Gyerekkel vagyok betegjogi kampányunk második riportját a Bethesda Gyermekkórházban forgattuk, ahol olyan gyermekeket ápolnak, akiket betegségük egész életükben végigkísér. Példaképeket itt is találtunk, végtelenül türelmes és kitartó szakemberekkel találkoztunk.

Tavaly nyár vége felé egy észak-kelet-magyarországi község külterületén, az erdőben dolgozó négy cigány közmunkásra rátámadt nyolc-kilenc nagydarab, kigyúrt férfi csuklyában, baseball ütőkkel, viperákkal, pajszerekkel és könnygáz sprayvel felfegyverkezve. A támadók egységes, terepszínű öltözetet viseltek, pólójukon kör alakú logót láttak a sértettek. A támadásban az egyik elkövető felszólítására és utasítása alapján vettek részt a többiek, akik „Megdöglötök büdös cigányok!” felkiáltások közepette durván bántalmazták a sértetteket. Volt, akire gázriasztó pisztollyal közvetlen közelről rálőttek, majd baseball ütővel ütlegelték. Volt, akinek a hátára térdeltek és úgy ütötték ököllel és baseball ütővel a fejét, volt akinek a földön rugdosás és ütlegelés közepetette le akarták vágni a fülét, és volt, akit a gázspray-vel lefújás után pajszerrel ütlegeltek. A sértettek közül ketten végtagtörést is szenvedtek. A fizikai sérülések mellett az áldozatok súlyos lelki traumát éltek át.

Amikor elindítottuk a TASZ felmérését a szülészetek és gyerekosztályok körében, fontos célunk volt, hogy a közérdekű adatigénylések mellett munkatársaink személyesen is minél több jó gyakorlatot ismerjenek meg és mutassanak be. A Péterfy Sándor utcai Kórház Gyermektraumatológiai Osztályán egy különösen elhivatott szakemberrel találkoztunk.

 (a kép forrása: Magyar Szekuláris Egyesület)Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint a magyar állam jogsértést követett el egyes magyar egyházakkal szemben. A jogsértést két éve már az Alkotmánybíróság is megállapította.A TASZ kilenc érintett egyház képviseletét látta el.Az EJEB hat hónapot adott a kormánynak arra, hogy az egyházakkal megegyezzen a jogorvoslatról. Az idő lejárt.A tárgyalások nem úgy alakultak, ahogyan az elvárható lett volna – a kormány által végül felajánlott kártérítés meg sem közelítette az egyházak kártérítési igényeit.A kártérítés összegét az EJEB fogja meghatározni azon egyházak esetén, amelyekkel a kormánynak nem sikerült megállapodnia – a kifizetést nem tagadhatja meg a magyar állam.A magyar állam úgy kényszerül várhatóan több száz millió forintos kártérítés kifizetésére, hogy mindezt kizárólag magának köszönheti. A kártérítés kifizetésével a teljes jogsértést nem orvosolja – ahhoz az egyháztörvényt és az Alaptörvényt is meg kellene változtatni. 

  -Jó napot kívánok! A gyermekjóléti szolgálattól jöttem. Valóban kilakoltatják Önöket a szomszédban lakó rendőr zaklatása miatt?-Nem, dehogy, minden rendben van.-Nem hiszek Önnek, nekem ne hazudjon! Mondja el őszintén, mi a helyzet, hisz én azért vagyok itt, hogy segítsek, ez a feladatom! Bennem megbízhat.. Mindent megteszünk majd, hogy együtt maradjon a család.-Hát, ami igaz az igaz, jött egy kilakoltatási végzés..-Ja, igen? Akkor azonnal ki kell emelnem a gyerekeit!

