Az Egri Törvényszék mai ítéletében kimondta, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán nem védte meg a szélsőségesektől megfélemlített roma lakosságot, és ezzel megsértette egyenlő bánásmódhoz való jogukat. Először mondta ki magyar bíróság azt is, hogy a rendőrség bírságolási gyakorlata is lehet diszkriminatív.

A röszkei határátkelő lezárását követően zavargások alakultak ki. A menekültek egy része erőszakosan akarta áttörni a határzárat, míg mások békésen tüntettek. Teljesen természetes, hogy a sajtó is jelen van a magyar-szerb határon és az eseményekről tudósít, különösen amikor a nyugati sajtóban hetek óta vezető hír az, hogy hogyan bánnak a magyar hatóságok a  menekültekkel.

Tüntethetnek, tiltakozhatnak a menedékkérők Magyarországon?Igen. A békés gyülekezés joga, a tiltakozás szabadsága mindenkit megillető emberi jog, állampolgárságtól függetlenül. E jog azokat a menedékkérőket is megilleti, akik szabálytalanul lépték át a magyar határt, vagy szabálytalanul hagyták el a gyűjtőpontot, befogadó-állomást. A gyülekezési szabadságot nem lehet felfüggeszteni még a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” sem.

Bár a kormányzatok szerte a világon előszeretettel nevezik „nem-halálos” fegyvereknek az olyan tömegoszlató fegyvereket és eszközöket, mint a sokkoló, a könnygáz, a vízágyú vagy a gumilövedék, indokolt ezeket óvatosabban „kevésbé halálosnak” nevezni. Kevésbé halálosak az éles lőszernél, amennyiben funkciójuk általános értelemben nem az élet kioltása, hanem olyan sérülés okozása, ami elveszi a hatóságnak ellenszegülő ember kedvét a további ellenállástól.

  Az alábbi kisokosunkban általános egészségügyi tájékoztatást nyújtunk a menekülteknek és segítőiknek arról, hogy magyarországi tartózkodásuk idején státuszuk szerint milyen ellátásra jogosultak. A sürgős ellátásokhoz akkor is joga van mindenkinek, ha még nem nyújtott be menekültkénti elismerésre kérelmet, és mindenkinek joga van ahhoz is, hogy elmondják neki érthetően mi fog történni vele, milyen választási lehetőségei vannak. Az írás végén letölthető formában is elérhetőek az információk, természetesen amint érkeznek hozzánk fordítások a szövegről, azokat is elérhetővé tesszük. 

Az elmúlt hónapok egyre súlyosbodó menekültügyi válsága nem magyar sajátosság. Azonban a magyarországi menekülthelyzet kezelése, a hazánkba érkező menekültek ellátása az. A magyar kormány nem teljesíti a feladatát, helyette embertelen válaszlépésekre ragadtatja magát: borotvapengés  kerítést épít a déli határra, arra kényszeríti a menekülőket, hogy 10 fokban egy réten éjszakázzanak, az emberi jogainkat súlyosan korlátozó jogszabályokat alkot. Az állam  feladatait pedig önkéntesek százai látják el, tízezrek anyagi segítségnyújtása mellett. A menekültek étkeztetése, valamint az orvosi segítségnyújtás nem civil feladat, ahogyan a fagyhalált megelőzendő fűthető sátrak és meleg ruhák, takarók kiosztása sem az.

Mit érdemel az a szülő páros, aki a jelzőrendszer szerint nem megfelelően neveli a gyerekeit? A gyerekvédelmi törvény tökéletesen rendelkezik erről. Családba fogadás, helyettesítő szülői szolgálat, ideiglenes hatályú elhelyezés. Ha az utóbbi mellett döntenek, a szülőknek a törvény szerint harminc nap áll rendelkezésükre, hogy az okokat, amik a kiemeléshez vezettek megszüntessék, a gyakorlatban azonban ez többször harminc nap szokott lenni. Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatakor még mindig fenn állnak a kiemelést indikáló okok, akkor a gyerekeket nevelésbe veszik. Ezt évente vizsgálják felül.

