Súlyosan megsértették ügyfeleink alkotmányos jogait a SUN fesztiválon drog után kutató rendőrök – panaszt tettünk a Független Rendészeti Panasztestületnél.
A kormány három hónap alatt akar egymilliárdot elkölteni prevenciós módszertanra, miközben évente csupán 60 milliót költ magára az iskolai drogprevencióra. Ötlettelen kapkodás stratgéiai tervezés helyett – drogpolitika magyar módra.
„Holland” – ez az utcai neve a kannabisznak Mátraverebélyen. A helyi fiatalok elég ritkán férnek hozzá. A leginkább ugyanis a „biofűnek” nevezett drogot szívják, aminek annyi köze van a bio-hoz és a fűhöz, mint a szőlőt sosem látott tablettás bornak a Nyakas irsai olivérhez. Ázsiai laboratóriumokban előállított szintetikus drogokat áztatnak be különféle gyógynövényekbe, és ezt árulják „biofűként”. A helyesebb elnevezés inkább szintifű. A szintifüvek eddig elsősorban a nagyvárosi fiatalok körében terjedtek. Bár átfogó kutatás nem létezik erről, de egyre több beszámolót hallunk helyi pedagógusoktól arról, hogy néhány éve már egyre szélesebb körben elérhetőek a falusi fiatalok körében is. A TASZ Drogriporter filmes csapata Mátraverebélyen forgatott, hogy utánajárjon ennek a jelenségnek.
Május 18-án a HIV-el élőkért és az AIDS áldozataiért tartottunk gyertyás virrasztást a parlament előtt. Sajnos egyre több ember érintett. Öt év alatt közel kétszeresére nőtt az új HIV fertőzések száma Magyarországon: 2009-ben még 140, 2014-ben már 271 esetet regisztrált az Országos Epidemiológiai Központ (OEK). Bár a legveszélyeztetettebb még mindig a meleg és biszex férfiak csoportja, a tavalyi fertőzöttek között 20 nőt is találunk. A legriasztóbb az, hogy ez valószínűleg még mindig csak a jéghegy csúcsa. Hiszen a felvilágosító, szűrő és tanácsadó programok lefedettsége alacsony, több száz, vagy ezer ember élhet együtt a HIV-el úgy, hogy nem is tud róla.
A józsefvárosi önkormányzat állítása szerint a tűcserék felelősek azért, hogy a hepatitis C vírus 2011 és 2014 között közel kétszeresére nőtt a drogfogyasztók körében. Aki képes arra, hogy értelmezze a számokat, az könnyen rájön, hogy ez olyan, mintha a tűzoltót tennék meg felelősnek a tűzért, miután nem biztosítanak neki elég oltóanyagot az oltáshoz.
Szerettük volna megismerni azokat a szakértői véleményeket, amelyek alapján új drogokat vettek fel a kábítószer-listára Magyarországon. Az Országos Addiktológiai Centrum megtagadta a választ, arra hivatkozva, hogy a nyilvánosság “a szakmai álláspontok szabad kifejtését veszélyeztetné”. Bírósághoz fordultunk.
Vajon miért titkolja a Kocsis Máté vezette önkormányzat a közvélemény elől, hogy pontosan mit is tesz a drogügyi krízishelyzet kezelése érdekében?A Kék Pont tűcsere program bezárása az alapvető jogok biztosának októberi állásfoglalása szerint jogsértő helyzetet eredményezett. Az ombudsman ezért felkérte az önkormányzatot, hogy gondoskodjon a tömegesen ellátatlanul maradt drogfogyasztók terápiás és ártalomcsökkentő programokba jutásáról. Kíváncsiak voltunk, hogy vajon mit tett az önkormányzat az ombudsmani ajánlások végrehajtásáért, ezért kikértük a kerület fő drogügyi tanácsadó szerveként működő Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (JKEF) üléseinek jegyzőkönyveit. A JKEF azonban megtagadta a kérésünk teljesítését, szerintük ugyanis ez „a zavartalan szakmai munka végézését” veszélyeztetné.
Hát de. Domonkos esete a legjobb példa, akinek a védelmét a TASZ ügyvédje látta el.
