A Dublini Nyilatkozat az elmúlt 10 évben meghatározó dokumentuma volt az európai országok és az Európai Bizottság HIV/AIDS elleni küzdelmének. Egyik alapvetése a különböző szereplők - kormányzat, civil szervezetek és üzleti vállalkozások - partnersége volt. Magyarország aláírta a Nyilatkozatot, azonban az elmúlt 10 év dublini útja eléggé felemásra sikerült hazánk számára. Magyarország ugyan még mindig az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozik, de a statisztikák megállíthatatlanul romlanak tovább (Epinfo HIV/AIDS jelentés 2014. legfrissebb). AIDS Világnapi háromrészes blog sorozatunkban annak jártunk utána, hogy Magyarország hogyan teljesítette a Nyilatkozatban elfogadott célokat. A mai részben a HIV-megelőzés terültén vállalt feladatokról és célkitűzésekről, valamint arról írunk, hogy Magyarország hogyan teljesített ezen a területen az elmúlt 10 évben.
Az alapvető jogok biztosa kiállt a lelkiismereti-és vallásszabadság mellett és jogszabálymódosítást kért a védőoltási rendszerrel kapcsolatban, de a rendszer kötelező voltának helyességét nem kérdőjelezte meg.
A Dublini Nyilatkozat az elmúlt 10 évben meghatározó dokumentuma volt az európai országok és az Európai Bizottság HIV/AIDS elleni küzdelmének. Egyik alapvetése a különböző szereplők - kormányzat, civil szervezetek és üzleti vállalkozások - partnersége volt. Magyarország aláírta a Nyilatkozatot, azonban az elmúlt 10 év dublini útja eléggé felemásra sikerült hazánk számára. Magyarország ugyan még mindig az alacsony fertőzöttségű országok közé tartozik, de a statisztikák megállíthatatlanul romlanak tovább (Epinfo HIV/AIDS jelentés 2014. legfrissebb). AIDS Világnapi háromrészes blog sorozatunkban annak jártunk utána, hogy Magyarország hogyan teljesítette a Nyilatkozatban elfogadott célokat.
Ismét HIV-tesztre megy egész Európa!November 21 és 27 között rendezik a második Európai HIV-Szűrés Hete kampányt. A cél idén is az, hogy felhívják a figyelmet a korai HIV-diagnózis fontosságára és a lehető legtöbb információt és szűrési lehetőséget biztosítsanak a lakosság számára.
Európai uniós szinten egyre többet foglalkoznak a személyre szabott orvoslással, amelynek célja, hogy az egészségügyben dolgozók az egyéneket és ne betegségeket kezeljenek, a személyt teljes egészében bevonják a folyamatba, ezzel is növelve az együttműködését és felelősségvállalását. Ezzel mindenki jól jár: a kezelések sokkal jobb gyógyulási esélyt, kevesebb mellékhatást ígérhetnek és az egészségügyi rendszerek pedig rengeteg kiadást megspórolhatnak, melyek a fölösleges és eredménytelen ellátások kapcsán jelentkeznek.
Az ombudsman 2014 áprilisában fordult a Kúriához, és kezdeményezte a Fővárosi Közgyűlés rendelete azon rendelkezéseinek a megsemmisítését, amelyek hajléktalanmentes övezetté nyilvánították Budapest nagyobbik részét anélkül, hogy annak indokait jól körülírhatóan megfogalmazták volna. A Kúria döntött, ám sajnálatosan nem állt ki eléggé a hajléktalan emberek jogai védelme érdekében.
Az otthoni ápolásról írt két korábbi bejegyzésem arról szólt, hogy milyen célkitűzéseket nem érdemes támogatnia a fogyatékos embereknek és szövetségeseiknek. Most arról írok, hogy mit érdemes támogatni, és mit tehetünk azért, hogy ezek ténylegesen megvalósuljanak.
Évának tavasszal adták tudtára, hogy el kell hagynia a taktamákonyi szociális otthont. Némi telefonálás után Harmathegynek vette az irányt, az ottani bentlakásos intézet ugyanis arról tájékoztatta, hogy tudnak számára férőhelyet biztosítani. Útközben rosszul lett, a mentők pedig a gyatrapusztai kórházba vitték. A kórház túlzsúfolt volt, ezért a pszichiátriai osztály női részlege fogadta be. Kis híján örökre.
