Blogsorozatunk előző részében elmondtuk, miért nem sérti a választójog egyenlőségét, ha a választókerületek kialakítása egy adott párt győzelmének kedvez. De akkor mit mondhat az alkotmányjog a választókerületek kialakításának alkotmányosságáról? Tud-e egyáltalán bármit is mondani arról, hogy mi a baj a választókerületek ilyen vagy olyan kialakításával? Ebből a részből kiderül.

Mi a baj a kormánytöbbségnek kedvező felosztású választókerületekkel? Egy népszerű infografika kapcsán kétrészes blogsorozatunk első részében elmondjuk, miért nem az a baj velük, hogy a kormánytöbbségnek kedveznek, és miért nem sértik a választójog egyenlőségét. A második részből pedig megtudhatod, mi velük valójában a baj.Miért érdekes, hogyan osztják be a választókerületeket?Az utóbbi hetekben bejárta az internetet Steven Nass infografikája, amely bemutatja, miért is fontos a választókerületek kialakítása egy olyan választási rendszerben, ahol a képviselőket választókerületenként választják meg. Attól függően, hogy a különböző pártpreferenciájú szavazók melyik választókerületbe kerülnek, más és más lehet a választás eredménye: ugyanazok a szavazatok egy adott kerületbeosztás mellett az egyik, míg más kerületbeosztás mellett egy másik párt képviselőjének győzelméhez vezetnek: 

Egyre nehezebben, zihálva veszem a levegőt. Félek, egyedül vagyok, nem értem mi történik körülöttem. Kétszer is megrúgom az ügyeletes nővért, pedig neki is levendulaillata van, mint anyukámnak. Próbál csitítani, kedveském csak egy éjszaka, mondja, mindjárt visszajönnek a szüleid, nyugodj meg. Aztán csattan az ajtó és magamra maradok a sötétben. Sírva alszom el és a mai napig görcsbe rándul a gyomrom, amikor erre visszaemlékezem.

Március 19-én délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen mutatta be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médaitanácsa által működtetett Médiatudományi Intézet legújabb kiadványát “A személyiség és a média a polgári és büntetőjogban” címmel. A múlt csütörtöki konferencia előtt két nappal, kedden kaptak levelet a sajto@nmhh.hu címről azok, akik korábban regisztráltak az eseményre. A levél a következőket tartalmazta:“Elnézését kérjük, de utólag értesültünk arról, hogy a helyszínt adó Pázmány Péter Katolikus Egyetem belső szabályai szerint sajtónyilvános esemény az egyetem épületében nem szervezhető. Mivel a konferencia befogadó házigazdája ilyen módon az egyetem, e szabályukat tiszteletben tartjuk. Ennek értelmében kérjük, hogy az eseményről tudósítást ne tegyenek közzé.”

A felperes arra volt kíváncsi, hogy az MLSZ mennyit fizetett az NB I-es játékvezetőknek a 2013-2014-es szezonban. Az ügyben a TASZ jogsegélyszolgálata által képviselt ügyfél elsőfokon nyert, másodfokon veszített, majd a Kúria végérvényesen is neki adott igazat, így az MLSZ-nek ki kell adnia a kért adatokat. 

Súlyos jogsértés, hogy a fogyatékos személyeket a gondnoksági eljárásokban a bíróságok megfoszthatják választójoguktól. Az adatok azt mutatják, hogy a bíróságok egyre ritkábban élnek e jogukkal. 2012-2013-ban közel tízezer ember kapta vissza választójogát. Mintegy 40 ezren ugyanakkor továbbra sem szavazhatnak. 

A TASZ, a Transparency International, a K-monitor, az atlatszo.hu és az Energiaklub nyílt levélben fordult a köztársasági elnökhöz azután, hogy az Országgyűlés megszavazta a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos törvényjavaslatot. A civil szervezetek azt kérik Áder Jánostól, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróságnál az elfogadott törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát.

Az internetkon oldalon zajlik a nemzeti konzultáció a „jövő magyar internetjéről” is. Koltay András „A média meghatározása az interneten” címmel  tett közzé írást, amelyben a média újraértelmezését, fogalmának átalakítását javasolja -- nemzeti alapokon.