Nemzetközi pénzügyi körök által koholt rágalom, hogy Magyarország kormánya a civil társadalom lerombolására törekedne. Távol áll tőle! Néhány egyszerű szabály betartásával bárkiből lehet jó civil, akit a kormány támogat.
Az alapvető jogok biztosa szeptember 17-én egy olyan jelentést tett közzé, amely nagyon kényelmetlenül érintette Kocsis Máté polgármestert, aki mindent megtett annak érdekében, hogy bezárassa a Kék Pont tűcsere programját. Az ombudsmani jelentés ugyanis rámutatott, hogy a tűcsere nem csak az EU, de a magyar állam nemzeti drogstratégiájának is a szerves részét képezi, s mint ilyen, a tudományos bizonyítékok szerint a járványmegelőzés egyedüli költséghatékony módszere a drogfogyasztók körében. Márpedig a járvány, akár a hepatitis C, akár a HIV, nem áll meg a drogfogyasztóknál, az egész társadalmat fenyegeti. Így tehát a jelentés szerint nem pusztán a drogfogyasztók, de mindannyiunk egészséghez és egészséges környezethez fűződő jogait sérti a tűcsere program ellehetetlenítése. A kormányközeli médiában az ombudsman ellen indított hecckampánnyal erről próbálják meg elterelni a figyelmet.
Őrültség, de van benne rendszer – ezt mindenesetre el lehet mondani a kormány civil társadalom elleni támadásáról. Az ellenzék padlón van, a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszeréből az együttműködés motorja lett, a média megregulázva, az állami korrupció gépezete szigorúan központosítva. Amikor a hatalom eljut eddig a pontig, akkor logikus, hogy azok ellen a független civil szervetek ellen fordul, akik még mindig dacolnak az állami mindenhatóság doktrínájával, és akikben benne van a változás csírája. A kormánykommunikáció bravúrja, hogy a saját, elszámoltathatóságától való félelmét a civil társadalom függetlenségéért való aggódásnak álcázza.
A TASZ Drogriporter munkatársai idén márciusban Új-Zélandon forgattak arról, hogy miért döntött úgy az ottani kormány, hogy az eddigi tiltó megközelítés nem alkalmas a dizájner drogok visszaszorítására, és hogyan próbál legális, ellenőrzött piacot teremteni néhány alacsonyabb kockázatú szer számára.
Az orosz megszállással a Krím lakóinak vissza kell állítaniuk az órájukat, ugyanis átkerülnek a moszkvai időzónába. Ez csak egy szimbolikus változás. Az orosz birodalom alattvalóiként a krímieknek meg kell szokniuk, hogy ezentúl nem csak időzóna fogja őket elválasztani Európától, de számos olyan joguktól is megfosztják őket, amelyek tőlük nyugatra magától értetődőnek számítanak. Az egyetemre jelentkezők például ezután kizárólag oroszul tehetnek vizsgát. A melegek és leszbikusok könnyen áldozatául eshetnek a melegellenes orosz törvénynek, ami “homoszexuális propagandaként” büntethet egy nyilvános csókot is. A külföldről támogatást elfogadó civil szervezeteket “idegen ügynökként” fogják regisztrálni. SIM kártyát csak úgy lehet majd vásárolni, ha a vásárló regisztrálja az útlevelét, így a hatóságok nyomon követhetik a gyanús ellenzéki elemeket. Nem utolsó sorban bezárják azokat a hatékony megelőző programokat, amelyek az elmúlt évtizedben sikeresen szorították vissza a vér útján fertőző HIV-vírust.
Egy 16 éves fiúra ráhívta a kórház a rendőrséget, miután drogfogyasztás miatt rosszul lett. Levélben kérjük az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, hogy utasítsa a kórházakat: ne értesítsék a rendőrséget a betegek kábítószer-fogyasztásáról, ez ugyanis jogsértő és káros gyakorlat.
A dizájner drogok jelentik jelenleg a legnagyobb kihívást az Európai Unió drogpolitikája számára. Miközben a tagállamok görcsösen próbálnak minél gyorsabban minél több szert tiltólistára helyezni, a szakemberek szerint a tartós megoldások a keresleti oldalon rejlenek - derül ki a TASZ által készített vizsgálatból. Meg kell haladni azt a paradigmát, ami kizárólag az új szerek megjelenése és betiltása közötti időszak lerövidítésében látja a megoldást.
