Az alábbi kisokosunkban általános egészségügyi tájékoztatást nyújtunk a menekülteknek és segítőiknek arról, hogy magyarországi tartózkodásuk idején státuszuk szerint milyen ellátásra jogosultak. A sürgős ellátásokhoz akkor is joga van mindenkinek, ha még nem nyújtott be menekültkénti elismerésre kérelmet, és mindenkinek joga van ahhoz is, hogy elmondják neki érthetően mi fog történni vele, milyen választási lehetőségei vannak. Az írás végén letölthető formában is elérhetőek az információk, természetesen amint érkeznek hozzánk fordítások a szövegről, azokat is elérhetővé tesszük.
Az elmúlt hónapok egyre súlyosbodó menekültügyi válsága nem magyar sajátosság. Azonban a magyarországi menekülthelyzet kezelése, a hazánkba érkező menekültek ellátása az. A magyar kormány nem teljesíti a feladatát, helyette embertelen válaszlépésekre ragadtatja magát: borotvapengés kerítést épít a déli határra, arra kényszeríti a menekülőket, hogy 10 fokban egy réten éjszakázzanak, az emberi jogainkat súlyosan korlátozó jogszabályokat alkot. Az állam feladatait pedig önkéntesek százai látják el, tízezrek anyagi segítségnyújtása mellett. A menekültek étkeztetése, valamint az orvosi segítségnyújtás nem civil feladat, ahogyan a fagyhalált megelőzendő fűthető sátrak és meleg ruhák, takarók kiosztása sem az.
Mit érdemel az a szülő páros, aki a jelzőrendszer szerint nem megfelelően neveli a gyerekeit? A gyerekvédelmi törvény tökéletesen rendelkezik erről. Családba fogadás, helyettesítő szülői szolgálat, ideiglenes hatályú elhelyezés. Ha az utóbbi mellett döntenek, a szülőknek a törvény szerint harminc nap áll rendelkezésükre, hogy az okokat, amik a kiemeléshez vezettek megszüntessék, a gyakorlatban azonban ez többször harminc nap szokott lenni. Ha az ideiglenes hatályú elhelyezés felülvizsgálatakor még mindig fenn állnak a kiemelést indikáló okok, akkor a gyerekeket nevelésbe veszik. Ezt évente vizsgálják felül.
Magyarországon egyre divatosabbá válik az a felháborító nézet, hogy a nők nem szülőgépek és konyharobotok, hanem emberek, akiknek joguk van karriert építeni, ugyanolyan munkabért kapni ugyanazért a munkáért, sőt, még nadrágot is hordani. Ezt a bullshitet úgy hívják, hogy feminizmus. Egyre nyomasztóbbá válik a maroknyi feministának a sajtó közönyétől kísért küzdelme a családi erőszak ellen, elviselhetetlen, hogy néhanapján még cikkek és blogok is megjelennek erről a témáról. Szegény alfahímjeink hovatovább már kellemetlenül érzik magukat (sőt, egyesek akár bűntudatot is érezhetnek!) amiatt, hogy nagyítóval is alig találunk nőket a döntéshozó pozíciókban. Ha ez a megátalkodott feminizmus tovább folytatódik, akár még az is előfordult, hogy a férfiember meg se pofozhatja kedvére a feleségét, amikor neki jól esik. Egy kormányzó pártnak már így is ki kellett rúgnia a frakcióból azt a képviselőjét, aki pityókásan elagyabugyálta az asszonyt, oszt még a vak komondorra se tudta ráfogni. Meg kell állítanunk a feminista mételyt, de ezt okosan kell tennünk!
Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bírósága (Bíróság) egyhangúan úgy döntött hogy az olasz állam sérti az azonos nemű párok alapvető jogait, ha nem biztosít a kapcsolatuknak jogi elismerést és védelmet.
Az intenzív koraszülött osztályon folyamatos készenlétben állnak az orvosok és ápolók, hogyha bármilyen gond felmerül a párszáz grammal született kicsikkel, azonnal segíteni tudjanak. Egy új, Finnországból indult képzés azonban radikálisan szakít a jelenleg bevett ápolási módszerekkel és azt tanítja - elsősorban az egészségügyi dolgozóknak, hogy beavatkozásoktól mentesen, megfigyelőként kell segíteniük a szülőket, hogy gyermekük ellátásában részt vehessenek.
A "Keresztények a Melegekért" egy új kezdeményezés, ami hidat próbál építeni a keresztények és az LMBTQ emberek között. A csoport tagjai keresik az együttgondolkodás és az építő eszmecsere lehetőségét, miközben tiszteletben tartják mindenki hitét és nemi identitását. Mi, a TASZ-nál fontosnak tartjuk az olyan kezdeményezéseket, amik arra ösztönöznek, hogy a megszokott gondolkodási sémáinkon túl lássunk, amik berögzött álláspontok újszerű megközelítésére ösztönöznek. Ezért kommentár nélkül közüljük az alábbi videót.