 Kisokos a menekülteket, önkénteseket és rendőröket fényképező újságíróknak, fotósoknak és okostelefon-tulajdonosoknak.

Történnek ma Magyarországon nagyobb horderejű és tragikusabb események is, mint az alant elmesélt. Ám mielőtt hozzászokunk a véres polgárháborúk és az elképzelhetetlen erőszak elől menekülő családokat érő embertelenség és jogtiprás mindennaposságához, érdemes tudatosítani a krízishelyzetektől független, évtizedek óta fennálló „bagatell” hatósági gyakorlatot.

Magyarországon egyre divatosabbá válik az a felháborító nézet, hogy a nők nem szülőgépek és konyharobotok, hanem emberek, akiknek joguk van karriert építeni, ugyanolyan munkabért kapni ugyanazért a munkáért, sőt, még nadrágot is hordani. Ezt a bullshitet úgy hívják, hogy feminizmus. Egyre nyomasztóbbá válik a maroknyi feministának a sajtó közönyétől kísért küzdelme a családi erőszak ellen, elviselhetetlen, hogy néhanapján még cikkek és blogok is megjelennek erről a témáról. Szegény alfahímjeink hovatovább már kellemetlenül érzik magukat (sőt, egyesek akár bűntudatot is érezhetnek!) amiatt, hogy nagyítóval is alig találunk nőket a döntéshozó pozíciókban. Ha ez a megátalkodott feminizmus tovább folytatódik, akár még az is előfordult, hogy a férfiember meg se pofozhatja kedvére a feleségét, amikor neki jól esik. Egy kormányzó pártnak már így is ki kellett rúgnia a frakcióból azt a képviselőjét, aki pityókásan elagyabugyálta az asszonyt, oszt még a vak komondorra se tudta ráfogni. Meg kell állítanunk a feminista mételyt, de ezt okosan kell tennünk!  

A Mérték által kiperelt frekvenciapályázati anyagok vizsgálata igazolta, hogy a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatása során. Jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését. Nagy Krisztina írása.  

A híreszteléssel elkövetett jogsértés a magyar sajtó régóta visszatérő problémája. Az eddigi általános szabályt, vagyis hogy a média minden idézetért úgy felel, mintha saját szöveg volna, áttörni látszik egy friss, első fokú ítélet.

Súlyosan megsértették ügyfeleink alkotmányos jogait a SUN fesztiválon drog után kutató rendőrök – panaszt tettünk a Független Rendészeti Panasztestületnél.

Fontos döntést hozott a Kúria, amelyben egyértelművé tette, hogy a médiahatóság jogszerűtlenül és tévesen értelmezte a pályázatok nyilvánosságáról szóló médiatörvénybeli szabályt: a rádiós pályázati eljárásokban benyújtott ajánlatok állami vagyon felhasználásával összefüggő adatok, így a pályázatok lezárultával nyilvánosak. Egy eljárás krónikája. Nagy Krisztina írása.

Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bírósága (Bíróság) egyhangúan úgy döntött hogy az olasz állam sérti az azonos nemű párok alapvető jogait, ha nem biztosít a kapcsolatuknak jogi elismerést és védelmet.

„Amikor egy hat éves kislány először kérdezi meg az embert, hogy akkor doktor bácsi én akkor most meg fogok halni? Nyilván mellbevágja” – mondja Dr. Benyó Gábor, aki szerint ma Magyarországon nem érvényesülnek sem a szülőnek, sem a gyereknek a jogai, hogy megválaszthassa, hol akar meghalni. A gyermekonkológussal a törökbálinti Tábitha Házban beszélgettünk.