Május 18-án a HIV-el élőkért és az AIDS áldozataiért tartottunk gyertyás virrasztást a parlament előtt. Sajnos egyre több ember érintett. Öt év alatt közel kétszeresére nőtt az új HIV fertőzések száma Magyarországon: 2009-ben még 140, 2014-ben már 271 esetet regisztrált az Országos Epidemiológiai Központ (OEK). Bár a legveszélyeztetettebb még mindig a meleg és biszex férfiak csoportja, a tavalyi fertőzöttek között 20 nőt is találunk. A legriasztóbb az, hogy ez valószínűleg még mindig csak a jéghegy csúcsa. Hiszen a felvilágosító, szűrő és tanácsadó programok lefedettsége alacsony, több száz, vagy ezer ember élhet együtt a HIV-el úgy, hogy nem is tud róla. 

Az NSA-botrány, azaz az amerikai titkosszolgálatok túlkapásainak leleplezése olyan hullámverést keltett, hogy a téma a népszerű médiát is elérte. John Oliver Last Week Tonight című műsorának néhány héttel ezelőtti adásában a fő téma az volt, hogyan élnek vissza a kormányok hatalmukkal, és figyelik meg részben a külföldieket, részben saját állampolgáraikat. A probléma nem új, rengeteg történelmi és jelenkori példa is ismert, meg sem lepődünk, és az állam természetéből fakadónak tekintjük, hogy ilyen akár tömeges méretekben is előfordulhat. 2013 nyara előtt csak a vállunkat vonogattuk, de akkor jött egy huszonéves srác, aki bejelentésével újra divatba hozta az adatvédelmet.

A józsefvárosi önkormányzat állítása szerint a tűcserék felelősek azért, hogy a hepatitis C vírus 2011 és 2014 között közel kétszeresére nőtt a drogfogyasztók körében. Aki képes arra, hogy értelmezze a számokat, az könnyen rájön, hogy ez olyan, mintha a tűzoltót tennék meg felelősnek a tűzért, miután nem biztosítanak neki elég oltóanyagot az oltáshoz.

Jeremy Bentham (1748-1832) kitalálta a totális megfigyelés rendszerére épülő tökéletes börtönt. Ez egy kör alaprajzú épület, amelyben a rabok cellái a kör kerületén vannak, az őrök tartózkodására szolgáló őrtorony a kör közepén helyezkedik el, így az elítéltek állandóan megfigyelhetők, de a megfigyelők maguk nem láthatók.

Célunk felé menet a kocsiban szinte el is felejtettük, hogy egy ilyen felkavaró ügy miatt tartunk a faluba. Ha turistáskodni jönnénk egy környékbeli vendégházba, az év legnyugodtabb és legidillibb napjai várnának ránk. Mi azonban ügyfelünk hívására érkezünk, akit a Betyársereg nevű szervezet 3 hónapja zaklat otthonánál. Ennyit az idillről.

Azt hinnénk, nem lehet vitatni a tényt, hogy a gyermekek legalapvetőbb szükséglete szüleik, testvéreik körében felnőni. Amióta gyermeklélektan létezik, a kisgyermekek egészséges pszichéjének fejlődésében központi szerepet kap az édesanyával kialakított korai kötődés minősége. Vannak gyerekek, akik laptopon játszanak kicsi koruktól kezdve, és vannak olyanok is, akik – drága játékok híján - testvéreikkel fogócskáznak az udvaron. Annyi bizonyos, hogy utóbbiakat sem szereti kevésbé a családjuk, mint tehetősebb kortársaikat.A kép forrása: abcug.hu

A sajtó – amíg korlátosak a helyek - addig bizonyos helyzetekben előnyben részesül. Pont azért, hogy a kiszoruló emberekhez is eljuthassanak a hírek. Szerencsére azonban igen szűk körű a többletjog, és egyre ritkábban indokolható a korlátos hozzáféréssel az extra jogosultságok megadása. A Koltay és köztem zajló internetszabályozással kapcsolatos vita egyik kulcskérdése, hogy van-e a sajtónak valamiféle többletjoga a nem sajtóval, tehát az egyéni szólásszabadsággal szemben. 

Ismerjék meg a Budapest 12. kerületében lakó házaspár, Kriszta (35) és Tamás (38) élete történetét: váratlanul érte őket a tragikus fordulat.(A kép illusztráció)

Egy emberi jogi konferencia reggelén a regisztrációnál a következő beszélgetés zajlott le a házigazda Károli Gáspár Egyetem jogi karának egy hallgatója és köztem, amikor kereste a nevemet a konferencia résztvevőinek listáján, és megkérdezte, hogy honnan jöttem:Társaság a Szabadságjogokért.Szóval sajtó? — kérdezett vissza.Társaság a Szabadságjogokért — mondtam erre.Szóval sajtó.

