Rodrigo Duterte alias „A Büntető”, Fülöp-szigetek új elnöke igyekszik tartani magát a választási ígéretéhez, miszerint fél év alatt felszámolja a bűnözést, ami érdekében tízezreket ölet meg. Alig három hónappal ezelőtti megválasztása óta több mint 700 feltételezett drogkereskedőt és – fogyasztót végeztetett ki bármiféle eljárás nélkül. Az emberi jogokat sárba tipró vérengzés miatt 329 civil szervezet – köztük a TASZ – nyílt levélben sürgette az ENSZ határozott fellépését, amely rövid időn belül csatlakozott a civilekhez.
Toborzásra hívták több megyében a közfoglalkoztatottakat. Ellentmondásos híreket olvashattunk arról, hogy a közfoglalkoztatottak számára a megjelenés, és a felajánlott katonai szolgálat, mint állásajánlat elvállalása kötelező-e. A Honvédelmi Minisztérium közleménye és néhány megszólaló állami hivatalnok mindenesetre tagadta ezt. Mivel azonban ezzel ellentétes hírek is napvilágot láttak, ezért legalább az kétséges volt, hogy a közvélemény és minden érintett megfelelő tájékoztatást kapott erről az akcióról. Ennél pedig súlyosabb problémára is rávilágít ez a történet. Először a helyzet tisztázására kértük a két érintett minisztériumot. A Honvédelmi Minisztérium egy napon belül jelezte, hogy nem illetékes az ügyben, a Belügyminisztérium válaszából pedig az derül ki, hogy nem zárnak ki senkit a közfoglalkoztatásból, azokat sem, akik nem mennek el a toborzásra. Pár napja azonban a kisalfold.hu oldalon megjelent egy olyan levélnek a másolata, amelyet a foglalkoztatási hivatal a közfoglalkoztatottak részére elküldött. Ha ezt megelőzően kétséges is volt, hogy a toborzáson való megjelenés és/vagy a szolgálat vállalása kötelező, a levél ismeretében már nem kérdéses.
Köztudott, hogy Magyarországon hatalmas különbségek vannak az egészségügyi mutatókban aszerint, hogy ki hol lakik. Míg például Budapest második kerületében a születéskor várható élettartam megegyezik Ausztriáéval, addig Borsodban a férfiak várható élettartama a kambodzsai és az azerbajdzsáni férfiakéval azonos. Egy rózsadombi nő átlagosan 13 évvel él tovább, mint egy borsodi férfi. Ha pedig csak a férfiakat nézzük, akkor több mint 7 évvel él tovább valaki, ha a második kerületbe születik, mintha Borsodba. Blogsorozatunk első részében ezen aránytalanságok okainak jártunk utána.
A menekültellenesség új frontot nyitott a sérülékeny csoportok ellen hangoló kommunikációban. A cigánybűnözés után eljutottunk a migránsdrogozásig. Az új fogalom ráadásul nem is egy szélsőséges portálon, hanem az ismert kormányközeli oldalon jelent meg, ha nem is ilyen tömör formában. A Magyar Idők július 19-én „Terjed a migránsok kedvenc kábítószere, a katlevél Európában” címmel közölt cikket, amiben a Magyarországon megnövekedett a khatlevél lefoglalások miatt kongatja a vészharangot. A hosszú írás bőséges teret szentel a hazai drogpolitika méltatásának, de semmit sem szól arról, van-e okunk aggodalomra a khat „terjedése” miatt. Rövid válaszunk: egyáltalán nincs.
