Azonban Balázs nem volt hajlandó csöndben maradni. Sorra írta a panaszos leveleket, ecsetelte sorsát gyermekjogi képviselőtől önkormányzati közgyűlési elnökön át a gyermekvédelmi főigazgatóság kirendeltségének vezetőjéig, hátha valaki meghallgatja és segít neki és sorstársainak. Addig tette ezt, amíg az intézmény vezetője megelégelte Balázs szókimondását és becsületsértésért feljelentést tett ügyfelünk ellen. Balázst a TASZ vidéki Ügyvédhálójának helyi képviselője védte a rágalmazási perben.
December 1-je minden évben az AIDS világnapja, ezen a napon számotvetünk azzal, hogy az elmúlt egy év során mit értünk el a HIV vírussal kapcsolatban kitűzött célok közül. Sajnálatos, de az egyik legfontosabb tanulsága az eltelt időszaknak, hogy a politikai akart hiányosságai és a vírussal kapcsolatos stigma jelentősen megnehezíthetik a megelőzést és korlátozzák a HIV-vel élők joggyakorlását.
Felkeltette a kormány figyelmét is: az országos népszavazásokon a magyarországi lakcímmel soha nem rendelkezettek is szavazhatnak. Vélhetőleg a vasárnapi bolti zárva tartással kapcsolatos népszavazási kezdeményezések nyomására egy új rendeletben azt is bebiztosították: a határon túliak ne maradjanak le az országhatáron belül élők mindennapjait alapvetően befolyásoló döntésekbe való beleszólásról – két választás között, a népszavazásokon sem. Őket az Nemzeti Választási Iroda figyelmezteti ezentúl a regisztrálásra. A külföldön tanuló, dolgozó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok értesítésére nem tesznek hasonló erőfeszítést. De pontosan hogyan használná a határon túli szavazókat a kormány a népszavazások leszerelésére?
A végére érhet lassanként az először 2009-ben útjára indított intézménytelenítési program első szakasza, amelyet az Európai Unió forrásaiból valósít meg Magyarország. A program célja, hogy fogyatékos emberek nagy létszámú bentlakásos intézetei helyett a helyi közösségbe integrált lakhatási szolgáltatásokat hozzanak létre. Az elmúlt három évben 1500 fogyatékos ember hagyta el az intézeteket, és ők ezekben a hónapokban foglalják el új szállásukat a korábbinál sokkal emberségesebb lakásokban és lakóotthonokban. Döntéshozók és intézetvezetők, a folyamatban részt vevő szakemberek értékelték saját munkájukat az Intézményi Férőhely Kiváltást Támogató Országos Hálózat találkozóján november 17-én.
Idősödő, hányattatott sorsú és szociális otthonban élő hölgy ügyfelünket két éve akarja gondnokság alá helyeztetni a gyámhivatal – egyértelműen a szociális otthon fellépése miatt. Ép értelmű, 8 éve minden pszichiátriai tünettől dokumentáltan mentes, ezért elsődlegesen a cselekvőképesség teljes korlátozására irányuló kereset elutasítását, másodlagosan az egyéni autonóm cselekvési szabadságot nem korlátozó támogatott döntéshozatalt kértünk számára. Első fokon két hete hirdetett ítéletet a bíróság.
Miért több, mint nemzeti konzultáció?A "Your Priorities" ["A Te szempontjaid"] és az ebből kinövő "Betri Reykjavik" ["Jobb Reyjavik"] az állampolgári részvételt segítő civil kezdeményezések. Olyan online felületek, amelyeken bárki véleményt nyilváníthat városa, politikai közössége közügyeiben. Izland fővárosa, Reykjavik az élen jár a rendszer használatában: a város önkormányzata elkötelezte magát amellett, hogy megvitatja minden hónap 5 legnépszerűbb javaslatát. Na de miben több ez, mint a Magyarországon divatossá tett nemzeti konzultáció, ami ellen már korábban is szót emeltünk?