A 2012-es önkormányzati törvény szabad kezet adott a helyi képviselő testületeknek, hogy egyes cselekedeteket jogellenesnek, bírságolhatónak nyilvánítsanakUgyanabban az évben az Alkotmánybíróság jogi garanciák hiánya miatt megsemmisítette az említett felhatalmazó rendelkezéstEgy nagyon szegény családot az akkor még hatályos helyi rendelet alapján összesen 350.000 Ft összegű bírsággal sújtott a putnoki önkormányzat. A jogilag teljesen azonos ügyek ugyanazon a bíróságon két különböző bíróhoz kerültek.A két bíró egyike az AB-hoz fordult, és kérte az önkormányzati rendelet alkalmazásának megtiltását, amit az AB meg is tett. A másik bíró által elbírált határozat ügyében csak majd’ három év alatt sikerült jogerősen kimondatnunk, hogy az ügyfelünkre kiszabott bírság jogellenes volt.Az utóbb alkotmányellenesnek nyilvánított szabály alapján azonban a jogi segítség nélkül maradt, megbírságolt emberek tömegei maradhattak jogorvoslat nélkül.Az egyedi ügyben elért sikert beárnyékolja az is, hogy az Alkotmánybíróság lassan két éve ül az önkormányzati törvény egy másik, kísértetiesen hasonló felhatalmazó rendelkezésén, amely alkotmányellenességének megállapítását az ombudsman még 2013-ban indítványozta.
A TASZ jogi képviseletet nyújt három ügyfélnek, akik a kormány menekültellenes plakátjait átfestettéssel vagy letépéssel pozitív üzenetté formálták. A TASZ álláspontja, hogy a plakátok megváltoztatása sem bűncselekményt, sem szabálysértést nem valósít meg. Ennek több oka is van.
Egy magyar fejlesztésű mentőautó, aminek minden négyzetcentimétere milliméterre pontosan ki van találva. Egy gyermekmentős, akit a 12 órás szolgálati ideje alatt legalább hat alkalommal riasztanak, hogy kritikus állapotú gyerekeket lásson el. Hogyan lehet ezt a feladatot rutinból és nem belehalva, de mindvégig lélekkel ellátni? Riportfilmünkben Dr.Krivácsy Péter gyermekorvost, a Gyermekrohamkocsis ügyelete alatt kérdeztük.
Bálint hat és fél éves volt, amikor agydaganatot diagnosztizáltak nála. A kezelőorvosa 3 hónapot jósolt számára, és két hónap is eltelt a kemoterápiás kezelés megkezdésétől mire a szülők kezébe nyomta a szakmai protokollt, tessék ebből tájékozódni. Három hónapból aztán 3 év lett. Bálint rácáfolt az orvosokra, de a szülőket senki sem tudta felkészíteni az elkövetkezendő időszak kiszolgáltatottságára.
Budapest főpolgármestere természetellenesnek és visszataszítónak találja melegeket. A Budapest Pride pedig nem méltó az Andrássy út történelmi környezetéhez (sic!). Tarlós István mindezt a TV2 reggeli adásában mondta, mintegy magánvéleményként. A helyzet azonban az, hogy Tarlós Istvánnak nem lehet magánvéleménye akkor, amikor egy országos kereskedelmi televízióban nyilatkozik főpolgármesterként.
Gyerekkel vagyok betegjogi kampányunk második riportját a Bethesda Gyermekkórházban forgattuk, ahol olyan gyermekeket ápolnak, akiket betegségük egész életükben végigkísér. Példaképeket itt is találtunk, végtelenül türelmes és kitartó szakemberekkel találkoztunk.
Tavaly nyár vége felé egy észak-kelet-magyarországi község külterületén, az erdőben dolgozó négy cigány közmunkásra rátámadt nyolc-kilenc nagydarab, kigyúrt férfi csuklyában, baseball ütőkkel, viperákkal, pajszerekkel és könnygáz sprayvel felfegyverkezve. A támadók egységes, terepszínű öltözetet viseltek, pólójukon kör alakú logót láttak a sértettek. A támadásban az egyik elkövető felszólítására és utasítása alapján vettek részt a többiek, akik „Megdöglötök büdös cigányok!” felkiáltások közepette durván bántalmazták a sértetteket. Volt, akire gázriasztó pisztollyal közvetlen közelről rálőttek, majd baseball ütővel ütlegelték. Volt, akinek a hátára térdeltek és úgy ütötték ököllel és baseball ütővel a fejét, volt akinek a földön rugdosás és ütlegelés közepetette le akarták vágni a fülét, és volt, akit a gázspray-vel lefújás után pajszerrel ütlegeltek. A sértettek közül ketten végtagtörést is szenvedtek. A fizikai sérülések mellett az áldozatok súlyos lelki traumát éltek át.
Amikor elindítottuk a TASZ felmérését a szülészetek és gyerekosztályok körében, fontos célunk volt, hogy a közérdekű adatigénylések mellett munkatársaink személyesen is minél több jó gyakorlatot ismerjenek meg és mutassanak be. A Péterfy Sándor utcai Kórház Gyermektraumatológiai Osztályán egy különösen elhivatott szakemberrel találkoztunk.
