„A lakosság szolgálatában” végzett megfigyelő tevékenység leple alatt etnikai, nemzeti hovatartozás alapján félemlítenek meg gyerekeket, zaklatnak felnőtteket egyenruhások Magyarbánhegyesen. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, mintha a rendőrség nem védené meg a helybélieket.

Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, majd két évvel később határoztak úgy, hogy minden év december 10-e az emberi jogok világnapja lesz. Olvassa el, mit üzent az ENSZ főtitkára ezen a napon, illetve ismerje meg, hogy a TASZ mit tart 2012 legsúlyosabb jogsértéseinek Magyarországon. Önt mi zavarta idén a leginkább?

Tanácstalan hangvételű emailben fordult hozzánk egy érintett, aki polgári védelmi kötelezettségre vonatkozó határozatot kapott. A dokumentumon a VI. kerületi polgármester aláírása szerepelt. Mivel nagyon valószínű, hogy nem ő egyedül kapott mostanában ilyen levelet, a további ijedelmek elkerülése érdekében összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót a határozat értelmezéséhez. Kérdések és válaszok.

“Sosem bíztam az olyan közpolitikában, ami az emberek önbecsülésének lerombolásán alapul,” felelte Alexandre Quintanilha, a Portói Egyetem biológia professzora arra a kérdésünkre, hogy mi győzte meg végül a drogfogyasztás dekriminalizálása mellett. Quintanilha sosem fogyasztott illegális szereket, az ő drogja bevallottan a tudomány, és tudományos érdeklődésének homlokterében sem a drogkérdés áll – éppen ezért kérték fel 1999-ben arra, hogy független és pártatlan szakértőként vegyen részt a portugál drogpolitikát felülvizsgáló parlamenti bizottság munkájában.

A november 22-én, Hatvanban történtekkel kapcsolatban a TASZ az igazság minél teljesebb feltárására és a rendőri bántalmazások sértettjei jogainak érvényesítésére törekszik. Úgy gondoljuk, sem a rendőrség írásos közleménye, sem kiadott videófelvételük nem tartalmazza az események összességét. November 26-án videós stábunkkal a helyszínre utaztunk, hogy érintettek és szemtanúk beszámolóiból próbáljuk rekonstruálni a csütörtök délutánt.

Egy februári blogposztunkban arról számoltunk be, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában hátrányos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket, miután a Hír tévé olyan riportokat készített, amelyekben ennek ellenkezőjét próbálta bizonyítani. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyenesen perre ment a szegregáció megállapításáért. Blogposztunkban és filmünkben feltártuk és bizonyítottuk, hogy a Hír tévé félrevezeti nézőit. A Hír tévé ezután pert indított ellenünk jó hírnév megsértése miatt.

December 1-je 1988 óta az AIDS Világnapja. Ezen a napon az AIDS-elleni küzdelem kerül a figyelem középpontjába, rendezvények sora és a sajtó is érezhetően többet foglalkozik ilyenkor a témával. Magyarországon jellemzően sajnos csak ezen a napon lehet hallani a témáról, az „alacsony fertőzöttség" és a „kedvező helyzet" nyújtotta hamis biztonságérzetben az év többi részén alig hallani hírt a HIV/AIDS területről. 

A HIV járvány a 80-as évek elején ütötte fel a fejét, amikor sorra jelentettek tipikus immunhiányos állapot következtében kialakult megbetegedéseket a San Fransico-i meleg közösség körében. Először azt hitték, hogy egy ’meleg betegség’-ről van szó, ám hamarosan kiderült, hogy ez a vírus sem válogat: nemtől, kortól, szexuális irányultságtól és rassztól függetlenül bárki megfertőződhet az immunhiányos tüneteggyüttes, közismertebb nevén az AIDS-ért felelős emberi immunhiányt okozó vírussal: a HIV-vel.Bár a vírus valóban nem válogat, a leginkább érintett emberek azokból a közösségekből kerülnek ki, akik a társadalom szélére szorultak. Ők azok, akik számos esetben hátrányos megkülönböztetés áldozatai, jogaikat nem tudják érvényesíteni, vagy akár kriminalizáció is sújtja őket.