Korábbi bejegyzésünkben egy fiatal izomsorvadással küzdő nő történetét meséltük el, aki házi ápoláshoz szeretett volna igazolást kérni háziorvosától. A háziorvos azonban ahelyett, hogy segített volna neki, a gyámhatósághoz fordult, és kérte gondnokság alá helyezését annak érdekében, hogy akarata ellenére is intézetbe utalják. A TASZ Esztert képviselte az ügyben, a családtagokkal nem volt kapcsolatunk. Eszter édasanyja megkeresett minket cikkünk megjelenése után, az ő hozzájárulásával meséljük el újra a történetet, az ő szemszögéből.
Kanada 2015. október 19-én választ. Választanak a külföldön tartózkodó kanadaiak is: akárcsak a magyarországi választások idején külföldön tartózkodó magyar állampolgárok a magyar országgyűlési választásokon, az épp otthonuktól távol lévő kanadaiak is élhetnek választójogukkal a szövetségi választásokon. De kinek egyszerűbb szavazni: a Torontóban élő magyarnak, vagy a Budapesten nyaraló kanadainak? A levélben szavazásnak a magyar szabályozásnál engedékenyebb vagy szigorúbb a kanadai szabályozása? Jelenthet-e a levélszavazás kanadai szabályozása alternatívát a jogsértő magyar választási eljárás helyett? És mit tanulhatunk a külföldön való szavazásra való jogosultságról a kanadai vitákból? Blogposztunkból mindez kiderül.
Ma két családnak kézbesített a posta gyámhivatali határozatot, két szülőpár várta hónapok óta, tűkön ülve az évente ismétlődő vizsgálat eredményét. A döntés nem kisebb súlyú, mint a gyermekeik - egyik család esetében három, másikuk esetében öt kisgyerek – sorsa: az egymástól távol töltött hónapok, sőt évek után, végre kiérdemelték-e, hogy újra ők lehessenek „Anya” és „Apa”, hogy ne kelljen a havonta egyszer egy órára engedélyezett láthatáson a faliórára meredve rettegni a percek fogyásától.
Például lehetetlen érdemben fellebbezni, ha valakinek a pszichiátrián elrendelik a sürgősségi kötelező gyógykezelését. Nem azért lehetetlen, mert ilyenkor nincs helye fellebbezésnek, hanem azért, mert az eljárási szabályok szerint akár 27 napba telhet, mire valakinek a lakásába kipostázzák a fogvatartásáról szóló végzést, akit akkor talán még mindig fogvatartanak a pszichiátrián.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közérdekű adatigénylésének eleget téve az országos tisztifőorvos újra megerősítette: nincsen járványveszély, a menekültek között csak elvétve találnak fertőzéseket. A TASZ szerint minden ezzel ellentétes kommunikáció hamis félelmeket kelt az emberekben.
Az Alkotmánybíróság fittyet hány a jogbiztonságra és felrúgta eddigi gyakorlatát! A testület alapvető jogállami követelményekkel szembemenő határozatot hozott: mostantól a helyi önkormányzatok jogalkotásának korlátait már nem a jogbiztonság követelménye határozza meg. Vagyis: az Alkotmánybíróság önkényes és szakmaiatlan határozatával bebetonozta az önkormányzati önkényt.
A TASZ-t gyakran éri az a vád, hogy egyik vagy másik párt politikai nézetrendszeréhez igazodik, és álláspontja kialakításakor szem előtt tartja, hogy azzal kedvez-e valamelyik pártnak vagy sem. Ezt a vádat jellemzően az fogalmazza meg, aki éppen valamiben nem ért velünk egyet. A valóság ezzel szemben az, hogy a TASZ álláspontját a TASZ-nál dolgozóknak a szabadságjogokról vallott felfogása alakítja, függetlenül attól, hogy az éppen egybevág-e egyik vagy másik politikai párt elképzeléseivel vagy eltér attól. Minden párttól egyenlő távolság tartására törekszünk, velük bármilyen együttműködésre csak előre meghatározott és nyilvánosságra hozott elveknek megfelelően, a teljes átláthatóság biztosítása mellett kerülhet sor.