Kati tizennyolc volt, mikor terhes lett első gyermekével. Ő kislányt szeretett volna, Sanyinak mindegy volt, csak egészséges, boldog gyerek legyen. Kati vágya teljesült, 2007-ben megszületett Ági. Egy évvel később megszületett az első fiuk is, Sanyika. Majd két év múlva Vera, aki Kati édesanyjának nevét kapta, rá emlékezve, hiszen kiköpött nagyanyja.Ági 6 éves volt, mikor megszületett második kisöccse, a szülők negyedik gyermeke. Az anyukája mégis üres kézzel és kisírt szemmel érkezett haza a kórházból, mert a kisbabáját elszakították tőle. Majd pár nap múlva Ágiékat ünneplőbe öltöztetve vitték be az önkormányzatba, ideiglenes hatályú elhelyezésük végrehajtása miatt. Pár hónappal később a falujukból is elkerültek, a teljes ismeretlenbe: nevelőszülőkhöz. Azért kellett a gyerekeket kiemelni a családból, mert „a szülők gyermekeik neveléséhez nem tudtak megfelelő körülményeket teremteni (…), a lakás- és életkörülményeik továbbra sem rendeződtek.”A szülők évekig nem látták a gyerekeket a havi egy órás láthatáson és egy-egy karácsonyi, húsvéti néhánynapos otthonléten kívül. Mígnem a másféléves jogi procedúra és nyomásgyakorlás eredményeképpen három év után a gyerekek ismét hazakerültek, Kati ismét anyuka lett. A láthatásokra, ajándékba vitt babák végre felkerültek az otthoni polcra./A történetben szereplő szülők és gyermekek neveit megváltoztattuk./
Tervezetek a fiatalkorúak ellátásra, újabb ígéretek a pályázati kiírásokra, az alig fél éves szabálysértési törvénymódosítás előirányzott módosítása és a rendőrségi prevenció kivételezett helyzetének visszavonása – csak néhány pont a Kábítószerügyi Tanács június végi üléséről, melyen élénk viták folytak az állami szervek és a civilek között.
A Fidesz tegnap sajtóközleményt adott ki, melyben a párt egy rendőri szemlére hivatkozva a következő dilemmát veti fel: „Felmerül a kérdés, hogy az aktivisták – emberek jóhiszeműségét kihasználva – valójában nem is a környezetért aggódnak, hanem egy drogtanyáért.„A Ligetvédők kommunikációjából, de legkésőbb a tegnapi demonstráción elhangzottakból a Fidesz számára is világossá válhatott, hogy az aggodalom nem a volt Kertem területére korlátozódik, hanem a teljes Városligetre irányul, hiszen a tervezett beruházások annak egészét érintik. De térjünk vissza egy pillanatra a rendőri szemlére, ami alapján a Fidesz „drogtanyának” nyilvánította a volt Kertem helyszínét, ahonnan tegnap kivezették az aktivistákat. Ehhez nézzük meg a police.hu említett akcióról beszámoló cikkét.
Képzeld csak el.Egy nap kicsúszik a lábad alól a talaj. Elhagy a párod, kirúgnak a munkahelyedről, és megindulsz a lejtőn.Inni kezdesz, és elhanyagolod magad. Pár nappal később másnaposan ébredsz az utcakövön.Két lehetőség közül választhatsz.Kihívják a mentőt, és bevisznek a János kórházba, ahol gyógyszeres kezelést kapsz a zárt osztályon, majd gondnokság alá helyeznek.Vagy minden hivatalos ügyintézés nélkül odaül melléd valaki a kőre, és azt mondja: „Szia, nekem az a dolgom, hogy segítsek neked. Nem fogom megmondani, mire van szükséged, és nem fogok prédikálni sem, hogy hagyd abba az ivást. És nem megyünk hivatalba sem. Csak figyelek rád, és segítek abban, amit kérsz tőlem.Melyiket választanád?
Ha fogyatékos a fiad vagy a lányod, gyakran irgalmatlan nehéz lehet az életed. Talán még mindig azt kérdezgeted magadtól, hogy miért éppen a te gyermeked sérült meg. De biztosan eleged van a szánakozó pillantásokból és a lesütött szemekből.Torkig lehetsz az iskolákkal és óvodákkal, ahová nem veszik fel, vagy délben már haza kell vinned. A nappali intézménnyel, ahol hetente kétszer elfelejtenek inni adni neki. Fájóan sokat szenvedsz attól, hogy egyre szegényebb vagy, mert minden szolgáltatást magadnak kell megvásárolnod. De ez mind nem elég. Mert egy sima ügyintézés is tortúrává tud változni. Csak bemész az okmányirodába, és kérsz a lányodnak egy új személyit.Az ügyintéző pedig rád néz, és kijelenti: “Anyuka, amíg nem helyezi gondnokság alá, semmit nem tehetek. Tessék már ezt elintézni.”Nem érdekli, hogy be kell perelned akit a legjobban szeretsz.A legtöbb dologra, ami téged nyomaszt, nem tudunk megoldást kínálni.De ebben talán segíthetünk.