A sajtó – amíg korlátosak a helyek - addig bizonyos helyzetekben előnyben részesül. Pont azért, hogy a kiszoruló emberekhez is eljuthassanak a hírek. Szerencsére azonban igen szűk körű a többletjog, és egyre ritkábban indokolható a korlátos hozzáféréssel az extra jogosultságok megadása. A Koltay és köztem zajló internetszabályozással kapcsolatos vita egyik kulcskérdése, hogy van-e a sajtónak valamiféle többletjoga a nem sajtóval, tehát az egyéni szólásszabadsággal szemben.
Március 19-én délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen mutatta be a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médaitanácsa által működtetett Médiatudományi Intézet legújabb kiadványát “A személyiség és a média a polgári és büntetőjogban” címmel. A múlt csütörtöki konferencia előtt két nappal, kedden kaptak levelet a sajto@nmhh.hu címről azok, akik korábban regisztráltak az eseményre. A levél a következőket tartalmazta:“Elnézését kérjük, de utólag értesültünk arról, hogy a helyszínt adó Pázmány Péter Katolikus Egyetem belső szabályai szerint sajtónyilvános esemény az egyetem épületében nem szervezhető. Mivel a konferencia befogadó házigazdája ilyen módon az egyetem, e szabályukat tiszteletben tartjuk. Ennek értelmében kérjük, hogy az eseményről tudósítást ne tegyenek közzé.”
Az internetkon oldalon zajlik a nemzeti konzultáció a „jövő magyar internetjéről” is. Koltay András „A média meghatározása az interneten” címmel tett közzé írást, amelyben a média újraértelmezését, fogalmának átalakítását javasolja -- nemzeti alapokon.
Az igazságügyi miniszter a magánszféra védelmére hivatkozva a héten benyújtotta azt a törvényjavaslatot, ami a sajtó-helyreigazítási perekhez hasonló, gyors jogvédelmet biztosít a fotók engedély nélküli készítésével és felhasználásával szemben.A kép illusztráció Bagyinszky Ferenc programvezetőnkről, aki alig várja, hogy hatályba lépjen a törvény
Egy gyermek 2013. november közepe táján, egyik hajnalon - negyedórával azelőtt, mielőtt a mentő kiérne – rohamos gyorsasággal megszületik, vajúdó fájdalmakat alig okozva 17 éves anyjának. Sokadszor futok neki ennek az írásnak, de eddig nem sikerült az ügy lényegére rátapintanom, márpedig valami bölcsnek tűnő következtetésre csak kéne jutni, különben felesleges szószaporításnak tetszhet, és az olvasó legyintve továbbkattint.
Helyi önkormányzatok licitálják egymást felül olyan jogszabályok megalkotásával, amelyek valódi és néhol bevallott célja is a cigány származású állampolgároktól való megszabadulás vagy az ő távoltartásuk. A nyilvánvaló kirekesztés mellett külön figyelmet érdemel az a cinizmus, amivel elintézik a törvényességet: a hanyagul összecsapott, diszkriminatív szabályt majd úgyis csak évek múlva helyezik hatályon kívül.
Mert a magyar társadalom nagy része nem akarja őket látni. Ez a kézenfekvően adódó válasz tükröződik az Index.hu-n minap megjelent cikkhez feltett kérdésre adott olvasói válaszokból, ezt sugallják az országgyűlési és önkormányzati képviselői helyekért versenyző politikai pártok, erre a politikai programra szavaznak legszívesebben a miskolciak maguk. Végül a dolgok kérlelhetetlen szükségszerűsége alapján ezt a programot hajtja végre az önkormányzat a Számozott utcákban választási kampány idején, a sarkában loholó radikális ellenzék követeléseinek présében vergődve.
Ennyi időmbe telt, hogy segítsek valakin. Ennyi ideig tartott felajánlani a tavalyi adóm 1 százalékát. Mindössze 47 másodpercem ment arra, hogy támogassak egy számomra fontos célt, hogy eszközöket adjak olyan emberek kezébe, akik azon dolgoznak, hogy a mi életünket valamilyen módon jobbá tegyék.
Kedden írtuk meg, hogy a NEKI-vel közösen az alapvető jogok biztosához fordultunk arra kérve őt, hogy vizsgálja meg a miskolci “jóléti razziák” néven elhíresült hatósági ellenőrzési gyakorlatot, mert az szerintünk több alapjogot is sért. Mind a Miskolci Önkormányzat, mind pedig a helyi Rendészet sietve reagált a sajtóban, azonban egymásnak ellentmondó érvekkel próbálják igazolni, hogy miért vegzálják a szegregátumokban élő embereket.
Nyolc nap különbséggel született jogerős döntés két nagyon hasonló büntetőügyben – nagyon különböző eredménnyel. Az egyiket a Debreceni Ítélőtábla, a másikat a Miskolci Törvényszék hozta, mindkettő másodfokon ítélkezett. Az előbbi szerint magyarellenes gyűlölet-bűncselekményt követtek el a sajóbábonyi romák, amikor gárdistáknak gondolt személyek autójára támadtak, és a bíróság még súlyosította is a szabadságvesztés büntetéseket. Az utóbbi szerint viszont nem minősíthető gyűlölet-bűncselekménynek, csak garázdaságnak azon miskolci romáknak a cselekménye, akik szkinhedeknek vélt sértettek gépjárművét ütlegelték, és ezért enyhítette a kiszabott börtönbüntetéseket.
