Bár az Európai Bizottság nem tervezett újabb cselekvési tervet a jelenlegi HIV kommunikáció 2013-as lejártát követő időszakra, civil nyomásra sikerült elérni, hogy mégis lesz új HIV/AIDS "stratégiája" az Európai Uniónak. Magyarországon azonban még mindig csak tervezetként szerepel a Nemzeti HIV/AIDS Munkaterv, miközben a járványügyi adatok egyre elrettentőbbek.

A Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete és a Magyar Nők Szövetsége közös szervezésében került sor arra a rendezvényre, amelyen bemutatták az ENSZ CEDAW Bizottság megállapításait a magyarországi szexmunkások helyzetéről és az őket érő diszkriminációról. A rendezvényen felszólalt Dr. Tamási Erzsébet kriminológus is, akinek tanulságos beszédét most teljes terjedelmében közzétesszük.

Franciaországban ismét ünnepelhettek az azonos neműek házasságát és örökbefogadását támogatók tömegei: miután a köztársasági elnök, Francois Hollande is aláírta az azonos neműek házasságát és az örökbefogadást engedélyező törvényt, és az hatályba is lépett, szerdán, 2013. május 29-én az első azonos nemű pár, két férfi házasságot is kötött a Montpellier-i városházán, aktivisták és a sajtó jelenlétében.

Járási szintre került az évtizedeken át rendelkezésre álló települési közhatalmi szankciórendszer. Az önkormányzati szabálysértési jogalkotás és jogalkalmazás megszűnése élesen rámutatott az állami kényszer iránti növekvő igényre, a társadalmat destabilizáló folyamatokkal (elszegényedés, területi lejtő, tömeges méretű egzisztenciális veszély) szembeni megkapaszkodás szülte „erő utáni vágyra”. Az új önkormányzati törvény új minőségű közrendvédelmi erőszakpotenciált adott az egyébként jelentősen megkurtított kompetenciájú önkormányzatoknak.A helyi közösség tagjai a helyi önkormányzás alanyaként kötelesek öngondoskodással enyhíteni a közösségre háruló terheket, képességeik és lehetőségeik szerint hozzájárulni a közösségi feladatok ellátásához, betartani és betartatni a közösségi együttélés alapvető szabályait. A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározhatja a fenti kötelezettségek tartalmát, elmulasztásuk jogkövetkezményeit – írja a törvényalkotó az új önkormányzati törvény alaprendelkezései között.Az önkormányzati törvény feladat- és hatáskör jegyzékét tartalmazó II. fejezet egyetlen speciális, ún. ágazati feladatkört nevesít önálló címben is, a helyi közbiztonsággal kapcsolatos feladatokat: a települési és a fővárosi önkormányzat a helyi közbiztonságról, vagyonának, más értékének védelméről kényszerítő eszköz alkalmazására törvény alapján jogosult szervezet létrehozásával is gondoskodhat. Ennek az alapját a szintén tavaly hatályba léptetett törvény biztosította, lehetővé vált, hogy az önkormányzatok rendészeti szervei mielőbb elkezdhessék működésüket: önkormányzati természetvédelmi őrök, a közterület-felügyelők, a mezőőrök, erdészeti szakszemélyzet, halászati őrök, önkormányzati segédfelügyelők helyezkedtek harci készültségbe.Az új önkormányzati törvény szakaszos hatályléptetési gépezetébe pedig betárazták az új szabálysértési törvény hatálybelépésével (egyben az önkormányzati szabálysértési jogkör megszűnésével) egyidejűleg hatályba lépő alábbi rendelkezést. A rendelkezés ideológiai, populista töltetét a kirívó, a tiltott, a közösségellenes jelzők tobzódása mutatja: „143. § (…) (4) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzat képviselő-testülete, hogy rendeletben határozza meg: e) a kirívóan közösségellenes magatartásokat, valamint a magatartás elkövetőjével szembeni pénzbírság kiszabásának szabályait;”.Tényállások dzsungeleA felhatalmazás alapján, 2012. április 15-e után villámgyorsan sarjadtak a különféle helyi statútumok, ami jórészt persze a korábbi önkormányzati szabálysértési tényállások beemelését, rendeletbe foglalását jelentette. Ez jelentős jogbiztonsági kockázatot hordozott magában, mert azzal, hogy a rendeletalkotók nagy számban mulasztották el az új szabálysértési törvény tényállásaival való egybevetést, azt érték el, hogy a szabálysértési kódexbe ütköző helyi tényállások törvényességi „gyomlálása” a kormányhivatalok fő törvényességi felügyeleti feladatává vált. A „kirívó közösségellenesség” természetesen erős ideológiai térben lelt termékeny talajra, mint pl. Érpatakon, ahol ilyen és ehhez hasonló, hátborzongató tényállásokat szökkentett szárba: „drogfogyasztás támogatásával kapcsolatos nézetek propagálása”, „szexuális devianciák reklámozása”, „nemzeti öntudatot és a nemzeti összetartozást aláásó és negligáló, veszélyeztető kozmopolita világnézetek hirdetése”, és a szerző kedvence: „a köztisztviselőkbe és közfeladatot ellátó személyekbe vetett arcátlan bizalom- és tekintélyrombolás”.A törvényi felhatalmazás zavaros, hazug szimbolikája megtette a hatását, „furcsa tilalmakkal lett tele az ország” – ahogy az Index írta:„Néhány magyar önkormányzat egészen abszurd módon próbálja szabályozni polgárainak viselkedését. Csörögön például büntetés terhe mellett tilos köztéren labdázni. Még rosszabbul járhat, aki 14 évesnél idősebb, és vesztére Hódmezővásárhelyen hintázna vagy csúszdázna, ott ugyanis ez szigorúan tilos. Annak se könnyű, aki valamilyen tárgyat akarna elhelyezni Vásárhelyen egy köztéri szobor közelében, ha azt ugyanis „oda nem illő tárgynak" minősítik, jön a büntetés. Ózdon a helyi törvény teljes szigora csap le arra, aki a temetőben kispadot ácsolna a családi sírhant elé. Nem Csörögön lesz az új Ozora, az biztos, a településen ugyanis kifejezetten tilos bódult állapotban a földre feküdni. Solymárról menekülnek az öreg nénik, közterületen ugyanis nem szabad gazdátlan állatot etetni, bezzeg ha az állatnak van tulajdonosa, addig tömhetjük a főtéren, míg a kedvünk tartja.” A régi-új tényállások bizarr dzsungelében a hatóságok otthonosan mozognak, és Putnokon augusztusban a jegyző egy háztartásban élő öt családtagra összesen már 350.000,- Ft összegű bírságot szabott ki négy rendbeli lakcímbejelentés elmulasztása (4X50 e Ft), és egy ún. „tiszta udvar rendes ház” tényállás miatt. (Utóbbi 150.000 Ft – ez a közigazgatási bírságok tényleges életfogytiglanja). Tegyük hozzá, igazolni tudjuk a család arra irányuló erőfeszítéseit, hogy a lakcímbejelentés rendben megtörténjen. A közigazgatási bírságok rendes fellebbezése kizárt, ami ellentmond az önkormányzati hatósági ügyek jogorvoslati logikájának, idegen elem a rendszerben és jelentősen szűkíti a jogorvoslathoz való alapjogot. A határozat ellen a távoli megyei bíróságon lehet benyújtani keresetet, tízszeres illetékkel. A putnoki „közösségellenes rendelet” bírsággal sújtja a lakcímrendelet be nem tartását, ilyen rendeletet az önkormányzat viszont nem alkothat. Tilos neki, mert a lakcím létesítését törvény szabályozza országosan, egységesen; nincsenek, nem lehetnek helyi sajátosságok, önkormányzati párhuzamos rendelkezések, azok az utolsó vesszőig alkotmányellenesek.Ellentmondásos ítéletekA bírságok ellen benyújtott kereseteink alapja, függetlenül a később megsemmisített - közösségellenes magatartások statuálására felhatalmazó - törvényi rendelkezéstől, az volt tehát, hogy a rendelet alaptörvény-ellenes, következésképpen a bírónak a polgári eljárás vonatkozó szabálya alapján fel kell függesztenie a pert és a Kúriához/Alkotmánybírósághoz kell fordulnia. Három keresetet adtunk be, ebből kettő ugyanahhoz a bíróhoz került, egy pedig egy másikhoz. Az előbbiekben a bíró majdnem megértette az önkormányzati rendelet alkotmányellenességének kulcsmomentumát: azt, hogy törvény által szabályozott tárgykörben önkormányzat nem alkothat rendeletet, de aztán megtorpant, és azt mondja végzésében, hogy a felhatalmazó törvényi rendelkezés megsemmisítése miatt hatályon kívül helyezett rendelkezések perben való alkalmazhatósága miatt fordul az AB-hoz. A harmadik ügyben a bíró semmit sem ért, és hatályában fenntartja az ítéletet, mondván, a rendelet szövege egyezik a törvény szövegével, tehát a bírságot kiszabó határozat alapos. Annak a rendeletnek a szövege tehát, amely rendeletet nem szabad megalkotni, hiszen van törvény, amely nem ad felhatalmazást helyi rendelet alkotására. Összegezve: egy háztartás, egy nap, három bírság, amelyekből egyet a bíróság helybenhagyott, két esetben az AB-hez fordult – teljesen azonos tényállások mellett. Nem mondható megnyugtatónak a jogbiztonság. Az önkormányzati rendszabályok alkotmányossági deficitjén nem segít az, hogy az AB 2012. novemberben megsemmisítette a kirívó, közösségellenes, tiltott magatartásokat, hiszen a leleményes törvényalkotó idejekorán megalkotta az együttélés szabályainak a megszegését, valamint a közösségi feladatok teljesítéséhez való hozzájárulás rendjét szabályozó törvényi kereteket (utóbbiak miatt nemrégiben kértük az ombudsmant, hogy szintén forduljon az AB-hoz).Attól tartunk, hogy a jogbiztonság alacsony szintje idült állapottá válik.