Holnap Vlagyimir Putyin, ex-KGB-s, jelenleg az Orosz Föderáció elnöke látogat hazánkba, Orbán Viktor miniszterelnök pedig az Országházban találkozik vele. Ezt nem a hivatalos programból lehet tudni, hanem onnan, hogy a TEK menetrendszerűen ismét lezárta a Kossuth teret, a rendőrség pedig szintén menetrendszerűen eltávolítja a téren törvényesen tüntető magyar állampolgárokat. Két héttel ezelőtt Angela Merkel német kancellár, egy hete pedig Irakli Garibashvili grúz miniszterelnök látogatása adta a törvénytelen hatósági akció apropóját. Először szó nélkül állt neki a BRFK az Ország Gyűlése Mozgalom nevű demonstráció sátra elbontásának, az alig pár órával korábban elrendelt biztonsági intézkedésre hivatkozva – erről részletesen írtunk nemrég. Másodjára már lehetővé tették az önkéntes elvonulást, egyeztetésre, jogi érvekre azonban süketek voltak, csak a feltétlen megadást fogadták volna el – végül persze akkor is a rendőröknek kellett felszedni a tüntetők sátorfáját. Nézzétek meg a két dicső esetről forgatott filmünket.

Konzultáljunk jobban? De minek?Ismét rajtunk a nemzeti konzultáció. Fogyasztóvédelem, internetes szólásszabadság, bevándorlás: a kormány ezekben a kérdésekben a polgárok véleményét kéri vagy fogja kérni. Kétrészes blog-sorozatunk előző részéből kiderült, miért alkalmatlan az új, már üzemben lévő „nemzeti konzultációs” felület, az InternetKon, az érdemleges állampolgári részvétel, párbeszéd kialakítására. A második részből megtudhatod, a nemzeti konzultációk miért lennének még akkor is teljesen fölösleges és alkalmatlan formái az állampolgári részvételnek, ha tökéletesen kiviteleznék őket.

Konzultáljunk. De miről és hogyan? Az titok!A nemzeti konzultációs láz újra elhatalmasodott a kormányon: a netsemlegességtől a bevándorlásig több, a polgárokat eddig aligha izgató kérdésben van ill. lesz lehetőségünk kifejezni véleményünket. Az állampolgári részvétel lehetősége üdvözlendő, de miért alkalmatlan formája ennek a „nemzeti konzultáció”, és miért nincs egyáltalán szükség egy hasonló intézményre még egy jelentősen idealizált formában sem? Kétrészes blogsorozatunkból megtudhatod!

Az igazságügyi miniszter a magánszféra védelmére hivatkozva a héten benyújtotta azt a törvényjavaslatot, ami a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonló, gyors jogvédelmet biztosít a fotók engedély nélküli készítésével és felhasználásával szemben.A kép illusztráció Bagyinszky Ferenc programvezetőnkről, aki alig várja, hogy hatályba lépjen a törvény

“Nem tudom mit akarnak, ő nem írhat alá semmit” mondta indulatosan a gyámhivatali ügyintéző, mikor ügyvédünk az asztalára tette a meghatalmazását, és kérte a gondnoksági eljárással kapsolatos összes dokumentációt. Az ügyintéző magyarázni kezdte: fogjuk már fel, ügyfelünk értelmi fogyatékos, azért él az intézetben, és aki értelmi fogyatékos, az nem írhat alá semmit sem, nemhogy még ügyvédi meghatalmazást. Egy másik alkalommal egy pszichiátriai intézet bejárata előtt fagyoskodtunk, nem engedtek be minket, mert nem látogatási időben érkeztünk, és a gondnokkal sem egyeztettük a láthatást. Két ápoló szólította fel ügyfelünket, hogy lépjen hátra a kerítéstől, tegye le a tollat, mert ő nem írhat alá semmit a gondoka tudta nélkül. Méltatlan helyzet volt: ügyvéd és ügyfele a kerítés rácsain tologatták át egymásnak a képviseletről szóló meghatalmazást. 

A Margit híd felújításakor a felújítást végző konzorcium (A-HÍD Építő Zrt., Közgép Zrt., Strabag) 1,2 milliárd forintról “általános tételként” számolt el a Fővárosi Önkormányzat felé. Az Alkotmánybíróság (AB) döntése szerint rendben van az, hogy a cégek nem voltak kötelesek a nyilvánosságnak elszámolni: az arra irányuló  adatigénylést megválaszolni, hogy ez az általános tétel mit is takar valójában.