A parlament a héten szavaz a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) új jogköreit szabályozó, nagy felzúdulást keltő törvényjavaslatról. Zúgolódásra több okunk is lehet, minket a legjobban a kettős mérce zavar.A javaslat egyik rendkívül támadható pontja az volt, amelyik a hivatalt a személyi adat és lakcímnyilvántartásban található adatok teljes körének igénylésére jogosította. A felzúdulás (cégek, ellenzéki képviselők, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) annyiban sikeres volt, hogy a nyomásnak engedve az utolsó módosító javaslat már nem tartalmazza ezt a rendelkezést. Az index.hu feltételezése szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) akartak legalább részben kedvére tenni. Ha ez így van, annak tulajdonképpen örülünk és ezúton is felhívjuk Péterfalvi Attilát, a NAIH elnökét, jövőbeni – a szokásosnál aktívabb – közbenjárásra. Hátha a kormány megint a kedvében akar majd járni.

A világon jelenleg több mint 34 millióan élnek HIV-vel, közülük a kezelésre szorulók alig fele jut csak gyógyszerhez, derül ki a UNAIDS, az ENSZ HIV elleni harccal foglalkozó szervezetének adataiból. A legrosszabb helyzetben lévő régiók között ott van Kelet-Európa és Közép-Ázsia, ahol a gyógyszeres kezelésre szoruló HIV-vel élőknek mindössze 23 százaléka jut kezeléshez.Bár az 1996 óta használt kombinációs antiretrovirális terápiának köszönhetően az HIV-fertőzés ma már nem kell, hogy halálos, AIDS okozta megbetegedéssel végződjön, és a hatékony terápiában részesülő HIV-vel élők amellett, hogy a nem HIV-vel élőkhöz hasonló életminőséget élhetnek meg, a drasztikusan lecsökkentett vírusszámnak köszönhetően nem is fertőzőek; globális szinten mégis óriási problémák vannak ezekhez a gyógyszerekhez való hozzáféréssel.

Valószínűleg a Wikipédiából vette át egyetemi jegyzetének a romák vérfertőző szexuális életéről és a körükben előforduló szellemi leépültségről beszámoló mondatát Jeszenszky Géza, derült ki a Roma Club Alapítvány november 21-i beszélgetésén. Magyarország volt külügyminisztere, jelenlegi oslói nagykövete többszöri kérés után sem vonta vissza megállapítását, és mellébeszélés nélküli bocsánatkérésre sem volt rávehető.

Bár a választási eljárásról szóló törvényjavaslat zárószavazását elhalasztotta az Országgyűlés, ez a hét sem múlt el egy újabb antidemokratikus és alkotmányellenes törvény elfogadása nélkül. Az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvényt, amely „széles körben megtiltja a diktatúrához kötődő elnevezések használatát”, hétfőn szavazta meg a parlament, pénteken pedig már meg is jelent a Magyar Közlöny 155. számában. Az új szabály szerint közterület, közintézmény, cég, egyesület, alapítvány, sajtótermék vagy médiaszolgáltatás elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, sem olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

Vannak olyan megoldhatatlan problémák, hogy miközben keresed a megoldást, a helyzet tovább romlik – a drog éppen ilyen probléma, adta meg az alaphangot Soros György a CEU-n rendezett drogpolitikai vitasorozat nyitóbeszédében. Ugyan a megoldást ő sem tudta megnevezni, meggyőződése azonban, hogy a drogok elleni háború óriási károkat okozott. A drogokhoz kapcsolódó társadalmi és közegészségügyi problémákra hívta fel a figyelmet, és külön hangsúlyozta, mennyire fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen következményei lehetnek egy-egy politikai döntésnek, kiválasztott stratégiának. Dénes Balázs TASZ-elnök moderálásával a közegészségügy és a hatékony rendfenntartás összefüggéseiről beszélgetett a téma három szakértője.