          A magyar választójog immár hagyományosnak tekinthető eleme a gondnokság alá helyezett személyek választójogának korlátozhatósága. Most három kormánypárti képviselő javaslata kiterjesztené a korlátozás lehetőségét minden cselekvőképes állampolgárra. Lehet, hogy Önre is.Pedig a választójog korlátozásának jelenlegi alaptörvényi szabályozása is ellentétes a nemzetközi joggal és a nemzetközi gyakorlattal. Az elmúlt két évben nemzetközi testületek sokasága deklarálta, hogy a gondnokság alá helyezett személyek választójoga semmilyen formában nem korlátozható. A hazánk által a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény kategorikusan tiltja a korlátozást, az ENSZ illetékes bizottsága pedig tavaly októberben hívta fel hazánkat a korlátozás eltörlésére, azzal nyomatékosítva kérését, hogy egy éven belül – idén októberig – be kell számolnunk a kedvező lépésekről. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztossága önálló tanulmányban bírálta a korlátozást. Nemcsak az ENSZ lépett az ügyben: a Velencei Bizottság, az Európa Tanács Miniszterek Tanácsa is egyértelmű állásfoglalásokat tett közzé. Az, hogy a nemzetközi jog szerint a fogyatékos állampolgárok választójoga semmilyen formában nem korlátozható, mára közhellyé, teljes mértékben elfogadottá vált.  Japánban a napokban született döntés a korlátozás eltörléséről, Horvátországban pedig tavaly lépett életbe olyan szabályozás, amely minden, akár súlyosan értelmi fogyatékos személy választójogát védelmezi. Írország, Ausztria, Olaszország már régen nem alkalmaz semmilyen restrikciót. Ehhez képest Magyarország kormánya köti az ebet a karóhoz, és az Alaptörvény alkotmányos alapot teremt ahhoz, hogy a belátási képesség hiányára hivatkozva elvonható legyen a felnőtt állampolgárok választójoga. A beterjesztett javaslat 2. §-a ennek megfelelően teszi le voksát a korlátozás fenntartása mellett: a polgári bíróságoknak minden egyes gondnoksági eljárásban hivatalból dönteniük kell az érintett személyek választójogáról. A szégyenteljes korlátozás fenntartása azonban nem a javaslat legdurvább eleme. Úgy tűnik ugyanis, hogy a képviselői önálló indítvány a cselekvőképesség kérdésétől függetlenül is meg kívánja alapozni a választójog korlátozását. A meglehetősen zavarosan szövegezett javaslat lehetővé teszi “nagykorú személy választójogból való kizárásának” kezdeményezését gondnokság alá helyezési eljárástól függetlenül is: a javaslat szövegéből egyrészről nem következik, hogy erre kizárólag a gondnoksággal kapcsolatos eljárások keretében kerülhetne sor, másrészről pedig a választójog kizárása bármely nagykorú személy esetében kezdeményezhető lenne. De milyen alapon?Az Alaptörvény XXIII. cikk (6) bekezdése értelmében a választójog kizárása – a fogyatékossággal élő személyeknél maradva – a belátási képesség korlátozottságára való tekintettel rendelhető el. Adott esetben tehát a bíróság a gondnoksággal kapcsolatos eljárástól függetlenül elsőként megállapíthatná az érintett nagykorú személy belátási képességének korlátozottságát, majd ennek következményeként határozhatna a választójog megvonásáról. Ezen eljárásra semmilyen speciális szabályt, garanciát nem fogalmaz meg  a javaslat.Mivel a választójog ilyen jellegű megvonására irányuló eljárásjogi szabályozás nem létezik, ezért – amennyiben a T/11200. számon előterjesztett törvényjavaslat megalkotói az itt elemzett módon értelmezik a (4) bekezdés szövegét – újabb, ezzel a kérdéssel foglalkozó törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztésére számíthatunk a közeljövőben. Valóban ez lenne a jogalkotó szándéka? Ha igen, akkor innentől fogva nem csak a fogyatékos állampolgárok, hanem minden magyar választópolgár szavazati joga megkérdőjelezhető, kétségbe vonható vagy akár el is vehető.Fentebb láthattuk: számos ENSZ fórum és európai regionális jogi keretek is kimondják, hogy a gondnokság alá helyezett személyek választójogát nem lehet kizárni vagy korlátozni sem a cselekvőképességük megállapított korlátozottságára vagy kizárására való tekintettel, sem pedig fogyatékosságuk alapján. Bármi legyen is a jogalkotó szándéka a javaslat 2. § (4) bekezdésének szövegével, a jogszabály szövege nemzetközi jogot sért. Csakúgy, mint maga az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése is.Jelenleg tehát nem lehetünk biztosak a kormánypárti képviselők szándékai felől: a javaslatban olvashatók éppen úgy lehetnek elírás vagy kapkodás következményei, mint a választójog aláásásának tudatos kezdeményezése is. De ha a magyar kormány jottányit sem tiszteli fogyatékos polgárainak politikai jogait, vajon mi oka lenne rá, hogy mások jogainak ne rontson neki?Verdes Tamás

Végéhez közeledik a hat roma halálos áldozatot követelő rasszista sorozatgyilkosság bírósági tárgyalása. A TASZ két ügyvivője, Pelle Andrea és Baltay Levente ügyvédek sértetti képviselői a galgyagyörki, a tatárszentgyörgyi és az alsózsolcai túlélő áldozatoknak. Alább megnézheti (és olvashatja) ügyvédeink perbeli felszólalását.

A hétvégén Szebb Jövőért-esek és romániai cigányok “összeszólalkoztak” Medgyesegyházán, egy nő megsérült. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság - saját közleménye szerint - csoportosan elkövetett garázdaság miatt nyomoz, a sajtó úgy tudja, hogy nyolc magyar és egy külföldi állampolgárt állítottak elő, őrizetbe vétel nem történt. A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymissziója szerint keresztyén romániai cigányokba kötöttek bele a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület aktivistái.