A pszichológusok foteljeiben a szegényeknek csak nagyon ritkán jut hely. A társadalmi különbségeknek az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférésben való leképeződése régóta ismert témája a pszichoterápiás és szociológiai irodalomnak. Magyarország ebben a tekintetben nem különbözik jelentősen más országoktól: az egész nyugati világra érvényes jelenségről van szó. A jelenség pedig sokkal inkább a mentális problémák belső tagozódásával és a pszichiátria szerkezetével, mint az egyes országok szociálpolitikai rendszereivel van összefüggésben.
Tóta W. Árpád 2013 elején részletgazdag publicisztikában kritizálta Zsiga Marcell miskolci alpolgármester vagyonosodását és az őt segítő politikai rendszert. A politikus azt gondolta helyes válaszlépésnek, hogy büntetőeljárást kezdeményez a publicista ellen. Rágalmazással vádolta a szerzőt és felfüggesztett fogházbüntetést kért rá büntetésként.
Helyi önkormányzatok licitálják egymást felül olyan jogszabályok megalkotásával, amelyek valódi és néhol bevallott célja is a cigány származású állampolgároktól való megszabadulás vagy az ő távoltartásuk. A nyilvánvaló kirekesztés mellett külön figyelmet érdemel az a cinizmus, amivel elintézik a törvényességet: a hanyagul összecsapott, diszkriminatív szabályt majd úgyis csak évek múlva helyezik hatályon kívül.
Mit szólnál, ha mások 6 szavazólapot dobhatnának az urnába, míg Te csak egyet? Ha Budapesten szavazol az önkormányzati választáson, jó eséllyel hasonló jogsérelem áldozata vagy. A TASZ új választójogi kampányában, a budapestkiralysag.hu-n viszont Te is felléphetsz a jogsértés ellen egy egyszerű lépésben.
“Aztán végül csak elkezdtem megint szedni azt a kurva gyógyszert, hogy anyám végre leszálljon rólam. Ment a turbó hiszti, hogy ha nem veszem be, megint bajt csinálok, és hogy ugye nem akarok kikötni a pszichiátrián, és hogy ha így viselkedem, ő leveszi rólam a kezét, és mehetek majd gondnokság alá, meg Szentgotthárdra, és a többi szarság, amivel fenyegetni tud.” Bálint naplóbejegyzése, 2014. október 1.
Demokratikus körülmények között az ombudsman a jogvédő civilek legfontosabb állami partnere és viszont. Amit a kormánytöbbség és a Magyar Nemzet az elmúlt két hétben az alapvető jogok biztosával művelt, az ékes bizonyítéka annak, hogy ők nem tekintik a viszonyokat demokratikusnak. VIDEO
A mentális zavarokkal élő személyek a magyar társadalom egyik leginkább kiszolgáltatott, vaskos rétegét képezik. Kevés igazi segítségre számíthatnak, és ki vannak téve a megbélyegzés és a kirekesztés veszélyének is. Bálint naplója ebbe a világba ad betekintést.
Az alapvető jogok biztosa szeptember 17-én egy olyan jelentést tett közzé, amely nagyon kényelmetlenül érintette Kocsis Máté polgármestert, aki mindent megtett annak érdekében, hogy bezárassa a Kék Pont tűcsere programját. Az ombudsmani jelentés ugyanis rámutatott, hogy a tűcsere nem csak az EU, de a magyar állam nemzeti drogstratégiájának is a szerves részét képezi, s mint ilyen, a tudományos bizonyítékok szerint a járványmegelőzés egyedüli költséghatékony módszere a drogfogyasztók körében. Márpedig a járvány, akár a hepatitis C, akár a HIV, nem áll meg a drogfogyasztóknál, az egész társadalmat fenyegeti. Így tehát a jelentés szerint nem pusztán a drogfogyasztók, de mindannyiunk egészséghez és egészséges környezethez fűződő jogait sérti a tűcsere program ellehetetlenítése. A kormányközeli médiában az ombudsman ellen indított hecckampánnyal erről próbálják meg elterelni a figyelmet.
