Közvélemény-kutatóktól, pártoktól kaptak sokan kéretlen telefonhívásokat, annak ellenére, hogy minden nyilvános adatbázisból megtiltották a telefonszámuk kiadását. Sorra vesszük, hogy milyen tipikus jogsértések fordultak elő, és elmondjuk, hogy mit tehetsz, ha a te adataiddal is visszaéltek a kampányban!
Óvodába járni akár egy nagy és vidám kaland is lehetne, az állam azonban feltétlenül ragaszkodik hozzá, hogy inkább kényszer legyen. Tetézi a bajt, ha még azokat a szabályokat sem tartják be, amik a szülők maradék szabadságát biztosítják. Van például olyan település, ahol a jegyző egyszerűen nem hoz döntést a szülők kérelméről, akik szeretnék gyermeküket felmentetni az óvodába járás alól. Mit lehet ilyenkor tenni?
Míg Pikó András VIII. kerületi kampánystábjához egy olyan fénykép alapján szállt ki a rendőrség, amelyen csak papírok felett görnyedő aktivisták vehetők ki, a Kubatov-listáról készült, jól olvasható képek miatt nem indult nyomozás. A választás napján ellenzéki aktivisták kergetőztek feltehetően választási utaztatást végző csoportokkal, még egy köteg szavazólapnak tűnő csomagot is találtak egy taxiban, a rendőrség mégsem intézkedett. Miért jártak el máshogyan?
A héten újabb epizódokkal folytatódott választási vlogsorozatunk, szót ejtettünk a szavazatszámlálásról, az ellenzéki plakátolás önkormányzat általi elszabotálásáról, és a képviselő-testületi ülések nyilvánosságáról is.
A demokrácia szempontjából is nagyon fontos döntést hozott a Kúria két héttel ezelőtt, amikor azt állapította meg Karácsony Gergely ügyében, hogy a kormány kampányolhat az önkormányzati választáson a neki kedves jelölt mellett. Ez a döntés kaput nyitott arra, amit azóta láthatunk is: a kormányfő és az Országgyűlés elnöke is nyíltan beszélhet arról, hogy kit, kiket szeretnének polgármestereknek.
Tavaly április óta 22 százalékkal nőtt a választásra jogosultak száma Harkányban. Hasonló hírekkel minden választás előtt találkozunk, így az októberi önkormányzati választáson is lehetnek olyan jelöltek, akik abban látják a győzelem garanciáját, hogy őket biztosan támogató választókat jelentkeztetnek be a saját választókerületeikbe. A harkányi példán keresztül megmutatjuk, mit tehet egy választópolgár, ha feltámad benne a gyanú.
A csütörtök délelőtti, négy és fél órás gondnoksági tárgyalás mindenben tükrözte a hazai fogyatékosságügyi állapotokat: Imre, aki egyetlen döntést sem hozhat a saját életéről – még arról sem, hogy mikor reggelizik és kivel tölti a karácsonyt –, mindenkit leiskolázott a tárgyalóteremben.
A Tiborcz-cég beruházása után sötétbe borultak a Pest megyei város utcái, a rossz járdák pedig még egy lapáttal rátettek a balesetveszélyre. Az ott élők közül voltak, akik úgy érezték, hogy tenniük kell, és egy beszélgetés után kiderült, hogy nincsenek egyedül – ebből pedig olyan közösség alakult ki, ami tényező lett a város életében. Vlogsorozatot indítottunk, hogy te is megtudd, mit tehetsz azért, hogy mindannyian jobb városokban és falvakban élhessünk.
Eljutni a fogorvoshoz, új mosógépet nézni, ha a régi elromlott, rendszeresen bejárni egy munkahelyre – ezek hétköznapi dolgok, mégis vannak szülők, akiknek hatalmas szervezést igényel, hogy mindezt megoldják, pedig már nem kicsi gyereket nevelnek. Egy pár napos nyaralás vagy egy esti mozi szinte megoldhatatlan kihívást jelent számukra. Edit Rett-szindrómás lányát, Zsófit gondozza otthon már 27 éve, az élete teljesen körülötte forog. Még így is szerencsésnek érzi magát, hiszen nincs egyedül, férjére is támaszkodhat, de egyre nehezebben bírja a folyamatos gondozással járó feladatokat, ráadásul lassan saját szüleit is ápolnia kell majd, amitől már előre retteg.
Fanni évek óta egy kertvárosi házban él családjával. Egyik napról a másikra a békés és csendes környéken munkagépek jelentek meg, és több, nagy társasházat is építeni kezdtek, ami amellett, hogy a kilátást is tönkretette, a mélyépítések miatt statikai problémákhoz is vezetett. Fanni szerette volna elérni önkormányzati képviselőjét, hogy meggyőzze, tegyen meg mindent a városrész megóvásáért. Nem hitte volna, hogy milyen akadályokba ütközik majd.