Nyolcadik alkalommal rendezik meg a Házasság hetét Magyarországon – a köztársasági elnök felesége védnökségével, az elmúlt években minisztériumi támogatással és a közmédia csatornáin népszerűsítve. Ezt az alkalmat megragadva a mondjigent.tasz.hu oldalunkon 10 napon keresztül neves magyar írók segítségével mutatjuk be, hogy számos olyan magyar állampolgár van, aki nem házasodhat a szerelmével, számos, szeretetben és gazdasági közösségben élő párt nem véd a jog, és számos olyan család van, akit a magyar állam hivatalosan nem tekint családnak. Február 6-tól tartsatok velünk és olvassátok el Dragomán György, Gerlóczy Márton, Karafiáth Orsolya, Kemény Zsófia, Kiss Tibor Noé, Pungor András, Rácz Zsuzsa, Szilasi László, Tompa Andrea és Tóth Krisztina írásait.

A német kancellár budapesti látogatása napján a magyar hatóságok – nem először – durván megsértették a szabad gyülekezéshez való jogunkat. A kancellári vizitet megelőző napon a TEK „rajtaütésszerűen” elrendelte azoknak a területeknek a lezárását is, ahol a törvény szerint demonstrálhattunk volna, a rendőrség pedig ignorálta a jogot azzal, hogy utólagosan tiltotta meg a rendezvény bejelentés szerinti megtartását. 

Nagy Róbert Gyöngyösön, Vona Gábor szülővárosában él. Az országgyűlési választások idején gondolt egyet, és a saját eszközeivel ő is beszállt a kampányba: arra bíztatta a polgárokat, hogy a szélsőjobboldali párt, a Jobbik ellen szavazzanak.

Egy gyermek 2013. november közepe táján, egyik hajnalon - negyedórával azelőtt, mielőtt a mentő kiérne – rohamos gyorsasággal megszületik, vajúdó fájdalmakat alig okozva 17 éves anyjának. Sokadszor futok neki ennek az írásnak, de eddig nem sikerült az ügy lényegére rátapintanom, márpedig valami bölcsnek tűnő következtetésre csak kéne jutni, különben felesleges szószaporításnak tetszhet, és az olvasó legyintve továbbkattint.   

Kétrészes blogsorozatunkban a párizsi terrorcselekmények miatt felerősödő bevándorló-ellenes sztereotípiákra ráharapó ellenzéki indítvánnyal foglalkozunk, amely alapján néhány, különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén kötelezően visszavonnák a magyar állampolgárságot azoktól, akik 20 éven belül váltak politikai közösségünk tagjaivá. Miért megalapozatlan, és miért jogszerűtlen egy ilyen szabályozás? Blogsorozatunk második részében néhány, a magyar állampolgárságot szerzettek helyzetével kapcsolatos félreértést oszlatunk el, és elmondjuk, a javaslat miért ütközne nemzetközi szerződésbe.A kép forrása : MigSzol Csoport Az előző részben azzal foglalkoztunk, miért büntet, és miért diszkriminatív az új törvényjavaslat.

Új – ezúttal ellenzéki – törvényjavaslat hódol be az Charlie Hebdo-támadás után felerősödő bevándorló-ellenes sztereotípiáknak. Az LMP indítványa alapján néhány, különösen súlyos bűncselekmény elkövetése esetén kötelezően visszavonnák a magyar állampolgárságot azoktól, akik 20 éven belül váltak politikai közösségünk tagjaivá. De vajon miért csak őket érintené a szankció? Miért megalapozatlan, és miért jogszerűtlen egy ilyen szabályozás? Kétrészes blog-sorozatunkból megtudhatod! Az első részben azzal foglalkozunk, miért büntet, és miért diszkriminatív az új törvényjavaslat.

Első fokon elrendelte a bíróság a kuruc.info 2013-as, holokauszttagadó cikkének hozzáférhetetlenné tételét. A TASZ-nak több problémája is van az ítélettel: indokolatlanul szóláskorlátozónak tartjuk a holokauszt tagadását büntető szabályt, és aránytalanul szélesnek azt a kört, amiben elrendelhető egy internetes tartalom blokkolása.

Létezik egy munkacsoport, amelynek feladata, hogy szakértői testületként koordinálja a magyarországi HIV/AIDS-elleni küzdelmet és javaslatokat tegyen mind a kezelés, mind a prevenció területén. A tagokat a miniszter kéri fel. A civil tagok közt nincs egy LMBT-szervezet képviselője sem. Pedig kértük, többször is, és a munkacsoport meg is szavazta. A miniszter azonban nem kér belőlük.