Szerettük volna megismerni azokat a szakértői véleményeket, amelyek alapján új drogokat vettek fel a kábítószer-listára Magyarországon. Az Országos Addiktológiai Centrum megtagadta a választ, arra hivatkozva, hogy a nyilvánosság “a szakmai álláspontok szabad kifejtését veszélyeztetné”. Bírósághoz fordultunk.

Ma Magyarországon a gyülekezési jog a politikai szabadság egyik utolsó bástyája. A szabadságpárti gyülekezési törvényt nem forgatta fel a kétharmados kormányzat, a rendőrség 2006 óta ügyel arra, hogy kényszerítő eszközöket ne kelljen bevetnie. Ám a szabadság e bástyája is ostrom alatt áll: a törvény megkerülésével alkalmazott korlátozások már nem kivételesnek, hanem mindennaposnak tekinthetők – Ilyen az, amikor közvetlenül a miniszterelnök utasít rendezvények megtiltására [itt és itt], vagy amikor TEK-területlezárás miatt nem lehet tüntetni az adott helyen. Az adminisztratív korlátozások egyik legújabb és legrafináltabb módja az, amikor mások jogainak és szabadságának feltételezett sérelmével előzetes tiltást igazolnak, korlátozzák a tüntetésekre igénybe vehető közterületek körét. Juhász Péterrel, korábbi kollégánkkal, aki ma aktív politikus, éppen ez történt a napokban.

A fekete ruhába öltözött ápolók a szólásszabadságukat gyakorolják, így az ilyen öltözet megtiltása elfogadhatatlan.Szombaton benyújtotta a felmondását Sándor Mária, az egyik budapesti kórház ápolója. Sándor szombaton feketében ment dolgozni, így tiltakozott az egészségügyben dolgozók, és különösen az ápolók katasztrofális munkakörülményei és bérezése miatt. A kórházban megtiltották neki, hogy fekete ruhával fejezze ki az elégedetlenségét, ezért döntött úgy, hogy távozik. Azzal, hogy az ápoló fekete ruhát húzott, nonverbális eszközökkel, szavak nélkül fejezte ki a véleményét egy fontos közügyről. A munkáltatója megsértette a szólásszabadságát, amikor megtiltotta számára a tiltakozásul felvett fekete ruha viselését.

Vajon miért titkolja a Kocsis Máté vezette önkormányzat a közvélemény elől, hogy pontosan mit is tesz a drogügyi krízishelyzet kezelése érdekében?A Kék Pont tűcsere program bezárása az alapvető jogok biztosának októberi állásfoglalása szerint jogsértő helyzetet eredményezett. Az ombudsman ezért felkérte az önkormányzatot, hogy gondoskodjon a tömegesen ellátatlanul maradt drogfogyasztók terápiás és ártalomcsökkentő programokba jutásáról. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon mit tett az önkormányzat az ombudsmani ajánlások végrehajtásáért, ezért kikértük a kerület fő drogügyi tanácsadó szerveként működő Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (JKEF) üléseinek jegyzőkönyveit. A JKEF azonban megtagadta a kérésünk teljesítését, szerintük ugyanis ez „a zavartalan szakmai munka végézését” veszélyeztetné.

Blogsorozatunk előző részében elmondtuk, miért nem sérti a választójog egyenlőségét, ha a választókerületek kialakítása egy adott párt győzelmének kedvez. De akkor mit mondhat az alkotmányjog a választókerületek kialakításának alkotmányosságáról? Tud-e egyáltalán bármit is mondani arról, hogy mi a baj a választókerületek ilyen vagy olyan kialakításával? Ebből a részből kiderül.