Judit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pszichológiai tudományokban doktori (PhD) fokozatot szerzett, így döntött az egyetem Doktori Tanácsa. Mégsem vehette át a doktori fokozat megszerzését igazoló oklevelét, mert az egyetemi doktori szabályzata szerinti esküt lelkiismereti okból nem tette le.

A kormány három hónap alatt akar egymilliárdot elkölteni prevenciós módszertanra, miközben évente csupán 60 milliót költ magára az iskolai drogprevencióra. Ötlettelen kapkodás stratgéiai tervezés helyett – drogpolitika magyar módra.

Uszítás miatt eljárás indult Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester ellen. A híresen homofób, rasszista és összeesküvés-elmélet hívő politikus és performanszművész tavaly augusztusban, Érpatak főterén akasztott fel két izraeli politikust szimbolizáló bábut.

Az intenzív koraszülött osztályon folyamatos készenlétben állnak az orvosok és ápolók, hogyha bármilyen gond felmerül a párszáz grammal született kicsikkel, azonnal segíteni tudjanak. Egy új, Finnországból indult képzés azonban radikálisan szakít a jelenleg bevett ápolási módszerekkel és azt tanítja - elsősorban az egészségügyi dolgozóknak, hogy beavatkozásoktól mentesen, megfigyelőként kell segíteniük a szülőket, hogy gyermekük ellátásában részt vehessenek.

A "Keresztények a Melegekért" egy új kezdeményezés, ami hidat próbál építeni a keresztények és az LMBTQ emberek között. A csoport tagjai keresik az együttgondolkodás és az építő eszmecsere lehetőségét, miközben tiszteletben tartják mindenki hitét és nemi identitását. Mi, a TASZ-nál fontosnak tartjuk az olyan kezdeményezéseket, amik arra ösztönöznek, hogy a megszokott gondolkodási sémáinkon túl lássunk, amik berögzött álláspontok újszerű megközelítésére ösztönöznek. Ezért kommentár nélkül közüljük az alábbi videót.

A 2012-es önkormányzati törvény szabad kezet adott a helyi képviselő testületeknek, hogy egyes cselekedeteket jogellenesnek, bírságolhatónak nyilvánítsanakUgyanabban az évben az Alkotmánybíróság jogi garanciák hiánya miatt megsemmisítette az említett felhatalmazó rendelkezéstEgy nagyon szegény családot az akkor még hatályos helyi rendelet alapján összesen 350.000 Ft összegű bírsággal sújtott a putnoki önkormányzat. A jogilag teljesen azonos ügyek ugyanazon a bíróságon két különböző bíróhoz kerültek.A két bíró egyike az AB-hoz fordult, és kérte az önkormányzati rendelet alkalmazásának megtiltását, amit az AB meg is tett. A másik bíró által elbírált határozat ügyében csak majd’ három év alatt sikerült jogerősen kimondatnunk, hogy az ügyfelünkre kiszabott bírság jogellenes volt.Az utóbb alkotmányellenesnek nyilvánított szabály alapján azonban a jogi segítség nélkül maradt, megbírságolt emberek tömegei maradhattak jogorvoslat nélkül.Az egyedi ügyben elért sikert beárnyékolja az is, hogy az Alkotmánybíróság lassan két éve ül az önkormányzati törvény egy másik, kísértetiesen hasonló felhatalmazó rendelkezésén, amely alkotmányellenességének megállapítását az ombudsman még 2013-ban indítványozta.

A kormány újabb korlátokat szeretne állítani az állam elszámoltathatóságát biztosító közérdekű adatigénylések elé. A közérdekű adatok megismerésének szabadsága, az információszabadság érvényesülésea véleménynyilvánítási szabadságnak és a tudatos választópolgári magatartásnak az előfeltételea közpénzek elköltése ellenőrzésének eszközeelengedhetetlen a korrupció elleni küzdelembenmás alapvető jogok érvényesülésének kikényszerítésekor is hasznos, ésbiztosítása az állami szervek kötelessége.