A demokrácia alapját jelentő választójogot minden olyan szabály sérti, ami akár csak a legkisebb mértékben is, de szükségtelenül korlátozza annak gyakorlását. Márpedig ott, ahol létezik általános személyiadat- és lakcímnyilvántartás, amiből automatikusan össze lehet állítani a választói névjegyzéket, minden olyan szabály, ami a választópolgár személyes közreműködését igényli, szükségtelen.

“Bárki, aki azt mondja neked, hogy meg tudja jósolni, mi történik a legalizáció után, az hazudik,” jelenti ki Dominic Holden, a The Stranger című seattle-i alternatív magazin újságírója az azt firtató a kérdésemre, hogy vajon hogyan fognak reagálni a szövetségi hatóságok a marihuána fogyasztását és forgalmazását egész Washington államban legálissá tevő népszavazásra. 

Fogadják meg jó tanácsunkat, ha önkormányzati pénzek sorsára kíváncsiak, kérdezzenek a polgármestertől és a polgármesteri hivataltól is! A hivatalos szervek ugyan megpróbáltak kibújni a felelősség alól, de a bíróság előtt már nem jártak sikerrel: első fokon pert nyertünk az érpataki önkormányzattal szemben.

“A neve Big Baba Bird,” mutatja be a vállamra telepedő nagy fehér kakadut Muraco, az üzlet tulajdonosa. Nem számítottunk rá, hogy az egyik leghíresebb seattle-i gyógyászati marihuánát áruló bolt, a Zöld Buddha fő dísze egy madár lesz, akinek ráadásul még sztorija is van. “Van egy betegségem, mégpedig az, hogy hirtelen rohamok jönnek rám, amiket az orvosok nem tudtak megjósolni vagy megelőzni. Big Baba Bird azonban néhány perccel előbb megérzi, ha jön a rohamom, és figyelmeztet rá, így még időben megelőzhetem a rohamot marihuána segítségével,” simogatja meg a madarat Muraco. “Rejtély, hogyan csinálja, nagyon kevés állat van, ami erre képes.”

Számos eszköz van a politikai döntéshozók kezében a demográfiai csökkenés megfordítására, ám ezek költségesek, ellentmondásosak és bonyolultak. Az abortusz szigorítása, tiltása pedig nem szerepel köztük. A populista politikusok mégis ezzel érvelnek, hogy ne kelljen megtenniük az igazán szükséges lépéseket.

Hazánkban egyes becslések szerint 100.000 ember fertőzött hepatitis C vírussal, más vélemények alapján ez a szám 200.000-re is rúghat. Pontos eredményt azért nem tudunk, mert a vírus sokáig nem okoz tüneteket, ám végső stádiumában májzsugorhoz és májrákhoz vezethet.

A mai nap nem csak Obama-elnök újraválasztása miatt történelmi pillanat az Egyesült Államokban, hanem azért is, mert az elnökválasztással párhuzamosan az USA három államában is népszavazást tartottak arról, hogy legális termékké tegyék-e a kannabiszt. Ebből kettőben - Washingtonban és Coloradóban - az igenek győztek. Bár a szövetségi drogtörvény ezután is hatályban marad, ezzel megkezdődött a drogtilalom vége, és nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon is, hiszen eddig Amerika játszotta a világ drogellenes rendőrének szerepét.

A Nemzeti Drog Fókuszpont éves drogjelentésének számos kritikus szakaszát törölték a szövegből – érdekes módon éppen azokat a részeket, amelyek a kormányra nézve terhelő, annak megközelítésével szemben kritikus információkat tartalmaztak. A rendszerváltás után azt hihettük, hogy elmúltak azok az idők, amikor retusálják a képeket és törlik a kényelmetlen statisztikai adatokat - úgy tűnik, tévedtünk. Bástya elvtárs ismét beleszól a tudományba? 

A fogyatékos személyek választójogának korlátozása az európai politikai hagyomány megszokott eleme. Mélyen beépült mind a választópolgárok, mind a politikusok tudatába, és maguk az érintettek is hajlamosak elfogadni a korlátozást. Európa lebontja a jogfosztás eszközeit, Magyarország azonban csak kozmetikázza.