Mi a baj a kormánytöbbségnek kedvező felosztású választókerületekkel? Egy népszerű infografika kapcsán kétrészes blogsorozatunk első részében elmondjuk, miért nem az a baj velük, hogy a kormánytöbbségnek kedveznek, és miért nem sértik a választójog egyenlőségét. A második részből pedig megtudhatod, mi velük valójában a baj.Miért érdekes, hogyan osztják be a választókerületeket?Az utóbbi hetekben bejárta az internetet Steven Nass infografikája, amely bemutatja, miért is fontos a választókerületek kialakítása egy olyan választási rendszerben, ahol a képviselőket választókerületenként választják meg. Attól függően, hogy a különböző pártpreferenciájú szavazók melyik választókerületbe kerülnek, más és más lehet a választás eredménye: ugyanazok a szavazatok egy adott kerületbeosztás mellett az egyik, míg más kerületbeosztás mellett egy másik párt képviselőjének győzelméhez vezetnek: 

Egyre nehezebben, zihálva veszem a levegőt. Félek, egyedül vagyok, nem értem mi történik körülöttem. Kétszer is megrúgom az ügyeletes nővért, pedig neki is levendulaillata van, mint anyukámnak. Próbál csitítani, kedveském csak egy éjszaka, mondja, mindjárt visszajönnek a szüleid, nyugodj meg. Aztán csattan az ajtó és magamra maradok a sötétben. Sírva alszom el és a mai napig görcsbe rándul a gyomrom, amikor erre visszaemlékezem.

Március 19-én délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen mutatta be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médaitanácsa által működtetett Médiatudományi Intézet legújabb kiadványát “A személyiség és a média a polgári és büntetőjogban” címmel. A múlt csütörtöki konferencia előtt két nappal, kedden kaptak levelet a sajto@nmhh.hu címről azok, akik korábban regisztráltak az eseményre. A levél a következőket tartalmazta:“Elnézését kérjük, de utólag értesültünk arról, hogy a helyszínt adó Pázmány Péter Katolikus Egyetem belső szabályai szerint sajtónyilvános esemény az egyetem épületében nem szervezhető. Mivel a konferencia befogadó házigazdája ilyen módon az egyetem, e szabályukat tiszteletben tartjuk. Ennek értelmében kérjük, hogy az eseményről tudósítást ne tegyenek közzé.”

A felperes arra volt kíváncsi, hogy az MLSZ mennyit fizetett az NB I-es játékvezetőknek a 2013-2014-es szezonban. Az ügyben a TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt ügyfél elsőfokon nyert, másodfokon veszített, majd a Kúria végérvényesen is neki adott igazat, így az MLSZ-nek ki kell adnia a kért adatokat. 

Súlyos jogsértés, hogy a fogyatékos személyeket a gondnoksági eljárásokban a bíróságok megfoszthatják választójoguktól. Az adatok azt mutatják, hogy a bíróságok egyre ritkábban élnek e jogukkal. 2012-2013-ban közel tízezer ember kapta vissza választójogát. Mintegy 40 ezren ugyanakkor továbbra sem szavazhatnak. 

A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz azután, hogy az Országgyűlés megszavazta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos törvényjavaslatot. A civil szervezetek azt kérik Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

Az internetkon oldalon zajlik a nemzeti konzultáció a „jövő magyar internetjéről” is. Koltay András „A média meghatározása az interneten” címmel  tett közzé írást, amelyben a média újraértelmezését, fogalmának átalakítását javasolja -- nemzeti alapokon.

Holnap Vlagyimir Putyin, ex-KGB-s, jelenleg az Orosz Föderáció elnöke látogat hazánkba, Orbán Viktor miniszterelnök pedig az Országházban találkozik vele. Ezt nem a hivatalos programból lehet tudni, hanem onnan, hogy a TEK menetrendszerűen ismét lezárta a Kossuth teret, a rendőrség pedig szintén menetrendszerűen eltávolítja a téren törvényesen tüntető magyar állampolgárokat. Két héttel ezelőtt Angela Merkel német kancellár, egy hete pedig Irakli Garibashvili grúz miniszterelnök látogatása adta a törvénytelen hatósági akció apropóját. Először szó nélkül állt neki a BRFK az Ország Gyűlése Mozgalom nevű demonstráció sátra elbontásának, az alig pár órával korábban elrendelt biztonsági intézkedésre hivatkozva – erről részletesen írtunk nemrég. Másodjára már lehetővé tették az önkéntes elvonulást, egyeztetésre, jogi érvekre azonban süketek voltak, csak a feltétlen megadást fogadták volna el – végül persze akkor is a rendőröknek kellett felszedni a tüntetők sátorfáját. Nézzétek meg a két dicső esetről forgatott filmünket.