Bár Magyarország az egyetlen olyan ország a világon, amely alkotmányba foglalta a hajléktalanság büntetését, sajnos egyáltalán nem egyedülálló abban, hogy kriminalizálta az utcán élést. A társadalom margójára szorult emberek jogfosztása nemzetközi trend - erről meggyőződhettünk amerikai utazásunk során is.
Manapság egyre divatosabbá válik az a téves nézet, hogy a buzik is emberek, és hogy őket is édesanya szülte. Egyre több meleg bújik elő, vonul fel, aztán még nekik áll feljebb, ha a normális emberek nyíltan lerohadtbuzizzák, ratyizzák vagy köcsögözik őket. Lassan már meg sem lehet rugdosni a buzikat anélkül, hogy valami buzgómócsing jogvédő közösség tagja elleni erőszakkal ne vádolná az elkövetőt. Az alábbi tíz hasznos tanáccsal azoknak az embertársainknak kívánunk segítséget nyújtani, akik nem szeretnék vagy nem tudják nyíltan felvállalni homofóbiájukat, és a civilizáltság mázával kénytelenek palástolni mélyen fortyogó indulataikat.
A Némó nyomában című népszerű mesefilmben szerepel egy doktorhal, Szenilla, aki elfelejt mindent, ami három percnél korábban történt, és emiatt mulatságos bonyodalmakba keveredik. A valóságban közel sem ennyire mulatságos folyamatos rövid távú emlékezetvesztést a pszichiátria anterográd amnézia néven tartja számon. Amennyiben létezne olyan módszertan, amellyel társadalmi szinten diagnosztizálni lehetne ezt a fajta memóriazavart, bizton felfedezhetnénk hazánkban is. Ezen rendellenesség legújabb megnyilvánulása az a kormánypárti sajtóból a kormánypárthoz is futótűzként átterjedő hír, hogy külföldiek pénzelik a nemzeti együttműködés rendszerével szemben kritikus civil szervezeteket, így például a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő egyesületet is, és ezek csak külföldi megbízóik érdekeit szolgálják.
Az USA főügyésze bejelentette, hogy a tömeges bebörtönzésen alapuló büntetőpolitika erkölcsi és gazdasági értelemben is megbukott. Sajnos a magyar büntető-igazságszolgáltatás jelenleg éppen abba a hibás irányba indult el, ahonnan az amerikaiak most menekülni próbálnak.
.jpeg)
Az új-zélandi kormány a feje tetejéről a talpára állítja a dizájner drogok szabályozását: ahelyett, hogy az állam vizsgálná az új dizájner drogokat, mielőtt betiltaná őket, ezentúl a forgalmazóknak kell kockázat-elemezniük a szereket, mielőtt piacra dobnák azokat
A kormány a parlament elé terjesztette az új nemzeti drogstratégiát – amiből az utolsó pillanatban drogellenes stratégia lett, végső cél a tiszta tudat és az ország drogmentesítése. De vajon mennyire reális erre alapozni a drogstratégiánkat a 21. században?
2012. április 3-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely bevezette az ún. C-listát, amely a drogpiacon újonnan megjelenő pszichoaktív anyagokat hivatott szabályozni. A kormányzati kommunikáció akkor azt hirdette, hogy a lista bevezetése az ún. dizájner drogok fogyasztásának jelentős csökkenését eredményezi. Vajon milyen tanulságokat vonhatunk le egy évvel a C-lista bevezetése után?
A házasságról számos mítosz él a köztudatban. Ezek egy része olyan makacsul tartja magát, hogy szinte kiirthatatlannak tűnik. Valójában nagyon is múlandó hiedelmekről van szó – mutat rá az Amerikai Történész Társulat (American Historical Association) a Legfelsőbb Bíróságnak címzett amicus curiae (a bíróság barátja) levélben. A 23 vezető történész professzor által jegyzett levél röviden elmagyarázza, hogy a történészek szempontjából miért ellenkezik az alkotmánnyal a Házasság Védelméről szóló 1996. évi Törvény (Defense of Marriage Act, azaz DOMA). Ez a törvény ugyanis megtiltja az azonos neműek között kötött állami házasságok szövetségi elismerését. A levél rendkívül tanulságos érvekkel szolgál, ezekből gyűjtöttem most össze egy csokorra valót.