A “magyar nemzet” védelmének leple alatt sikerült a Miskolci Törvényszéknek a rasszista bűncselekményeket szankcionálni hivatott tényállást cigányellenes csoportok javára felhasználnia. A sajóbábonyi ügyben május 9-én hozott I. fokú ítélet abszurd bravúr.

Az utóbbi időben divatba jött büntetőeljárások indítása kommentelőkkel szemben. Legutóbb Lázár János országgyűlési képviselő, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Hódmezővásárhely polgármestere, az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottságának tagja gondolta úgy, hogy becsületsértés miatt eljárást indít kommentelőkkel szemben, akik nem is túl élesen, nem is túl viccesen, de kritikát fogalmaztak meg vele szemben. A kommentek bőven a szólásszabadság határain belül vannak, mégis folyik a nyomozás. Hasonló volt a Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő, Zugló polgármestere által tett feljelentés is a 168 óra és a Népszava kommentelőivel szemben. A nagy port kavart eseteken túl a TASZ tud olyan feljelentésről is, ahol egy polgármester facebookos privát posztban való lehülyézése vezetett büntetőeljáráshoz.A kommentelők ellen indított hadjárat önmagában is problematikus, hiszen azt jelzi, hogy a közhivatalt betöltő politikusok nincsenek tisztában azzal, hogy közmegbízatásuk egyik oldalán közpénzből kapott fizetésük, a közügyekben gyakorolt döntés lehetősége és a befolyás áll, cserében viszont az átlátható működés kötelezettsége, a kritika, olykor a bántó élcelődés az osztályrészük.A kommentelők elleni jogi eljárásoknak azonban nem csak az érintett politikusok mértéktévesztése az oka. Van ezeknek az ügyeknek egy olyan aspektusa, ami szabályozási problémára vezethető vissza. A büntetőeljárásról szóló törvény a becsületsértést és rágalmazást kiveszi a magánvádas bűncselekmények közül, ha azt hivatalos személy ellen követik el hivatalos eljárása alatt vagy hivatalos eljárása miatt. Ugyancsak kivétel a hatóság sérelmére elkövetett becsületsértés, rágalmazás, ha azt hivatali működésével összefüggésben követik el. Ezekben az esetekben a rágalmazás, becsületsértés nem magánindítványra büntetendő, hanem hivatalból üldözendő. Magyarul: ha az átlagember úgy érzi, hogy megsértették, akkor ő képviseli a vádat, és iparkodik meggyőzni a T. Bíróságot igazáról. Ha ugyanez egy polgármesterrel, országgyűlési képviselővel történik, akkor beindul az állam büntetőhatalma: az ügyész képviseli a vádat. A polgármester, országgyűlési képviselő vagy más hivatalos személy megteszi a feljelentést, és a többit az állami gépezetre bízza. Még több közpénz, extra védelem. Álljon itt, kik érdemesek erre az extra védelemre: a) az országgyűlési képviselő;b) a köztársasági elnök;c) a miniszterelnök;d) a kormány tagja, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár;e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a választottbíró;f) az alapvető jogok biztosa és helyettese;g) a helyi önkormányzati testületek tagja;h) a közjegyző és a közjegyzőhelyettes;i) az önálló bírósági végrehajtó és az önálló bírósági végrehajtó-helyettes;j) az Alkotmánybíróságnál, bíróságnál, ügyészségnél, államigazgatási szervnél, önkormányzati igazgatási szervnél, az Állami Számvevőszéknél, a Köztársasági Elnöki Hivatalnál, az Országgyűlés Hivatalánál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál és az Országgyűlési Őrségnél szolgálatot teljesítő személy, akinek a tevékenysége a szerv rendeltetésszerű működéséhez tartozik,l) jogszabály alapján közhatalmi, államigazgatási feladatokkal megbízott szervnél, testületnél az a személy, aki közhatalmi, államigazgatási feladatot lát el.Ugyanilyen extra védelmet kapnak a hatóságok is (tehát nem ember, hivatal!), ha hivatali működésükkel összefüggésben történik a becsületsértés vagy a rágalmazás. Mind a hivatalos személy, mind a hatóságok extra védelme ellentmond az Alkotmánybíróság korábbi határozatainak, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróság ítéleteinek és a józan észnek is. Ha egyszer egy hivatalos személynek szélesebb körben kell tűrnie a tevékenységével kapcsolatos kritikát, akkor miért biztosít számára az állam extra büntetőjogi védelmet? A hatóságok extra védelme még érthetetlenebb, egy hatóságnak alig-alig képzelhető el hogy becsülete, méltósága lenne.

A kormány a Parlament elé vitte a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló törvény módosításának tervezetét. Eltörlik a többször átlépett közpolitikai határidőket, átrendezik és a kormány alá rendelik a fogyatékosügyi tanácsot, ezer forinttal emelik a fogyatékossági támogatást, és EU-konformra szabják a fogyatékosság fogalmát. A sok intézkedés ellenére mégis elmondhatjuk: voltaképpen semmi sem történik. Emelkedő juttatások: mire elég ezer forint?

2012. április 3-án lépett hatályba az a kormányrendelet, amely bevezette az ún. C-listát, amely a drogpiacon újonnan megjelenő pszichoaktív anyagokat hivatott szabályozni. A kormányzati kommunikáció akkor azt hirdette, hogy a lista bevezetése az ún. dizájner drogok fogyasztásának jelentős csökkenését eredményezi. Vajon milyen tanulságokat vonhatunk le egy évvel a C-lista bevezetése után? 

A TASZ nem ért egyet az önkényuralmi jelképek tiltásának újraszabályozásával – lásd múlt heti blogbejegyzésünket –, mi több, szerintünk az nem csak alapjogsértő, hanem még a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) az európai minimumot előíró gyakorlatával is ellentétes. Ennek ellenére az Országgyűlés elfogadta az új szabályt, amit a nyáron hatályba lépő új Büntető törvénykönyv is megörököl, ráadásul abban már elzárással büntetik a tiltott szimbólumhasználatot. A szabályozás megváltoztatására a közeljövőben alig van esély, de ez nem jelenti azt, hogy ne lenne mozgástér a szólásszabadság biztosítására, vagy legalább kevésbé korlátozó joggyakorlat kialakítására. Bár a szabály alapvetően elhibázott, de a jogalkalmazó szerveknek – a rendőrségnek, az ügyészségnek és a bíróságoknak – lehetőségük van kialakítani egy olyan jogértelmezési gyakorlatot, ami a törvényszöveg keretei között maradva nem korlátozza olyan mértékben a szabad véleménynyilvánítást, mint a korábbi büntető szabály.

Mozgalmas és eredményes áprilist tudhat magáénak az LMBTQ mozgalom: három állam is legalizálta az azonos nemű párok házasságát, ezzel tizennégyre bővítve világszerte azoknak az országoknak a számát, ahol az azonos nemű párok egyenlő jogokat élveznek a különnemű párokkal.

Súlyos alapjogi sérelem, hogy a mentális zavarokkal élő gyerekek és fiatalok alig férnek hozzá a számukra szükséges szolgáltatásokhoz. Pedig a gyerekek mentális egészsége mindennél fontosabb egy normális társadalom számára. 

