Történelmi jelentőségű lépés történt a gyógyászati kannabisz megítélésében, ami alapvetően változtathatja meg a jövőt. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Kábítószerfüggőségi Szakbizottsága (ECDD) tavaly júniusban kezdte meg a kannabisz és származékainak felülvizsgálatát, amely nem is végződhetett volna pozitívabban: a javaslat a kannabisz legtöbb formáját és hatóanyagát átsorolná a szabályozott anyagok I. jegyzékére, ahol gyógyászati célú alkalmazásuk engedélyezetté válna.

A fogyatékossággal élő emberek jogait gyakran korlátozzák. A jog az, ami jár neked.A jogok korlátozása azt jelenti, hogy nem használhatod a jogaidat. Ilyenkor nem kapod meg, ami jár neked.Például, hogy te dönts az életedről.Ilyenkor sérülnek a jogaid.

A Validity Alapítvány munkatársai elmentek egy intézetbe.A Validity Alapítvány egy civil szervezet.A Validity Alapítvány a fogyatékossággal élő emberek jogait védi.

A TASZ munkatársai írtak egy kiadványt.A TASZ azt jelenti, hogy Társaság a Szabadságjogokért.A TASZ egy civil szervezet.A TASZ az emberek jogait védi.

Ez a TASZ blogja.A blog egy internetes oldal.A blogon írásokat lehet olvasni.

A közszolgálati, azaz közpénzből fenntartott és valamiféle közösségi ellenőrzés alatt álló televíziók, rádiók és internetes szolgáltatások fenntartását alapvetően két feladat ellátása indokolja. Egyfelől szükség van olyan közös terekre, ahol az adott közösséget érintő fontos ügyek bemutathatók és kibeszélhetők, méghozzá a vitában szemben álló felek kölcsönös megértése alapján és a közös megoldáskeresés érdekében. Másfelől a közszolgálati médiától várhatja az adott közösség, hogy elérhetővé tegye azokat a kulturális értékeket, amelyek kiindulópontok lehetnek az adott közösség önazonosságának felmutatásához, megerősítéséhez, folyamatos újragondolásához.

“Tessék betartani a közösségi együttélés szabályait! ” - mondja egyre több magyarországi önkormányzat, és fogad el erről rendeleteket. De mit is jelent az, hogy “közösségi együttélés alapvető szabálya”?

Hiányos vádirattal, fenyegetőzéssel, az ügyészség feltűnő szakmai hozzá nem értése mellett zajlik annak az etikus hackernek a büntetőpere, aki felhasználók százezreit veszélyeztető hibát tárt fel a Magyar Telekom informatikai rendszerében. A biztonsági résen keresztül akár az összes felhasználó személyes adatait megszerezhették volna. A fiatal informatikus jelezte a hibát az illetékeseknek, akik először az alkalmazásáról tárgyaltak vele, majd inkább feljelentették.

Mindig is feladatunknak tekintettük, hogy jogsértés esetén megvédjük az újságírókat és azokat az állampolgárokat, akik véleményüket nyilvánosan felvállalják. Összegyűjtöttük, hogy a két pillérre épülő propaganda rendszerrel (melyről ebben a bejegyzésben írtunk részletesen) szemben mi jogvédőként mit tudunk tenni. Egyrészt jogi eljárásokat indítunk a szándékosan valótlanságot közlő és terjesztő propaganda médiumokkal szemben, másrészt támogatjuk a független médiumok munkáját: kutatást végzünk, az újságírók számára jogi képviseletet és védelmet nyújtunk polgári és büntetőjogi eljárásokban. 

Az elmúlt három napban több tucatnyian kerestek minket azzal, hogy megkapták a rendőrség határozatát a 2018. december 13-i tüntetés miatt. A tüntetőket a rendőrség a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése miatt sújtja szabálysértési bírsággal. Pedig minden érintett polgár jogszerűen élt a politikai szabadságjogával, amikor a bejelentett tüntetésen és az azt követően kialakult spontán tüntetésen az úttesten vonult.