A TASZ, a Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet nyílt levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, amelyben arra kérjük, hogy hivatali esküjének megfelelően őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett és emeljen vétót az Alaptörvény negyedik kiegészítése ellen. Kérjük, küldd el Te is ezt a levelet a Köztársasági Elnöki Hivatal emailcímére!
Schmitt Pál korábbi személyi titkára, Kiss Norbert fennhatósága alá kerül a kábítószerügyi koordináció a kormányadminisztráción belül, akit volt főnöke kérésének engedve nevezett ki az emberi erőforrások minisztere helyettes államtitkárnak a sportügyi államtitkár, Simicskó mellé. Ha annyit költene a kormány drogprevencióra, mint focira, akkor nem is lenne baj, de sajnos nem ez a helyzet.
Bár a tegnapi események kapcsán sokan máris rendőrállamot és 2006-ot vizionálnak, fontos megjegyezni, hogy a rendőrség az idei diáktüntetések kapcsán egészen tegnapig mintaszerűen járt el és példás önuralmat gyakorolt. Annak ellenére sem nyúlt aránytalan eszközökhöz, hogy a jogszerűen bejelentett tüntetések többször is átmentek be nem jelentett spontán vonulásokba, amelyek gyakran hosszabb-rövidebb időre megbénították a belváros közlekedését. A rendőrséget ezért elismerés illeti – akárcsak a hallgatókat, akik a teljesen jogos indulataikat mindvégig békésen, az erőszakos, garázda cselekményektől mentesen vezették le.
A Lehet Más a Politika (LMP) párt javaslatára az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottsága október 9-én hétfőn tűzte napirendre egy eseti kábítószerügyi bizottság megalakításának kérdését, a jegyzőkönyv nemrég került ki a netre. Az LMP-s képviselők által benyújtott javaslat az eseti bizottságot a drogjelenség trendjeinek, a drogpolitika alakulásának vizsgálatával bízta volna meg, ezen belül kitért volna a büntetőpolitika, a prevenció, az elterelés, az ártalomcsökkentés működésére is. Nagy szükség lett volna erre a bizottságra, hiszen az országnak két éve nincsen nemzeti drogstratégiája, a területre fordított politikai figyelem és pénzügyi támogatás pedig drasztikus mértékben zsugorodott az elmúlt években, nem beszélve a dizájner drogok terjedéséről, a HIV és hepatitis fertőzések növekvő kockázatáról, a büntetőjogi változásokról, illetve az éves drogjelentés cenzúrázása körüli botrányról. Az “átkos” elmúlt nyolc évben szinte végig működött parlamenti eseti bizottság, a ma kormányon, akkor ellenzékben lévő pártok hosszú éveken keresztül számon kérhették az akkori kormányzaton annak döntéseit, azok megvitatására, a képviselők tájékoztatására szakemberek bevonásával kerülhetett sor. Úgy látszik, a mai kormánypártok ezt nem tartják szükségesnek: a javaslatot az ifjúsági bizottság elutasította.
.jpg)
“Sosem bíztam az olyan közpolitikában, ami az emberek önbecsülésének lerombolásán alapul,” felelte Alexandre Quintanilha, a Portói Egyetem biológia professzora arra a kérdésünkre, hogy mi győzte meg végül a drogfogyasztás dekriminalizálása mellett. Quintanilha sosem fogyasztott illegális szereket, az ő drogja bevallottan a tudomány, és tudományos érdeklődésének homlokterében sem a drogkérdés áll – éppen ezért kérték fel 1999-ben arra, hogy független és pártatlan szakértőként vegyen részt a portugál drogpolitikát felülvizsgáló parlamenti bizottság munkájában.
“Bárki, aki azt mondja neked, hogy meg tudja jósolni, mi történik a legalizáció után, az hazudik,” jelenti ki Dominic Holden, a The Stranger című seattle-i alternatív magazin újságírója az azt firtató a kérdésemre, hogy vajon hogyan fognak reagálni a szövetségi hatóságok a marihuána fogyasztását és forgalmazását egész Washington államban legálissá tevő népszavazásra.