Borzasztóan örülök, hogy ilyen magas pontszámmal felvettek az egyetemre! Gratulálok! Hidd el, nekem sem esik jól, de a jelen helyzetben kötelességemnek érzem, hogy figyelmeztesselek azokra a veszélyekre, amelyeket magában rejt az a döntésed, hogy itthon fogsz egyetemre járni.Nem tudom, figyelemmel kísérted-e a felsőoktatás körül kialakult hercehurcát. A diploma megszerzése eddig is áldozatokkal járt, ezután pedig még többel fog. A hallgatói szerződés aláírásával olyan kötelezettségeket vállalsz magadra, melyek súlyát lehet, hogy most még nem érzed, de később szinte biztosan fogod. Elvi és gyakorlati aggályaim is vannak az új rendszerrel. Miért léptünk be az EU-ba, ha utána a magyar állam hatalmi szóval meg akarja szabni, hogy hol éljünk? Az egy politikai kérdés, hogy mennyiben tekintjük fenntarthatónak az ingyenes felsőoktatást, ugyanakkor az Európai Unió alapvető szabályaival és elveivel ellentétes a röghöz kötés gondolata. Az állam motivációja érthető: itthon akarja tartani az eddig zömében állami pénzből képzett diplomásokat. Csakhogy erre ez a módszer nem elfogadható. Teremtsenek inkább olyan jogi, politikai, kulturális és gazdasági közeget, hogy megérje Magyarországon maradni.Nem irigylem azokat, akik a diplomájuk megszerzése után nagyjából 15 évvel egyszer csak rádöbbennek, hogy hív a haza és azonnal állást kell keresniük abban az országban, amelyet szakmai vagy személyes okokból egyszer itt hagytak. Ráadásul nemcsak nekik: feltehetően a teljes családot ide kell majd telepíteni. A partnerednek (már ha lesz, persze) egy olyan országban kell hosszú távon dolgozni, melynek nyelvét nem beszéli és önszántából esetleg nem is választotta volna soha. A gyereket is ki kell szakítani megszokott társas és iskolai környezetéből. Ez sem lesz örömteli. Jut eszembe, szülj hármat, amilyen gyorsan csak lehet, és akkor megfelelsz Orbán Viktor apu elvárásainak és megúszod az egészet. Legalábbis a pénzt elengedik. Félre ne érts, nem arról van szó, hogy szerintem ez egy élhetetlen, szar ország, de ne a kormány döntse el helyetted, hogy neked megfelel-e. Fizetőssé akarják tenni a felsőoktatást? Nosza. De a tandíj alóli mentesülést kössék tanulmányi eredményhez, szociális helyzethez, sok megoldás lehet. A röghöz kötés nem az.Belegondoltál már abba az apróságba, hogyan fogják számon tartani, hogy merre jársz, mit csinálsz, míg le nem dolgozod a megkívánt éveket? Mert ne legyenek kétségeid, nem fognak szem elől téveszteni. Az adószámodtól kezdve az éppen aktuális lakcímeden át a munkahelyeidig rendszeresen nyilatkoznod kell majd az adataidról. A megfigyelésednek 5 évvel azután lesz vége, hogy kitöltöd a fogságban a rád szabott időt. Az egyik kedvenc szabályom, hogy a nyilvántartott adataid változását 8 napon belül kell jelezned. Szülés után erről majd ne feledkezz meg! Ne aggódj, ha bármit elmulasztanál bejelenteni, a hallgatói szerződésed és a felsőoktatási törvény gondoskodik róla, hogy a magyar szerveknek jogában álljon kinyomozni ezeket. Persze ez érthető, potenciális adócsaló lettél. Képzeld, az egyetem még a nemzetbiztonsági szolgálatnak is elküldheti az adataid. Ezen ne csodálkozz, eddig is így volt, bár ettől még nem hiszem, hogy bele kellene törődni.Mindezek helyett választhatod, hogy nem kérsz az állami ösztöndíjból, és csak remélni tudom, hogy olyan helyzetben van a család, hogy ezt megtehesd. Rám mindenesetre számíthatsz!Ölel:Bátyád

A kormány az országgyűlés elé terjesztette a törvényjavaslatot, amely büntetné a horogkereszt, az SS-jelvény, a nyilaskereszt, a sarló-kalapács és az ötágú vörös csillag használatát. Bár ez eddig is benne volt a Büntető törvénykönyvben, de mivel azt az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek minősítette, és 2013. április 30-i hatállyal megsemmisítette, szükség lett új szabályozásra. A kormány célja ugyanis, hogy továbbra se lehessen büntetlenül önkényuralmi jelképeket használni.

Részletek a 8 és 3/4 éves Nemzeti AIDS Stratégia fiktív naplójábólNév: Nemzeti AIDS StratégiaSzületett: 2004. június, Magyarország Gondviselők: Nemzeti AIDS Bizottság Érvényesség: 2004-2010

Kovács Zoltán felzárkózásért felelős államtitkár egy pénteki – sajtóhíradások és helyszíni beszámolók szerint botrány-közelire sikeredett  –, a cigány-magyar együttélés témájában rendezett konferencián azt nyilatkozta, hogy nem ismeri az ún. érpataki modellt, ezért nem kíván róla véleményt mondani. Az alábbi szemelvénycsokorral segítjük az államtitkár ismerkedését az országban párhuzamosan futó felzárkóz(tat)ási elképzelésekkel.A könnyebb megértés, a gyorsabb ráeszmélés érdekében előrebocsátjuk, hogy a nyírségi fantazmáknak és a kormányzat rendpárti szegénységpolitikájának sok rokon vonása van. Tegyük hozzá azt is, hogy az érpataki modell ugyan koherensebb, erősebb ideológiai habarccsal van  egybekötve, de ugyanarról az eszmei tőről fakad. Amikor a kormányzat megálmodja a kirívóan közösségellenes magatartások rémét az önkormányzati törvényben, akkor a nyírségi faluvezető azt továbbálmodja és megalkotja az alábbi tényállást a helyi rendeletben: „nemzeti öntudatot és a nemzeti összetartozást aláásó és negligáló, veszélyeztető kozmopolita világnézetek hirdetése”. Amikor a kormányzatot az ombudsman és az alkotmánybíróság felébreszti az álmodozásból, az utóbbi pedig megsemmisíti az elképzelt helyi büntetőkódexek lehetőségét, a kormányzat a közösségi együttélés szabályainak ábrándját veti papírra. Vélhetően az érpataki közösségi együttélés normáit nemsokára rendeletbe foglalja Érpatak ura (lehet, hogy megtette már, a község honlapján a helyi jogszabályok nem lelhetők fel), addig is megvillantja nekünk a szociális tüzifa-osztás szabályaiban.

Az ENSZ Nők jogaival foglalkozó bizottsága közzétette a Magyarországra vonatkozó jelentését: hazánkban súlyosan sérülnek a fogyatékos nők jogai, különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak a gondnokság alá helyezett, intézetekben élő nők, akiket tömegesen kényszerítenek fogamzásgátlásra. Nézze meg a MEOSZ és TASZ közös filmjét!

A Parlamentben részletes vitára bocsátásra vár a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályait megállapító törvényjavaslat. A TASZ fontos célnak tartja a korrupció visszaszorítását, de az új szabályok ezt a célt alkotmányellenes módon és politikai alapon diszkriminatívan kívánják elérni.

Ha eddig bárki előtt kétséges lett volna a negyedik alkotmánymódosítással beiktatott „társadalmi felzárkózás” fordulat tartalma, a mögötte álló törvényalkotói szándék, akkor azt teljesen világossá tette a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság április 4-én a nol.hu-n megjelent cikkre válaszul írt közleménye. A "társadalmi felzárkózás" örve alatt a kormány utat nyit a hátrányos megkülönböztetés előtt. 

Április 7-e az otthonszülés világnapja. Két év telt el azóta, hogy Magyarországon az e területet szabályozó rendelet hatályba lépett. A gyakorlat azt mutatja, hogy a valódi választás lehetősége a nők számára még mindig nem adott, holott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága 2010. decemberében kimondta, sérti a magánélethez való jogot, ha a nő nem dönthet arról szabadon, hol és milyen körülmények között szeretné világra hozni gyermekét.

Az utóbbi időben több alkalommal is olyan jogszabálysértés miatt indult eljárás aktivisták ellen, amely a polgári engedetlenség formáját öltötte. A legnagyobb visszhangot kiváltó akció a Fidesz-székház jelképes elfoglalása volt, de nem ez az egyetlen eset. Most sorra vesszük azokat az akciókat, amelyekben a TASZ ügyvédei látják el a képviseletet.