2013. szeptember 25-én a Népszabadság Online-nak adott interjúnkban számos tárgyi tévedés, csúsztatás kapott nyilvánosságot. A valóság megismerése és a közmunkával kapcsolatos társadalmi előítéletek fokozatos elbontása, egyben saját társadalomszemléletünk formálása érdekében az alábbi helyreigazítást tesszük közzé.
Kövér László arról beszélt a minap, hogy rendeleti kormányzásra lenne szükség Magyarországon. A Fidesz Kormány eddigi működése alapján ez egy veszélyes kijelentés, amit érdemes jobban megvizsgálni.
Magyarország Alaptörvénye a házasságot egy férfi és egy nő kapcsolataként definiálja, a család pedig házasságon vagy szülő-gyermek viszonyon alapul a jogszabály szerint. A Polgári Törvénykönyv is hasonlóan rendelkezik, így hátrányosan megkülönbözteti azokat a családokat, akik ettől a modelltől eltérnek. Ez a törvénykezés teljesen figyelmen kívül hagyja azt a sokszínűséget, ami ma a családokat jelképezi. Legalább annyiféle család van ahány színe a szivárványnak. Ez a bejegyzés azonban csak az egyik „színnel” fog foglalkozni, mégpedig ahogy a cím is mutatja, az LMBT+ családokkal.
Kedden a cigányok ellen elkövetett sorozatgyilkosságról szóló perben kihirdetett ítélet határozottan elítélte az elkövetők rasszista motivációját. Ezt üdvözöltük és hatékonyabb állami fellépést sürgettünk a hasonló motivációjú bűncselekmények ellen. Azonban a kiszabott büntetést, a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nélküli, életfogytig tartó szabadságvesztést alkotmányos alapelvekbe ütközőnek tartjuk, aminek eltörlése Magyarország nemzetközi kötelezettsége.
Miszori bíró tanácsának nincs könnyű dolga. Augusztus 6-án elsőfokon ítéletet fog hirdetni a magyar romák ellen 2008-2009-ben elkövetett rasszista bűncselekmény-sorozat vádlottjai ellen zajló eljárásban. A dolga nem az akta terjedelme miatt annyira nehéz, hanem azért, mert a nyomozó hatóságok az eljárás során visszatérően siralmas munkát végeztek. Eleve, nyolc helyszínen történt hasonló támadás és négy halálos áldozat kellett ahhoz, hogy a cselekmények közötti összefüggést és az ebből logikusan következő rasszista jelleget a rendőrség elkezdje kapizsgálni. A tatárszentgyörgyi helyszínelés során történt rendőri mulasztásokat még az Országos Rendőr-főkapitány is elismerte. A gyanúsítottak elfogásának és a gyilkosságokhoz használt fegyverek tárolásának helyszínén végzett házkutatást és szemlét a bírósági tanácselnök döbbenetesnek nevezte. És még sorolhatnánk.A nyomozás anyagainak hiányosságait kell – a büntető tárgyalás szigorú eljárási keretei között – megpróbálni valahogy korrigálni. Többek között ez az oka annak, hogy 28 hónapig tartott az elsőfokú tárgyalás.
A fenti kérdést számtalanszor hallottam és olvastam már különféle fórumon, legutóbb az Egyesült Államokban júniusban megtartott Meleg Büszkeség Hónap kapcsán szaporodtak el az interneten az ilyen hozzászólások. De Hetero Büszkeség mozgalom is létezik, melynek célja a heteroszexuálisok egyenlő jogainak elérése. Kézenfekvőek a válaszok is: azért nincs hetero büszkeség hónapja, amiért nincs Nemzetközi FÉRFI Nap vagy FEHÉR Történelem Hónapja. Egy szarkasztikusabb vélemény szerint azért nincs hetero büszkeség hónapja, amiért "nincs temető élő embereknek".
Ma Magyarországon az alkotmányos demokrácia zsugorodik. A jogállami intézmények, amelyeknek az volna a feladatuk, hogy az állampolgári szabadságot védjék az illetéktelen, elsősorban állami beavatkozással szemben, egyre kevésbé képesek betölteni eredeti funkciójukat. A kormányzat, kétharmados felhatalmazását cinikusan felhasználva, felszámolja, kiheréli vagy a saját befolyása alá vonja a jogvédelmi intézményeket annak érdekében, hogy azok inkább a hatalmat védjék a polgárok jogai helyett.
Bár az Európai Bizottság nem tervezett újabb cselekvési tervet a jelenlegi HIV kommunikáció 2013-as lejártát követő időszakra, civil nyomásra sikerült elérni, hogy mégis lesz új HIV/AIDS "stratégiája" az Európai Uniónak. Magyarországon azonban még mindig csak tervezetként szerepel a Nemzeti HIV/AIDS Munkaterv, miközben a járványügyi adatok egyre elrettentőbbek.