“A neve Big Baba Bird,” mutatja be a vállamra telepedő nagy fehér kakadut Muraco, az üzlet tulajdonosa. Nem számítottunk rá, hogy az egyik leghíresebb seattle-i gyógyászati marihuánát áruló bolt, a Zöld Buddha fő dísze egy madár lesz, akinek ráadásul még sztorija is van. “Van egy betegségem, mégpedig az, hogy hirtelen rohamok jönnek rám, amiket az orvosok nem tudtak megjósolni vagy megelőzni. Big Baba Bird azonban néhány perccel előbb megérzi, ha jön a rohamom, és figyelmeztet rá, így még időben megelőzhetem a rohamot marihuána segítségével,” simogatja meg a madarat Muraco. “Rejtély, hogyan csinálja, nagyon kevés állat van, ami erre képes.”
A mai nap nem csak Obama-elnök újraválasztása miatt történelmi pillanat az Egyesült Államokban, hanem azért is, mert az elnökválasztással párhuzamosan az USA három államában is népszavazást tartottak arról, hogy legális termékké tegyék-e a kannabiszt. Ebből kettőben - Washingtonban és Coloradóban - az igenek győztek. Bár a szövetségi drogtörvény ezután is hatályban marad, ezzel megkezdődött a drogtilalom vége, és nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon is, hiszen eddig Amerika játszotta a világ drogellenes rendőrének szerepét.
A Nemzeti Drog Fókuszpont éves drogjelentésének számos kritikus szakaszát törölték a szövegből – érdekes módon éppen azokat a részeket, amelyek a kormányra nézve terhelő, annak megközelítésével szemben kritikus információkat tartalmaztak. A rendszerváltás után azt hihettük, hogy elmúltak azok az idők, amikor retusálják a képeket és törlik a kényelmetlen statisztikai adatokat - úgy tűnik, tévedtünk. Bástya elvtárs ismét beleszól a tudományba?
Alig egy-két hétre elegendő kiosztandó steril tű és fecskendő maradt a legnagyobb forgalmú budapesti tűcsere programban a VIII. kerületben. Ez azt jelenti, hogy ha hamarosan nem történik sürgős beavatkozás a kormányzat vagy az önkormányzat részéről, akkor több mint 2 ezer drogfogyasztó maradhat steril injektáló felszerelés nélkül. Jelentős részük olyan marginalizált, mélyszegénységben élő függő, aki a gyógyszertárakból nem fogja beszerezni a fecskendőket, inkább megosztja a társaival. Elég, ha egyetlen HIV pozitív bekerül egy drogfogyasztó társaságba, akár hónapok alatt végigfertőzhet több száz embert, az ő a szexuális kapcsolataikon keresztül pedig olyanokat is, akik nem drogfogyasztók. Oroszrulett. És ez nem csak az ő bajuk, hanem a miénk is: egy HIV pozitív ember havi gyógykezelése akár 300 ezer forintba kerülhet, míg a tűcsere ennek töredékéből biztosítható lenne.
„Ne a mi májunkat egyétek, inkább ezt” kiált fel Gyenyisz, a nagydarab orosz aktivista, és egy jókora fóliába csomagolt nyers sertésmájat pakol ki az asztalra. Hirtelen megáll a levegő a washingtoni nemzetközi AIDS konferencia fogadásán, ahol éppen előkelő orvosok és üzletemberek csipegetik a luxuskajákat a svédasztalról a Roche gyógyszercég által szervezett fogadáson.
“Bezzeg akkor nem tiltakoztok, amikor kirabolták az öreg nénit a cigányok!” “A magyarellenes szlovák nyelvtörvény ügyében miért nem szólaltatok meg?” “Hol volt a TASZ 2006-ban, amikor a rendőrök kilőtték az emberek szemét?” Ilyen és ehhez hasonló kommentek, kérdések dögivel érkeznek a különféle kommunikációs csatornáinkon. Vannak közöttük szimplán provokatívak és rosszindulatúak, de akadnak őszinte értetlenkedők is. Ideje hát, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és mindenki számára érthetően megfogalmazzuk, miért és hogyan választja ki a TASZ azokat az ügyeket, amelyekben megszólal, illetve jogi segítséget nyújt.
