 évesek 17%-a próbálta már ki a kannabiszt. Ez két százalékos csökkenés a 2007-es adatokhoz képest, ami 2015-re további egy százalékot esett. Látványosabb a változás a magyar kamaszok körében, akik a felmérés szerint 2011-ben még 19% 2015-ben viszont már csak 13% arányban próbálták ki a kannabiszt. A TASZ drogpolitikai programja az okokról megkérdezte Elekes Zsuzsannát, az ESPAD felmérés magyarországi koordinátorát, aki először arra hívta fel a figyelmet, hogy a csökkenő trend európai szinten megfigyelhető, de ahogy Magyarországon később ugrott meg az illegális szerhasználat a ’90-es években a nyugati országokban megfigyelt mintához képest, úgy az enyhülésben is lehet fáziskésés. Másrészt arra is emlékeztetett, hogy az európai szinten kifejezetten szigorúnak minősülő drogpolitika miatt lehet, hogy sok diák fél számot adni az illegális droghasználatáról. És tegyük azt is hozzá, hogy a kamaszok jelentős részének egyszerűen drága a fű elérhetőbb számára az olcsó szesz. Mindezeket figyelembe véve tévedés lenne a hazai, tiltó szemléletű drogpolitikát ünnepelni, már csak azért is, mert a felmérésből világosan látszik, hogy a vonatkozó törvények vajmi kevéssé befolyásolják a kamaszok droghasználatát. Míg Franciaország és Bulgária kifejezetten szigorúan lép fel a kannabisszal szemben, előbbiben a 15-16 éves fiatalok 31%-a, utóbbiban 27%-a füvezett már életében, amik messze meghaladják az átlagot. A dekriminalizációt jó 15 éve bevezető – vagyis a kábítószer fogyasztást és a csekély mennyiségű birtoklását csak szabálysértésként kezelő – Portugália kamaszai az európai átlag alatt fogyasztanak kannabiszt és bár Csehországban a dekriminalizáció óta folyamatosan csökken a 15-16 évesek kannabisz használata, az érték még mindig kimagasló, 37%-os. Vagyis beszéljünk akár szigorú tilalomról, akár dekriminalizációról, az illegális szerhasználatot a drogszabályozás láthatóan nem befolyásolja.

A plakátok letépése ma komoly politikai állásfoglalás: legyen szó a Kormány  bevándorlás-ellenes, gyűlöletkeltő vagy a Magyar Kétfarkú Kutyapárt plakátjairól. Amikor a plakátok letépése a hírekben megjelenik, úgy tűnhet, mintha mindenki a politikai szimpátiája alapján ítélné meg a tépkedők felelősségét: a politikai ellenfél plakátját letépni hőstett, a számunkra szimpatikusak letépése viszont gazság. Mi is nyújtottunk jogi segítséget azoknak, akik kijavították vagy letépték a kék menekültellenes plakátokat. A Kétfarkú Kutyapárt plakátjainak önkormányzati szervezésben történő letépése kapcsán mégis azt állítjuk, hogy nem maradhatna jogkövetkezmények nélkül. Most akkor hogy is van ez? Ha egyetértünk a plakáttépőkkel, akkor felmentés jár, ha nem, akkor el kell őket ítélni?

A TASZ arra buzdít: két X-szel szavazz, érvénytelenül! De biztonságos-e az érvénytelen szavazás, különösen, ha alig lesznek ellenzéki delegáltak a szavazatszámláló-bizottságokban? Ebben az írásban megmutatjuk: a választások tisztasága miatti aggodalom nem ok a távolmaradás mellett. Viszont jó okok szólnak amellett, hogy elmenjünk és érvénytelenül szavazzunk!