Korábban már megírtuk, hogy többen fordultak a választási jogsegély-szolgálatunkhoz azzal, hogy hiába kérték a felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, mégsem tudták leadni a szavazatukat az európai parlamenti választáson. Két szálon is elindultunk, hogy ez többé ne ismétlődhessen meg!
Emlékszem, hogy belépek az ajtón, és egyből megcsap a jellegzetes szag, ami évig belengte a házunkat. A kórházakéhoz hasonló, elvegyülve a saját otthonunk megszokott illatával. Sűrű, állott levegő, betegségre emlékeztet. Valószínűleg az a szobavécé okozta, ami egy idő után már a nappalink közepén állt, miután nagymamám már sem a mosdóig, sem a hálószobáig nem tudott elmenni. Ebben az időszakban lettem egyetemista, ezért elköltöztem otthonról, és csak hétvégén jártam haza. Így már nem kellett részt vennem a napi gondozási feladatokban, de pont ezért rettegtem, hogy mit találok majd otthont, ha hazamegyek. Minden hétvégén kötelességtudóan hazamentem, és minden hétvégén görcs volt a gyomromban. De ez semmi ahhoz képest, amit édesanyámnak át kellett élnie, miközben látta, és egyszerűen nem akarta elhinni, hogy napról napra, a szeme előtt épül le a saját anyja.
Mennyi ideig tart ma jogot érvényesíteni az Alkotmánybíróságon? Nagyon sokáig. Az alkotmányjogi panaszok elintézésének nincs határideje, ami miatt sokszor évekig semmi nem történik egy-egy ügyben. Amíg pedig a testület nem dönt, addig fennmarad a jogsérelem. Az Alkotmánybíróság döntése csak megszüntetheti a jogsértő helyzetet, ellentételezni nem tudja, ezért különösen fontos lenne, hogy észszerű időn belül lehessen számítani a döntésére. Az alábbaikban kiderül, hogy nem nagyon lehet.
Segíteni szerettek volna, de az ügyészség szerint bűnsegéddé is válhattak azok a civilek, akik részt vettek a tűcsere programokban. Erre a problémára hívta fel a figyelmet egy radikális, önfeljelentő akcióval egy fiatal pszichológus munkatársunk 2005-ben. A tűcsere programokban részt vevők jogi helyzetét két évvel később törvénymódosítással rendezték, de magát a programot azóta szisztematikusan elsorvasztotta az állam a budapesti önkormányzatokkal karöltve.
Az állami gyermekvédelmi rendszer veszélyezteti a rábízott fiatalokat - derül ki az ombudsman legfrissebb jelentéséből. Rendszerbántalmazás ugyanis az, amikor egy olyan állami intézmény, közpolitika okoz károkat a gyermekeknek, melyeknek éppen, hogy védelmet és támogatást kellene nyújtaniuk.
Nehéz megmondani, hogy a történelemben mikor és hol jó jogvédőnek lenni, mert a műfaj velejárója, hogy a mindenkori hatalommal szemben állsz annak érdekében, hogy az embereknek még több lehetősége legyen a méltó, egyenlő élethez. Az viszont biztos, hogy teljesen más eszköztára és közönsége van egy nemzeti és egy európai szintű jogvédő szervezetnek. Dénes Balázs, a TASZ korábbi elnöke, a Liberties mostani vezetője mesél arról, miben mások a kihívások a belföldi és a nemzetközi terepen.
Ma megszűnik a maradék szabadság is a közoktatásban. Elfogadták azt a köznevelési törvénycsomagot, amivel te is rosszul fogsz járni, ha csak egy kicsit is érdekel, ki, mit és hogyan tanít a gyerekednek az iskolában. Hogy kellően cinikus legyen: mindezt azokra a gyerekekre hivatkozva találta ki a kormány, akik épp a kormány nemtörődömsége miatt kerültek kilátástalan helyzetbe. Megszűnő magántanulóság, lehetetlen helyzetbe hozott alternatív iskolák, kézivezérelt igazgatók: most átnézzük, pontosan mi is változik az új törvénnyel. A mai nap a haragé és a felháborodásé, de lehet és kell is tenni az új szabályok ellen.
Tárgyalást tartott a Fővárosi Törvényszék a propaganda egyik matricázós ügyében. A tárgyaláson a bíróság meghallgatta Tisóczki Flórát is, aki az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnökeként vezette a matricázást: politikai akciójához odacsődítette a saját médiáját. Az ő nyilatkozatából végtelenül szomorú és ijesztő képet kaphatunk a NER-ről és és a propagandamédia egységéről.
Tavalyi sikeres gyűjtésünk után megígértük, hogy legalább 40 iskolába elvisszük a MONDO-t. Hogy azóta hogy halad ez a folyamat, arról két önkéntesünk írt remek összefoglalót. Olvassátok el ezeket ti is!
Ismét sikerült bíróságon kimondatni, hogy a rendőrség nem oszlathat fel azért egy tüntetést, mert állítólag a tüntetők testi épségét akarja megvédeni - különösen, ha nem is fenyegeti őket veszély. Újabb siker a Ligetvédők képviseletében!