Mert a magyar társadalom nagy része nem akarja őket látni. Ez a kézenfekvően adódó válasz tükröződik az Index.hu-n minap megjelent cikkhez feltett kérdésre adott olvasói válaszokból, ezt sugallják az országgyűlési és önkormányzati képviselői helyekért versenyző politikai pártok, erre a politikai programra szavaznak legszívesebben a miskolciak maguk. Végül a dolgok kérlelhetetlen szükségszerűsége alapján ezt a programot hajtja végre az önkormányzat a Számozott utcákban választási kampány idején, a sarkában loholó radikális ellenzék követeléseinek présében vergődve.
Az otthoni ápolás zsákutcája című bejegyzésre érkezett erős reakciók miatt úgy gondoltam, érdemes még egyszer körüljárni a kérdést. Az alábbiakban amellett érvelek, hogy az ápolási díj felfutása mögött a szociális rendszerből való kimenekülés, a megroppant munkaerő-piac, nem pedig a felhasználók szükségletei állnak.
A fogyatékos személyek kirekesztődésének a nagy létszámú intézmények a fő letéteményesei. Az elszigetelődés azonban családon belül is kialakulhat, és van olyan társadalompolitikai megoldás, amely éppen az ilyen típusú kirekesztődésnek kedvez. Ezért kell nagyon óvatosan bánni az olyan törekvésekkel, amelyek az otthoni ápolásra vagy éppen az ápolási díj emelésére helyezik a hangsúlyt.
A lelkiismereti és vallásszabadság magyar ügyével csak felületesen foglalkozók is tudják, hogy a hatályos egyháztörvény története kudarcokkal van tele. Bár a törvény alaptörvény-ellenességét az Alkotmánybíróság már többször, több vonatkozásban is megállapította, most mégis áldását adta az egyháztörvényre annak ellenére, hogy a jogfosztást, a lelkiismereti szabadság sérelmét és a diszkriminációt a hatályos szabályozás sem küszöböli ki.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium pénteken kiadta a trafikpályázatokról szóló értékelő lapokat és településenként az értékelési jegyzőkönyveket a felperes Molnár Csabának (DK). A minisztérium közleménye „nyomatékosan felhívja a figyelmet”, hogy a kiadott adatokkal nem lehet akármit kezdeni. A kérdés az, hogy nyilvánosságra lehet-e őket hozni.
Az RTL Klub, Magyarország legnézettebb kereskedelmi televíziója úgy vetített egy epizódot egy délutáni sorozatból, hogy abból előzetesen kivágtak egy csókot. Az amerikai sorozatban a csók két férfi között csattant el, ám ezt a magyar nézők már nem láthatták. Aztán kiderült, hogy RTL Klub elővigyázatosságból vágta ki a jelenetet: korábban már kaptak büntetést melegcsókért, hiszen annak bemutatása „alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására”. A hatóság jogértelmezése alapvetően hibás: önmagában a csók, a vonzódás és a szerelem fizikai jele nem alkalmas a kiskorúak fejlődésének veszélyeztetésére, csattanjon el azonos vagy különböző neműek között.
A múlt héten több sajtóorgánum is megszólaltatta Pásztor Albertet, a volt miskolci rendőrkapitányt, akinek ilyen minőségében 2009-ben tett nyilvános rasszista megnyilvánulása miatt felháborodást keltett az, hogy az MSZP, a DK és az Együtt helyi szervezetének támogatásával polgármesterjelöltként indul Miskolcon. A baloldali jelölt még mindig nem érti, mi volt a baj akkori mondataival. Helyretesszük.
Elszabadultak az indulatok egy hétvégi rendezvényen – hogyan rendezi az esetet a magyar gyülekezési jog? Az indulatokat az ellenzék legutóbbi választási ötlete szabadította el – hogyan rendezi ezt az esetet a demokratikus morál?
Az elmúlt hetekben jó pár sajtómegjelenés volt arról, hogy a meleg férfiakat kizárják Magyarországon a véradásból. Intézményesült homofóbiáról van szó vagy az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) a nemzetközileg is jól bevált gyakorlat alapján szűri ki a “rizikós” véradókat?