Franciaországban ismét ünnepelhettek az azonos neműek házasságát és örökbefogadását támogatók tömegei: miután a köztársasági elnök, Francois Hollande is aláírta az azonos neműek házasságát és az örökbefogadást engedélyező törvényt, és az hatályba is lépett, szerdán, 2013. május 29-én az első azonos nemű pár, két férfi házasságot is kötött a Montpellier-i városházán, aktivisták és a sajtó jelenlétében.
Járási szintre került az évtizedeken át rendelkezésre álló települési közhatalmi szankciórendszer. Az önkormányzati szabálysértési jogalkotás és jogalkalmazás megszűnése élesen rámutatott az állami kényszer iránti növekvő igényre, a társadalmat destabilizáló folyamatokkal (elszegényedés, területi lejtő, tömeges méretű egzisztenciális veszély) szembeni megkapaszkodás szülte „erő utáni vágyra”. Az új önkormányzati törvény új minőségű közrendvédelmi erőszakpotenciált adott az egyébként jelentősen megkurtított kompetenciájú önkormányzatoknak.A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához, betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja a fenti kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit – írja a törvényalkotó az új önkormányzati törvény alaprendelkezései között.Az önkormányzati törvény feladat- és hatáskör jegyzékét tartalmazó II. fejezet egyetlen speciális, ún. ágazati feladatkört nevesít önálló címben is, a helyi közbiztonsággal kapcsolatos feladatokat: a települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat. Ennek az alapját a szintén tavaly hatályba léptetett törvény biztosította, lehetővé vált, hogy az önkormányzatok rendészeti szervei mielőbb elkezdhessék működésüket: önkormányzati természetvédelmi őrök, a közterület-felügyelők, a mezőőrök, erdészeti szakszemélyzet, halászati őrök, önkormányzati segédfelügyelők helyezkedtek harci készültségbe.Az új önkormányzati törvény szakaszos hatályléptetési gépezetébe pedig betárazták az új szabálysértési törvény hatálybelépésével (egyben az önkormányzati szabálysértési jogkör megszűnésével) egyidejűleg hatályba lépő alábbi rendelkezést. A rendelkezés ideológiai, populista töltetét a kirívó, a tiltott, a közösségellenes jelzők tobzódása mutatja: „143. § (…) (4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg: e) a kirívóan közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait;”.Tényállások dzsungeleA felhatalmazás alapján, 2012. április 15-e után villámgyorsan sarjadtak a különféle helyi statútumok, ami jórészt persze a korábbi önkormányzati szabálysértési tényállások beemelését, rendeletbe foglalását jelentette. Ez jelentős jogbiztonsági kockázatot hordozott magában, mert azzal, hogy a rendeletalkotók nagy számban mulasztották el az új szabálysértési törvény tényállásaival való egybevetést, azt érték el, hogy a szabálysértési kódexbe ütköző helyi tényállások törvényességi „gyomlálása” a kormányhivatalok fő törvényességi felügyeleti feladatává vált. A „kirívó közösségellenesség” természetesen erős ideológiai térben lelt termékeny talajra, mint pl. Érpatakon, ahol ilyen és ehhez hasonló, hátborzongató tényállásokat szökkentett szárba: „drogfogyasztás támogatásával kapcsolatos nézetek propagálása”, „szexuális devianciák reklámozása”, „nemzeti öntudatot és a nemzeti összetartozást aláásó és negligáló, veszélyeztető kozmopolita világnézetek hirdetése”, és a szerző kedvence: „a köztisztviselőkbe és közfeladatot ellátó személyekbe vetett arcátlan bizalom- és tekintélyrombolás”.A törvényi felhatalmazás zavaros, hazug szimbolikája megtette a hatását, „furcsa tilalmakkal lett tele az ország” – ahogy az Index írta:„Néhány magyar önkormányzat egészen abszurd módon próbálja szabályozni polgárainak viselkedését. Csörögön például büntetés terhe mellett tilos köztéren labdázni. Még rosszabbul járhat, aki 14 évesnél idősebb, és vesztére Hódmezővásárhelyen hintázna vagy csúszdázna, ott ugyanis ez szigorúan tilos. Annak se könnyű, aki valamilyen tárgyat akarna elhelyezni Vásárhelyen egy köztéri szobor közelében, ha azt ugyanis „oda nem illő tárgynak" minősítik, jön a büntetés. Ózdon a helyi törvény teljes szigora csap le arra, aki a temetőben kispadot ácsolna a családi sírhant elé. Nem Csörögön lesz az új Ozora, az biztos, a településen ugyanis kifejezetten tilos bódult állapotban a földre feküdni. Solymárról menekülnek az öreg nénik, közterületen ugyanis nem szabad gazdátlan állatot etetni, bezzeg ha az állatnak van tulajdonosa, addig tömhetjük a főtéren, míg a kedvünk tartja.” A régi-új tényállások bizarr dzsungelében a hatóságok otthonosan mozognak, és Putnokon augusztusban a jegyző egy háztartásban élő öt családtagra összesen már 350.000,- Ft összegű bírságot szabott ki négy rendbeli lakcímbejelentés elmulasztása (4X50 e Ft), és egy