Egy idős férfi kezdődő bélelzáródással az onkológiára került, ahol azonnal meg kellett műteni. A fiát tájékoztatták a nem túl kedvező kilátásokról, miszerint legjobb esetben is csak hónapjai vannak hátra. A műtétet követően nem sokkal romlani kezdett a beteg állapota és az ápoló jelezte a családnak, hogy búcsúzzanak el tőle. A kórházi dolgozók azonban nem biztosították ezt a lehetőséget.
Eszter 25 éves, súlyos izomsorvadással élő, mozgásképtelen nő, aki szüleivel él egy főváros környéki kistelepülésen, tisztes szegénységben. Szülei mindeddig ápolták és gondozták, azonban édesanyja, aki eddig egész nap otthon volt vele, munkát kapott egy helyi cégnél, és szeretett volna elhelyezkedni. A család nagyon örült a lehetőségnek, már csak azt kellett megoldani, hogy Eszternek segítsen valaki napközben. Ezért Eszter a helyi önkormányzathoz fordult, hogy biztosítsák neki a szociális törvény szerinti házi segítségnyújtást. Itt kezdődtek a gondok.
Az Egri Törvényszék mai ítéletében kimondta, hogy a rendőrség 2011-ben Gyöngyöspatán nem védte meg a szélsőségesektől megfélemlített roma lakosságot, és ezzel megsértette egyenlő bánásmódhoz való jogukat. Először mondta ki magyar bíróság azt is, hogy a rendőrség bírságolási gyakorlata is lehet diszkriminatív.
A röszkei határátkelő lezárását követően zavargások alakultak ki. A menekültek egy része erőszakosan akarta áttörni a határzárat, míg mások békésen tüntettek. Teljesen természetes, hogy a sajtó is jelen van a magyar-szerb határon és az eseményekről tudósít, különösen amikor a nyugati sajtóban hetek óta vezető hír az, hogy hogyan bánnak a magyar hatóságok a menekültekkel.
Tüntethetnek, tiltakozhatnak a menedékkérők Magyarországon?Igen. A békés gyülekezés joga, a tiltakozás szabadsága mindenkit megillető emberi jog, állampolgárságtól függetlenül. E jog azokat a menedékkérőket is megilleti, akik szabálytalanul lépték át a magyar határt, vagy szabálytalanul hagyták el a gyűjtőpontot, befogadó-állomást. A gyülekezési szabadságot nem lehet felfüggeszteni még a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetben” sem.
Bár a kormányzatok szerte a világon előszeretettel nevezik „nem-halálos” fegyvereknek az olyan tömegoszlató fegyvereket és eszközöket, mint a sokkoló, a könnygáz, a vízágyú vagy a gumilövedék, indokolt ezeket óvatosabban „kevésbé halálosnak” nevezni. Kevésbé halálosak az éles lőszernél, amennyiben funkciójuk általános értelemben nem az élet kioltása, hanem olyan sérülés okozása, ami elveszi a hatóságnak ellenszegülő ember kedvét a további ellenállástól.
Az alábbi kisokosunkban általános egészségügyi tájékoztatást nyújtunk a menekülteknek és segítőiknek arról, hogy magyarországi tartózkodásuk idején státuszuk szerint milyen ellátásra jogosultak. A sürgős ellátásokhoz akkor is joga van mindenkinek, ha még nem nyújtott be menekültkénti elismerésre kérelmet, és mindenkinek joga van ahhoz is, hogy elmondják neki érthetően mi fog történni vele, milyen választási lehetőségei vannak. Az írás végén letölthető formában is elérhetőek az információk, természetesen amint érkeznek hozzánk fordítások a szövegről, azokat is elérhetővé tesszük.
Az elmúlt hónapok egyre súlyosbodó menekültügyi válsága nem magyar sajátosság. Azonban a magyarországi menekülthelyzet kezelése, a hazánkba érkező menekültek ellátása az. A magyar kormány nem teljesíti a feladatát, helyette embertelen válaszlépésekre ragadtatja magát: borotvapengés kerítést épít a déli határra, arra kényszeríti a menekülőket, hogy 10 fokban egy réten éjszakázzanak, az emberi jogainkat súlyosan korlátozó jogszabályokat alkot. Az állam feladatait pedig önkéntesek százai látják el, tízezrek anyagi segítségnyújtása mellett. A menekültek étkeztetése, valamint az orvosi segítségnyújtás nem civil feladat, ahogyan a fagyhalált megelőzendő fűthető sátrak és meleg ruhák, takarók kiosztása sem az.