Ügyfelünk 200-250 fa kivágását szerette volna megakadályozni falujában.Amikor a hatóságok távozásra szólították fel, a polgármestert és jegyzőjét fasisztának és kommunistának nevezte.Becsületsértés miatt eljárás indult ellene.A bíróság meglepő ítéletet hozott: a fasisztázás miatt elmarasztalta ügyfelünket, a kommunistázásban viszont nem talált kivetnivalót.A Kúriához és az Alkotmánybírósághoz fordultunk, hogy eldöntsenek egy régi vitát: az emberi méltóság védelme és a szólásszabadság nem először került konfliktusba munkánk során.
Úgy tűnik, 2013-ban mindkét fél számára előnyös, ám de nem túl etikus üzletet kötött a kormány a Századvég egyik tanulmánya alapján. Ebből kiindulva, ha valaki jóban van a kormánnyal, nem teljesíti a szerződéses kötelezettségét, megúszhatja a szerződésbontást, ha milliárdokért köt le hirdetést a közmédiában.
Az internetcenzúra bevezetését nem övezte különösebb társadalmi vita, annak kiterjesztése kapcsán pedig már szakmai vita sem igazán alakult ki. Sőt, talán sokan még mindig nem tudják, hogy a hazai internetszolgáltatók blokkolni kötelesek a KEHTA adatbázisban szereplő weboldalakat.
Veszélyesen kevés földgázzal futott neki Magyarország 2013 telének, amikor az oroszok akár el is zárhatták volna a gázcsapot - állítja egy Századvég-elemzés. A tározók alacsony töltöttségi szintje a MET-ügynek köszönhetően és a megvásárolt tárolók dacára következett be.
"Fiamat egy körülbelül 10 négyzetméteres kórterembe helyezték el, amiben 4 gyerekágy volt és mindegyik foglalt, anyának tehát nem nagyon maradt hely, csak a széken. Kedvesem megoldása az volt, hogy egy laticelt tett a gyerekágy alá és ott aludt összekuporodva. Egy-két anya követte is a példáját.
A Több technót a Parlamentbe! nevű rendezvény nem először került megrendezésre, május 29-én már hatodik alkalommal adtak hangot követeléseiknek a résztvevők. A rendőrség tudomásul vette a rendezvény bejelentését – s bár ezzel sikerült a tüzet eloltania, addigra már megégette magát. A tudomásul vételre ugyanis már azután került sor, hogy a korábban tett bejelentést nem vette komolyan, mire a szervezők a TASZ segítségével bírósághoz fordultak (és új bejelentést tettek). A rendőrség későn kapott észbe: hiába vette tudomásul az új bejelentést, a bírósági eljárás elindult, és hiába kezdett el érvelni, a bíróság ellenük ítélt. Tanulságos történet következik a hányaveti hatósági jogalkalmazásról.
Április 30-án végleg lezárult civil szervezeteket fejlesztő projektünk. Ahogy arról már korábban beszámoltunk, 10 civil szervezettel dolgoztunk együtt két éven át, a Norvég Civil Támogatási Alap jóvoltából, majd októberben a munka folytatására is támogatást kaptunk. Az így két és fél évig tartó projekt fő célkitűzése a civil társadalom érdekérvényesítési képességének fejlesztése volt.
Óvatos becslések szerint is minden ötödik kamasz nő fel alkoholproblémával küzdő szülők gyerekeként. A téma a jelenség elterjedtsége ellenére is tabunak számít, így a kamaszok segítségkérés helyett jobb híján megpróbálnak szüleik helyett is szülők lenni. A H52 és a Kék Pont most közös csoportot indított az érintett tinédzserek számára. Békési Tímea ötletgazdával, valamint Kormos Piroska és Lovizer Dániel csoportvezetőkkel beszélgettünk az épp induló projektről.