A bizonytalan helyzet, és a betegjogi képviselők állandósultnak mondható átszervezése szétzilálni látszik a korábban működő képviseleti rendszert.Levélben fordultunk az egészségügyért felelős államtitkársághoz, hogy mikor kezdi meg működését a betegjogokkal foglalkozó új intézmény, melynek indulását a törvény szeptemberre rendelte. Bővebben>>

Önmagában is elég lenne a nyomós érvekkel alá nem támasztott, ezer sebből vérző választási feliratkozás bevezetése, de a kormánypárti képviselők fricskát adtak az egész idős korosztálynak és a mozgáskorlátozottaknak is.

A Losonc melletti Szalatna határában 1951-ben létesítettek szociális intézetet fogyatékos gyerekek számára. Az államosított kastély épületében a szocializmusban és a rendszerváltás után is legalább 70 ember élt együtt. Az intézet pont olyan (volt), mint amilyen a magyar intézetek többsége is: kőkerítés, zsúfoltság, a lakók többsége alig-alig hagyhatta el az intézetet. Az élet legtöbbjük számára sokszor rettenetes volt. Az intézetet a közelmúltban bezárták, a lakók kiköltöztek. A TASZ forgatócsoportjának képes riportja.

“Ha nem itt lakom, akkor szerencsém van, akkor járhat iskolába?”  – kérdezi Tomi anyukája. Mert a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek iskoláztatása ma főképpen szerencse dolga. Jogaik ugyanis alig vannak.

A nők mostanában kirívóan aktívak, az utóbbi hetekben egymást érik a szüléssel, születéssel kapcsolatos rendezvények.Újra terítékre került az otthon szülés, a világon több mint 1000 helyszínen egy időben mutatták be  a Freedom for Birth – Szabadságot a szülésnek című filmet. Magyarországon is többen szerveztek vetítést. A filmben a számos országból szólaltak meg szakemberek, anyák, akik arról meséltek, hogy az egyes országokban hogyan szabályozzák az otthon szülést. Betekintést nyerhettünk a magyar helyzetbe is: megszólal Ternovszky Anna is, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, jogi képviseletét a TASZ látta el. Az ügy jól szemléltette a hazai visszásságokat: szeretett volna otthon szülni, de a törvényben biztosított egészségügyi önrendelkezési jog ellenére nem volt lehetősége, hogy az otthon szülést – mint legális és biztonságos megoldást – választani.

A terhesség-megszakítások szabályozását látszólagos egyetértés övezi – legalábbis ezt tükrözik a közvélemény-kutatások: a többség rendre a hatályos szabályozás mellett foglal állást. Azonban a téma az alkotmányozáskor újra napirendre került, ez pedig zavart okozhat.„II. cikkAz emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”Az Alaptörvényben az élethez való jog után szereplő félmondat, mely szerint „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”, súlyos következményekkel járhat.

„Megfelelően biztosítja az új magyar Alaptörvény a demokrácia és a jogállamiság működését” – hangzott az állítás, amit ketten védtek, ketten támadtak azon a nem hivatalos brüsszeli vitán, amit szerdán este tartottak uniós intézményeknél dolgozó magyar hivatalnokok előtt. A TASZ színeiben a támadó oldalon a szocialista Bárándy Gergellyel osztoztam, vitapartnereink a fideszes Gulyás Gergely és Szánthó Miklós blogger, politikai elemző voltak. A rendezvény kifejezetten népszerű volt a mintegy 80 fős közönség tagjai körében, akik különösen azt értékelték, hogy a felek közti politikai nézeteltérések ellenére a vita barátságos légkörben folyt majd három órán át.