A házasságról számos mítosz él a köztudatban. Ezek egy része olyan makacsul tartja magát, hogy szinte kiirthatatlannak tűnik. Valójában nagyon is múlandó hiedelmekről van szó – mutat rá az Amerikai Történész Társulat (American Historical Association) a Legfelsőbb Bíróságnak címzett amicus curiae (a bíróság barátja) levélben. A 23 vezető történész professzor által jegyzett levél röviden elmagyarázza, hogy a történészek szempontjából miért ellenkezik az alkotmánnyal a Házasság Védelméről szóló 1996. évi Törvény (Defense of Marriage Act, azaz DOMA). Ez a törvény ugyanis megtiltja az azonos neműek között kötött állami házasságok szövetségi elismerését. A levél rendkívül tanulságos érvekkel szolgál, ezekből gyűjtöttem most össze egy csokorra valót. 

Hamarosan megszavazhatja az országgyűlés a kormány törvénymódosító javaslatát, amely kizárná a közmunkából azokat, akiknek lóg a gyermekük az iskolából vagy akik nem tartják tisztán az udvarukat.

Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó ügyvédje feljelentéssel fenyegetett meg  szerkesztőségeket arra az esetre, ha beszámolnának a tanácsadó bűncselekményének részleteiről. Az eset kapcsán a közhatalom ellenőrizhetősége, átláthatósága forog kockán.Ha megindul a büntetőeljárás a Magyar Narancsban megjelent cikk szerzője ellen, akkor a bíróság arról fog dönteni, hogy egy közügyekre és közhatalmi döntésekre komoly hatást gyakorló egyén személyes adatai mennyiben tartoznak a nyilvánosságra. A kérdés úgy is megfogalmazható, hogy az információ- és sajtószabadság részének tekinthető-e a kormányfő tanácsadójának tettéről zajló közbeszéd.

Egy 2,5 éves kisgyerek teljesen kigyógyult a HIV-fertőzésből. Jelentős mérföldkőhöz érkezett az anyáról gyermekre történő HIV-fertőzés megelőzése és kezelése.A szenzációs bejelentés március 4-én hangzott el az Atlantában megrendezett CROI2013 konferencián (Retrovírusok és Opportunista Fertőzések Konferenciája), a 2,5 éves kisgyerek a második ember a világon, akinek a szervezetéből bizonyítottan és dokumentáltan sikerült teljesen eltüntetni a vírust.Az ARV terápia mint a kezelés és megelőzés eszközeAz ARV (ARV=antiretrovirális: a HIV-fertőzés kezelésére használt vírusellenes szerek) terápiának köszönhetően, ma már HIV-vel élő nők is biztonságosan vállalhatnak gyereket: a kismamánál időben elkezdett terápiának, valamint a születés után az újszülöttnek adott kezelésnek köszönhetően a vertikális fertőzés kockázatát, amely normál esetben 30% feletti, sikeresen ki lehet küszöbölni. Ehhez viszont alapvető fontosságú, hogy a kismama tisztában legyen HIV-pozitív státuszával, időben elkezdje szedni az ARV gyógyszereket és járjon gondozásra, amely során a normál esetben lefolytatott vizsgálatok mellett folyamatosan ellenőrzik, hogy a leendő anyuka vírusszáma a vérében a nem mérhető tartományban legyen (kevesebb mint 20 kópia/mililiter).A szóban forgó kisbaba édesanyja azonban nem járt terhesgondozásra, sőt a HIV-státuszát sem ismerte. Így amikor a szülés után kiderült, hogy HIV-pozitív az anya, az újszülöttön is azonnal elvégeztek egy PCR-tesztet (polimeráz láncreakció). A PCR-teszt, szemben a hagyományos HIV-szűrésre használt tesztekkel, nem a vírus ellen termelet ellenanyagot, hanem a vírusra jellemző RNS-t mutatja ki, ezért használható nagyon korai fertőzések kimutatására is. Mivel az újszülött tesztje a második ismétlés után is pozitív eredményt adott, a kezelőorvos úgy döntött, hogy azonnal – a baba születése után 30 órával – megkezdi a gyógyszeres kezelését, a felnőtt HIV-vel élők kezelésére is használt hármas ARV kombinációval.Az ARV terápia hatékonyan csökkenti a szervezetben a vírusmennyiséget, az újszülöttnél a terápia megkezdése után egy hónappal már szintén méréshatár alá csökkent ez a mennyiség, és így is maradt mindvégig, amíg alig egy év múlva az anyuka eltűnt a kórház látóköréből. A szociális munkásoknak több, mint fél év után sikerült csak megtalálni anyát és gyermekét, akinek ekkor az édesanyja már 8-10 hónapja nem adta a gyógyszereit. Gyógyszer hiányában a vérben újra mérhetővé válik a vírusszint, ugyanis az addig alvó, úgynevezett rezervoárokban megbúvó vírusok aktivizálódhatnak, és újra elindul az immunrendszer károsodása, amely végül AIDS stádiumhoz, majd halálhoz vezet.Az orvosok legnagyobb ámulatára azonban a kisgyerek vérében nem volt mérhető vírusmennyiség, a később többször megismételt összes teszt szintén negatív eredményt mutatott. A nagyon korán megkezdett kezelésnek köszönhetően ugyanis a vírusnak nem sikerült "elbújnia", így a hatékony terápiának sikerült teljesen kiirtania a HIV-et a kisgyerek szervezetéből. Ez a tudományos szenzáció újabb lehetőséget kínál a születés közben megfertőződő újszülöttek kezelésére. Elérhetővé vált, hogy a szervezet teljesen megszabaduljon a vírustól és az újszülöttként megfertőződött babáknak ne kelljen életük végéig gyógyszert szedniük.Emellett igazolja azt a hosszú ideje kutatott és egyre több orvos által alkalmazott módszert, hogy a lehető legkorábban elkezdett gyógyszeres kezelésnek rengeteg előnye van. Egyrészt a vírus szaporodásának megakadályozásával megszünteti az immunrendszer leépülését, másrészt megakadályozza, hogy jelentős mennyiségű alvó vírus halmozódjon fel a rezervoárokban.Hasonló elven működik a HIV-fertőzés kockázatának kitett személyek esetén a poszt-expozíciós profilaxis (PEP) is. A PEP lényege, hogy a HIV-vel történő fertőződés kockázata esetén az esemény után minél korábban megkezdik az ARV kezelést, ezzel megakadályozva, hogy a vírus elbújjon a szervezetben. Magyarországon jelenleg csak egészségügyi dolgozók részére érhető el az egészségbiztosítás által finanszírozott PEP, Nyugat-Európa számos országában azonban bárki igényelheti ezt a megelőző kezelést, aki a HIV-fertőzés kockázatának volt kitéve.A vertikális fertőzés a világban, és MagyarországonVertikális fertőzésnek nevezzük, azt amikor az anyáról gyermekre történik a HIV átadása. A vertikális fertőzésnek a HIV esetében is egészen nagy a kockázata – ARV terápia hiányában több mint 30% – főleg a szülés és utána a szoptatás az, amely veszélyezteti az újszülöttett. A tudomány mai állása szerint a vertikális fertőzés hatékonyan megelőzhető, alapfeltétele, hogy legyenek hatékony szűrőprogramok, és rendelkezésre álljon az ARV terápia. Bár a UNAIDS adatai szerint az elmúlt két évben (2009-2011) 24%-kal sikerült csökkenteni az új HIV-fertőzések számát a gyerekek között, 2011-ben globálisan 300 ezer gyerek fertőződött meg a vírussal.A fenti, Mississippi állambeli eset bár reményt jelent azoknak az újszülötteknek, akik az anya ismeretlen HIV-státuszának következtében megfertőződnek, a vertikális fertőzés megakadályozásának egyik legfontosabb alapkérdése, hogy a szülők legyenek tisztában saját HIV-státuszukkal. A világon számos szabályozás létezik a HIV-szűrésre a terhesgondozás során. Csehországban és Oroszországban például minden terhesgondozáson megjelent kismamánál része a gondozásnak a kötelező HIV-teszt. Az Egyesült Királyságban tanácsadást követően felajánlják a tesztet, amit a kismamák 99%-a igénybe is vesz.Magyarországon a jelenlegi szabályozás szerint a HIV-szűrés nem része a terhesgondozásnak. Számos esetben volt kezdeményezés a HIV-szűrés bevezetésére a terhesgondozásban: legutóbb a II. Nemzeti AIDS Stratégia készítése során merült fel ez a kérdés, amelyhez a TASZ is elküldte álláspontját, amelyben a teljes körű tájékoztatást követően felajánlott HIV-szűrést tartottuk indokoltnak bevezetni. A stratégia azonban nem került elfogadásra, ezért a szabályozás maradt a régiben. Tehát ha a leendő szülők önszorgalomból nem végeztetnek HIV-tesztet, a terhesgondozás során sem ilyen irányú tanácsadásban, sem kockázatfelmérésben nem részesülnek, így a nem ismert HIV-pozitív státuszú kismamák nagy eséllyel megfertőzhetik kisbabájukat. Magyarországon, az Országos Epidemiológiai Központ legfrissebb adatai szerint eddig 10 esetben, jelentős részük a gyógyszeres kezelési lehetőség bevezetése után, legutóbb 2012-ben történt vertikális fertőződés. Stigma és hátrányos megkülönböztetés az egészségügybenA HIV-vel élő nőknek és kismamáknak a világ minden táján számos előítélettel és az információ hiányából adódó félelmekkel is meg kell küzdeniük. Magyarországon nehezen találnak olyan szülész-nőgyógyászt, aki vállalja a terhesgondozást, majd a szülés levezetését, sok esetben a kórházak nem akarják fogadni a hozzájuk bevitt szülni készülő kismamát HIV-fertőzésére hivatkozva. A GNP+ (HIV-vel élők globális hálózata) által végzett stigma kutatás szerint számos országban (Észtország, Fehéroroszország) a kórházak rábeszélik az abortuszra a HIV-vel élő kismamákat, de az is előfordul, főleg afrikai országokban, hogy a HIV-vel élő nőket kényszer-sterilizációnak vetik alá.Alapvető jogok és a vertikális fertőzés megelőzéseA kismamák HIV-szűrése és esetleges pozitív státusz esetén a gyógyszeres kezelése több alapvető jogot is érint. A magzat illetve az újszülött esetében az egészséghez való jog sérül, ha az állam nem biztosítja a vertikális fertőzés esélyének csökkentését célzó intézkedéseket. Ugyanakkor a kötelező HIV-szűrés sérti az önrendelkezéshez való jogot, valamint nem megfelelő adatkezelés esetén sérül a magánélethez való jog.A magzat, illetve újszülött, valamint a kismama és partnere alapvető jogainak tiszteletben tartására a vertikális fertőzés tekintetében számos eszköz áll rendelkezésre, amelyekkel 98%-os kockázatcsökkenést lehet elérni, és hosszú távon meg lehet szüntetni az anyáról gyermekre történő HIV átadást. Ezek az eszközök a felvilágosító programok, a terhesgondozás során a kismamának és partnerének tartott tanácsadás és felajánlott HIV-szűrés, valamint a HIV-vel élők részére az ARV kezelés, az újszülöttek részére pedig a megelőző ARV kezelés biztosítása. Nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a teljes körű tájékoztatást követően, a kismamák 99%-a beleegyezik a tesztbe, és ahol biztosított a pozitív teszteredmény utáni gondozás és kezelés, elérhető cél a vertikális fertőzés teljes kiküszöbölése.Bagyinszky Ferenc - a TASZ HIV/AIDS Program vezetője