ún. „tiszta udvar rendes ház” tényállás miatt. (Utóbbi 150.000 Ft – ez a közigazgatási bírságok tényleges életfogytiglanja). Tegyük hozzá, igazolni tudjuk a család arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a lakcímbejelentés rendben megtörténjen. A közigazgatási bírságok rendes fellebbezése kizárt, ami ellentmond az önkormányzati hatósági ügyek jogorvoslati logikájának, idegen elem a rendszerben és jelentősen szűkíti a jogorvoslathoz való alapjogot. A határozat ellen a távoli megyei bíróságon lehet benyújtani keresetet, tízszeres illetékkel. A putnoki „közösségellenes rendelet” bírsággal sújtja a lakcímrendelet be nem tartását, ilyen rendeletet az önkormányzat viszont nem alkothat. Tilos neki, mert a lakcím létesítését törvény szabályozza országosan, egységesen; nincsenek, nem lehetnek helyi sajátosságok, önkormányzati párhuzamos rendelkezések, azok az utolsó vesszőig alkotmányellenesek.Ellentmondásos ítéletekA bírságok ellen benyújtott kereseteink alapja, függetlenül a később megsemmisített - közösségellenes magatartások statuálására felhatalmazó - törvényi rendelkezéstől, az volt tehát, hogy a rendelet alaptörvény-ellenes, következésképpen a bírónak a polgári eljárás vonatkozó szabálya alapján fel kell függesztenie a pert és a Kúriához/Alkotmánybírósághoz kell fordulnia. Három keresetet adtunk be, ebből kettő ugyanahhoz a bíróhoz került, egy pedig egy másikhoz. Az előbbiekben a bíró majdnem megértette az önkormányzati rendelet alkotmányellenességének kulcsmomentumát: azt, hogy törvény által szabályozott tárgykörben önkormányzat nem alkothat rendeletet, de aztán megtorpant, és azt mondja végzésében, hogy a felhatalmazó törvényi rendelkezés megsemmisítése miatt hatályon kívül helyezett rendelkezések perben való alkalmazhatósága miatt fordul az AB-hoz. A harmadik ügyben a bíró semmit sem ért, és hatályában fenntartja az ítéletet, mondván, a rendelet szövege egyezik a törvény szövegével, tehát a bírságot kiszabó határozat alapos. Annak a rendeletnek a szövege tehát, amely rendeletet nem szabad megalkotni, hiszen van törvény, amely nem ad felhatalmazást helyi rendelet alkotására. Összegezve: egy háztartás, egy nap, három bírság, amelyekből egyet a bíróság helybenhagyott, két esetben az AB-hez fordult – teljesen azonos tényállások mellett. Nem mondható megnyugtatónak a jogbiztonság. Az önkormányzati rendszabályok alkotmányossági deficitjén nem segít az, hogy az AB 2012. novemberben megsemmisítette a kirívó, közösségellenes, tiltott magatartásokat, hiszen a leleményes törvényalkotó idejekorán megalkotta az együttélés szabályainak a megszegését, valamint a közösségi feladatok teljesítéséhez való hozzájárulás rendjét szabályozó törvényi kereteket (utóbbiak miatt nemrégiben kértük az ombudsmant, hogy szintén forduljon az AB-hoz).Attól tartunk, hogy a jogbiztonság alacsony szintje idült állapottá válik.
A magyar választójog immár hagyományosnak tekinthető eleme a gondnokság alá helyezett személyek választójogának korlátozhatósága. Most három kormánypárti képviselő javaslata kiterjesztené a korlátozás lehetőségét minden cselekvőképes állampolgárra. Lehet, hogy Önre is.Pedig a választójog korlátozásának jelenlegi alaptörvényi szabályozása is ellentétes a nemzetközi joggal és a nemzetközi gyakorlattal. Az elmúlt két évben nemzetközi testületek sokasága deklarálta, hogy a gondnokság alá helyezett személyek választójoga semmilyen formában nem korlátozható. A hazánk által a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény kategorikusan tiltja a korlátozást, az ENSZ illetékes bizottsága pedig tavaly októberben hívta fel hazánkat a korlátozás eltörlésére, azzal nyomatékosítva kérését, hogy egy éven belül – idén októberig – be kell számolnunk a kedvező lépésekről. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága önálló tanulmányban bírálta a korlátozást. Nemcsak az ENSZ lépett az ügyben: a Velencei Bizottság, az Európa Tanács Miniszterek Tanácsa is egyértelmű állásfoglalásokat tett közzé. Az, hogy a nemzetközi jog szerint a fogyatékos állampolgárok választójoga semmilyen formában nem korlátozható, mára közhellyé, teljes mértékben elfogadottá vált. Japánban a napokban született döntés a korlátozás eltörléséről, Horvátországban pedig tavaly lépett életbe olyan szabályozás, amely minden, akár súlyosan értelmi fogyatékos személy választójogát védelmezi. Írország, Ausztria, Olaszország már régen nem alkalmaz semmilyen restrikciót. Ehhez képest Magyarország kormánya köti az ebet a karóhoz, és az Alaptörvény alkotmányos alapot teremt ahhoz, hogy a belátási képesség hiányára hivatkozva elvonható legyen a felnőtt állampolgárok választójoga. A beterjesztett javaslat 2. §-a ennek megfelelően teszi le voksát a korlátozás