Magdi és szülőtársai évtizedek óta 24 órában gondozzák súlyos-halmozott fogyatékossággal élő gyermekeiket, hiszen hoztak egy döntést: inkább feladják önálló életüket, mintsem hogy egy messzi, határszéli embertelen tömegintézménybe adják őket. Férje viszont nem vállalta fiúk gondozását, elhagyta a családot. Azóta Magdi felnevelte két fiát, kerületről kerületre költözve, hogy valamilyen támogatást, segítséget kapjon a gyerekei nevelésében. De nyugdíjas szülő-társaihoz hasonlóan retteg, mi lesz Ferivel ha ő már nem tudja ellátni tovább, ha lebetegszik vagy baleset éri.
Az elterelés lényege, hogy a jellemzően nehéz anyagi helyzetben lévő droghasználók segítséggel felhagyhatnak a fogyasztással, és így elkerülhetővé válnak a kábítószer birtoklása miatt megindítható további büntetőeljárások. Ezt a segítséget teszi idézőjelbe az az új törvényi szabály, amely szerint az ügyészség a sikeres elterelés végén akár a teljes bűnügyi költség megfizetésére kötelezheti a gyanúsítottat. Olvasd el tájékoztatónkat a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről!
S. Mátét (29) 2018. június 5-én szállították egy vidéki kórház pszichiátriai szakintenzív osztályára, ahol másnap hajnalban, kikötözve elhunyt. Máté nem halálos, de gyógyíthatatlan beteg volt, többféle gyógyszert szedett rendszeresen.A beszállítást megelőző napokban édesanyja nem tudta telefonon elérni Mátét, ezért bejelentést tett a rendőrségen. A kiérkező járőrök a zavart beszédű fiúhoz mentőt hívtak.
Részletesen beszámoltunk arról az Alkotmánybírósági határozatról, ami a Fidesz hazudós aktivistái ügyében született. Az Alkotmánybíróság visszautalta a Kúria elé az ügyet, és szempontokat adott annak eldöntéshez. Ebből született meg egy nehezen követhető és a kormányzó pártoknak kedvező döntés. Most segítünk abban, hogy ez a döntés közérthető legyen.
Mi is beszámoltunk arról a választási kifogásról, ami a fideszes aktivisták támogató aláírásgyűjtéséről szól. Az ügy egyszerűnek tűnik, de a választási bizottságok és a bíróságok mégis eltérő döntéseket hoznak. Ebben a blogposztban megpróbáljuk összefoglalni, hogy mi is történik ebben az eljárásban.
Sok csúcspontja volt a szombati első Szabad-díjátadónak, az első ilyen rögtön az este elején, Szabó Máté és D.Bányász Gergő közös beszédénél eljött. Most közzétesszük a két beszéd szövegét, mindenkinek nagyon felszabadító élményt kívánunk az olvasásukhoz.
A választási eljárásban a választási bizottságok döntenek arról, hogy mi számít jogellenesnek. A választási bizottságok tagjainak többségét a kormánypárt jelölésére választották meg. Ez egészen látványosan meglátszik a döntéseken. Mélységesen cinikus, szakmaiatlan, a logikával ellentétes döntések születtek az elmúlt két hétben. Amikor ezeket mi elolvastuk, a szó szoros értelmében sírtunk, nevettünk és az asztalba vertük a fejünket. Hogy milyen döntések képesek ezeket a reakciókat kiváltani belőlünk? Lássuk!
Emlékszel a gyorsan fel- majd eltűnő kamupártokra? Az ellenzéki pártok gyanús számvevőszéki vizsgálatára? Téged is felháborít, hogy egy külföldön élő honfitársunknak egész napos program a szavazás? Elkészült a 2018-as évről szóló választási monitoring jelentésünk. A problémák világosak: 92 ajánlást tettünk az Országgyűlésnek, a választási bizottságoknak, a Nemzeti Választási Irodának és más állami szerveknek. Álljon itt néhány példa, ami igazolja, hogy szükség van a változásra.
Egy tavalyi törvénymódosítás alapján azok a magyar állampolgárok is szavazhatnak az európai parlamenti (EP) képviselők választásán, akiknek nincsen magyarországi lakcímük. Ezzel egy olyan helyzet állt elő, ami miatt nagy hátrányba kerülnek azok, akiknek van ugyan magyarországi lakcímük, de május 26-án külföldön tartózkodnak. Egy bostoni ügyfelünknek például kilenc óra utazást és 110 ezer forintnyi dollárt kellene arra szánnia, hogy szavazhasson az EP választáson. Míg az újonnan szavazati jogot szerzett magyarok kapnak majd egy levélcsomagot, amiben ott lesz az előre kifizetett boríték a szavazat leadásához. Az Alkotmánybíróságot kérjük, hogy semmisítse meg a jogszabályt, ami ezt a durva diszkriminációt lehetővé tette.