Mióta élsz itt?Néhány hónapja vagy már 10 éve?És néha belenézel a tükörbe, és elmondod magadnak, hogy elvették a méltóságod. És egyre halványabb az arcod.Pedig volt életed. Volt munkád. Volt kereseted. Volt családod és voltak barátaid. Volt szabadságod, lakásod, kocsid.De most az intézet udvarát kapálod, és művészetterápiás képeket festesz.De néha gondolsz rá, hogyan lehetne kijutni. Hogy talán fel lehetne hívni valakit, hogy segítsen neked. Talán az ombudsmant. Talán egy ügyvédet. Talán egy jogvédő irodát.De még nem hívtad fel.Nem baj. Nem vesztettél sokat.Az igazság az, hogy emberi jogokkal nehéz kijutni. Sajnos, ez a tapasztalat. Mi itt a TASZ-nál azért dolgozunk, hogy te ki tudj onnan jutni. De három év alatt három ügyvéddel kereken 1 embert tudtunk kijuttatni.Ez az igazság. Nem mi leszünk a megváltód.A jó hír az, hogy ha elszántad magad, hogy kijutsz, minden esélyed megvan a sikerre. Van egy majdnem biztos módszere a kijutásnak.Egy olyan módszer, amit kevesen alkalmaznak. Viszont akik belevágnak, és kitartanak mellette, azok gyakran sikerrel hagyják maguk mögött a pszichiátriai betegek otthonát.

Ha súlyosan, halmozottan fogyatékos a kisfiad, az iskolaév első napja csalódást okozhat neked.A szomszéd fia csinos mellénykében vágtat az évnyitóra, de előttetek talán bezárják a gyógypedagógiai iskolákat is.Vannak, akiknek sikerül, és vannak, akik kimaradnak. Sokan eltévedtek már ebben a labirintusban.De itt van 5 módszer, ami sikeressé tehet téged az iskola-keresés során.

Dömötör Csabának, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkárának sajnos nem sikerült megértenie a 2016. október 2-i menekültellenes népszavazással kapcsolatos álláspontunkat, amely az állampolgárokat segíti a népszavazáson való részvételben. Segítünk, és elmagyarázzuk neki!

A nevem Binder Gábor és idén töltöm be a 30. évemet. Ép értelmű vagyok, mégis értelmi fogyatékosnak nyilvánítottak. Kizáró gondnokság alatt, egy vidéki város szociális intézetében telnek napjaim, és harcolok.Harcolok azért, hogy elismerjék, én sem különbözöm másoktól, ugyanannyi jogom van dönteni az életemről, mint neked, aki most ezt a pár sort olvasod. 

 „A melegek pozitív beállításának célja a nemiség, a család működési elveinek, és ezen keresztül a civilizált világnak a lerombolása” – ez a mondat nem egy szélsőjobboldali portálról származik, hanem az online ingyenesen elérhető, nevében a Wikipediára utaló Wikiszotar.hu-n, amelynek szlogenje: „Egyszerűen igaz”. Megírtuk nekik az emberijog-konform szócikkeket. 

A magyar egészségügy nehéz helyzetben van. Az öregedő társadalom egyre nagyobb terhet ró az egyre elégtelenebb egészségfinanszírozásra. A pénzhiányból viszont még nem feltétlenül következik a hátrányos megkülönböztetés. Miért okoz óriási károkat a diszkrimináció, és hogy lehetne ezt igazságosan csinálni?

Rodrigo Duterte alias „A Büntető”, Fülöp-szigetek új elnöke igyekszik tartani magát a választási ígéretéhez, miszerint fél év alatt felszámolja a bűnözést, ami érdekében tízezreket ölet meg. Alig három hónappal ezelőtti megválasztása óta több mint 700 feltételezett drogkereskedőt és – fogyasztót végeztetett ki bármiféle eljárás nélkül. Az emberi jogokat sárba tipró vérengzés miatt 329 civil szervezet – köztük a TASZ – nyílt levélben sürgette az ENSZ határozott fellépését, amely rövid időn belül csatlakozott a civilekhez.

 Toborzásra hívták több megyében a közfoglalkoztatottakat. Ellentmondásos híreket olvashattunk  arról, hogy a közfoglalkoztatottak számára a megjelenés, és a felajánlott katonai szolgálat, mint állásajánlat elvállalása kötelező-e. A Honvédelmi Minisztérium közleménye és néhány megszólaló állami hivatalnok mindenesetre tagadta ezt. Mivel azonban ezzel ellentétes hírek is napvilágot láttak, ezért legalább az kétséges volt, hogy a közvélemény és minden érintett megfelelő tájékoztatást kapott erről az akcióról. Ennél pedig súlyosabb problémára is rávilágít ez a történet. Először a helyzet tisztázására kértük a két érintett minisztériumot. A Honvédelmi Minisztérium egy napon belül jelezte, hogy nem illetékes az ügyben, a Belügyminisztérium válaszából pedig az derül ki, hogy nem zárnak ki senkit a közfoglalkoztatásból, azokat sem, akik nem mennek el a toborzásra. Pár napja azonban a kisalfold.hu oldalon megjelent egy olyan levélnek a másolata, amelyet a foglalkoztatási hivatal a közfoglalkoztatottak részére elküldött. Ha ezt megelőzően kétséges is volt, hogy a toborzáson való megjelenés és/vagy a szolgálat vállalása kötelező, a levél ismeretében már nem kérdéses. 

Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.

A menekültellenesség új frontot nyitott a sérülékeny csoportok ellen hangoló kommunikációban. A cigánybűnözés után eljutottunk a migránsdrogozásig. Az új fogalom ráadásul nem is egy szélsőséges portálon, hanem az ismert kormányközeli oldalon jelent meg, ha nem is ilyen tömör formában. A Magyar Idők július 19-én „Terjed a migránsok kedvenc kábítószere, a katlevél Európában” címmel közölt cikket, amiben a Magyarországon megnövekedett a khatlevél lefoglalások miatt kongatja a vészharangot. A hosszú írás bőséges teret szentel a hazai drogpolitika méltatásának, de semmit sem szól arról, van-e okunk aggodalomra a khat „terjedése” miatt. Rövid válaszunk: egyáltalán nincs.

Kati tizennyolc volt, mikor terhes lett első gyermekével. Ő kislányt szeretett volna, Sanyinak mindegy volt, csak egészséges, boldog gyerek legyen. Kati vágya teljesült, 2007-ben megszületett Ági. Egy évvel később megszületett az első fiuk is, Sanyika. Majd két év múlva Vera, aki Kati édesanyjának nevét kapta, rá emlékezve, hiszen kiköpött nagyanyja.Ági 6 éves volt, mikor megszületett második kisöccse, a szülők negyedik gyermeke. Az anyukája mégis üres kézzel és kisírt szemmel érkezett haza a kórházból, mert a kisbabáját elszakították tőle. Majd pár nap múlva Ágiékat ünneplőbe öltöztetve vitték be az önkormányzatba, ideiglenes hatályú elhelyezésük végrehajtása miatt. Pár hónappal később a falujukból is elkerültek, a teljes ismeretlenbe: nevelőszülőkhöz. Azért kellett a gyerekeket kiemelni a családból, mert „a szülők gyermekeik neveléséhez nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni (…), a lakás- és életkörülményeik továbbra sem rendeződtek.”A szülők évekig nem látták a gyerekeket a havi egy órás láthatáson és egy-egy karácsonyi, húsvéti néhánynapos otthonléten kívül. Mígnem a másféléves jogi procedúra és nyomásgyakorlás eredményeképpen három év után a gyerekek ismét hazakerültek, Kati ismét anyuka lett. A láthatásokra, ajándékba vitt babák végre felkerültek az otthoni polcra./A történetben szereplő szülők és gyermekek neveit megváltoztattuk./   

Tervezetek a fiatalkorúak ellátásra, újabb ígéretek a pályázati kiírásokra, az alig fél éves szabálysértési törvénymódosítás előirányzott módosítása és a rendőrségi prevenció kivételezett helyzetének visszavonása – csak néhány pont a Kábítószerügyi Tanács június végi üléséről, melyen élénk viták folytak az állami szervek és a civilek között.

A Fidesz tegnap sajtóközleményt adott ki, melyben a párt egy rendőri szemlére hivatkozva a következő dilemmát veti fel: „Felmerül a kérdés, hogy az aktivisták – emberek jóhiszeműségét kihasználva – valójában nem is a környezetért aggódnak, hanem egy drogtanyáért.„A Ligetvédők kommunikációjából, de legkésőbb a tegnapi demonstráción elhangzottakból a Fidesz számára is világossá válhatott, hogy az aggodalom nem a volt Kertem területére korlátozódik, hanem a teljes Városligetre irányul, hiszen a tervezett beruházások annak egészét érintik. De térjünk vissza egy pillanatra a rendőri szemlére, ami alapján a Fidesz „drogtanyának” nyilvánította a volt Kertem helyszínét, ahonnan tegnap kivezették az aktivistákat. Ehhez nézzük meg a police.hu említett akcióról beszámoló cikkét.