A propaganda egyidős a politikai nyilvánosság megszületésével, hiszen a mindenkori hatalom érdeke, hogy a számára fontos üzenetek minél szélesebb körben jussanak el az emberekhez. Propaganda alatt a hatalom által meghatározott valós és/vagy valótlan információk, üzenetek terjesztését értjük, melynek elsődleges célja az emberek manipulálása, megfélemlítése.

Évekig zaklatta Editet a szomszédja, mire úgy döntött, hogy elég volt, muszáj az igazságszolgáltatáshoz fordulnia. Mivel az idős és beteg asszonynak nem volt pénze ügyvédre, az ingyenes jogi segítségnyújtó szolgálatot szerette volna igénybe venni. Több, mint hetven ügyvédet keresett meg, és hónapokig tartó procedúrát jelentett, mire végül hajlandó volt valaki vállalni a képviseletét. Edit kitartása talán meghozza az eredményét a bíróságon is, de eddigi kálváriája sokat elmond arról, hogy mennyire nehezen elérhető a jogi segítségnyújtó szolgálat, amelyet az állam elvileg a rászorulóknak biztosít. 

Egyszerre van jelen a hála és elégtétel érzése, valamint az ítélethirdetés által felidézett sok fájdalom és megaláztatás.

December 10-e az emberi jogok világnapja. Ezen a napon fogadta el Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát az ENSZ közgyűlése 1948-ban. Azóta eltelt ugyan hetven év, de a nyilatkozat cikkei semmit nem vesztettek aktualitásukból. Lehet, hogy te sem tudsz róla, hogy az életedre milyen nagy hatást gyakorolnak az emberi jogok, ezért kiemelünk néhány cikket, hogy megmutassuk a jelentőségüket. Emellett arra is rámutatunk, hogy mi mit teszünk az érvényesülésükért.

Az elmúlt három hónapban számtalanszor hallottam ezt a mondatot attól a családtól, akiknek albérletet keresünk szinte végtelennek tűnő hetek óta. Családtagjaiknál húzták meg magukat és mindennél jobban vágynak arra, hogy végre nekik is saját otthonuk legyen.

4 tisztifőorvos: 2018 egyik kétes értékű rekordja, hogy hányan fordultak meg ebben a pozícióban. Épp a múlt héten nevezték ki a legújabbat. Reméljük, ő tartósan a poziciójában marad, mert sok mindent kellene tennie. Például érdemi lépéseket a kórházi fertőzések ellen. Ennek első eleme az, hogy hozzák nyilvánosságra az adatokat kórházankénti bontásban. Érdemes ebből az alkalomból végigvennünk, mi volt a gond Kovács Attila, a nemrég leváltott tisztifőorvos hozzáállásával és hogy mi a fertőzéses adatok eltitkolásának krónikája. A legújabb tisztifőorvossal, Müller Cecíliával szeretnénk személyesen is beszélni a kórházi fertőzések ügyéről  ezért szakmai egyeztetésre hívjuk. 

Az állami szerveknek minden évben kötelessége nyilvánosságra hozni az előző év kórházi fertőzésekkel kapcsolatos statisztikáit. Idén ezt ugyan rendeletmódosítás és trükközés kísérte, de végül megismerhettünk néhány adatot. A jelentés idén sem lett érthetőbb, ezért mi végeztük el az állam helyett a munkát, és közérthetően kiemeljük nektek az idei jelentés legfontosabb statisztikai adatait!