Mit érdemel az a szülő páros, aki a jelzőrendszer szerint nem megfelelően neveli a gyerekeit? A gyerekvédelmi törvény tökéletesen rendelkezik erről. Családba fogadás, helyettesítő szülői szolgálat, ideiglenes hatályú elhelyezés. Ha az utóbbi mellett döntenek, a szülőknek a törvény szerint harminc nap áll rendelkezésükre, hogy az okokat, amik a kiemeléshez vezettek megszüntessék, a gyakorlatban azonban ez többször harminc nap szokott lenni. Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatakor még mindig fenn állnak a kiemelést indikáló okok, akkor a gyerekeket nevelésbe veszik. Ezt évente vizsgálják felül.
Történnek ma Magyarországon nagyobb horderejű és tragikusabb események is, mint az alant elmesélt. Ám mielőtt hozzászokunk a véres polgárháborúk és az elképzelhetetlen erőszak elől menekülő családokat érő embertelenség és jogtiprás mindennaposságához, érdemes tudatosítani a krízishelyzetektől független, évtizedek óta fennálló „bagatell” hatósági gyakorlatot.
Magyarországon egyre divatosabbá válik az a felháborító nézet, hogy a nők nem szülőgépek és konyharobotok, hanem emberek, akiknek joguk van karriert építeni, ugyanolyan munkabért kapni ugyanazért a munkáért, sőt, még nadrágot is hordani. Ezt a bullshitet úgy hívják, hogy feminizmus. Egyre nyomasztóbbá válik a maroknyi feministának a sajtó közönyétől kísért küzdelme a családi erőszak ellen, elviselhetetlen, hogy néhanapján még cikkek és blogok is megjelennek erről a témáról. Szegény alfahímjeink hovatovább már kellemetlenül érzik magukat (sőt, egyesek akár bűntudatot is érezhetnek!) amiatt, hogy nagyítóval is alig találunk nőket a döntéshozó pozíciókban. Ha ez a megátalkodott feminizmus tovább folytatódik, akár még az is előfordult, hogy a férfiember meg se pofozhatja kedvére a feleségét, amikor neki jól esik. Egy kormányzó pártnak már így is ki kellett rúgnia a frakcióból azt a képviselőjét, aki pityókásan elagyabugyálta az asszonyt, oszt még a vak komondorra se tudta ráfogni. Meg kell állítanunk a feminista mételyt, de ezt okosan kell tennünk!
A Mérték által kiperelt frekvenciapályázati anyagok vizsgálata igazolta, hogy a Médiatanács diszkriminatív eszközként használta a formai követelményeket a rádiós frekvenciák újrapályáztatása során. Jogszerűtlenül, nem azonos szigorral kérte számon a pályázati követelmények teljesülését. Nagy Krisztina írása.
A híreszteléssel elkövetett jogsértés a magyar sajtó régóta visszatérő problémája. Az eddigi általános szabályt, vagyis hogy a média minden idézetért úgy felel, mintha saját szöveg volna, áttörni látszik egy friss, első fokú ítélet.
Súlyosan megsértették ügyfeleink alkotmányos jogait a SUN fesztiválon drog után kutató rendőrök – panaszt tettünk a Független Rendészeti Panasztestületnél.
Fontos döntést hozott a Kúria, amelyben egyértelművé tette, hogy a médiahatóság jogszerűtlenül és tévesen értelmezte a pályázatok nyilvánosságáról szóló médiatörvénybeli szabályt: a rádiós pályázati eljárásokban benyújtott ajánlatok állami vagyon felhasználásával összefüggő adatok, így a pályázatok lezárultával nyilvánosak. Egy eljárás krónikája. Nagy Krisztina írása.
Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bírósága (Bíróság) egyhangúan úgy döntött hogy az olasz állam sérti az azonos nemű párok alapvető jogait, ha nem biztosít a kapcsolatuknak jogi elismerést és védelmet.