Képzeld csak el.Egy nap kicsúszik a lábad alól a talaj. Elhagy a párod, kirúgnak a munkahelyedről, és megindulsz a lejtőn.Inni kezdesz, és elhanyagolod magad. Pár nappal később másnaposan ébredsz az utcakövön.Két lehetőség közül választhatsz.Kihívják a mentőt, és bevisznek a János kórházba, ahol gyógyszeres kezelést kapsz a zárt osztályon, majd gondnokság alá helyeznek.Vagy minden hivatalos ügyintézés nélkül odaül melléd valaki a kőre, és azt mondja: „Szia, nekem az a dolgom, hogy segítsek neked. Nem fogom megmondani, mire van szükséged, és nem fogok prédikálni sem, hogy hagyd abba az ivást. És nem megyünk hivatalba sem. Csak figyelek rád, és segítek abban, amit kérsz tőlem.Melyiket választanád?

Ha fogyatékos a fiad vagy a lányod, gyakran irgalmatlan nehéz lehet az életed. Talán még mindig azt kérdezgeted magadtól, hogy miért éppen a te gyermeked sérült meg. De biztosan eleged van a szánakozó pillantásokból és a lesütött szemekből.Torkig lehetsz az iskolákkal és óvodákkal, ahová nem veszik fel, vagy délben már haza kell vinned. A nappali intézménnyel, ahol hetente kétszer elfelejtenek inni adni neki. Fájóan sokat szenvedsz attól, hogy egyre szegényebb vagy, mert minden szolgáltatást magadnak kell megvásárolnod. De ez mind nem elég. Mert egy sima ügyintézés is tortúrává tud változni. Csak bemész az okmányirodába, és kérsz a lányodnak egy új személyit.Az ügyintéző pedig rád néz, és kijelenti: “Anyuka, amíg nem helyezi gondnokság alá, semmit nem tehetek. Tessék már ezt elintézni.”Nem érdekli, hogy be kell perelned akit a legjobban szeretsz.A legtöbb dologra, ami téged nyomaszt, nem tudunk megoldást kínálni.De ebben talán segíthetünk.

Ügyfelünk 200-250 fa kivágását szerette volna megakadályozni falujában.Amikor a hatóságok távozásra szólították fel, a polgármestert és jegyzőjét fasisztának és kommunistának nevezte.Becsületsértés miatt eljárás indult ellene.A bíróság meglepő ítéletet hozott: a fasisztázás miatt elmarasztalta ügyfelünket, a kommunistázásban viszont nem talált kivetnivalót.A Kúriához és az Alkotmánybírósághoz fordultunk, hogy eldöntsenek egy régi vitát: az emberi méltóság védelme és a szólásszabadság nem először került konfliktusba munkánk során.

Úgy tűnik, 2013-ban mindkét fél számára előnyös, ám de nem túl etikus üzletet kötött a kormány a Századvég egyik tanulmánya alapján. Ebből kiindulva, ha valaki jóban van a kormánnyal, nem teljesíti a szerződéses kötelezettségét, megúszhatja a szerződésbontást, ha milliárdokért köt le hirdetést a közmédiában.

Az internetcenzúra bevezetését nem övezte különösebb társadalmi vita, annak kiterjesztése kapcsán pedig már szakmai vita sem igazán alakult ki. Sőt, talán sokan még mindig nem tudják, hogy a hazai internetszolgáltatók blokkolni kötelesek a KEHTA adatbázisban szereplő weboldalakat.

Veszélyesen kevés földgázzal futott neki Magyarország 2013 telének, amikor az oroszok akár el is zárhatták volna a gázcsapot - állítja egy Századvég-elemzés. A tározók alacsony töltöttségi szintje a MET-ügynek köszönhetően és a megvásárolt tárolók dacára következett be.

"Fiamat egy körülbelül 10 négyzetméteres kórterembe helyezték el, amiben 4 gyerekágy volt és mindegyik foglalt, anyának tehát nem nagyon maradt hely, csak a széken. Kedvesem megoldása az volt, hogy egy laticelt tett a gyerekágy alá és ott aludt összekuporodva. Egy-két anya követte is a példáját.

A Több technót a Parlamentbe! nevű rendezvény nem először került megrendezésre, május 29-én már hatodik alkalommal adtak hangot követeléseiknek a résztvevők. A rendőrség tudomásul vette a rendezvény bejelentését – s bár ezzel sikerült a tüzet eloltania, addigra már megégette magát. A tudomásul vételre ugyanis már azután került sor, hogy a korábban tett bejelentést nem vette komolyan, mire a szervezők a TASZ segítségével bírósághoz fordultak (és új bejelentést tettek). A rendőrség későn kapott észbe: hiába vette tudomásul az új bejelentést, a bírósági eljárás elindult, és hiába kezdett el érvelni, a bíróság ellenük ítélt. Tanulságos történet következik a hányaveti hatósági jogalkalmazásról.