Ezen a héten több alkalommal kerestek  meg minket Szabad Egyetem tüntetést szervező diákok amiatt, hogy pontosan hogyan tiltakozhatnak a CEU elüldözése, bizonyos egyetemi szakok megszüntetése, a felsőoktatás privatizálása és általában az egyre kevesebbek számára elérhető és egyre inkább a világtól lemaradva teljesítő magyar felsőoktatással kapcsolatban. A tiltakozás november 24-e óta tart a Kossuth téren és a tervek szerint holnap este ér véget. Személyesen én is sok jogsegélyt nyújtottam a diákoknak, így meghívtak, hogy vegyek részt a tegnapi programokon. Rég érezetem ennyire jól magam bármilyen tiltakozó akción.

Mit szólnál, ha egy szerverről a teljes havi autózásod, buszozásod és készpénzfelvételed videofelvételről megtekinthető lenne a kijelölt állami szerveknek? Vagy ha épp a belföldi utazásaid során megadott adataid azonnal állami tárhelyre kerülnének? Sőt, ha az országhatárt átlépve egy olyan robot döntene az igazmondásodról, ami az esetek negyedében téved? Nem a Szép Új Világról, hanem a magyar kormány legfrissebb terveiről beszélünk, amik hírből sem ismerik az alkotmányos jogaid, ezért mindent megteszünk a visszavonásukért.

Hogy hogy jutottunk el idáig? Az egész gyerekkoromban indult. Apu meg anyu soha nem voltak jól, mindkettőjüknek volt alkohol problémájuk. Mindennapos volt a vita és a verekedés. Döcögős volt eddig az életem, de most érkeztem el oda, hogy már a jövőt sem látom borúsan. Ezért örülnék, ha több emberhez is eljutna, hogy van másik út. 

A kormányzat olyan módosító javaslatot terjesztett elő, ami a nemzeti ünnepek idején kizárná a tüntetéseket Budapest legfontosabb, szimbolikus jelentőségű köztereiről, és felhatalmazná az önkormányzatokat, hogy további területeket vonjanak el a tüntetések elől.

Kesznyéten községben Kiss Gyulának, a helyi képviselő-testület tagjának felfüggesztették a tiszteletdíja kifizetését egy első ránézésre személyre szabottnak tűnő új önkormányzati rendelettel, de ügyfelünk meg volt róla győződve, hogy ez jogszerűtlenül történt. Azt sem lehet kizárni, hogy az önkormányzat így próbálta “jobb belátásra” bírni a képviselőt, akinek véleménye sokszor eltért a többségétől. Végül ügyfelünknek lett igaza, és közösen elértük, hogy visszakapja az elmaradt tiszteletdíjat.

A nemzeti konzultáció műfajáról már többen megírták, hogy álságos konzultációnak nevezni. Valójában irányított kérdésekre, mostanra „igen vagy nem”-re egyszerűsített válaszlehetőségeket kínál, így teljesen alkalmatlan a polgárok véleményének felmérésére. A módszertani problémák mellett azért is álságos a konzultáció, mert ebben az esetben is van olyan a kérdések között, amiről már döntött a kormány. A nemzeti konzultációk valójában kampányeszközök: mi sem mutatja ezt jobban, mint hogy a kormány kedvenc témáit, a bevándorlást és „Brüsszel”-t vették elsőként sorra. A legújabb nemzeti konzultáció nevében a családok védelméről szól, de valójában ugyanarra a sémára épül, mint a korábbiak. Sorra vettük, hogy mi a három legnagyobb probléma vele.

Elképesztő történeteket hallottunk már arról, hogy milyen indokokkal próbálják meg a betegeket és hozzátartozóikat eltántorítani attól, hogy hozzáférhessenek a kórházi dokumentumokhoz. Az egyik betegjogi kitelepülésen azonban olyan esettel kerestek meg minket, ami még nekünk is meglepő volt. Az ÁNTSZ az új EU-s adatvédelmi rendeletre, a GDPR-ra hivatkozva küldött el egy fiatal férfit, aki kórházi fertőzésre gyanakodva akart halott édesanyja laboreredményeihez hozzáférni.