A TASZ, a Helsinki Bizottság és az Eötvös Károly Intézet nyílt levelet küldött Áder János köztársasági elnöknek, amelyben arra kérjük, hogy hivatali esküjének megfelelően őrködjön az államszervezet demokratikus működése felett és emeljen vétót az Alaptörvény negyedik kiegészítése ellen. Kérjük, küldd el Te is ezt a levelet a Köztársasági Elnöki Hivatal emailcímére! 

Nincs szerencséje az egyháztörvénnyel a Fidesz-KDNP-kormánytöbbségnek: a törvényesíteni kívánt ideológiai térfoglalást az Alkotmánybíróság (AB) nem hajlandó szentesíteni. A döntés nagyon fontos, de az egyházak helyzetét nem rendezi megnyugtatóan.

Az interjúban megszólaló férfi úgynevezett kettős diagnózissal él, azaz (ex)kábítószerhasználó, és több pszichotikus epizódon is átesett már. Többször kényszerkezelték, ám a kórházi kezelések érdemben nemhogy nem segítették, de rontották állapotát.

A nyugati és a magyarországi tendenciák teljesen ellentétesek. Nálunk az alaptörvény és a most elfogadott Polgári törvénykönyv is diszkriminálja az azonos nemű párokat. Ezzel szemben az elmúlt pár hét történése, hogy Franciaországban és Angliában megszavazták a képviselők az azonos neműek házasságát, a német alkotmánybíróság és a strasbourgi bíróság pedig az azonos nemű párok örökbefogadási jogait ismerte el.Bár Néró császár egymás után kétszer is házasságra lépett férfival, és számos más történeti példa is van az azonos nemű párok jogi helyzetének rendezésére, az élettársi, majd a házassági kapcsolat egyenlőségelvű elismerése a modern demokráciák teljesítménye. A második világháború után a nyugati országokban fokozatosan megszüntették a homoszexuális kapcsolatok kriminalizálását. A büntetőjog helyett egyre inkább az orvostudomány és a pszichiátria kezdett el foglalkozni a kérdéssel, először mentális betegségnek tekintették, majd ez az álláspont is fokozatosan eltűnt. A Nemzetközi Pszichiátriai Társulat 1974 óta nem tekinti betegségnek a homoszexualitást, ma már egyszerűen a szexuális irányultság egyik változataként definiálják. Az enyhülő megítélésnek és toleránsabb társadalmi attitűdöknek köszönhetően felmerült az igény az azonos nemű párok jogi helyzetének rendezésére is.Nyugat-Európa számos országában már régóta egyenlő jogok illetik meg a házasságban élő párokat, függetlenül attól, hogy milyen neműek. Dánia volt az első ország, amely bevezette a bejegyzett élettársi kapcsolatot azonos nemű párok részére 1989-ben. Ma már nyolc európai ország biztosít egyenlő házassági jogokat az azonos neműeknek, és Európán kívül Argentínában, Kanadában, a Dél-Afrikai Köztársaságban, valamint Mexikó, Brazília és az USA bizonyos területein, államaiban házasodhatnak azonos nemű párok. Tucatnyi további országban pedig épp a törvényhozás vagy a főbíróság döntésére várnak, hogy bevezetik-e a változtatást.2013-ban újabb két európai országban szavazták meg a képviselők az azonos neműek házasságát.Az Egyesült Királyságban eddig is élhettek bejegyzett élettársi kapcsolatban azonos nemű párok, ott ez „civil union” névre hallgat. 2013. február 5-én azonban az ország konzervatív többségű parlamenti alsóháza 400-175 arányban megszavazta az azonos neműek házasságáról szóló törvényt, ezzel – a törvény felsőházi megerősítését követően - egyenlő jogokat biztosítva Angliában és Walesben az azonos nemű pároknak. David Cameron konzervatív miniszterelnök az azonos neműek házasságáról mint az alapvető emberi kötelékeket erősítő intézményről nyilatkozott: "Nem akarom, hogy a melegeket kizárjuk ebből a nagyszerű intézményből."Franciaországban 2011-ben a parlament 293-222 arányban még leszavazta az azonos neműek házasságát engedélyező törvényjavaslatot, 2012-ben a szocialisták kampányának része volt az azonos neműek házasságának engedélyezése. A szocialisták megnyerték a választásokat, és ígéretükhöz híven a parlament még 2013 első negyedévében vitára és szavazásra bocsájtotta a 344. törvényjavaslatot, amely megnyitja a házasság intézményét azonos nemű párok előtt. A parlamenti vitákat és a szavazást több százezres tüntetések kísérték Franciaország szerte, mind a támogató, mind az ellenző oldalon. Az ellenzők egyik legfőbb hangadója a franciáknál is, ahogy a legtöbb országban, a katolikus egyház volt. A parlament február 2-án szavazta meg a törvényjavaslat első cikkét, amely a házasságot mint két személy közötti megállapodást definiálja, majd február 12-én 329-229 arányban az egész törvény átment a törvényhozáson.Németországban ma még csak a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménye áll rendelkezésre az azonos nemű párok számára. A német alkotmánybíróság 2013. február 19-én hozott mérföldkőnek számító döntést az egyik leginkább vitatott kérdésben az azonos nemű párokat megillető jogok területén. A döntés szerint az azonos nemű párok esetén az örökbefogadás tilalma alapvető emberi jogokat sért.Ezzel párhuzamosan a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága szintén február 19-én egy ausztriai ügyben ugyanúgy az örökbefogadás kérdéséről döntött. Egy leszbikus pár közösen nevelt gyermekét a nem biológiai anya szerette volna örökbe fogadni, amelyet az osztrák hatóságok nem engedélyeztek. Strasbourg szerint azonban az osztrák állam megsértette az Európai Emberi Jogok Egyezményének 14. cikkében foglalt megkülönböztetés tilalmát. Az azonos nemű párok egymás vérszerinti gyerekének örökbefogadását tiltó törvények és gyakorlat a bíróság álláspontja szerint alapvető emberi jogokat sért és diszkriminatív.Közép- és Kelet-Európában már sokkal kedvezőtlenebb az összkép. Bár Csehországban, Szlovéniában és Magyarországon elérhető a bejegyzett élettársi kapcsolat az azonos nemű párok számára, ezek az intézmények nem biztosítanak egyenlő jogokat a csak különnemű párok számára nyitva álló házasság intézményével. A legjelentősebb különbség az örökbefogadás és a reprodukciós eljárásokban való részvétel tilalma.