 Április 30-án végleg lezárult civil szervezeteket fejlesztő projektünk. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, 10 civil szervezettel dolgoztunk együtt két éven át, a Norvég Civil Támogatási Alap jóvoltából, majd októberben a munka folytatására is támogatást kaptunk. Az így két és fél évig tartó projekt fő célkitűzése a civil társadalom érdekérvényesítési képességének fejlesztése volt. 

Óvatos becslések szerint is minden ötödik kamasz nő fel alkoholproblémával küzdő szülők gyerekeként. A téma a jelenség elterjedtsége ellenére is tabunak számít, így a kamaszok segítségkérés helyett jobb híján megpróbálnak szüleik helyett is szülők lenni. A H52 és a Kék Pont most közös csoportot indított az érintett tinédzserek számára. Békési Tímea ötletgazdával, valamint Kormos Piroska és Lovizer Dániel csoportvezetőkkel beszélgettünk az épp induló projektről.

A Kormány a népszavazási eljárás módosítását kezdeményezte, javaslata már csak a zárószavazásra vár. Az új népszavazási eljárás látszólag megkönnyíti az országos népszavazások kezdeményezését. A TASZ álláspontja szerint azonban ezután semmivel sem lesz könnyebb a népszavazást kezdeményezők dolga – sőt. A várhatóan ezen a héten megszavazott új népszavazási eljárásrendről szóló blogsorozatunk első részében elmondjuk, az új szabályozás ezúttal hogyan ásná alá a népszavazás kezdeményezéséhez való jogot.

Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasoníltása. Az első részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott. A második részben azt mutattuk be, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a másodfokú bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről. A sorozat jelenlegi, utolsó részében a rendőrség romákkal szemben kirívóan aránytalan bírságolási gyakorlatával kapcsolatos két egymásnak ellentmondó bírósági álláspontot mutatjuk be. 

Előző blogbejegyzésünkben arról írtunk, hogyan kezdett el a magyar állam fogyatékos embereket célzó EU-s programokkal dolgozni, és hogy az induló programok mennyire vették figyelembe a Magyarországra is kötelező erejű, a magyar állam által is vállalt emberi jogi kereteket.  Elemzésünket az alábbiakban folytatjuk.

Segítették-e az EU Strukturális Alapjaiból elköltött milliárdok fogyatékos emberek jobb életét 2007 és 2016 között?

Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasonlítása. Az előző részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott.  A mostani részből kiderül, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a debreceni bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről.

Blogsorozatunkban a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéleteket hasonlítjuk össze. A két ítélet az alapjogi bíráskodás szempontjából szöges ellentétben áll egymással. Nagy a tétje a Kúria felülvizsgálati eljárásának: eldől, hogy kitart-e a magyar igazságszolgáltatás a Gárda-ítélettel megalapozott irány mellett, vagy teljesen letér a rasszista megfélemlítéssel szembeni jogvédelem útjáról.

Talán más is találkozott olyan vizsgáztatóval, aki köszönés után be is írta az ötöst, hogy ezt követően fesztelenül beszélgethessen a hallgatóval. Hasonló manővert mutatott be az ENSZ Kábítószerügyi Hivatala is, amikor már a magas szintű találkozó nyitóülésén elfogadta a záródokumentumot. Más kérdés, hogy a hivatal vezetőségét egyáltalán nem érdekelte a vizsgázók, jelen esetben a tagállamok véleménye.

Miért titkolja az ÁNTSZ a kórházi fertőzések számát? A nekünk küldött levélben másra hivatkozik, mint a nyilvánosság előtt – de egyik érve felháborítóbb, mint a másik. Döntés-előkészítő adatok és műfélelem az adatok félreértelmezésétől: rendet vágunk az álszent érvek között és megnézzük, ugyanezt a kérdést hogy kezelték kilenc éve (spoiler: pont ugyanígy). 