Sokunk életében eljön az a pont, amikor annyira felháborodunk egy közéleti eseményen, hogy kimenjünk egy tüntetésre, vagy akár szervezzünk egyet. Egy egészséges demokráciában nem kell rendszeresen tiltakoznunk a hatalom lépései miatt, de megvan rá a lehetőségünk, hogy ezt bármikor megtehessük. Ezért nagyon ijesztő, ha csak a gondolata is felmerül annak, hogy politikai véleményünk kinyilvánításában korlátozhatnak minket. Az új gyülekezési jogi törvényről sokan úgy vélik, hogy ezt a célt szeretnék vele elérni. Legutóbbi Megafon estünkön arról beszélgettünk, hogy mennyire jogosak ezek a félelmek.

Éppen egy műtétre vársz a kórházban. Ez már önmagában egy olyan helyzet, amikor teljesen kiszolgáltatottnak érzed magad, egészséged az orvosok és a kórházi személyzet kezében van. Bármi, ami ilyenkor még kiszolgáltatottabbá tehet, akár a legkisebb kényelmetlenség is, elviselhetetlenül gyötrelmes lehet. Ha egy dolog van, amit végképp szeretnél elkerülni, az az, hogy idegenek lássanak meztelenül.

Az október 1. óta hatályos gyülekezési törvény legalizálta a rendőrségnek azt a korábbi jogsértő gyakorlatát, hogy védett személyek jelenlétére hivatkozva korlátozta a tüntetéseket. És ha már a rendőrség kapott egy ilyen lehetőséget, akkor rögtön Erdogan budapesti látogatása alkalmával élt is vele.

Bármit is állít a kormány vagy harsog a propaganda, lassan tényleg mindenkinek van saját tapasztalata arról, hogy egyre katasztrofálisabb a magyar egészségügy helyzete. Akik megtehetik, menekülnek az állami egészségügyből. Ők súlyos tízezreket áldoznak a gyógyulásukra, miközben persze ugyanúgy fizetik a TB-jüket is. Akiknek pedig erre nem futja, imádkoznak, hogy még azelőtt sorra kerüljenek a várólistáról, mielőtt meghalnak.

Egész Európa adatgyűjtését alapvetően érintő döntés született az Emberi Jogok Európai Bíróságán. A tizenkét civil szervezettel közösen indított (aztán mások ügyeivel egyesített) perünk ítéletében a testület velünk egyetértve kimondta, hogy az Egyesült Királyság tömeges megfigyelése sérti a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot, így véget érhet százmilliók indokolatlan lehallgatása és megfigyelése.

Emlékeztek még a nyári hírekre? Hogy most aztán nekiáll a kormány és rendet tesz a kórházi fertőzések terén? Sokat elmond a szándék komolyságáról, hogy ugyan nagy hanggal harangozták be az új rendeleteket, de hatályba még mindig nem léptették őket. Mondjuk a régi szabályokat sem tartják be: 2018 szeptember végén még mindig nem ismerhetjük a 2017-es kórházi fertőzéses adatokat.

Ahogy az orvostudomány egyre meggyőzőbb és szerteágazóbb bizonyítékokkal szolgál a kannabisz gyógyászatilag kedvező hatásaira, úgy szaporodik azon államok száma, ahol a kannabisz különböző formákban elérhetővé vált a betegek számára. Mi is részt veszünk a közelgő budapesti gyógyászati kannabisz konferencia, a Cannabicum  szervezésében, ahol arról is szó lesz, hogy Magyarországon hozzáférhető-e a gyógyászati kannabisz. Most nézzük át, hogy az európai országok hogy állnak a gyógyászati kannabisz ügyéhez!

Kórházban lenni sehol sem jó. De az ottlétet az orvosok, ápolók, egészségügyi dolgozók által teremtett körülmények jobbá vagy rosszabbá is tehetik. Szakmai igazgatónknak – életében először – alkalma nyílt megtapasztalni egy külföldi, az olasz sürgősségi betegellátást egy baleset miatt, és ez segített megérteni, hogy mit hiányolt mindig, amikor Magyarországon volt kórházban: hogy felnőttként kezeljék. Személyes beszámolója következik.