Panaszkodással is védheted jogaidat, ha tudod, kihez és hogyan fordulj! Ha Te is elküldted mintalevelünk az ombudsmannak: köszönjük, megérte! A kezdeményezésünk nyomán beérkezett panaszlevekre reagálva az ombudsman kivizsgálta a mozgóurnás szavazás jogsértéseit, és jogszabály-változtatást javasolt. Nem hiába emelsz szót a jogsértések ellen.
A Pride egy ideje megoldhatatlannak tűnő gyülekezési jogi probléma elé állítja a rendőrséget, ez idén is így volt. Pedig annak ellenére, hogy a gyülekezési törvény elég szűkszavú, a magyar gyülekezési jog, ideértve a törvény bírósági értelmezését, elég jól el is igazítja a jogalkalmazót a nehéz esetek kezelésében. A Pride nem önmagában nehéz eset egyébként. Kétségtelenül megosztja a felvonulás megtartása a szemforgató kereszténydemokratákat, vagy az olyan pojácákat, mint az érpataki polgármester, de ettől az még egy törvényes felvonulás, békés résztvevőkkel. Azok a szélsőjobboldali huligánok azonban, akik évről évre megtámadják, vagy igyekeznek megtámadni a felvonulókat, valóban jogot sértenek.
Az eredeti kép forrása: szupercella.tumblr.comÉrpatak polgármestere, Orosz Mihály Zoltán a TASZ-ra hivatkozva szeretett volna bejutni a hétvégi Budapest Pride felvonulás gyülekező helyszínére. A rendezők ezt nem engedték neki, amire válaszul ő egy olyan ítéletet lobogtatott, ami a TASZ keresete nyomán született három héttel ezelőtt.
P. Péternek rossz napja volt július másodikán. A Pesti Központi Kerületi Bíróság egy év börtönbüntetésre ítélte, két évre felfüggesztve. Na de mit követhetett el emberünk? Lopott? Sikkasztott? Áfát csalt? Egyik sem. Péter felragasztott egy matricát az autójára, majd ugyanezzel az autóval hajtott fel s alá hazánk útjain. Az egyetlen probléma az volt, hogy a matricán a holokamu felirat volt olvasható, így Péter megvalósította a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása nevű bűntettet. A neonáci humorban járatlanok kedvéért a kifejezés a holokauszt és a kamu szavak összeolvadásából keletkezett, és az ezekben a körökben nagy népszerűséggel bíró nézetet hirdeti, miszerint a holokausztot csak a zsidók találták ki, hogy legyen mivel sajnáltatni magukat.
A nőket, az orvosokat és a szülésznőket is érinti a legújabb változtatás a terhesgondozás rendszerében: elvileg az anya választhatja meg, hogy ki kísérje figyelemmel őt a babavárás során, a gyakorlat azonban valami egészen más irányt mutat.
Őrültség, de van benne rendszer – ezt mindenesetre el lehet mondani a kormány civil társadalom elleni támadásáról. Az ellenzék padlón van, a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszeréből az együttműködés motorja lett, a média megregulázva, az állami korrupció gépezete szigorúan központosítva. Amikor a hatalom eljut eddig a pontig, akkor logikus, hogy azok ellen a független civil szervetek ellen fordul, akik még mindig dacolnak az állami mindenhatóság doktrínájával, és akikben benne van a változás csírája. A kormánykommunikáció bravúrja, hogy a saját, elszámoltathatóságától való félelmét a civil társadalom függetlenségéért való aggódásnak álcázza.
Blogsorozatunk előző részében azzal foglalkoztunk, miért érdemes elmenned szavazni az EP-választásokon, ha kisebb pártokkal szimpatizálsz. Ebben a részben azt mutatjuk meg, miért érdemes akkor is elmenned szavazni, ha a nagyobb, népszerűbb pártok valamelyike felel meg legjobban nézeteidnek, érdekeidnek.