Az MNB alapítványok botrányát firtató újságírókat Kövér László egy nappal tegnapi kérdéseik után kitiltotta a Parlamentből. Az újságírók azért nem léphetnek be az épületbe, mert nem csak azon a kevés kijelölt helyen tették fel kérdéseiket, amit a házelnök engedélyez nekik. Az újságírók feladata egy demokráciában a tájékoztatás, és ezt nem korlátozhatja önkényes indokokkal az országgyűlés elnöke. Pedig a jelenlegi szabályok alapján országgyűlési képviselők könnyedén elkerülhetik a Parlament forgatásra kijelölt folyosóit.

A TASZ Angliában élő ügyfele még az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választása előtt fél évvel fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a választási eljárás kizárta őt a levélben szavazásból – más, külföldön tartózkodó magyar állampolgárokkal ellentétben. A szavazás napján külföldön tartózkodó, magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok ugyanis személyesen szavazhatnak csak, míg a Magyarországon akár soha nem járt, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező polgártársaik levélben is leadhatják szavazatukat az országgyűlési választásokon. Az Alkotmánybíróság két és fél év után döntött: a testület szerint nincs ebben semmi diszkriminatív.

 A magyar politikusok a saját belügyüknek tekintik, hogy használhatunk-e a jövőben titkosítást az online kommunikációnk védelmére, hogy rakhatunk-e zárat az ajtónkra, használhatjuk-e például a WhatsAppot vagy az iMessage-et, esetleg a Snapchat-et. Belügynek tekintik, hogy megfosztanak-e minket adataink védelmének eszközétől. Hetek óta egyeztetnek politikusok egy erről szóló törvénytervezetről, kormánypártiak és ellenzékiek együtt, de a tervezetet mindeddig nem hozták nyilvánosságra.

 Nem rendel többé cikket Aczél Endrétől a Népszabadság, miután a lap régi munkatársa szexista kommenteket tett közzé a Facebookon. Jogszerűen járt el a Népszabadság, vagy a szólásszabadság sárba tiprásával, vélemény alapú diszkriminációval állunk szemben?

 2013 nyarán, egy kormányzati nyilatkozattal indult, majd a Fidesz újraválasztása után két nappal, 2014. április 8-án élesedett az az eseménysorozat, melyben több mint félszáz törvényesen működő hazai civil szervezetet hurcolt meg a kormányzat. Két év alatt összesen 62 civil szervezetet vont be vizsgálatába a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, 4 alapítvány adószámát próbálta meg felfüggeszteni 15 hónapon át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, minimum egy feljelentés alapján nyomozott körülbelül 16 hónapon át a rendőrség, 7 szervezetet vizsgált kiemelten egy éven keresztül a NAV, és 7 szervezetet ellenőrzött az ügyészség.Az eljárások nyomán egyetlen civil szervezetet sem marasztaltak el, és legalább egy esetben bíróság is kimondta, hogy az eljárás indokolatlan és törvénytelen volt. A vizsgálatok csak a NAV esetében szervezetenként 35-36 napig tartottak 2 munkatárs részvételével, és körülbelül ugyanennyi munkaterhet róttak a szervezetekre a másik oldalon.A norvég civil támadások második évfordulójára emlékezünk blogunkkal.

Nyilvánosságra hoztuk a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. Vagyis azt a változatot, ami szinte biztos, hogy nem a legutolsó verzió, de biztos, hogy frissebb az első, általános meghökkenést kiváltó javaslatnál.  Nem tudjuk, hogy a múlt heti ötpárti egyeztetésen miről tárgyaltak, sőt, emlékezhetünk rá, hogy azt is csak egy parlamenti képviselő szivárogatása miatt tudjuk, hogy mi lett volna az eredeti javaslatban. Eredetileg azt is harminc évre titkosították volna, egy olyan jogszabály alapján, ami a nyilvánosság korlátozására nem lett volna alkalmas. A káoszt tetézi, hogy még azt sem tudhatjuk meg a következő tíz évben, hogy mi indokolja bevándorlási válsághelyzet fenntartását.

Tegye fel a kezét, aki meglepődött, hogy az ÁNTSZ elutasította azt az adatigénylésünket, amit a kórházi fertőzések számának kiderítése érdekében nyújtottunk be. Bár az ÁNTSZ hangsúlyozta, hogy a számok mindenki számára elérhetők, most lepattintottak minket, szerintük a számok ún. „döntés-előkészítő adatok”. Szerintünk meg az ÁNTSZ jogszabálysértően titkolózik, úgyhogy bepereljük.