A Pussy Riot punkbanda elleni büntetőeljárás ország-világ előtt lejáratja az orosz igazságszolgáltatást: vajon miért rezeltek be a Kreml hatalmas urai három huszonéves lánytól? A Putyin vezette félázsiai rezsim egyre idegesebben reagál a kritikára, ez pedig nem az erő, hanem a gyengeség jele
"Magyar fű, Árpád vezér ajánlásával” – ez a meghökkentő felirat fogadta a fesztiválozókat az idei EFOTT-on a Jobbik sátránál. A párt arra szólította fel fiatalokat, hogy ne szívjanak füvet, ehelyett a fesztivál végén vessenek el fűmagokat a sátruk helyére. “Ami legálisan hozzáférhető, azt fogyasszák nyugodtan,” tette hozzá ehhez Dúró Dóra, a Jobbik képviselője az Indexnek adott interjújában. Szerinte az teljesen rendben van, hogy az egyetemisták megisznak pár sört a vizsgaidőszak után, de az már nincs, ha elszívnak egy spanglit, hiszen a tudatmódosító szereket el kell utasítani. Erre a kampányra jól illik a magyar közmondás: aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Jó lenne, ha a politikai pártok inkább a szakmai szervezetekre hagynák a prevenciót ahelyett, hogy még jobban átpolitizálják ezt a területet a zavaros üzeneteikkel és hülyét csinálnak magukból.
.jpeg)
Alig múlt este 6 óra, de Buenos Airesben már sötét van és hideg: elvégre a déli féltekén most tél van. Több százan gyűltek a bíróság épülete elé, hogy a kivetítőn élőben kövessék nyomon egy régóta várt ítélet kihirdetését. Sokan zászlókat lengetnek és transzparenseket lóbálnak, mások csak feszülten figyelnek, arcukon komor elégtétellel. Közülük némelyek annak a 30 ezer embernek a leszármazottai vagy hozzátartozói, akiket a 70-es évek óta csak úgy hívtak Argentínában, hogy “az eltűntek” (los desaparecidos). Ezzel az eufémizmussal jelölték azokat, akiket az 1976 és 1983 között uralkodó katonai junta terrorlegényei elraboltak, megkínoztak, kivégeztek majd nyom nélkül eltüntettek.
Tegnap az Országgyűlés megszavazta az új Büntető Törvénykönyvet, amelynek értelmében többek között szigorodnak a drogfogyasztókkal kapcsolatos jogszabályok is - ez fiatalok tömegeinek megbélyegzését eredményezi: ha pálinkát iszol, az rendben van, ha elszívsz egy spanglit, akkor az ördöggel cimborálsz. Abban az országban, ahol minden ötödik férfi alkohol miatt hal meg, míg fűtől senki. Miközben Magyarország szigorít, egyre több ország és egyre több politikai vezető ismeri fel, hogy a tiltáson alapuló drogpolitikák kudarcot vallottak. Ma, a drogellenes világnapon hat volt elnök és a világ más vezetői személyiségei közösen szólítanak fel a fogyasztók dekriminalizálására. A kormány megint jó érzékkel ismerte fel a kereszteződést, aztán szokás szerint rossz irányba fordult be rajta...
.jpg)
“Tiszán is lehet pörögni” – olvasom (félre) távolról a telefonfülkén elhelyezett plakát szövegét. Gondoltam hazánk második legnagyobb folyóját népszerűsíti a reklám. Egy lány meg egy fiú éppen beugrik a vízbe a stégről, hátulról látjuk őket. Csak akkor jöttem rá, hogy itt drogprevenciós kampányról van szó, amikor közelebb merészkedtem: a "Tiszán" szó valójában "Tisztán", és alul az apró betűben ott áll, hogy dizajnerdrog.hu. Később megtudtam, a kampányt a dizájner drogok (az illegális szerek legális helyettesítői) fogyasztásának megelőzésére indította a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy elsőre nem áll össze, miként előzi meg a dizájner drogok fogyasztását egy vízbe ugró pár látványa. Lehet, hogy be kéne állnom ahhoz, hogy megvilágosodjon a fejemben a nagy összefüggés? A szándék persze világos: a drogfogyasztáson kívül is vannak kúl dolgok. De miért lenne ez alternatíva? Vajon nem hallottunk-e olyanról, hogy részeg vagy beállt fiatalok a Tiszába ugrálnak? És vajon alkalmasak-e a hasonló óriásplakátok a drogfogyasztás megelőzésére?