A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek a magyar közoktatás páriái. Tankötelezettségük ellenére nem járhatnak iskolába. A magyar közoktatás immár két évtizede képtelen megoldani e mintegy háromezer gyerek iskoláztatását. A TASZ azon dolgozik, hogy az érintett gyerekek és családok jogvédelmet kapjanak.

Egyre több olyan ügy kerül bíróság elé, amelyekben roma származású magyar állampolgárokat vádolnak meg magyarokkal szembeni rasszizmussal. A Tavaszmező utcai ügyben már Kúria döntés is született a közelmúltban. Mindeközben keresve-kutatva is alig találunk eseteket, amikor a romákkal szembeni rasszista erőszakot a jogalkalmazó gyűlölet-bűncselekménynek minősíti.

Tíz szervezet, köztük több fogyatékos személyeket képviselő országos egyesület, valamint elismert szakemberek és kutatók fordultak Áder János köztársasági elnökhöz azért, hogy az új Polgári törvénykönyvet aláírás előtt küldje meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. Az aláírók szerint ugyanis a törvénykönyv azzal, hogy megtartja a kizáró gondnokság vagy a cselekvőképesség teljes korlátozása lehetőségét, súlyos alapjogi sérelmet konzervál. Nézze meg filmünket!

A TASZ négyrészes cikksorozatban mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. Korábbi írásainkban a családi jog alapjog-sértő vonatkozásait, a gondnoksági rendszer elmaradt reformját, és a közpénzek ellenőrizhetőségét taglaltuk. Ebben a részben a személyiségi jogok szólásszabadságot korlátozó szabályaival foglalkozunk.Az új Polgári törvénykönyv végre kimondja, hogy közéleti szereplők – leánykori nevükön közszereplők – esetében a személyiségi jogi védelem szintje alacsonyabb, mint az átlagembereké. A jogalkotónak azonban sikerült olyan megoldást találni, hogy az alapján a véleménycikkek szerzőit még az eddigieknél is könnyebben lehet majd bíróság előtt támadni. A törvény a közügyek vitatását ugyanis csak három feltétel esetén teszi lehetővé: (1) méltányolható közérdek, (2) szükséges és arányos mérték, (3) az emberi méltóság sérelmének hiánya.

A TASZ cikksorozatban mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nemcsak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat az elfogadott törvényben.

A TASZ cikksorozatban mutatja be mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nem csak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat az elfogadott törvényben. Korábbi írásunkban a családi jog alapjogsértő vonatkozásait tárgyaltuk. Ebben a részben  a gondnoksági rendszer elmaradt reformjával foglalkozunk.

A TASZ cikksorozatban mutatja be mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nem csak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat a törvényben.Az első részben a családi jog alapjogsértő vonatkozásait tárgyaljuk.

Sikeres volt a civil akció: elérhetővé válik Magyarországon is a hármas kombináció a hepatitis C vírus kezelésére.Győzött az egészséghez való jog: nagyobb esélyt kaptak a gyógyulásra a hepatitis C betegek.Ahogy arról már korábban beszámoltunk, 2012. október 12-én, hosszas sikertelen egyeztetés után a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR) és az Összefogás a Vírusos Májbetegekért Egyesület (ÖVEM) demonstrációt tartott az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt, amelyről a TASZ filmet is készített. A civil nyomásra február 1-jétől OEP finanszírozással Magyarországon is elérhetővé vált a boceprevir és a telaprevir nevű szer, amely az eddigi terápiát kiegészítve nagyobb arányú gyógyulást jelenthet a hepatitis C betegeknek.Az eddigi rendelkezésre álló kettős kombinációjú kezeléssel több probléma is volt. Egyrészt maga a kezelés rengeteg mellékhatással jár, sokan nehezen vagy egyáltalán nem tolerálják az interferon+ribavirin gyógyszerek kombinációját. A mellékhatások közt a súlyos depresszió és az öngyilkossági kísérlet sem ritka. Emellett a kezelés nem mindenkinek hozza meg a várt eredményt, a betegek kb. 60%-ánál nem sikeres a terápia, és a vírus tovább folytatja a máj tönkretételét.2011. nyarán két újabb gyógyszert törzskönyveztek a hepatitis C kezelésére, ezekkel az új proteáz-gátló szerekkel, az eddigi kettős kombinációval együtt jóval nagyobb mértékű, akár 70%-os gyógyulási arány is elérhető. A törzskönyvezés ellenére ezek a szerek eddig nem voltak elérhetőek nálunk, ám a mostani jogszabály módosítás révén mindkét új gyógyszer felkerült a hepatitis C kezelésére szolgáló szerek közé.Bár a hármas kombinációjú terápia jóval hatásosabb, a mellékhatásai sajnos ugyanolyan súlyosak lehetnek, ezért igazi reményt majd az új generációs gyógyszerek jelenthetnek, amelyek az eddigi, súlyos mellékhatásokat okozó hatóanyagok nélkül fogják felvenni a vírus elleni küzdelmet. Ezekre a szerekre azonban még hosszú éveket kell várni. Azoknak a hepatitis C hordozóknak, akiknél a krónikussá vált májgyulladás súlyos májkárosodást okozott, a most elérhetővé vált hármas kombinációs kezelés akár az életet is jelentheti.A hepatitis C a fertőző májgyulladás egyik legveszélyesebb fajtája. Veszélyes, mert spontán csak az esetek kb. 10%--ban gyógyul, és a vírushordozók sokáig tünetmentesek maradnak, illetve a tüneteik annyira nem betegség-specifikusak, hogy diagnózisuk sokáig elhúzódhat. Ezalatt a vírus tönkreteszi a májat és hosszútávon májzsugorodást, vagy májdaganatot is okozhat. Magyarországon kb. 100 ezerre teszik azok számát akik hepatitis C vírushordozók lehetnek, ám sajnos a diagnosztika nehézkesen megy, a teszteredményre heteket kell várni. Szintén problémát jelent a kezelés közbeni vizsgálatok finanszírozásának a megoldatlansága. Gyakran hónapokig tart mire a kezelés fontos részét képező eredmények megérkeznek, ami akadályozhatja a betegek optimális kezelését és jelentős többletköltségekkel is jár. Az alapvető jogok biztosa fenti anomáliák miatt, a diagnosztika finanszírozásának teljes felülvizsgálata érdekében fordult az emberi erőforrások miniszteréhez. Álláspontja szerint az egészségügy „betegsége”, hogy úgy határoz meg kötelező vizsgálati módszert, hogy az ahhoz szükséges eljárások finanszírozása nem megoldott.A jelentés teljes szövegét megtekintheti itt.Mivel a hepatitis C főleg vér útján terjed, mindenképpen ajánlott azoknak szűrésre menni, akik 1993 előtt kaptak vérkészítményt vagy szervet, nem megfelelően sterilizált eszközzel csináltattak tetoválást vagy rakattak be testékszert, illetve injektáló szerhasználók és nem minden alkalommal használnak steril tűt, fecskendőt és eszközöket. Védőoltás a hepatitis C vírus ellen még nem létezik, ezért a fertőzés egyetlen elkerülési módja a megelőzés: minden esetben ügyeljünk arra, hogy a felhasznált eszközök, tűk és fecskendők sterilek legyenek.Bence Rita és Bagyinszky Ferenc - TASZ Betegjogi program