„A részvétel a fontos, nem a győzelem.” Na persze. Ezt mondta Piri néni is, amikor elküldte a mutáló fiúkat a kerületi kórusversenyre, vagy a sorozatban három palacsintát a plafonra dobó lányokat az iskolai főzőversenyre. Ez a mondat általában azt jelenti: ne koncentrálj annyira a győzelemre, mert bár fontos, úgysincs esélyed. Most mégis arról próbálunk meggyőzni, hogy az EP-képviselők választásán igaz: nem a győzelem a lényeg, hanem a részvétel. Vagyis az, hogy a pártok hatékonyan részt tudjanak venni az Európai Parlament munkájában. Ebből pedig az következik, hogy a kisebb pártokra is lehet értelme szavaznod, ha az ő programjuk szimpatikus Neked: a Te részvételed is számít.
A transz* közösség számára ez a május igazán mozgalmasra sikeredett. Budapesten rendezték meg az 5. Európai Transznemű Tanácsot, a mai Nemzetközi Homofóbia- és Transzfóbia-ellenes nap - IDAHOT - alkalmából az ILGA-Europe valamint az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) is jelentést adott ki az LMBT+ emberek jogi és társadalmi helyzetéről. Valamint Conchita Wurst, a sajtó által csak “szakállas nő”-ként aposztrofált osztrák előadóművész nyerte meg az Eurovíziós dalfesztivált.
Mit jelent az „átjelentkezés”? Honnan hová tudsz átjelentkezni? És mi a különbség a „bejelentkezés” és az „átjelentkezés” között? Hová lehet „átjelentkezni”, és mikor kell más kérelmet kitölteni, ha nem a lakóhelyednél szavaznál? Félreértéseket oszlatunk el, és megmutatjuk, milyen kérelmet kell kitöltened ahhoz, hogy pont ott szavazhass, ahol Te szeretnél!
A TASZ Drogriporter munkatársai idén márciusban Új-Zélandon forgattak arról, hogy miért döntött úgy az ottani kormány, hogy az eddigi tiltó megközelítés nem alkalmas a dizájner drogok visszaszorítására, és hogyan próbál legális, ellenőrzött piacot teremteni néhány alacsonyabb kockázatú szer számára.
Ennyi időmbe telt, hogy segítsek valakin. Ennyi ideig tartott felajánlani a tavalyi adóm 1 százalékát. Mindössze 47 másodpercem ment arra, hogy támogassak egy számomra fontos célt, hogy eszközöket adjak olyan emberek kezébe, akik azon dolgoznak, hogy a mi életünket valamilyen módon jobbá tegyék.
Felmentette a becsületsértés vádja alól a bíróság azt a kispesti szülőt, aki egy facebookra írt kommentben arról elmélkedett, hogy összejátszhat-e az óvodavezető a rossz minőségű ételt szállító szolgáltatóval.
Hiába kértek a választópolgárok mozgóurnát, az urna nem ért el mindenkihez az idei országgyűlési választásokon egyes szavazókörökben. Sajtóértesülések szerint a választások megszervezéséért és lebonyolításáért felelős helyi választási irodák némelyike nem észlelte a mulasztás súlyát: ők a választók „megértését” kérték. Nincs azonban okunk a megértésre: a választójog gyakorlásának biztosítása nem adminisztratív kegy vagy lehetőség, hanem az alapvető jogok biztosításával járó állami kötelezettség.
Az Európai Unió Bírósága ítéletében érvénytelennek nyilvánította az adatok megőrzéséről szóló irányelvet, amely alapján eddig a szolgáltatók fél évig őrizték a híváslistákat és más személyes adatokat. Úgy döntöttünk, hogy belevágunk a jogszabály hazai megsemmisítésének hosszadalmas megvalósításába!
Az orosz megszállással a Krím lakóinak vissza kell állítaniuk az órájukat, ugyanis átkerülnek a moszkvai időzónába. Ez csak egy szimbolikus változás. Az orosz birodalom alattvalóiként a krímieknek meg kell szokniuk, hogy ezentúl nem csak időzóna fogja őket elválasztani Európától, de számos olyan joguktól is megfosztják őket, amelyek tőlük nyugatra magától értetődőnek számítanak. Az egyetemre jelentkezők például ezután kizárólag oroszul tehetnek vizsgát. A melegek és leszbikusok könnyen áldozatául eshetnek a melegellenes orosz törvénynek, ami “homoszexuális propagandaként” büntethet egy nyilvános csókot is. A külföldről támogatást elfogadó civil szervezeteket “idegen ügynökként” fogják regisztrálni. SIM kártyát csak úgy lehet majd vásárolni, ha a vásárló regisztrálja az útlevelét, így a hatóságok nyomon követhetik a gyanús ellenzéki elemeket. Nem utolsó sorban bezárják azokat a hatékony megelőző programokat, amelyek az elmúlt évtizedben sikeresen szorították vissza a vér útján fertőző HIV-vírust.