A TASZ jogi képviseletet nyújt három ügyfélnek, akik a kormány menekültellenes plakátjait átfestettéssel vagy letépéssel pozitív üzenetté formálták. A TASZ álláspontja, hogy a plakátok megváltoztatása sem bűncselekményt, sem szabálysértést nem valósít meg. Ennek több oka is van.

Egy magyar fejlesztésű mentőautó, aminek minden négyzetcentimétere milliméterre pontosan ki van találva. Egy gyermekmentős, akit a 12 órás szolgálati ideje alatt legalább hat alkalommal riasztanak, hogy kritikus állapotú gyerekeket lásson el. Hogyan lehet ezt a feladatot rutinból és nem belehalva, de mindvégig lélekkel ellátni? Riportfilmünkben Dr.Krivácsy Péter gyermekorvost, a Gyermekrohamkocsis ügyelete alatt kérdeztük.

A strasbourgi bíróság friss döntése szerint a kommentek szerzőin túl az a szolgáltató is felelős a kommentek tartalmáért, aki engedi a kommentelést. Ez volt az első ilyen ügy, amit véglegesen eldöntött a strasbourgi bíróság, de ha megszilárdul ez a gyakorlat, az alapjaiban változtathatja meg az általunk ismert internetet.

A Társaság a Szabadságjogokért közel három éves jogi munkájának eredményeként csütörtökön jogerősen úgy döntött a bíróság, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia az elhíresült Századvég-tanulmányokat és ezzel átláthatóvá válik ötmilliárd forint közpénz sorsa. 

„Holland” – ez az utcai neve a kannabisznak Mátraverebélyen. A helyi fiatalok elég ritkán férnek hozzá. A leginkább ugyanis a „biofűnek” nevezett drogot szívják, aminek annyi köze van a bio-hoz és a fűhöz, mint a szőlőt sosem látott tablettás bornak a Nyakas irsai olivérhez. Ázsiai laboratóriumokban előállított szintetikus drogokat áztatnak be különféle gyógynövényekbe, és ezt árulják „biofűként”. A helyesebb elnevezés inkább szintifű. A szintifüvek eddig elsősorban a nagyvárosi fiatalok körében terjedtek. Bár átfogó kutatás nem létezik erről, de egyre több beszámolót hallunk helyi pedagógusoktól arról, hogy néhány éve már egyre szélesebb körben elérhetőek a falusi fiatalok körében is. A TASZ Drogriporter filmes csapata Mátraverebélyen forgatott, hogy utánajárjon ennek a jelenségnek.

Bálint hat és fél éves volt, amikor agydaganatot diagnosztizáltak nála. A kezelőorvosa 3 hónapot jósolt számára, és két hónap is eltelt a kemoterápiás kezelés megkezdésétől mire a szülők kezébe nyomta a szakmai protokollt, tessék ebből tájékozódni. Három hónapból aztán 3 év lett. Bálint rácáfolt az orvosokra, de a szülőket senki sem tudta felkészíteni az elkövetkezendő időszak kiszolgáltatottságára.

Budapest főpolgármestere természetellenesnek és visszataszítónak találja melegeket. A Budapest Pride pedig nem méltó az Andrássy út történelmi környezetéhez (sic!). Tarlós István mindezt a TV2 reggeli adásában mondta, mintegy magánvéleményként. A helyzet azonban az, hogy Tarlós Istvánnak nem lehet magánvéleménye akkor, amikor egy országos kereskedelmi televízióban nyilatkozik főpolgármesterként.

A 2001. szeptember 11-i támadások után az USA meghirdette a terrorizmus elleni globális háborút (War on Terror), amit az amerikai kormányok a hazafiasság álcája mögé bújva többek között arra használtak fel, hogy százmilliók magánéletéről gyűjthessenek információkat.  2015. június 1-jétől ennek vége.