A Kormány a népszavazási eljárás módosítását kezdeményezte, javaslata már csak a zárószavazásra vár. Az új népszavazási eljárás látszólag megkönnyíti az országos népszavazások kezdeményezését. A TASZ álláspontja szerint azonban ezután semmivel sem lesz könnyebb a népszavazást kezdeményezők dolga – sőt. A várhatóan ezen a héten megszavazott új népszavazási eljárásrendről szóló blogsorozatunk első részében elmondjuk, az új szabályozás ezúttal hogyan ásná alá a népszavazás kezdeményezéséhez való jogot.
Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasoníltása. Az első részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott. A második részben azt mutattuk be, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a másodfokú bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről. A sorozat jelenlegi, utolsó részében a rendőrség romákkal szemben kirívóan aránytalan bírságolási gyakorlatával kapcsolatos két egymásnak ellentmondó bírósági álláspontot mutatjuk be.
Előző blogbejegyzésünkben arról írtunk, hogyan kezdett el a magyar állam fogyatékos embereket célzó EU-s programokkal dolgozni, és hogy az induló programok mennyire vették figyelembe a Magyarországra is kötelező erejű, a magyar állam által is vállalt emberi jogi kereteket. Elemzésünket az alábbiakban folytatjuk.
Blogsorozatunk tárgya a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéletek összehasonlítása. Az előző részből kiderült, hogy míg az Egri Törvényszék alapjogi megközelítéssel eljutott ahhoz a megállapításhoz, hogy a rendőrség mulasztásai az etnikai megfélemlítéssel szemben a helyi romák egyenlő emberi méltósághoz való jogát sértette, addig a másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla teljességgel mellőzve az alapjogi megközelítést éppen az ellenkező következtetésre jutott. A mostani részből kiderül, hogy hogyan fordította ki az alapjogvédelmet a debreceni bíróság, és hogyan feledkezett meg az ügyben kardinális precedensnek számító Gárda-ítéletről.
Blogsorozatunkban a 2011-es gyöngyöspatai események kapcsán a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ellen megindított közérdekű perünkben született első- és másodfokú bírósági ítéleteket hasonlítjuk össze. A két ítélet az alapjogi bíráskodás szempontjából szöges ellentétben áll egymással. Nagy a tétje a Kúria felülvizsgálati eljárásának: eldől, hogy kitart-e a magyar igazságszolgáltatás a Gárda-ítélettel megalapozott irány mellett, vagy teljesen letér a rasszista megfélemlítéssel szembeni jogvédelem útjáról.
Talán más is találkozott olyan vizsgáztatóval, aki köszönés után be is írta az ötöst, hogy ezt követően fesztelenül beszélgethessen a hallgatóval. Hasonló manővert mutatott be az ENSZ Kábítószerügyi Hivatala is, amikor már a magas szintű találkozó nyitóülésén elfogadta a záródokumentumot. Más kérdés, hogy a hivatal vezetőségét egyáltalán nem érdekelte a vizsgázók, jelen esetben a tagállamok véleménye.
Miért titkolja az ÁNTSZ a kórházi fertőzések számát? A nekünk küldött levélben másra hivatkozik, mint a nyilvánosság előtt – de egyik érve felháborítóbb, mint a másik. Döntés-előkészítő adatok és műfélelem az adatok félreértelmezésétől: rendet vágunk az álszent érvek között és megnézzük, ugyanezt a kérdést hogy kezelték kilenc éve (spoiler: pont ugyanígy).
Az MNB alapítványok botrányát firtató újságírókat Kövér László egy nappal tegnapi kérdéseik után kitiltotta a Parlamentből. Az újságírók azért nem léphetnek be az épületbe, mert nem csak azon a kevés kijelölt helyen tették fel kérdéseiket, amit a házelnök engedélyez nekik. Az újságírók feladata egy demokráciában a tájékoztatás, és ezt nem korlátozhatja önkényes indokokkal az országgyűlés elnöke. Pedig a jelenlegi szabályok alapján országgyűlési képviselők könnyedén elkerülhetik a Parlament forgatásra kijelölt folyosóit.