(2).jpg)
Oudewater – hollandul annyit tesz, mint Öregvíz. Ez az Utrecht tartományban fekvő kisváros nagy jelentőséggel bír a türelmen (gedogen) alapuló holland közpolitikában. A jelentőségét egy öreg mázsaház adja. Akinek beindult volna a fantáziája, annak elárulom, hogy nem marihuánát mértek ebben a mázsaházban, hanem valami még ennél is hajmeresztőbbet: boszorkányokat! (Nem, nem a Monty Python találta ki...) A korabeli közhit szerint ugyanis a boszorkánynak nincs súlya. Ha tehát igazolást kap, hogy ő márpedig többet nyom mint egy tollpihe, akkor nem kínozhatják meg és végezhetik ki. Rengeteg ember életét mentette meg ez a mázsa, és a holland tolerancia szimbólumává vált. Alább kifejtjük, hogy miért lenne nagy szükség egy hasonló mázsára napjainkban is.
Két zalaegerszegi diákot elkaptak a rendőrök, mert internetről vásárolt tudatmódosító szereket fogyasztottak – számolt be az MTI. A rendőrség növényi törmeléket talált az egyik fiatal ágyneműtartójában, ebből arra következtethetünk, hogy szintetikus kannabinoidot tartalmazó növénytörmelékről volt szó (potpourri), amit éppúgy elszívtak, mint a természetes marihuánát, hatásai ahhoz hasonlóak. Arról, hogy kitől szerzett erről tudomást a rendőrség, nem tudhatunk meg többet. Pedig megérne egy misét az is, hogy vajon milyen érzékenységgel rendelkezik a drogproblémák iránt az a nevelő, aki kihívja a rendőrséget, ha a felügyelete alá tartozó diákoknál drogfogyasztás jeleit észleli – már ha nevelőről volt szó. A rendőrök mindenesetre kiérkeztek a helyszínre és előállították a két veszélyes bűnelkövetőt a kapitányságra, ahol vizeletmintát vettek tőlük.
.jpg)
A Társaság a Szabadságjogokért közellenséggé vált a kormánypárti sajtóban. Déjà vu. 2006-ban, amikor kiálltunk a rendőrség által elkövetett jogsértések áldozatai mellett, már egyszer megéltük ugyanezt. Akkor éppen a most bezárásra ítélt Klubrádió ostorozott minket azzal, hogy hamis rágalmakkal keltjük rossz hírét hazánknak. Akkori kritikusaink most érdekes módon megkedvelték a rádió bezárása ellen felszólaló TASZ-t, míg azok, akik öt éve dicsértek minket bátor kiállásunkért, most csak köpnek egyet a nevünk hallatán. Pedig mi nem változtunk semmit: rendületlenül és pártsemleges módon kitartunk a szabadságjogok védelme mellett. Akkor ki és mi is változott? Költői kérdés.
A Vám- és Pénzügyőrséget (jogutódja: NAV) 2007-ben egy kormányrendelet felhatalmazta arra, hogy bevizsgálja az általa lefoglalt kábítószerek hatóanyagtartalmát. Hogy miért volt erre szükség? Nem tudni pontosan. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) kábítószer-laboratóriuma korábban is bevizsgálta a drogok hatóanyagtartalmát. Nagy Gábor, a BSZKI főtanácsosa szerint a szakértelmükben nem lehetett kifogást találni, hiszen nemzetközi összehasonlításban is a legpontosabb mérési eredményeket produkálták. Tény, hogy a laboruk nagy teher alatt dolgozott, de ahelyett, hogy több mint 100 millió forintos költséggel felszerelnek egy teljesen új labort, inkább a már meglévő labor finanszírozását javíthatták volna. Ha a külső megfigyelőbe némi rosszmájúság szorult, gondolhatna esetleg arra is, hogy itt szó sem volt szakmai megfontolásokról, pusztán arról, hogy jó biznisznek tűnt a VPOP számára egy új laboratórium felszerelése.