Lesütött szemmel telefonál, mereven a távolba nézve elszalad, felháborodik, hogy miért nem hagyják őt békén. Ezek a leggyakoribb reakciók, ha politikusokat kérdeznek újságírók kellemetlen témákban. Szélsőséges esetben még kioktatás is jut a kérdezőnek: Pintér Sándor udvariatlannak tartja a riportert, akinek kerek perec megmondta, hogy nem akar válaszolni, az mégis - szerinte - fiatal hölgyhöz nem méltó módon újra megkérdezi, hogy mit gondol a miniszter a forint gyengülésének okairól.
Sajnos a magánéletben nem igaz – de a politikában sokszor igen. Blogsorozatunk zárórészében kiderül: azért is érdemes szavaznod, mert szavazatoddal is alakíthatod a politikai kínálatot. Sokszor megéri kompromisszumot kötni épp azért, mert ezzel hozzájárulsz, hogy később kevesebb kompromisszumot kívánó erőkre szavazhass. Azt is elmondjuk, miért nem érdemes bojkottálnod a választásokat.
Sokan azért nem mennek el szavazni, mert úgy érzik: silány választékból kell válogatniuk. Számukra a mostani politikai piacon szavazni olyan, mint egy bulin felszedni valakit azok közül, akik reggel 5-kor még mindig nem keltek el. Válogathatunk, hazavihetjük, de minek: a legjobb se sokkal jobb a legrosszabbnál. Blogsorozatunk 3. részében kiderül, miért téved, aki így gondolkodik a szavazásról. Ha úgy érzed, bármilyen szavazat súlyos kompromisszumra kényszerít, ez a rész – és a hamarosan megjelenő következő is – Neked szól.
Sokan azért nem mennek el az amúgy is várható nyertesekre szavazni, mert azt hiszik: az ő további szavazatuknak már semmi értelme. A nyertesnek nélkülük is nyert ügye van. Tévednek: a legtöbbször a garantáltan nyertes pártokra, jelöltekre is van értelme szavazni. Prezentációval kísért blogsorozatunk 2. részéből kiderül, miért! Az első részben pedig azzal foglalkoztunk miért érdemes a várható vesztesekre szavazni.
Sokan azok közül, akik a várható vesztesekre szavaznának azért nem mennek el szavazni, mert azt hiszik: úgyis hiába. Tévednek: a legtöbbször a garantáltan vesztes pártokra, jelöltekre is van értelme szavazni. De miért is? Prezentációval kísért blogunkból kiderül! A holnapi blogbejegyzésünk pedig azzal foglalkozik, mi az értelme a garantáltan nyertes pártokra, jelöltekre szavazni.
Az internetes szavazás lehetőséget adna arra, hogy a külképviseleti szavazásnál méltányosabb költségekkel járó választójogot biztosítsunk a külföldön élő magyar állampolgároknak. De vajon könnyebb adni-venni az internetes szavazatokat? És nem csak egy kivételezett rétegnek kedvez az internetes voksolás? Az online szavazás biztonságának és titkosságának vizsgálata után ebben a részben a szavazatvásárlás és a politikai esélyegyenlőtlenség problémájával foglalkozunk.
Az internetes szavazás lehetőséget adna arra, hogy a külképviseleti szavazásnál méltányosabb költségekkel járó választójogot biztosítsunk a külföldön élő magyar állampolgároknak. De – a költségeken túl – a levélben szavazás megfelelő alternatívája az internetes voksolás? A két módszert összehasonlító blogsorozatunk előző részében azt vizsgáltuk, a levélben vagy az interneten leadott szavazat ér-e nagyobb biztonsággal célba. A harmadik részben arra keressük a választ: melyik módszer nyújtja kielégítőbb garanciáját a szavazatunk titkosságának?