A TASZ Angliában élő ügyfele még az országgyűlési képviselők 2014. évi általános választása előtt fél évvel fordult az Alkotmánybírósághoz, mert a választási eljárás kizárta őt a levélben szavazásból – más, külföldön tartózkodó magyar állampolgárokkal ellentétben. A szavazás napján külföldön tartózkodó, magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok ugyanis személyesen szavazhatnak csak, míg a Magyarországon akár soha nem járt, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező polgártársaik levélben is leadhatják szavazatukat az országgyűlési választásokon. Az Alkotmánybíróság két és fél év után döntött: a testület szerint nincs ebben semmi diszkriminatív.
A magyar politikusok a saját belügyüknek tekintik, hogy használhatunk-e a jövőben titkosítást az online kommunikációnk védelmére, hogy rakhatunk-e zárat az ajtónkra, használhatjuk-e például a WhatsAppot vagy az iMessage-et, esetleg a Snapchat-et. Belügynek tekintik, hogy megfosztanak-e minket adataink védelmének eszközétől. Hetek óta egyeztetnek politikusok egy erről szóló törvénytervezetről, kormánypártiak és ellenzékiek együtt, de a tervezetet mindeddig nem hozták nyilvánosságra.
Nem rendel többé cikket Aczél Endrétől a Népszabadság, miután a lap régi munkatársa szexista kommenteket tett közzé a Facebookon. Jogszerűen járt el a Népszabadság, vagy a szólásszabadság sárba tiprásával, vélemény alapú diszkriminációval állunk szemben?
2013 nyarán, egy kormányzati nyilatkozattal indult, majd a Fidesz újraválasztása után két nappal, 2014. április 8-án élesedett az az eseménysorozat, melyben több mint félszáz törvényesen működő hazai civil szervezetet hurcolt meg a kormányzat. Két év alatt összesen 62 civil szervezetet vont be vizsgálatába a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, 4 alapítvány adószámát próbálta meg felfüggeszteni 15 hónapon át a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, minimum egy feljelentés alapján nyomozott körülbelül 16 hónapon át a rendőrség, 7 szervezetet vizsgált kiemelten egy éven keresztül a NAV, és 7 szervezetet ellenőrzött az ügyészség.Az eljárások nyomán egyetlen civil szervezetet sem marasztaltak el, és legalább egy esetben bíróság is kimondta, hogy az eljárás indokolatlan és törvénytelen volt. A vizsgálatok csak a NAV esetében szervezetenként 35-36 napig tartottak 2 munkatárs részvételével, és körülbelül ugyanennyi munkaterhet róttak a szervezetekre a másik oldalon.A norvég civil támadások második évfordulójára emlékezünk blogunkkal.
Nyilvánosságra hoztuk a terrorizmus elleni fellépéssel összefüggő törvények módosításáról szóló törvény tervezetét. Vagyis azt a változatot, ami szinte biztos, hogy nem a legutolsó verzió, de biztos, hogy frissebb az első, általános meghökkenést kiváltó javaslatnál. Nem tudjuk, hogy a múlt heti ötpárti egyeztetésen miről tárgyaltak, sőt, emlékezhetünk rá, hogy azt is csak egy parlamenti képviselő szivárogatása miatt tudjuk, hogy mi lett volna az eredeti javaslatban. Eredetileg azt is harminc évre titkosították volna, egy olyan jogszabály alapján, ami a nyilvánosság korlátozására nem lett volna alkalmas. A káoszt tetézi, hogy még azt sem tudhatjuk meg a következő tíz évben, hogy mi indokolja bevándorlási válsághelyzet fenntartását.
Tegye fel a kezét, aki meglepődött, hogy az ÁNTSZ elutasította azt az adatigénylésünket, amit a kórházi fertőzések számának kiderítése érdekében nyújtottunk be. Bár az ÁNTSZ hangsúlyozta, hogy a számok mindenki számára elérhetők, most lepattintottak minket, szerintük a számok ún. „döntés-előkészítő adatok”. Szerintünk meg az ÁNTSZ jogszabálysértően titkolózik, úgyhogy bepereljük.