Alig egy-két hétre elegendő kiosztandó steril tű és fecskendő maradt a legnagyobb forgalmú budapesti tűcsere programban a VIII. kerületben. Ez azt jelenti, hogy ha hamarosan nem történik sürgős beavatkozás a kormányzat vagy az önkormányzat részéről, akkor több mint 2 ezer drogfogyasztó maradhat steril injektáló felszerelés nélkül. Jelentős részük olyan marginalizált, mélyszegénységben élő függő, aki a gyógyszertárakból nem fogja beszerezni a fecskendőket, inkább megosztja a társaival. Elég, ha egyetlen HIV pozitív bekerül egy drogfogyasztó társaságba, akár hónapok alatt végigfertőzhet több száz embert, az ő a szexuális kapcsolataikon keresztül pedig olyanokat is, akik nem drogfogyasztók. Oroszrulett. És ez nem csak az ő bajuk, hanem a miénk is: egy HIV pozitív ember havi gyógykezelése akár 300 ezer forintba kerülhet, míg a tűcsere ennek töredékéből biztosítható lenne. 

„Ne a mi májunkat egyétek, inkább ezt” kiált fel Gyenyisz, a nagydarab orosz aktivista, és egy jókora fóliába csomagolt nyers sertésmájat pakol ki az asztalra. Hirtelen megáll a levegő a washingtoni nemzetközi AIDS konferencia fogadásán, ahol éppen előkelő orvosok és üzletemberek csipegetik a luxuskajákat a svédasztalról a Roche gyógyszercég által szervezett fogadáson.

A nők állandóan önrendelkeznek, bukott ki egy nőgyógyászból arra utalva, hogy az anyáknak nem kéne olyan okosnak és öntudatosnak lenniük a születés körüli témákban. A hétvégi Civilek Éjszakáján a Születésház Egyesület szervezett kerekasztal-beszélgetést. Az alaptéma a háborítatlanság volt: háborítatlanság a születésnél, a halálnál és a családi életben – miközben a kifejezést általában a születéssel összefüggésben használjuk. Anélkül, hogy etimológiai fejtegetésbe bonyolódnánk, érdemes elgondolkodni azon, hogy amikor önrendelkezésről beszélünk, olyasmi forog a fejünkben, hogy hagyjanak minket dönteni, létezni, ne háborgassanak.

"Az állam akkor kezd el segíteni, amikor egy család már teljesen ellehetetlenül, amikor már teljesen padlóra kerül, holott ezt meg kellene előzni. Akkor kellene a segítséget nyújtani, amikor még nem ment teljesen tönkre egy család." A filmben megszólaló szülő, Domán Zoltán a hazai szociálpolitika egyik legfontosabb vonására világít rá. De milyen ez a szociálpolitika?

“Bezzeg akkor nem tiltakoztok, amikor kirabolták az öreg nénit a cigányok!” “A magyarellenes szlovák nyelvtörvény ügyében miért nem szólaltatok meg?” “Hol volt a TASZ 2006-ban, amikor a rendőrök kilőtték az emberek szemét?” Ilyen és ehhez hasonló kommentek, kérdések dögivel érkeznek a különféle kommunikációs csatornáinkon. Vannak közöttük szimplán provokatívak és rosszindulatúak, de akadnak őszinte értetlenkedők is. Ideje hát, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és mindenki számára érthetően megfogalmazzuk, miért és hogyan választja ki a TASZ azokat az ügyeket, amelyekben megszólal, illetve jogi segítséget nyújt.

Magyarország 2007-ben csatlakozott az ENSZ Fogyatékos személyek jogairól szóló egyezményéhez. Az egyezményben vállalt kötelezettségek végrehajtását egy bizottság kíséri figyelemmel, tagjai rendszeresen készítenek jelentéseket az egyes országok releváns teljesítményéről. A bizottsági tagság elnyerése komoly presztízzsel jár, ezért a tagállamok igyekeznek olyan jelölteket állítani, akik megfelelnek az egyezmény által kijelölt szakmai és erkölcsi normáknak. Hazánkban a jelölési folyamat most politikai zsákmánnyá vált, miközben a történések jól mutatják a magyar fogyatékosügy rendszerbetegségeit: a kóros politikai befolyást és a civil társadalom politikai hatalomnak való kitettségét. E rendszerbetegségek nem újkeletűek, nem a jelenlegi kormányzati ciklus szülöttei. Írásunk aktualitását az adja, hogy az új bizottsági tagok – így a magyar jelölt esetleges – megválasztásáról szeptemberben hoznak döntést a részes államok.