fenntartása mellett: a polgári bíróságoknak minden egyes gondnoksági eljárásban hivatalból dönteniük kell az érintett személyek választójogáról. A szégyenteljes korlátozás fenntartása azonban nem a javaslat legdurvább eleme. Úgy tűnik ugyanis, hogy a képviselői önálló indítvány a cselekvőképesség kérdésétől függetlenül is meg kívánja alapozni a választójog korlátozását. A meglehetősen zavarosan szövegezett javaslat lehetővé teszi “nagykorú személy választójogból való kizárásának” kezdeményezését gondnokság alá helyezési eljárástól függetlenül is: a javaslat szövegéből egyrészről nem következik, hogy erre kizárólag a gondnoksággal kapcsolatos eljárások keretében kerülhetne sor, másrészről pedig a választójog kizárása bármely nagykorú személy esetében kezdeményezhető lenne. De milyen alapon?Az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése értelmében a választójog kizárása – a fogyatékossággal élő személyeknél maradva – a belátási képesség korlátozottságára való tekintettel rendelhető el. Adott esetben tehát a bíróság a gondnoksággal kapcsolatos eljárástól függetlenül elsőként megállapíthatná az érintett nagykorú személy belátási képességének korlátozottságát, majd ennek következményeként határozhatna a választójog megvonásáról. Ezen eljárásra semmilyen speciális szabályt, garanciát nem fogalmaz meg a javaslat.Mivel a választójog ilyen jellegű megvonására irányuló eljárásjogi szabályozás nem létezik, ezért – amennyiben a T/11200. számon előterjesztett törvényjavaslat megalkotói az itt elemzett módon értelmezik a (4) bekezdés szövegét – újabb, ezzel a kérdéssel foglalkozó törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztésére számíthatunk a közeljövőben. Valóban ez lenne a jogalkotó szándéka? Ha igen, akkor innentől fogva nem csak a fogyatékos állampolgárok, hanem minden magyar választópolgár szavazati joga megkérdőjelezhető, kétségbe vonható vagy akár el is vehető.Fentebb láthattuk: számos ENSZ fórum és európai regionális jogi keretek is kimondják, hogy a gondnokság alá helyezett személyek választójogát nem lehet kizárni vagy korlátozni sem a cselekvőképességük megállapított korlátozottságára vagy kizárására való tekintettel, sem pedig fogyatékosságuk alapján. Bármi legyen is a jogalkotó szándéka a javaslat 2. § (4) bekezdésének szövegével, a jogszabály szövege nemzetközi jogot sért. Csakúgy, mint maga az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése is.Jelenleg tehát nem lehetünk biztosak a kormánypárti képviselők szándékai felől: a javaslatban olvashatók éppen úgy lehetnek elírás vagy kapkodás következményei, mint a választójog aláásásának tudatos kezdeményezése is. De ha a magyar kormány jottányit sem tiszteli fogyatékos polgárainak politikai jogait, vajon mi oka lenne rá, hogy mások jogainak ne rontson neki?Verdes Tamás
Végéhez közeledik a hat roma halálos áldozatot követelő rasszista sorozatgyilkosság bírósági tárgyalása. A TASZ két ügyvivője, Pelle Andrea és Baltay Levente ügyvédek sértetti képviselői a galgyagyörki, a tatárszentgyörgyi és az alsózsolcai túlélő áldozatoknak. Alább megnézheti (és olvashatja) ügyvédeink perbeli felszólalását.
Kovács Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár egy pénteki – sajtóhíradások és helyszíni beszámolók szerint botrány-közelire sikeredett –, a cigány-magyar együttélés témájában rendezett konferencián azt nyilatkozta, hogy nem ismeri az ún. érpataki modellt, ezért nem kíván róla véleményt mondani. Az alábbi szemelvénycsokorral segítjük az államtitkár ismerkedését az országban párhuzamosan futó felzárkóz(tat)ási elképzelésekkel.A könnyebb megértés, a gyorsabb ráeszmélés érdekében előrebocsátjuk, hogy a nyírségi fantazmáknak és a kormányzat rendpárti szegénységpolitikájának sok rokon vonása van. Tegyük hozzá azt is, hogy az érpataki modell ugyan koherensebb, erősebb ideológiai habarccsal van egybekötve, de ugyanarról az eszmei tőről fakad. Amikor a kormányzat megálmodja a kirívóan közösségellenes magatartások rémét az önkormányzati törvényben, akkor a nyírségi faluvezető azt továbbálmodja és megalkotja az alábbi tényállást a helyi rendeletben: „nemzeti öntudatot és a nemzeti összetartozást aláásó és negligáló, veszélyeztető kozmopolita világnézetek hirdetése”. Amikor a kormányzatot az ombudsman és az alkotmánybíróság felébreszti az álmodozásból, az utóbbi pedig megsemmisíti az elképzelt helyi büntetőkódexek lehetőségét, a kormányzat a közösségi együttélés szabályainak ábrándját veti papírra. Vélhetően az érpataki közösségi együttélés normáit nemsokára rendeletbe foglalja Érpatak ura (lehet, hogy megtette már, a község honlapján a helyi jogszabályok nem lelhetők fel), addig is megvillantja nekünk a szociális tüzifa-osztás szabályaiban.