Hát de. Domonkos esete a legjobb példa, akinek a védelmét a TASZ ügyvédje látta el.

A Charlie Hebdo szerkesztőségében történt mészárlás, a rendőrök meggyilkolása és a túszok kivégzése minden emberi mérce szerint aljas és elfogadhatatlan. Nincsen de. A düh hevében úgy döntetni, hogy feladjuk a nyugati típusú demokráciák meghatározó értékeit nem önvédelem, hanem önpusztítás. 

A Charlie Hebdo szerkesztősége ellen elkövetett merénylet két, régóta velünk élő szólamot erősített fel: az egyik az általános muszlim- és most már bevándorló-ellenesség hangja, a másik pedig a cenzúra és az öncenzúra iránti igény. Bármelyiknek engedünk is a kettő közül, a terroristák elérik a céljukat. 

Minden hibája ellenére a huszonöt éves gyülekezési törvény és a mögötte halmozódó joggyakorlat és jogértelmezés elegendő hátteret biztosít ahhoz, hogy a gyülekezési szabadság érvényesüljön Magyarországon. A TASZ szerint nincs elég ok a gyülekezési jog újraszabályozására vagy reformjára: az igazán problematikus jelenségek nem jogalkotással kezelendők, ugyanakkor jóval égetőbbek, mint az eseteges szabályozatlanság.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter hétfőn benyújtott egy törvényjavaslatot, ami átláthatatlanná teszi a sportági szakszövetségek pl. az MLSZ pénzügyeit, működéseit. A javaslatról már ma dönt a Parlament.

A polgári jog szabályai szerint, ha kiírom a blogomra, hogy Rozi ellopta az irodai hűtőből a sütimet, amit ebéd utánra tartogattam, holott csak elfelejtettem, hogy már ebéd előtt megettem azt a sütit, akkor hamis tény állításával megsértem Rozi jóhírnévhez való jogát. A bejegyzésemet átveszi egy újság, és kritika nélkül közli, hogy „Rozi sütit lopott” – írta a TASZ munkatársa, akkor a lap hamis tény híresztelésével sérti meg Rozi jogait.

Az eddigi legsikeresebb magyar közösségi oldal, a wiw.hu alapítója és a tüntetéseken aktív szerepet vállaló Várady Zsolt tizenegy évvel ezelőtti, jelentéktelen tettével kapcsolatos hivatalos iratokat valaki kiszivárogtatta a HírTV-nek. A Magyar Narancs pedig megírta, hogyan vert meg egy házaspárt Habony Árpád. Mi a különbség a két eset között?

Seszták Miklós, fejlesztési miniszter december 1-jén benyújtotta a paksi beruházás kevés kis átláthatóságát is megakadályozó javaslatcsomagot. Az új szabály szerint el lehet utasítani az olyan adatigényléseket, amelyek a paksi bővítéssel kapcsolatos szerződésekre, az ún. Megvalósítási Megállapodásokra és ezek előkészítő dokumentumaira vonatkoznak, ha az adatok nyilvánosságra hozatala a magyar nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztetné vagy szellemi tulajdonhoz való jogot sértene.

A Dublini Nyilatkozat az elmúlt 10 évben meghatározó dokumentuma volt az európai országok és az Európai Bizottság HIV/AIDS elleni küzdelmének. Egyik alapvetése a különböző szereplők - kormányzat, civil szervezetek és üzleti vállalkozások - partnersége volt. Magyarország aláírta a Nyilatkozatot, azonban az elmúlt 10 év dublini útja eléggé felemásra sikerült hazánk számára. Magyarország ugyan még mindig az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozik, de a statisztikák megállíthatatlanul romlanak tovább (Epinfo HIV/AIDS jelentés 2014. legfrissebb). AIDS Világnapi háromrészes blog sorozatunkban annak jártunk utána, hogy Magyarország hogyan teljesítette a Nyilatkozatban elfogadott célokat.

Nemzetközi pénzügyi körök által koholt rágalom, hogy Magyarország kormánya a civil társadalom lerombolására törekedne. Távol áll tőle! Néhány egyszerű szabály betartásával bárkiből lehet jó civil, akit a kormány támogat.