A Pussy Riot punkbanda elleni büntetőeljárás ország-világ előtt lejáratja az orosz igazságszolgáltatást: vajon miért rezeltek be a Kreml hatalmas urai három huszonéves lánytól? A Putyin vezette félázsiai rezsim egyre idegesebben reagál a kritikára, ez pedig nem az erő, hanem a gyengeség jele

Amikor 2010-ben, a XVIII. Nemzetközi AIDS Konferenciával egyidejűleg bejelentették, hogy az amerikai kormány megszünteti a HIV-vel élőket sújtó beutazási tilalmat, az egész világ kitörő örömmel fogadta ezt a jelentős lépést. Utoljára 1990-ben tartottak világkonferenciát az USA-ban, akkor San Franciscóban, ahol tombolt a járvány, a ma már rendelkezésünkre álló gyógyszerek teljesen hiányoztak, amikor egy HIV-pozitív teszteredmény egyet jelentett a halálos ítélettel.

Gyakran hallhatjuk, hogy a magyarországi HIV/AIDS helyzet kedvezően alakul, ugyanakkor jó pár éve rendszeresen megjelennek hírek, amelyek egy AIDS-robbanásról beszélnek. Hogyan lehet egy kedvező helyzetből robbanásszerű járvány? Hol tart ma a magyarországi HIV-prevenció?Statisztikailag kedvező a helyzetA számok és statisztikák tekintetében valóban kedvező helyzetről van szó: Magyarország az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik, ahol a HIV-fertőzés előfordulási aránya a teljes lakosságra nézve kevesebb, mint 1 százalék, és a hivatalos statisztikák szerint egyelőre egyik, HIV-fertőzés szempontjából veszélyeztetett népességcsoportban sem érte még el az 5 százalékot, ami felett már koncentrált járványról beszélünk.

 Az egészségügyben a panaszjog kifejezetten jól érvényesül: azoknak, akik úgy érzik, hogy megsértették jogaikat, van lehetőségük jogorvoslatot keresni, derül ki egy 20 európai országra kiterjedő kutatásból. Az adatok azonban a 2010. tavasz és ősz közötti helyzetet rögzítik, azóta pedig számos változás történt.

"Magyar fű, Árpád vezér ajánlásával” – ez a meghökkentő felirat fogadta a fesztiválozókat az idei EFOTT-on a Jobbik sátránál. A párt arra szólította fel fiatalokat, hogy ne szívjanak füvet, ehelyett a fesztivál végén vessenek el fűmagokat a sátruk helyére. “Ami legálisan hozzáférhető, azt fogyasszák nyugodtan,” tette hozzá ehhez Dúró Dóra, a Jobbik képviselője az Indexnek adott interjújában. Szerinte az teljesen rendben van, hogy az egyetemisták megisznak pár sört a vizsgaidőszak után, de az már nincs, ha elszívnak egy spanglit, hiszen a tudatmódosító szereket el kell utasítani. Erre a kampányra jól illik a magyar közmondás: aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Jó lenne, ha a politikai pártok inkább a szakmai szervezetekre hagynák a prevenciót ahelyett, hogy még jobban átpolitizálják ezt a területet a zavaros üzeneteikkel és hülyét csinálnak magukból.

Alig múlt este 6 óra, de Buenos Airesben már sötét van és hideg: elvégre a déli féltekén most tél van. Több százan gyűltek a bíróság épülete elé, hogy a kivetítőn élőben kövessék nyomon egy régóta várt ítélet kihirdetését. Sokan zászlókat lengetnek és transzparenseket lóbálnak, mások csak feszülten figyelnek, arcukon komor elégtétellel. Közülük némelyek annak a 30 ezer embernek a leszármazottai vagy hozzátartozói, akiket a 70-es évek óta csak úgy hívtak Argentínában, hogy “az eltűntek” (los desaparecidos). Ezzel az eufémizmussal jelölték azokat, akiket az 1976 és 1983 között uralkodó katonai junta terrorlegényei elraboltak, megkínoztak, kivégeztek majd nyom nélkül eltüntettek.