Ha eddig bárki előtt kétséges lett volna a negyedik alkotmánymódosítással beiktatott „társadalmi felzárkózás” fordulat tartalma, a mögötte álló törvényalkotói szándék, akkor azt teljesen világossá tette a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság április 4-én a nol.hu-n megjelent cikkre válaszul írt közleménye. A "társadalmi felzárkózás" örve alatt a kormány utat nyit a hátrányos megkülönböztetés előtt.
Hamarosan megszavazhatja az országgyűlés a kormány törvénymódosító javaslatát, amely kizárná a közmunkából azokat, akiknek lóg a gyermekük az iskolából vagy akik nem tartják tisztán az udvarukat.
Egyre több olyan ügy kerül bíróság elé, amelyekben roma származású magyar állampolgárokat vádolnak meg magyarokkal szembeni rasszizmussal. A Tavaszmező utcai ügyben már Kúria döntés is született a közelmúltban. Mindeközben keresve-kutatva is alig találunk eseteket, amikor a romákkal szembeni rasszista erőszakot a jogalkalmazó gyűlölet-bűncselekménynek minősíti.
A TASZ négyrészes cikksorozatban mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. Korábbi írásainkban a családi jog alapjog-sértő vonatkozásait, a gondnoksági rendszer elmaradt reformját, és a közpénzek ellenőrizhetőségét taglaltuk. Ebben a részben a személyiségi jogok szólásszabadságot korlátozó szabályaival foglalkozunk.Az új Polgári törvénykönyv végre kimondja, hogy közéleti szereplők – leánykori nevükön közszereplők – esetében a személyiségi jogi védelem szintje alacsonyabb, mint az átlagembereké. A jogalkotónak azonban sikerült olyan megoldást találni, hogy az alapján a véleménycikkek szerzőit még az eddigieknél is könnyebben lehet majd bíróság előtt támadni. A törvény a közügyek vitatását ugyanis csak három feltétel esetén teszi lehetővé: (1) méltányolható közérdek, (2) szükséges és arányos mérték, (3) az emberi méltóság sérelmének hiánya.
A TASZ cikksorozatban mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nemcsak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat az elfogadott törvényben.
A TASZ cikksorozatban mutatja be mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nem csak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat a törvényben.Az első részben a családi jog alapjogsértő vonatkozásait tárgyaljuk.
Hogyan tud a hatóság embere a jogot felhasználva, azzal visszaélve zaklatni valakit? A szabálysértési bírságolás erre kiváló eszköz. Főleg, ha az érintett hátrányos helyzetű, így jogérvényesítési képessége alacsony. Videónk főszereplője egy kis Borsod megyei településen él, ahol 3 éve rászállt a helyi rendőr. A közbenjárásunknak és az illetékes rendőrkapitánynak köszönhetően Csabi rendőr már nem bírságolja alaptalanul, zaklató módon ügyfelünket.
„Ha valaki egy pékségben dolgozik, ő kenyeret árul, én szexmunkás vagyok, én a testemet árulom.” A TASZ 40 perces kisfilmet készített a szexmunkáról Magyarországon, és arról, hogy a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE) hogyan nyújt segítséget az érintetteknek.
„A lakosság szolgálatában” végzett megfigyelő tevékenység leple alatt etnikai, nemzeti hovatartozás alapján félemlítenek meg gyerekeket, zaklatnak felnőtteket egyenruhások Magyarbánhegyesen. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, mintha a rendőrség nem védené meg a helybélieket.
Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, majd két évvel később határoztak úgy, hogy minden év december 10-e az emberi jogok világnapja lesz. Olvassa el, mit üzent az ENSZ főtitkára ezen a napon, illetve ismerje meg, hogy a TASZ mit tart 2012 legsúlyosabb jogsértéseinek Magyarországon. Önt mi zavarta idén a leginkább?
Tanácstalan hangvételű emailben fordult hozzánk egy érintett, aki polgári védelmi kötelezettségre vonatkozó határozatot kapott. A dokumentumon a VI. kerületi polgármester aláírása szerepelt. Mivel nagyon valószínű, hogy nem ő egyedül kapott mostanában ilyen levelet, a további ijedelmek elkerülése érdekében összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót a határozat értelmezéséhez. Kérdések és válaszok.
A november 22-én, Hatvanban történtekkel kapcsolatban a TASZ az igazság minél teljesebb feltárására és a rendőri bántalmazások sértettjei jogainak érvényesítésére törekszik. Úgy gondoljuk, sem a rendőrség írásos közleménye, sem kiadott videófelvételük nem tartalmazza az események összességét. November 26-án videós stábunkkal a helyszínre utaztunk, hogy érintettek és szemtanúk beszámolóiból próbáljuk rekonstruálni a csütörtök délutánt.