A Dublini Nyilatkozat az elmúlt 10 évben meghatározó dokumentuma volt az európai országok és az Európai Bizottság HIV/AIDS elleni küzdelmének. Egyik alapvetése a különböző szereplők - kormányzat, civil szervezetek és üzleti vállalkozások - partnersége volt. Magyarország aláírta a Nyilatkozatot, azonban az elmúlt 10 év dublini útja eléggé felemásra sikerült hazánk számára. Magyarország ugyan még mindig az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozik, de a statisztikák megállíthatatlanul romlanak tovább (Epinfo HIV/AIDS jelentés 2014. legfrissebb). AIDS Világnapi háromrészes blog sorozatunkban annak jártunk utána, hogy Magyarország hogyan teljesítette a Nyilatkozatban elfogadott célokat. A mai részben a HIV-megelőzés terültén vállalt feladatokról és célkitűzésekről, valamint arról írunk, hogy Magyarország hogyan teljesített ezen a területen az elmúlt 10 évben.

Az alapvető jogok biztosa kiállt a lelkiismereti-és vallásszabadság mellett és jogszabálymódosítást kért a védőoltási rendszerrel kapcsolatban, de a rendszer kötelező voltának helyességét nem kérdőjelezte meg.

A Dublini Nyilatkozat az elmúlt 10 évben meghatározó dokumentuma volt az európai országok és az Európai Bizottság HIV/AIDS elleni küzdelmének. Egyik alapvetése a különböző szereplők - kormányzat, civil szervezetek és üzleti vállalkozások - partnersége volt. Magyarország aláírta a Nyilatkozatot, azonban az elmúlt 10 év dublini útja eléggé felemásra sikerült hazánk számára. Magyarország ugyan még mindig az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozik, de a statisztikák megállíthatatlanul romlanak tovább (Epinfo HIV/AIDS jelentés 2014. legfrissebb). AIDS Világnapi háromrészes blog sorozatunkban annak jártunk utána, hogy Magyarország hogyan teljesítette a Nyilatkozatban elfogadott célokat.

 Ismét HIV-tesztre megy egész Európa!November 21 és 27 között rendezik a második Európai HIV-Szűrés Hete kampányt. A cél idén is az, hogy felhívják a figyelmet a korai HIV-diagnózis fontosságára és a lehető legtöbb információt és szűrési lehetőséget biztosítsanak a lakosság számára.

Európai uniós szinten egyre többet foglalkoznak a személyre szabott orvoslással, amelynek célja, hogy az egészségügyben dolgozók az egyéneket és ne betegségeket kezeljenek, a személyt teljes egészében bevonják a folyamatba, ezzel is növelve az együttműködését és felelősségvállalását. Ezzel mindenki jól jár: a kezelések sokkal jobb gyógyulási esélyt, kevesebb mellékhatást ígérhetnek és az egészségügyi rendszerek pedig rengeteg kiadást megspórolhatnak, melyek a fölösleges és eredménytelen ellátások kapcsán jelentkeznek.

Az ombudsman 2014 áprilisában fordult a Kúriához, és kezdeményezte a Fővárosi Közgyűlés rendelete azon rendelkezéseinek a megsemmisítését, amelyek hajléktalanmentes övezetté nyilvánították Budapest nagyobbik részét anélkül, hogy annak indokait jól körülírhatóan megfogalmazták volna. A Kúria döntött, ám sajnálatosan nem állt ki eléggé a hajléktalan emberek jogai védelme érdekében.

Az otthoni ápolásról írt két korábbi bejegyzésem arról szólt, hogy milyen célkitűzéseket nem érdemes támogatnia a fogyatékos embereknek és szövetségeseiknek. Most arról írok, hogy mit érdemes támogatni, és mit tehetünk azért, hogy ezek ténylegesen megvalósuljanak.

Évának tavasszal adták tudtára, hogy el kell hagynia a taktamákonyi szociális otthont. Némi telefonálás után Harmathegynek vette az irányt, az ottani bentlakásos intézet ugyanis arról tájékoztatta, hogy tudnak számára férőhelyet biztosítani. Útközben rosszul lett, a mentők pedig a gyatrapusztai kórházba vitték. A kórház túlzsúfolt volt, ezért a pszichiátriai osztály női részlege fogadta be. Kis híján örökre. 

A pszichológusok foteljeiben a szegényeknek csak nagyon ritkán jut hely. A társadalmi különbségeknek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben való leképeződése régóta ismert témája a pszichoterápiás és szociológiai irodalomnak. Magyarország ebben a tekintetben nem különbözik jelentősen más országoktól: az egész nyugati világra érvényes jelenségről van szó. A jelenség pedig sokkal inkább a mentális problémák belső tagozódásával és a pszichiátria szerkezetével, mint az egyes országok szociálpolitikai rendszereivel van összefüggésben. 