Konzultáljunk jobban? De minek?Ismét rajtunk a nemzeti konzultáció. Fogyasztóvédelem, internetes szólásszabadság, bevándorlás: a kormány ezekben a kérdésekben a polgárok véleményét kéri vagy fogja kérni. Kétrészes blog-sorozatunk előző részéből kiderült, miért alkalmatlan az új, már üzemben lévő „nemzeti konzultációs” felület, az InternetKon, az érdemleges állampolgári részvétel, párbeszéd kialakítására. A második részből megtudhatod, a nemzeti konzultációk miért lennének még akkor is teljesen fölösleges és alkalmatlan formái az állampolgári részvételnek, ha tökéletesen kiviteleznék őket.

Konzultáljunk. De miről és hogyan? Az titok!A nemzeti konzultációs láz újra elhatalmasodott a kormányon: a netsemlegességtől a bevándorlásig több, a polgárokat eddig aligha izgató kérdésben van ill. lesz lehetőségünk kifejezni véleményünket. Az állampolgári részvétel lehetősége üdvözlendő, de miért alkalmatlan formája ennek a „nemzeti konzultáció”, és miért nincs egyáltalán szükség egy hasonló intézményre még egy jelentősen idealizált formában sem? Kétrészes blogsorozatunkból megtudhatod!

Az igazságügyi miniszter a magánszféra védelmére hivatkozva a héten benyújtotta azt a törvényjavaslatot, ami a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonló, gyors jogvédelmet biztosít a fotók engedély nélküli készítésével és felhasználásával szemben.A kép illusztráció Bagyinszky Ferenc programvezetőnkről, aki alig várja, hogy hatályba lépjen a törvény

“Nem tudom mit akarnak, ő nem írhat alá semmit” mondta indulatosan a gyámhivatali ügyintéző, mikor ügyvédünk az asztalára tette a meghatalmazását, és kérte a gondnoksági eljárással kapsolatos összes dokumentációt. Az ügyintéző magyarázni kezdte: fogjuk már fel, ügyfelünk értelmi fogyatékos, azért él az intézetben, és aki értelmi fogyatékos, az nem írhat alá semmit sem, nemhogy még ügyvédi meghatalmazást. Egy másik alkalommal egy pszichiátriai intézet bejárata előtt fagyoskodtunk, nem engedtek be minket, mert nem látogatási időben érkeztünk, és a gondnokkal sem egyeztettük a láthatást. Két ápoló szólította fel ügyfelünket, hogy lépjen hátra a kerítéstől, tegye le a tollat, mert ő nem írhat alá semmit a gondoka tudta nélkül. Méltatlan helyzet volt: ügyvéd és ügyfele a kerítés rácsain tologatták át egymásnak a képviseletről szóló meghatalmazást. 

A Margit híd felújításakor a felújítást végző konzorcium (A-HÍD Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag) 1,2 milliárd forintról “általános tételként” számolt el a Fővárosi Önkormányzat felé. Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint rendben van az, hogy a cégek nem voltak kötelesek a nyilvánosságnak elszámolni: az arra irányuló  adatigénylést megválaszolni, hogy ez az általános tétel mit is takar valójában.

Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Házasság hetét Magyarországon – a köztársasági elnök felesége védnökségével, az elmúlt években minisztériumi támogatással és a közmédia csatornáin népszerűsítve. Ezt az alkalmat megragadva a mondjigent.tasz.hu oldalunkon 10 napon keresztül neves magyar írók segítségével mutatjuk be, hogy számos olyan magyar állampolgár van, aki nem házasodhat a szerelmével, számos, szeretetben és gazdasági közösségben élő párt nem véd a jog, és számos olyan család van, akit a magyar állam hivatalosan nem tekint családnak. Február 6-tól tartsatok velünk és olvassátok el Dragomán György, Gerlóczy Márton, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófia, Kiss Tibor Noé, Pungor András, Rácz Zsuzsa, Szilasi László, Tompa Andrea és Tóth Krisztina írásait.

A német kancellár budapesti látogatása napján a magyar hatóságok – nem először – durván megsértették a szabad gyülekezéshez való jogunkat. A kancellári vizitet megelőző napon a TEK „rajtaütésszerűen” elrendelte azoknak a területeknek a lezárását is, ahol a törvény szerint demonstrálhattunk volna, a rendőrség pedig ignorálta a jogot azzal, hogy utólagosan tiltotta meg a rendezvény bejelentés szerinti megtartását. 

Nagy Róbert Gyöngyösön, Vona Gábor szülővárosában él. Az országgyűlési választások idején gondolt egyet, és a saját eszközeivel ő is beszállt a kampányba: arra bíztatta a polgárokat, hogy a szélsőjobboldali párt, a Jobbik ellen szavazzanak.

Egy gyermek 2013. november közepe táján, egyik hajnalon - negyedórával azelőtt, mielőtt a mentő kiérne – rohamos gyorsasággal megszületik, vajúdó fájdalmakat alig okozva 17 éves anyjának. Sokadszor futok neki ennek az írásnak, de eddig nem sikerült az ügy lényegére rátapintanom, márpedig valami bölcsnek tűnő következtetésre csak kéne jutni, különben felesleges szószaporításnak tetszhet, és az olvasó legyintve továbbkattint.   

Kétrészes blogsorozatunkban a párizsi terrorcselekmények miatt felerősödő bevándorló-ellenes sztereotípiákra ráharapó ellenzéki indítvánnyal foglalkozunk, amely alapján néhány, különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén kötelezően visszavonnák a magyar állampolgárságot azoktól, akik 20 éven belül váltak politikai közösségünk tagjaivá. Miért megalapozatlan, és miért jogszerűtlen egy ilyen szabályozás? Blogsorozatunk második részében néhány, a magyar állampolgárságot szerzettek helyzetével kapcsolatos félreértést oszlatunk el, és elmondjuk, a javaslat miért ütközne nemzetközi szerződésbe.A kép forrása : MigSzol Csoport Az előző részben azzal foglalkoztunk, miért büntet, és miért diszkriminatív az új törvényjavaslat.

Új – ezúttal ellenzéki – törvényjavaslat hódol be az Charlie Hebdo-támadás után felerősödő bevándorló-ellenes sztereotípiáknak. Az LMP indítványa alapján néhány, különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén kötelezően visszavonnák a magyar állampolgárságot azoktól, akik 20 éven belül váltak politikai közösségünk tagjaivá. De vajon miért csak őket érintené a szankció? Miért megalapozatlan, és miért jogszerűtlen egy ilyen szabályozás? Kétrészes blog-sorozatunkból megtudhatod! Az első részben azzal foglalkozunk, miért büntet, és miért diszkriminatív az új törvényjavaslat.

Első fokon elrendelte a bíróság a kuruc.info 2013-as, holokauszttagadó cikkének hozzáférhetetlenné tételét. A TASZ-nak több problémája is van az ítélettel: indokolatlanul szóláskorlátozónak tartjuk a holokauszt tagadását büntető szabályt, és aránytalanul szélesnek azt a kört, amiben elrendelhető egy internetes tartalom blokkolása.

Létezik egy munkacsoport, amelynek feladata, hogy szakértői testületként koordinálja a magyarországi HIV/AIDS-elleni küzdelmet és javaslatokat tegyen mind a kezelés, mind a prevenció területén. A tagokat a miniszter kéri fel. A civil tagok közt nincs egy LMBT-szervezet képviselője sem. Pedig kértük, többször is, és a munkacsoport meg is szavazta. A miniszter azonban nem kér belőlük.