Gyerekkel vagyok betegjogi kampányunk második riportját a Bethesda Gyermekkórházban forgattuk, ahol olyan gyermekeket ápolnak, akiket betegségük egész életükben végigkísér. Példaképeket itt is találtunk, végtelenül türelmes és kitartó szakemberekkel találkoztunk.

Tavaly nyár vége felé egy észak-kelet-magyarországi község külterületén, az erdőben dolgozó négy cigány közmunkásra rátámadt nyolc-kilenc nagydarab, kigyúrt férfi csuklyában, baseball ütőkkel, viperákkal, pajszerekkel és könnygáz sprayvel felfegyverkezve. A támadók egységes, terepszínű öltözetet viseltek, pólójukon kör alakú logót láttak a sértettek. A támadásban az egyik elkövető felszólítására és utasítása alapján vettek részt a többiek, akik „Megdöglötök büdös cigányok!” felkiáltások közepette durván bántalmazták a sértetteket. Volt, akire gázriasztó pisztollyal közvetlen közelről rálőttek, majd baseball ütővel ütlegelték. Volt, akinek a hátára térdeltek és úgy ütötték ököllel és baseball ütővel a fejét, volt akinek a földön rugdosás és ütlegelés közepetette le akarták vágni a fülét, és volt, akit a gázspray-vel lefújás után pajszerrel ütlegeltek. A sértettek közül ketten végtagtörést is szenvedtek. A fizikai sérülések mellett az áldozatok súlyos lelki traumát éltek át.

Amikor elindítottuk a TASZ felmérését a szülészetek és gyerekosztályok körében, fontos célunk volt, hogy a közérdekű adatigénylések mellett munkatársaink személyesen is minél több jó gyakorlatot ismerjenek meg és mutassanak be. A Péterfy Sándor utcai Kórház Gyermektraumatológiai Osztályán egy különösen elhivatott szakemberrel találkoztunk.

 (a kép forrása: Magyar Szekuláris Egyesület)Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a magyar állam jogsértést követett el egyes magyar egyházakkal szemben. A jogsértést két éve már az Alkotmánybíróság is megállapította.A TASZ kilenc érintett egyház képviseletét látta el.Az EJEB hat hónapot adott a kormánynak arra, hogy az egyházakkal megegyezzen a jogorvoslatról. Az idő lejárt.A tárgyalások nem úgy alakultak, ahogyan az elvárható lett volna – a kormány által végül felajánlott kártérítés meg sem közelítette az egyházak kártérítési igényeit.A kártérítés összegét az EJEB fogja meghatározni azon egyházak esetén, amelyekkel a kormánynak nem sikerült megállapodnia – a kifizetést nem tagadhatja meg a magyar állam.A magyar állam úgy kényszerül várhatóan több száz millió forintos kártérítés kifizetésére, hogy mindezt kizárólag magának köszönheti. A kártérítés kifizetésével a teljes jogsértést nem orvosolja – ahhoz az egyháztörvényt és az Alaptörvényt is meg kellene változtatni. 

  -Jó napot kívánok! A gyermekjóléti szolgálattól jöttem. Valóban kilakoltatják Önöket a szomszédban lakó rendőr zaklatása miatt?-Nem, dehogy, minden rendben van.-Nem hiszek Önnek, nekem ne hazudjon! Mondja el őszintén, mi a helyzet, hisz én azért vagyok itt, hogy segítsek, ez a feladatom! Bennem megbízhat.. Mindent megteszünk majd, hogy együtt maradjon a család.-Hát, ami igaz az igaz, jött egy kilakoltatási végzés..-Ja, igen? Akkor azonnal ki kell emelnem a gyerekeit!