„Amikor egy hat éves kislány először kérdezi meg az embert, hogy akkor doktor bácsi én akkor most meg fogok halni? Nyilván mellbevágja” – mondja Dr. Benyó Gábor, aki szerint ma Magyarországon nem érvényesülnek sem a szülőnek, sem a gyereknek a jogai, hogy megválaszthassa, hol akar meghalni. A gyermekonkológussal a törökbálinti Tábitha Házban beszélgettünk.
Judit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pszichológiai tudományokban doktori (PhD) fokozatot szerzett, így döntött az egyetem Doktori Tanácsa. Mégsem vehette át a doktori fokozat megszerzését igazoló oklevelét, mert az egyetemi doktori szabályzata szerinti esküt lelkiismereti okból nem tette le.
A kormány három hónap alatt akar egymilliárdot elkölteni prevenciós módszertanra, miközben évente csupán 60 milliót költ magára az iskolai drogprevencióra. Ötlettelen kapkodás stratgéiai tervezés helyett – drogpolitika magyar módra.
Uszítás miatt eljárás indult Orosz Mihály Zoltán érpataki polgármester ellen. A híresen homofób, rasszista és összeesküvés-elmélet hívő politikus és performanszművész tavaly augusztusban, Érpatak főterén akasztott fel két izraeli politikust szimbolizáló bábut.
Az intenzív koraszülött osztályon folyamatos készenlétben állnak az orvosok és ápolók, hogyha bármilyen gond felmerül a párszáz grammal született kicsikkel, azonnal segíteni tudjanak. Egy új, Finnországból indult képzés azonban radikálisan szakít a jelenleg bevett ápolási módszerekkel és azt tanítja - elsősorban az egészségügyi dolgozóknak, hogy beavatkozásoktól mentesen, megfigyelőként kell segíteniük a szülőket, hogy gyermekük ellátásában részt vehessenek.
A "Keresztények a Melegekért" egy új kezdeményezés, ami hidat próbál építeni a keresztények és az LMBTQ emberek között. A csoport tagjai keresik az együttgondolkodás és az építő eszmecsere lehetőségét, miközben tiszteletben tartják mindenki hitét és nemi identitását. Mi, a TASZ-nál fontosnak tartjuk az olyan kezdeményezéseket, amik arra ösztönöznek, hogy a megszokott gondolkodási sémáinkon túl lássunk, amik berögzött álláspontok újszerű megközelítésére ösztönöznek. Ezért kommentár nélkül közüljük az alábbi videót.
A 2012-es önkormányzati törvény szabad kezet adott a helyi képviselő testületeknek, hogy egyes cselekedeteket jogellenesnek, bírságolhatónak nyilvánítsanakUgyanabban az évben az Alkotmánybíróság jogi garanciák hiánya miatt megsemmisítette az említett felhatalmazó rendelkezéstEgy nagyon szegény családot az akkor még hatályos helyi rendelet alapján összesen 350.000 Ft összegű bírsággal sújtott a putnoki önkormányzat. A jogilag teljesen azonos ügyek ugyanazon a bíróságon két különböző bíróhoz kerültek.A két bíró egyike az AB-hoz fordult, és kérte az önkormányzati rendelet alkalmazásának megtiltását, amit az AB meg is tett. A másik bíró által elbírált határozat ügyében csak majd’ három év alatt sikerült jogerősen kimondatnunk, hogy az ügyfelünkre kiszabott bírság jogellenes volt.Az utóbb alkotmányellenesnek nyilvánított szabály alapján azonban a jogi segítség nélkül maradt, megbírságolt emberek tömegei maradhattak jogorvoslat nélkül.Az egyedi ügyben elért sikert beárnyékolja az is, hogy az Alkotmánybíróság lassan két éve ül az önkormányzati törvény egy másik, kísértetiesen hasonló felhatalmazó rendelkezésén, amely alkotmányellenességének megállapítását az ombudsman még 2013-ban indítványozta.
A kormány újabb korlátokat szeretne állítani az állam elszámoltathatóságát biztosító közérdekű adatigénylések elé. A közérdekű adatok megismerésének szabadsága, az információszabadság érvényesülésea véleménynyilvánítási szabadságnak és a tudatos választópolgári magatartásnak az előfeltételea közpénzek elköltése ellenőrzésének eszközeelengedhetetlen a korrupció elleni küzdelembenmás alapvető jogok érvényesülésének kikényszerítésekor is hasznos, ésbiztosítása az állami szervek kötelessége.