Hogyan próbálják kijátszani az önkormányzatok az Alkotmánybíróság határozatát. Zord valóság az utcán. Az Alkotmánybíróság 2012. novemberi határozatával megsemmisítette a közterület életvitelszerű használatát büntetni rendelő jogszabályt, valamint azt a rendelkezést, mely lehetővé tette, hogy az önkormányzatok a kirívóan közösségellenes magatartásokat maguk határozzák meg és szankcionálják.A miniszterelnök nem sokkal az AB határozata után a Kossuth Rádióban a következőket nyilatkozta:"Az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, ezt a döntést én tiszteletben tartom, de életszerűtlennek is látom, egyúttal ki kell mondani olyan alkotmányos elveket, akár az alkotmányban, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzatok úgy dönthessenek, hogy márpedig az ő közterületeiken nem élhetnek életvitelszerűen hajléktalanok." A kormányfő elmondta azt is: az állam az elmúlt időszakban képessé vált annyi menedékhely fenntartására, mint amennyi ember fedél nélkül él ma Magyarországon.

A hallgatói önkormányzat vezetőinek juttatásait szeretné egy egyetemista megismerni. A tét az, hogy a diákok átláthatják-e választott vezetőik és az egyetem kapcsolatát. A sajtóban elterjedt tévhír szerint a bíróság elutasította a keresetet, ezzel szemben a per még csak most kezdődik igazán. 

Természetesen számos oka lehet annak, hogy miért fél valaki a fogorvostól. Lehetnek rossz élmények gyerekkorból, a kötelező iskolai fogászatról, félelem a fájdalomtól, vagy a különböző fúró-, szúró-, vágó eszközöktől. Biztosan mindenkinek van olyan ismerőse, rokona, vagy akár önmaga aki sorolni tudná a valós vagy vélt okait ennek a félelemnek. De vajon hányunknak jutna eszébe a fogászatokon uralkodó higiénés körülmények miatt aggódni? Mennyire biztonságos egy fogászati beavatkozás? Kell-e tartanunk, hogy egy nem kívánt fertőzéssel lépünk ki a rendelőből?

Schmitt Pál korábbi személyi titkára, Kiss Norbert fennhatósága alá kerül a kábítószerügyi koordináció a kormányadminisztráción belül, akit volt főnöke kérésének engedve nevezett ki az emberi erőforrások minisztere helyettes államtitkárnak a sportügyi államtitkár, Simicskó mellé. Ha annyit költene a kormány drogprevencióra, mint focira, akkor nem is lenne baj, de sajnos nem ez a helyzet. 

A Pesti Központi Kerületi Bíróság mai határozatával bűnösnek mondta ki Polgár „Tomcat” Tamást közösség elleni izgatás elkövetése miatt, és egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását öt évre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős, de megfelelő pályára állíthatja a hazai szólásszabadság-ítélkezést.

Hogyan tud a hatóság embere a jogot felhasználva, azzal visszaélve zaklatni valakit? A szabálysértési bírságolás erre kiváló eszköz. Főleg, ha az érintett hátrányos helyzetű, így jogérvényesítési képessége alacsony. Videónk főszereplője egy kis Borsod megyei településen él, ahol 3 éve rászállt a helyi rendőr. A közbenjárásunknak és az illetékes rendőrkapitánynak köszönhetően Csabi rendőr már nem bírságolja alaptalanul, zaklató módon ügyfelünket.

Bár a tegnapi események kapcsán sokan máris rendőrállamot és 2006-ot vizionálnak, fontos megjegyezni, hogy a rendőrség az idei diáktüntetések kapcsán egészen tegnapig mintaszerűen járt el és példás önuralmat gyakorolt. Annak ellenére sem nyúlt aránytalan eszközökhöz, hogy a jogszerűen bejelentett tüntetések többször is átmentek be nem jelentett spontán vonulásokba, amelyek gyakran hosszabb-rövidebb időre megbénították a belváros közlekedését. A rendőrséget ezért elismerés illeti – akárcsak a hallgatókat, akik a teljesen jogos indulataikat mindvégig békésen, az erőszakos, garázda cselekményektől mentesen vezették le.

Az oktatási kormányzat ámokfutása miatt kirobbant, a napokban jóformán folyamatosan és szimultán zajló diákmegmozdulások kapcsán fontos jogi kérdések merülnek fel, amelyek tisztázása nemcsak a diákok, hanem mindannyiunk érdeke. A tisztázás igényét az veti fel, hogy az eseményeket figyelemmel kísérő polgárok, ha csak a demonstrálók önértékelésére hagyatkoznak, nem mindig tudhatják pontosan, hogy milyen esemény is zajlik: sztrájk vagy tüntetés („ülősztrájk”, „éhségsztrájk”). Válasszuk hát külön a dolgokat.

„Ha valaki egy pékségben dolgozik, ő kenyeret árul, én szexmunkás vagyok, én a testemet árulom.” A TASZ 40 perces kisfilmet készített a szexmunkáról Magyarországon, és arról, hogy a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE) hogyan nyújt segítséget az érintetteknek.

A Lehet Más a Politika (LMP) párt javaslatára az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottsága október 9-én hétfőn tűzte napirendre egy eseti kábítószerügyi bizottság megalakításának kérdését, a jegyzőkönyv nemrég került ki a netre. Az LMP-s képviselők által benyújtott javaslat az eseti bizottságot a drogjelenség trendjeinek, a drogpolitika alakulásának vizsgálatával bízta volna meg, ezen belül kitért volna a büntetőpolitika, a prevenció, az elterelés, az ártalomcsökkentés működésére is. Nagy szükség lett volna erre a bizottságra, hiszen az országnak két éve nincsen nemzeti drogstratégiája, a területre fordított politikai figyelem és pénzügyi támogatás pedig drasztikus mértékben zsugorodott az elmúlt években, nem beszélve a dizájner drogok terjedéséről, a HIV és hepatitis fertőzések növekvő kockázatáról, a büntetőjogi változásokról, illetve az éves drogjelentés cenzúrázása körüli botrányról. Az “átkos” elmúlt nyolc évben szinte végig működött parlamenti eseti bizottság, a ma kormányon, akkor ellenzékben lévő pártok hosszú éveken keresztül számon kérhették az akkori kormányzaton annak döntéseit, azok megvitatására, a képviselők tájékoztatására szakemberek bevonásával kerülhetett sor. Úgy látszik, a mai kormánypártok ezt nem tartják szükségesnek: a javaslatot az ifjúsági bizottság elutasította.

A nők elleni erőszak egyik igen gyakori formája az, amikor értelmi fogyatékos vagy mentális zavarokkal élő nőket kényszerűen sterilizálnak vagy kényszerítenek arra, hogy megszakítsák terhességüket. A rendszerváltás óta egyre nehezebb információkat szerezni a témáról, de egy 1989-ben publikált kutatás még nyíltan beszélt az embertelen gyakorlatról.