Magdi és más, súlyosan-halmozottan fogyatékos gyermekek édesanyjai segítségünkkel beperelték az EMMI-t, mert az állam annak ellenére nem biztosítja, hogy a gondozásra szoruló felnőtt gyermekeiket támogatott lakhatásban helyezzék el, hogy ez kötelessége lenne. Az anyák rendszeresen összejárnak, hogy röviden kiszabaduljanak a 24 órás szolgálatból, és hogy tartsák egymásban a lelket. Legutóbbi találkozójukra Magdi egy közel 30 éves archív felvétellel érkezett, amit közösen néztünk meg. Az anyukák meghatott és csodálkozó felkiáltásokkal ismerték fel rajta szülőtársaikat és gyerekeiket.

Meghalt egy családsegítő. Megölték munka közben. Szociális munkás volt, lehetett volna bármelyikünk. Tehetetlen düh, értetlenség, elkeseredettség, amit érzünk. A Minisztérium saját halottjának tekinti és hallgat. Semmi sem változik, senki nem vonja le a konzekvenciákat. A Szakszervezet rekreációs táncórákat javasol, a Szociális Szakmai Szövetség pedig azt, hogy ne keltsünk hisztériát. Pár nap és a tragédia feledésbe merül. Mi pedig folytatjuk, mintha semmi sem történt volna.

Ferencnek hívnak és 2001-ben skizofrénia mentális betegséget állapítottak meg nálam az orvosok. Ezzel a betegséggel nem mindig egyszerű együtt élni. Jómagam az önkutatáshoz fordultam, azzal próbálkozom, hogy az elmém és az értelmem erejével feltárjam a saját lelkem érzésvilágát és ezáltal megszüntessem a tudathasadásos betegséget és visszahozzam a test-lélek-szellem harmonikus működését. Úgy vélem, hogy jó úton járok, de ez egy lassú folyamat. 2016-ban hivatalból elindítottak ellenem egy gondnokság alá helyezési eljárást, hogy ne dönthessek az életemről. A TASZ képvisel a perben és most szeretném elmesélni, min mentem keresztül.

Több olyan ügyünk is volt a közelmúltban, ahol valakit közéleti kérdésekkel kapcsolatos témákban amiatt próbáltak számonkérni, mert éltek a szólásszabadságukkal. Egy bicskei bloggert kritikus posztjai miatt kötelezett volna sérelemdíj fizetésére az önkormányzat, a korrupciós kérdéseket feszegető kommentelőt egy vámparancsnok jelentette fel rágalmazásért, a csípős Facebook bejegyzést közzétevő polgárra a faluja polgármestere szeretett volna büntetést kérni. Ezekben az ügyekben sikeresen álltunk ki a szabad véleménynyilvánítás mellett. Most egy újabb ügyben hozott fontos és jó döntést az Alkotmánybíróság (AB) a szólásszabadság védelmében.

Mennyire akadálymentesek a magyar állami szervek honlapjai? És ha már itt tartunk, mit is jelent az akadálymentesség az interneten?

Bár már jogerősen is pert nyertünk az EMMI ellen, és kötelező lenne kiadniuk a kórházi fertőzések adatait, inkább az időhúzást választották: a Kúria felülvizsgálatát kezdeményezték. Emiatt most még pár hónap eltelik, mire megkapjuk az adatokat. Minden amellett szól, hogy a minisztérium ne várjon a bíróságra, hanem maga hozza nyilvánosságra az adatokat, úgyhogy most (újra) erre szólítjuk fel őket. Vagy folytatjuk a bíróságon.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma amiatt vonhatja meg a támogatását a DUE Médiahálózattól, amiért a diákújságíró lapban a fiatalok olyan témáról szólaltattak meg szakértőket, ami minden fiatalt érinthet, ez pedig a marihuána legalizálása. A demokratikus közbeszéd súlyos válságtünete, hogy egy releváns, több országban is felmerülő drogpolitikai kérdésről még egy kiegyensúlyozott, objektív és pártatlan cikk sem jelenhet meg állami támogatással.