Az “ifjú keresztényeknek nem kell a drog” – számolt be az MTI a hétvégén arról, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) üdvözli a kormány azon tervét, hogy szigorítja a drogpolitikát. Van ezzel a közleménnyel egy pár bibi. Az egyik legnagyobb az, hogy éppen azon a hétvégén is több százezer fiatal fogyasztott valamilyen drogot, köztük nagy valószínűséggel az ifjú keresztények is. A többség sört, bort és pálinkát, de egy nem jelentéktelen kisebbség füvet is szívott. Hogy az alkohol az nem drog? De bizony az, kedves ikszesek, éppen ezért illene tisztázni a fogalmakat, mielőtt megszólalunk valamilyen témában.
Európában hosszú évtizedekig a hollandok voltak a progresszív drogpolitika éllovasai: itt nyíltak az első kannabiszt áruló boltok és itt hoztak létre először olyan ártalomcsökkentő programokat, mint például a tűcsere vagy a drogfogyasztói szobák. Az elmúlt években azonban Hollandia konzervatív kormányt választott magának, és bár a coffee shopokat nem zárták be, érezhetően lehűlt a politikai klíma. Vannak azonban más országok, amelyek átvették a hollandoktól a stafétabotot és mutatják az irányt – ilyen például Dánia. Koppenhágában a tavalyi év végén úgy döntött a Városi Tanács, hogy tervezetet készítenek a fű legális szabályozására, és azt a kormány elé terjesztik.
Bizonyára mindenkinek ismerős az elektromos cigaretta, ami nem ég, nem füstöl, így káros anyagoktól mentes párát juttat a dohányosok tüdőjébe. Kevesen hallottak azonban arról, hogy már megjelent az E-spangli is, amelynek segítségével szintén füst és káros égéstermék nélkül lehet fű (azaz kannabisz) párát szívni. Kaliforniában van olyan E-spangli, amihez újratölthető hasisolaj tartályt is lehet vásárolni az erre kijelölt boltokban. Mert Kaliforniában még ilyen is van: fűbolt, ahol a megfelelő orvosi recept birtokában mindenki megvásárolhatja magának a napi füstölni, illetve most már párologtatni valót, és még csak nem is vádolják azzal, hogy az ördöggel cimborál.
Az Ecstasy-ra a legtöbb ember úgy tekint, mint “diszkódrogra” – elektronikus zenére és vibráló fényekre ugrabugráló fiatalok képét társítja hozzá. Kevesen tudják, hogy az Ecstasy tabletták fő hatóanyagára, az MDMA-ra már akkor is ígéretes gyógyszerként tekintettek a pszichiáterek, mielőtt az betört volna az elektronikus tánczenei kultúrába. Bár a drogot már 1912-ben felfedezték, az MDMA hatásmechanizmusának első igazi felfedezője Alexander Shulgin volt, aki 1976-ban szintetizálta és saját magán tesztelte a szert, ami hamarosan a pszichoterapeuták figyelmét is felkeltette. Lenyűgözték őket ugyanis az MDMA kommunikációs és empátiás készségekre gyakorolt hatásai. Az addig bezárkózó és szűkszavú páciensek megnyíltak és beszélni kezdtek a problémáikról, ez pedig óriási előrelépést jelentett a pszichoterápiás folyamatban.
Pénteken történelmi döntést hozott a kanadai Legfelsőbb Bíróság: megállapította, hogy alkotmányellenes lenne a vancouver-i ellenőrzött drogfogyasztói szoba (az Insite) bezárása és kötelezte a kormányt, hogy adjon engedélyt annak további működésére. Mi is az ellenőrzött fogyasztói szoba? A szoba létrehozásának oka az volt, hogy a 90-es évek végére elharapózott a túladagolásos halálesetek és a HIV-fertőzések száma a brit-kolumbiai városban, amely Észak-Amerika egyik legnagyobb intravénás heroinfogyasztó népességének ad otthont. A nyugat-európai példákból látszott, hogy jóval hatékonyabb, ha az utcán heroint szúró drogfogyasztót a rendőr nem a rendőrörsre viszi, hanem egy erre kijelölt fogyasztói szobába küldi, ahol ellenőrzött körülmények között, steril felszereléssel és orvosi felügyelet mellett adhatja be magának az egyébként illegálisan vásárolt szereket (főként heroint).
Az összes szakmai ernyőszervezet elutasítja az új nemzeti drogstratégia a kormány által augusztus végén nyilvánosságra hozott tervezetét, amelyet alkalmatlannak tartanak arra, hogy meghatározza a jövő drogpolitikáját.