Május 18-án a HIV-el élőkért és az AIDS áldozataiért tartottunk gyertyás virrasztást a parlament előtt. Sajnos egyre több ember érintett. Öt év alatt közel kétszeresére nőtt az új HIV fertőzések száma Magyarországon: 2009-ben még 140, 2014-ben már 271 esetet regisztrált az Országos Epidemiológiai Központ (OEK). Bár a legveszélyeztetettebb még mindig a meleg és biszex férfiak csoportja, a tavalyi fertőzöttek között 20 nőt is találunk. A legriasztóbb az, hogy ez valószínűleg még mindig csak a jéghegy csúcsa. Hiszen a felvilágosító, szűrő és tanácsadó programok lefedettsége alacsony, több száz, vagy ezer ember élhet együtt a HIV-el úgy, hogy nem is tud róla. 

Az NSA-botrány, azaz az amerikai titkosszolgálatok túlkapásainak leleplezése olyan hullámverést keltett, hogy a téma a népszerű médiát is elérte. John Oliver Last Week Tonight című műsorának néhány héttel ezelőtti adásában a fő téma az volt, hogyan élnek vissza a kormányok hatalmukkal, és figyelik meg részben a külföldieket, részben saját állampolgáraikat. A probléma nem új, rengeteg történelmi és jelenkori példa is ismert, meg sem lepődünk, és az állam természetéből fakadónak tekintjük, hogy ilyen akár tömeges méretekben is előfordulhat. 2013 nyara előtt csak a vállunkat vonogattuk, de akkor jött egy huszonéves srác, aki bejelentésével újra divatba hozta az adatvédelmet.

A józsefvárosi önkormányzat állítása szerint a tűcserék felelősek azért, hogy a hepatitis C vírus 2011 és 2014 között közel kétszeresére nőtt a drogfogyasztók körében. Aki képes arra, hogy értelmezze a számokat, az könnyen rájön, hogy ez olyan, mintha a tűzoltót tennék meg felelősnek a tűzért, miután nem biztosítanak neki elég oltóanyagot az oltáshoz.

Jeremy Bentham (1748-1832) kitalálta a totális megfigyelés rendszerére épülő tökéletes börtönt. Ez egy kör alaprajzú épület, amelyben a rabok cellái a kör kerületén vannak, az őrök tartózkodására szolgáló őrtorony a kör közepén helyezkedik el, így az elítéltek állandóan megfigyelhetők, de a megfigyelők maguk nem láthatók.

Célunk felé menet a kocsiban szinte el is felejtettük, hogy egy ilyen felkavaró ügy miatt tartunk a faluba. Ha turistáskodni jönnénk egy környékbeli vendégházba, az év legnyugodtabb és legidillibb napjai várnának ránk. Mi azonban ügyfelünk hívására érkezünk, akit a Betyársereg nevű szervezet 3 hónapja zaklat otthonánál. Ennyit az idillről.

Azt hinnénk, nem lehet vitatni a tényt, hogy a gyermekek legalapvetőbb szükséglete szüleik, testvéreik körében felnőni. Amióta gyermeklélektan létezik, a kisgyermekek egészséges pszichéjének fejlődésében központi szerepet kap az édesanyával kialakított korai kötődés minősége. Vannak gyerekek, akik laptopon játszanak kicsi koruktól kezdve, és vannak olyanok is, akik – drága játékok híján - testvéreikkel fogócskáznak az udvaron. Annyi bizonyos, hogy utóbbiakat sem szereti kevésbé a családjuk, mint tehetősebb kortársaikat.A kép forrása: abcug.hu

A sajtó – amíg korlátosak a helyek - addig bizonyos helyzetekben előnyben részesül. Pont azért, hogy a kiszoruló emberekhez is eljuthassanak a hírek. Szerencsére azonban igen szűk körű a többletjog, és egyre ritkábban indokolható a korlátos hozzáféréssel az extra jogosultságok megadása. A Koltay és köztem zajló internetszabályozással kapcsolatos vita egyik kulcskérdése, hogy van-e a sajtónak valamiféle többletjoga a nem sajtóval, tehát az egyéni szólásszabadsággal szemben. 