Hát de. Domonkos esete a legjobb példa, akinek a védelmét a TASZ ügyvédje látta el.

A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás, a rendőrök meggyilkolása és a túszok kivégzése minden emberi mérce szerint aljas és elfogadhatatlan. Nincsen de. A düh hevében úgy döntetni, hogy feladjuk a nyugati típusú demokráciák meghatározó értékeit nem önvédelem, hanem önpusztítás. 

A Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett merénylet két, régóta velünk élő szólamot erősített fel: az egyik az általános muszlim- és most már bevándorló-ellenesség hangja, a másik pedig a cenzúra és az öncenzúra iránti igény. Bármelyiknek engedünk is a kettő közül, a terroristák elérik a céljukat. 

Minden hibája ellenére a huszonöt éves gyülekezési törvény és a mögötte halmozódó joggyakorlat és jogértelmezés elegendő hátteret biztosít ahhoz, hogy a gyülekezési szabadság érvényesüljön Magyarországon. A TASZ szerint nincs elég ok a gyülekezési jog újraszabályozására vagy reformjára: az igazán problematikus jelenségek nem jogalkotással kezelendők, ugyanakkor jóval égetőbbek, mint az eseteges szabályozatlanság.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn benyújtott egy törvényjavaslatot, ami átláthatatlanná teszi a sportági szakszövetségek pl. az MLSZ pénzügyeit, működéseit. A javaslatról már ma dönt a Parlament.

A polgári jog szabályai szerint, ha kiírom a blogomra, hogy Rozi ellopta az irodai hűtőből a sütimet, amit ebéd utánra tartogattam, holott csak elfelejtettem, hogy már ebéd előtt megettem azt a sütit, akkor hamis tény állításával megsértem Rozi jóhírnévhez való jogát. A bejegyzésemet átveszi egy újság, és kritika nélkül közli, hogy „Rozi sütit lopott” – írta a TASZ munkatársa, akkor a lap hamis tény híresztelésével sérti meg Rozi jogait.

Az eddigi legsikeresebb magyar közösségi oldal, a wiw.hu alapítója és a tüntetéseken aktív szerepet vállaló Várady Zsolt tizenegy évvel ezelőtti, jelentéktelen tettével kapcsolatos hivatalos iratokat valaki kiszivárogtatta a HírTV-nek. A Magyar Narancs pedig megírta, hogyan vert meg egy házaspárt Habony Árpád. Mi a különbség a két eset között?

Seszták Miklós, fejlesztési miniszter december 1-jén benyújtotta a paksi beruházás kevés kis átláthatóságát is megakadályozó javaslatcsomagot. Az új szabály szerint el lehet utasítani az olyan adatigényléseket, amelyek a paksi bővítéssel kapcsolatos szerződésekre, az ún. Megvalósítási Megállapodásokra és ezek előkészítő dokumentumaira vonatkoznak, ha az adatok nyilvánosságra hozatala a magyar nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetné vagy szellemi tulajdonhoz való jogot sértene.

A Dublini Nyilatkozat az elmúlt 10 évben meghatározó dokumentuma volt az európai országok és az Európai Bizottság HIV/AIDS elleni küzdelmének. Egyik alapvetése a különböző szereplők - kormányzat, civil szervezetek és üzleti vállalkozások - partnersége volt. Magyarország aláírta a Nyilatkozatot, azonban az elmúlt 10 év dublini útja eléggé felemásra sikerült hazánk számára. Magyarország ugyan még mindig az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozik, de a statisztikák megállíthatatlanul romlanak tovább (Epinfo HIV/AIDS jelentés 2014. legfrissebb). AIDS Világnapi háromrészes blog sorozatunkban annak jártunk utána, hogy Magyarország hogyan teljesítette a Nyilatkozatban elfogadott célokat.

Nemzetközi pénzügyi körök által koholt rágalom, hogy Magyarország kormánya a civil társadalom lerombolására törekedne. Távol áll tőle! Néhány egyszerű szabály betartásával bárkiből lehet jó civil, akit a kormány támogat.