Most zajlik az Országgyűlésben a választási eljárásról szóló törvény módosítása és az új gyülekezési törvény megalkotása. Mindkét javaslatban súlyos problémákat találtunk: Az új gyülekezési törvény ellehetetlenítheti a polgárok véleménynyilvánításának szabadságát, a választási eljárásról szóló törvény módosítása pedig a választást teszi átláthatatlanabbá, egyenlőtlenebbé, és kevésbé szabaddá. Elmentünk az Országgyűlés Igazságügyi bizottságának ülésére, hogy megfigyelhessük, mennyire van lehetőség a törvényjavaslatok súlyához méltó vitára. Kíváncsiak voltunk, hogy a bizottsági tagok a nekik elküldött érveinket megfontolják-e. Sajnos nem csalódtunk kellemesen, a törvénygyár kritika és gondolatok nélkül zakatol át a polgárok szabadságjogain néhány ellenzéki képviselő próbálkozása ellenére. Mi azonban felkészültünk arra, hogy a hamarosan megváltozó jogszabályi környezetben is kiálljunk a polgárok politikai szabadságjogai mellett.

A régóta emberi jogi neveléssel, karitatív tevékenységekkel, tanoda üzemeltetésével foglalkozó Emberség Erejével Alapítvány még decemberben került a kormánypárti támadások középpontjába, azután, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványtól tovább-pályáztatásra kapott forrásokat. Előbb a pécsi közgyűlés fogadott el egy nyilatkozatot, melyben azt kérte a pécsiektől, hogy ne adjanak bérbe ingatlant a “Soros-féle kampányközpontnak” A nyilatkozat azt állította, hogy ezek a kampányközpontok azért jönnek létre, hogy beavatkozzanak a magyar választásokba és migránsok betelepítését segítsék elő. Erről természetesen az Emberség Ereje esetében szó sem volt, az ő tevékenységük éppen a helyi (Baranya megyei) közösségek erősítését szolgálja. A közgyűlés lépése (a nyilatkozat meghozatala, és annak következményei) miatt egyébként per van folyamatban, melyről itt olvashatsz.

A hajléktalanság után már csak a szegénységet, a munkanélküliséget, a dohányzást, az alkoholizmust, a betegségeket, a fogyatékosságokat és a bűnözést kellene a kormánynak betiltania, és eljönne a földi paradicsom.

 A 2014-es országgyűlési választások óta azoknak a magyar állampolgároknak, akiknek nincs magyarországi lakcímük, lehetőségük van levélben leadni a szavazatukat. Kibővült a politikai közösség a határon túli (és a külhoni) magyarokkal, akik beleszólási jogot kaptak a magyar politikai életbe is. De valóban mindannyian élhettek ezen jogukkal, vagy vannak kivételek? Mint idén kiderült, vannak.

Zavarba ejtő jelenség ütötte fel a fejét a kormány fogyatékosságügyi kommunikációjában. Bármilyen rendszerhiba említésére a következő menetrendszerű válasz érkezik: “igenám, de zajlik már a kitagolás!”. Mintha a kitagolás egy olyan varázsige lenne, ami minden problémát orvosol. Csak eleget kell mantrázni, behunyt szemmel, erős hittel...

Az adatvédelem egy mindenkit érintő és mindenkinek az életét befolyásoló nagyon fontos kérdés. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a GDPR életbe lépését követően milyen sok helyről kaptunk adategyeztető értesítést, olyan helyekről is, amikre már nem is emlékeztünk, hogy az adatainkat kezelik.