Kilenc hónapnyi félelemmel vegyes várakozás után 2014. májusában megszületett Bence. Az édesanyja még a kórházba is nagytáskával érkezett, hiszen az újszülöttnek szánt ruhákat is vitte magával, hogy majd együtt térhessenek haza otthonukba. Bence problémamentes születése után a csecsemőt az édesanyja mellére fektették, 2 napig gondozhatta, szoptathatta az újszülöttet. A harmadik napon viszont a kórházi védőnő Bence nélkül jelent meg a kórteremben, közölte az anyával: a baba nélkül kell távoznia, hiszen a gyámhivatal Bence családból való kiemeléséről döntött.
Az egészségügyi rendszerben úgy dobálják kézről-kézre a várandós droghasználókat, mint a forró krumplit, amit az előítéletek mellett az ellátási protokollok hiánya okoz. Ezekre a megoldandó kihívásokra hívta fel a figyelmet a Józan Babák Klub „Gyermekvállalás és droghasználat” című szimpóziuma.
Miért fontos a TASZ-nak a titkosítás? Természetesen azért, mert Soros György minden hétfőn titkosított videóhívás útján lát el bennünket utasításokkal, és persze nem akarjuk, hogy kapcsolatunk nyilvánosságra kerüljön. PGP titkosítást használunk, amikor idegenszívű megbízóinknak napi progress riportokat küldünk arról, hogy hol tartunk az államrend megdöntésében. Az állami szerveket, például az obudsmani hivatalt Jitsi chaten tartjuk ellenőrzésünk alatt. A globális háttérhatalmakkal fenntartott kapcsolatunk titkos is és misztikus, kicsit utópisztikus, ezért velük csak 4096 bites RSA algoritmus segítségével kódolt üzeneteket váltunk. Aztán amikor eljön a hétvége, a TASZ-os drogos orgiáinkat CryptTalk-on és Signalon szervezzük le, és a Torbrowser segítségével szerezzük be a hozzávalókat. A partijainkon elképesztő dolgokat művelünk, minderről készülnek képek, de ezzel csak magunkat akarjuk szórakoztatni, ezért a fájlokat a felhőben titkosítva a SpiderOakONE-on, a saját gépünkön pedig az operációs rendszerünkbe épített FileVault programmal kódolva tároljuk.[*]
Anna egy hároméves kislány édesanyja. Tavaly úgy döntött: szeretne még egy gyereket, kislányának egy testvért, tervei szerint édestestvért. Anna kislánya három éve külföldi spermadonor segítségével született. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal viszont most azt mondja, hogy tilos Magyarországon külföldi spermát felhasználni.
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest. Az első részért kattints ide.
A Társaság a Szabadságjogokért kampányt indított annak érdekében, hogy a magyar egyházügyi szabályozást visszatérítse a jogegyenlőség irányába, ahonnan a 2012-es törvény letérítette. A kampány a Negyedik pont címen fut, mert nem akarunk kevesebbet, mint amit 1848-ben akartunk: „Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben”. Kétrészes blogunkban arra keressük a választ, hogy szükség volt-e egyáltalán új törvényre, és mi indokolhatta a visszalépést a jogegyenlőség rendszerváltáskor elért szintjéhez képest.
Munkatársunk a múlt héten az Egyenes Beszéd vendégeként beszélt a kórházi fertőzésekről. Azt is elmondta: lehetőség van a jogérvényesítésére, így a TASZ ügyfeleket keres. Az elmúlt napokban özönlöttek a történetek a családi tragédiákról. Munkatársunk személyes beszámolójából viszont kiderül: a családtagok többsége csak egyvalamit szeretne.
„Nehéz év lesz, résen kell lenni, hogy mikor írják ki a pályázatokat” – többek között ezt a tanácsot kapták a szakmai szervezetek képviselői az év első Kábítószerügyi Tanács ülésén, március 22-én. A tanács elnöke, Nyitrai Imre helyettes államtitkár korábbi rutinjához híven ezúttal sem jelent meg az ülésen.
Az ÁNTSZ azt mondja: mindenki számára hozzáférhető, hány kórházi fertőzés történt 2014-ben. Szerintünk meg nem, ezért kértük, küldjék el a számokat. Azokat a számokat tehát, amik szerintük nyilvánosak. Erre most még 15 napot kértek, hogy összeszedjék őket. De hogy lehet ez?