Tóta W. Árpád 2013 elején részletgazdag publicisztikában kritizálta Zsiga Marcell miskolci alpolgármester vagyonosodását és az őt segítő politikai rendszert. A politikus azt gondolta helyes válaszlépésnek, hogy büntetőeljárást kezdeményez a publicista ellen. Rágalmazással vádolta a szerzőt és felfüggesztett fogházbüntetést kért rá büntetésként.

Helyi önkormányzatok licitálják egymást felül olyan jogszabályok megalkotásával, amelyek valódi és néhol bevallott célja is a cigány származású állampolgároktól való megszabadulás vagy az ő távoltartásuk. A nyilvánvaló kirekesztés mellett külön figyelmet érdemel az a cinizmus, amivel elintézik a törvényességet: a hanyagul összecsapott, diszkriminatív szabályt majd úgyis csak évek múlva helyezik hatályon kívül.

Mit szólnál, ha mások 6 szavazólapot dobhatnának az urnába, míg Te csak egyet? Ha Budapesten szavazol az önkormányzati választáson, jó eséllyel hasonló jogsérelem áldozata vagy. A TASZ új választójogi kampányában, a budapestkiralysag.hu-n viszont Te is felléphetsz a jogsértés ellen egy egyszerű lépésben.

“Aztán végül csak elkezdtem megint szedni azt a kurva gyógyszert, hogy anyám végre leszálljon rólam. Ment a turbó hiszti, hogy ha nem veszem be, megint bajt csinálok, és hogy ugye nem akarok kikötni a pszichiátrián, és hogy ha így viselkedem, ő leveszi rólam a kezét, és mehetek majd gondnokság alá, meg Szentgotthárdra, és a többi szarság, amivel fenyegetni tud.” Bálint naplóbejegyzése, 2014. október 1.

Demokratikus körülmények között az ombudsman a jogvédő civilek legfontosabb állami partnere és viszont. Amit a kormánytöbbség és a Magyar Nemzet az elmúlt két hétben az alapvető jogok biztosával művelt, az ékes bizonyítéka annak, hogy ők nem tekintik a viszonyokat demokratikusnak. VIDEO

A mentális zavarokkal élő személyek a magyar társadalom egyik leginkább kiszolgáltatott, vaskos rétegét képezik. Kevés igazi segítségre számíthatnak, és ki vannak téve a megbélyegzés és a kirekesztés veszélyének is. Bálint naplója ebbe a világba ad betekintést.

Az egyházügyi államtitkárság közleménye nevetséges vádakkal illeti a pernyertes egyházakat és a TASZ-t, plusz hazudik, mint a vízfolyás.

Az alapvető jogok biztosa szeptember 17-én egy olyan jelentést tett közzé, amely nagyon kényelmetlenül érintette Kocsis Máté polgármestert, aki mindent megtett annak érdekében, hogy bezárassa a Kék Pont tűcsere programját. Az ombudsmani jelentés ugyanis rámutatott, hogy a tűcsere nem csak az EU, de a magyar állam nemzeti drogstratégiájának is a szerves részét képezi, s mint ilyen, a tudományos bizonyítékok szerint a járványmegelőzés egyedüli költséghatékony módszere a drogfogyasztók körében. Márpedig a járvány, akár a hepatitis C, akár a HIV, nem áll meg a drogfogyasztóknál, az egész társadalmat fenyegeti. Így tehát a jelentés szerint nem pusztán a drogfogyasztók, de mindannyiunk egészséghez és egészséges környezethez fűződő jogait sérti a tűcsere program ellehetetlenítése. A kormányközeli médiában az ombudsman ellen indított hecckampánnyal erről próbálják meg elterelni a figyelmet.

Mert a magyar társadalom nagy része nem akarja őket látni. Ez a kézenfekvően adódó válasz tükröződik az Index.hu-n minap megjelent cikkhez feltett kérdésre adott olvasói válaszokból, ezt sugallják az országgyűlési és önkormányzati képviselői helyekért versenyző politikai pártok, erre a politikai programra szavaznak legszívesebben a miskolciak maguk. Végül a dolgok kérlelhetetlen szükségszerűsége alapján ezt a programot hajtja végre az önkormányzat a Számozott utcákban választási kampány idején, a sarkában loholó radikális ellenzék követeléseinek présében vergődve.