A TASZ jogi képviseletet nyújt három ügyfélnek, akik a kormány menekültellenes plakátjait átfestettéssel vagy letépéssel pozitív üzenetté formálták. A TASZ álláspontja, hogy a plakátok megváltoztatása sem bűncselekményt, sem szabálysértést nem valósít meg. Ennek több oka is van.
Egy magyar fejlesztésű mentőautó, aminek minden négyzetcentimétere milliméterre pontosan ki van találva. Egy gyermekmentős, akit a 12 órás szolgálati ideje alatt legalább hat alkalommal riasztanak, hogy kritikus állapotú gyerekeket lásson el. Hogyan lehet ezt a feladatot rutinból és nem belehalva, de mindvégig lélekkel ellátni? Riportfilmünkben Dr.Krivácsy Péter gyermekorvost, a Gyermekrohamkocsis ügyelete alatt kérdeztük.
A strasbourgi bíróság friss döntése szerint a kommentek szerzőin túl az a szolgáltató is felelős a kommentek tartalmáért, aki engedi a kommentelést. Ez volt az első ilyen ügy, amit véglegesen eldöntött a strasbourgi bíróság, de ha megszilárdul ez a gyakorlat, az alapjaiban változtathatja meg az általunk ismert internetet.
A Társaság a Szabadságjogokért közel három éves jogi munkájának eredményeként csütörtökön jogerősen úgy döntött a bíróság, hogy a Miniszterelnökségnek ki kell adnia az elhíresült Századvég-tanulmányokat és ezzel átláthatóvá válik ötmilliárd forint közpénz sorsa.
„Holland” – ez az utcai neve a kannabisznak Mátraverebélyen. A helyi fiatalok elég ritkán férnek hozzá. A leginkább ugyanis a „biofűnek” nevezett drogot szívják, aminek annyi köze van a bio-hoz és a fűhöz, mint a szőlőt sosem látott tablettás bornak a Nyakas irsai olivérhez. Ázsiai laboratóriumokban előállított szintetikus drogokat áztatnak be különféle gyógynövényekbe, és ezt árulják „biofűként”. A helyesebb elnevezés inkább szintifű. A szintifüvek eddig elsősorban a nagyvárosi fiatalok körében terjedtek. Bár átfogó kutatás nem létezik erről, de egyre több beszámolót hallunk helyi pedagógusoktól arról, hogy néhány éve már egyre szélesebb körben elérhetőek a falusi fiatalok körében is. A TASZ Drogriporter filmes csapata Mátraverebélyen forgatott, hogy utánajárjon ennek a jelenségnek.
Bálint hat és fél éves volt, amikor agydaganatot diagnosztizáltak nála. A kezelőorvosa 3 hónapot jósolt számára, és két hónap is eltelt a kemoterápiás kezelés megkezdésétől mire a szülők kezébe nyomta a szakmai protokollt, tessék ebből tájékozódni. Három hónapból aztán 3 év lett. Bálint rácáfolt az orvosokra, de a szülőket senki sem tudta felkészíteni az elkövetkezendő időszak kiszolgáltatottságára.
Budapest főpolgármestere természetellenesnek és visszataszítónak találja melegeket. A Budapest Pride pedig nem méltó az Andrássy út történelmi környezetéhez (sic!). Tarlós István mindezt a TV2 reggeli adásában mondta, mintegy magánvéleményként. A helyzet azonban az, hogy Tarlós Istvánnak nem lehet magánvéleménye akkor, amikor egy országos kereskedelmi televízióban nyilatkozik főpolgármesterként.
A 2001. szeptember 11-i támadások után az USA meghirdette a terrorizmus elleni globális háborút (War on Terror), amit az amerikai kormányok a hazafiasság álcája mögé bújva többek között arra használtak fel, hogy százmilliók magánéletéről gyűjthessenek információkat. 2015. június 1-jétől ennek vége.