Pár éve egyes focimeccsekre a szurkolók csak akkor mehetnek be, ha előzetesen megadják a nevüket, címüket, születési adataikat, képmásukat, és megengedik, hogy a tenyerük vénalenyomatát is rögzítsék. A stadionokba való beléptetéskor pedig egyeztetik az adatokat: a beléptető kapuk egyik ellenőrző felületére a szurkolói kártyát, míg másik felületére a belépni kívánó tenyerét kell egyidejűleg ráhelyezni, amely a szurkoló vénalenyomatát ellenőrzi. Az ezt az eljárást előíró szabályokat 2014-ben megtámadtuk az Alkotmánybíróságon, mert szerintünk a vénalenyomat kötelező rögzítése és tárolása egy szurkolói adatbázisban szükségtelen és aránytalan jogkorlátozás. Az indítványunk amellett érvel, hogy a biztonságra törekvés nem tesz bármilyen jogkorlátozást elfogadhatóvá.
A drogstratégiához elfogadott egy éves akcióterv ciklusából már bő két hónap eltelt, de a szakmai szervezetek konkrétumok helyett csupán nagyszabású terveket és egy idilli jövőkép felvillantását kapták az EMMI helyettes államtitkárától a prevenció terén, míg az ártalomcsökkentésre sötét jövő vár.
A közelmúltban elindult tiltakozások az oktatásügy jelentős részét érintették, és a vitákban, követelésekben több érintett csoport is hangot adott véleményének: megszólaltak pedagógusok, szakszervezetek, iskolai közösségek, diákok és szülők, szimpatizáló állampolgárok is. A tiltakozáshoz februárban egy több száz, autista vagy más fogyatékos gyereket nevelő szülő is csatlakozott. Petícióban tettek közzé követeléseket, amelyek javarészt a családok életét, illetve a gyerekek oktatáshoz való jogát érintik.
A TASZ javaslatára az OFI módosította az érettségi minta-feladatsorokat: az Alaptörvényhez való hűség közbelépésünkre már nem értékelhető az új magyar érettségin.
A március 15-i Orbán-beszédre tekintettel a TEK területlezárást rendelt el a Múzeum körútra a Nemzeti Múzeum előtt. Csakhogy ez a terület egy törvény által védett demonstráció helyszíne is egyben. Kihívás ez a rendőrség számára, amit nem lesz egyszerű megoldania. Ám ha kizárólag a jogszerűség talaján marad, akkor nem is lesz lehetetlen.
Mint ismeretes, Kósa Lajos többek között a következő mondattal védte az MNB-ről szóló törvény védhetetlen módosítását:„Azt gondoljuk, hogy az MNB által alapított alapítványok egy olyan speciális alapítványok, amelyek függetlenül attól, hogy nem teljesítik a közhasznúságra vonatkozó feltételrendszert, a törvény erejénél fogva - ex lege - közhasznú alapítványok.”
Az információgyűjtés és megfigyelés új módozatait alkalmazó társadalmakat gyakran hasonlítják Orwell 1984-ének világához: a legrejtettebb gondolatunkat is figyelő Nagy Testvér tekintete elől senki nem bújhat el, az elvárásoktól való legapróbb eltérésre is büntetés a válasz. A mindennapi tapasztalatunk azért nem ilyen nyomasztó.
Az utóbbi napokban arról vitáztak az 1001 orvos hálapénz nélkül kezdeményezés tagjai és az ÁNTSZ, hogy vannak e megfelelő és hozzáférhető adatok a nozokómiális fertőzésekkel kapcsolatban. Kinek van vajon igaza és mi a baj az adatokkal?
Egyetlen méret sem felel meg mindenkinek - helyi szintű megoldásokra van szükség! Ez volt az egyik fő tanulsága a 2010 októberében Prágában rendezett „Városi drogpolitikák egy globalizált világban” konferenciának. Bő öt év elteltével ideje volt áttekinteni, hogy milyen jó példák, vagy épp aggasztó tendenciák figyelhetők meg az európai városokban és megerősíteni a korábbi elköteleződést a helyi megközelítések alkalmazására. Ez hívta életre az esemény folytatását februárban, melynek ezúttal Varsó adott otthont.