Ismerjék meg a Budapest 12. kerületében lakó házaspár, Kriszta (35) és Tamás (38) élete történetét: váratlanul érte őket a tragikus fordulat.(A kép illusztráció)

Egy emberi jogi konferencia reggelén a regisztrációnál a következő beszélgetés zajlott le a házigazda Károli Gáspár Egyetem jogi karának egy hallgatója és köztem, amikor kereste a nevemet a konferencia résztvevőinek listáján, és megkérdezte, hogy honnan jöttem:Társaság a Szabadságjogokért.Szóval sajtó? — kérdezett vissza.Társaság a Szabadságjogokért — mondtam erre.Szóval sajtó.

Szerettük volna megismerni azokat a szakértői véleményeket, amelyek alapján új drogokat vettek fel a kábítószer-listára Magyarországon. Az Országos Addiktológiai Centrum megtagadta a választ, arra hivatkozva, hogy a nyilvánosság “a szakmai álláspontok szabad kifejtését veszélyeztetné”. Bírósághoz fordultunk.

Ma Magyarországon a gyülekezési jog a politikai szabadság egyik utolsó bástyája. A szabadságpárti gyülekezési törvényt nem forgatta fel a kétharmados kormányzat, a rendőrség 2006 óta ügyel arra, hogy kényszerítő eszközöket ne kelljen bevetnie. Ám a szabadság e bástyája is ostrom alatt áll: a törvény megkerülésével alkalmazott korlátozások már nem kivételesnek, hanem mindennaposnak tekinthetők – Ilyen az, amikor közvetlenül a miniszterelnök utasít rendezvények megtiltására [itt és itt], vagy amikor TEK-területlezárás miatt nem lehet tüntetni az adott helyen. Az adminisztratív korlátozások egyik legújabb és legrafináltabb módja az, amikor mások jogainak és szabadságának feltételezett sérelmével előzetes tiltást igazolnak, korlátozzák a tüntetésekre igénybe vehető közterületek körét. Juhász Péterrel, korábbi kollégánkkal, aki ma aktív politikus, éppen ez történt a napokban.

A fekete ruhába öltözött ápolók a szólásszabadságukat gyakorolják, így az ilyen öltözet megtiltása elfogadhatatlan.Szombaton benyújtotta a felmondását Sándor Mária, az egyik budapesti kórház ápolója. Sándor szombaton feketében ment dolgozni, így tiltakozott az egészségügyben dolgozók, és különösen az ápolók katasztrofális munkakörülményei és bérezése miatt. A kórházban megtiltották neki, hogy fekete ruhával fejezze ki az elégedetlenségét, ezért döntött úgy, hogy távozik. Azzal, hogy az ápoló fekete ruhát húzott, nonverbális eszközökkel, szavak nélkül fejezte ki a véleményét egy fontos közügyről. A munkáltatója megsértette a szólásszabadságát, amikor megtiltotta számára a tiltakozásul felvett fekete ruha viselését.

Vajon miért titkolja a Kocsis Máté vezette önkormányzat a közvélemény elől, hogy pontosan mit is tesz a drogügyi krízishelyzet kezelése érdekében?A Kék Pont tűcsere program bezárása az alapvető jogok biztosának októberi állásfoglalása szerint jogsértő helyzetet eredményezett. Az ombudsman ezért felkérte az önkormányzatot, hogy gondoskodjon a tömegesen ellátatlanul maradt drogfogyasztók terápiás és ártalomcsökkentő programokba jutásáról. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon mit tett az önkormányzat az ombudsmani ajánlások végrehajtásáért, ezért kikértük a kerület fő drogügyi tanácsadó szerveként működő Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (JKEF) üléseinek jegyzőkönyveit. A JKEF azonban megtagadta a kérésünk teljesítését, szerintük ugyanis ez „a zavartalan szakmai munka végézését” veszélyeztetné.