Nem szép dolog letépni egy védett virágot, szemetelni a közterületen, tilosban parkolni vagy engedély nélkül horgászni, tüzelőt gyűjteni az erdőben. A bilincselés, motozás, szolgálati kutyák bevetése azonban eltúlzott reakció a kormány részéről. A Pintér Sándor által bevezetni kívánt módosításokkal növekedhet a hatalmi visszaélések száma.

„Lehetséges, hogy az emberi jogokról olvasni unalmas, de amikor az életben ezzel találkozunk, nagyon izgalmassá válik” – fogalmazott Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke a Helsinki Bizottsággal és a TASZ-szal közösen kiírt Filmezz jogállamot! pályázat díjátadóján. A jogvédő szervezetek a pályázatra olyan szinopszisokat vártak, melyek érthető, világos és szórakoztató módon mutatják be, hogy miért fontos például az információszabadság, szólásszabadság, a sajtószabadság, a személyi szabadsághoz való jog, mit jelent a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az emberi méltóság és a vallásszabadság. Hogy miért védjük az emberi jogokat, és hogy mit vesztenénk nélkülük.Összesen 21 pályamű érkezett, amelyből a négytagú zsűri hat alkotást választott ki, amelyeket a díjátadón be is mutattak.Tekintse meg a nyertes filmeket!

Tegnap az Országgyűlés megszavazta az új Büntető Törvénykönyvet, amelynek értelmében többek között szigorodnak a drogfogyasztókkal kapcsolatos jogszabályok is - ez fiatalok tömegeinek megbélyegzését eredményezi: ha pálinkát iszol, az rendben van, ha elszívsz egy spanglit, akkor az ördöggel cimborálsz. Abban az országban, ahol minden ötödik férfi alkohol miatt hal meg, míg fűtől senki. Miközben Magyarország szigorít, egyre több ország és egyre több politikai vezető ismeri fel, hogy a tiltáson alapuló drogpolitikák kudarcot vallottak. Ma, a drogellenes világnapon hat volt elnök és a világ más vezetői személyiségei közösen szólítanak fel a fogyasztók dekriminalizálására. A kormány megint jó érzékkel ismerte fel a kereszteződést, aztán szokás szerint rossz irányba fordult be rajta...

Egyszerű választójogi kérdést tettünk fel a KIM-nek, az első válasz szerint egy egyéni képviselői indítványról nem őket kéne faggatnunk.A zavarba ejtő kérdés a gondnokság alá helyezett személyek választójogára vonatkozott. Az Alaptörvény ugyanis lehetővé teszi választójoguk korlátozását akkor, ha erről bírósági döntés áll rendelkezésre. Adatkérő levelünkben (pdf) részletesen ismertettük a magyar szabályozással ellentétes nemzetközi jogi helyzetet, majd feltettük a kérdést, a kormány hogyan kívánja orvosolni az Alaptörvény által megalapozott jogsértést. Végül kértük a minisztériumtól, hogy juttassa el számunkra a releváns hatástanulmányokat. Meglepő választ kaptunk.

Börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy embert Magyarországon 2012. június 13-án azért, mert nyilvánosan tagadott egy történeti tényt, a holokauszt megtörténtét. Az ügynek csak a jogi oldalát veszem szemügyre, a rossz szabályt és az első alkalmazását.1. A büntető törvénykönyv 269/C. § így szól: „Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A szabály két évvel ezelőtti beiktatásának története ismert, benne volt a bal- és a jobboldal egyaránt, szerepelne a következő Btk-ban is.

A TASZ Strasbourgban nyertes otthon szülés ügye köré szerveztek nemzetközi konferenciát Hágában május végén. A TASZ ügyvédje, dr. Fazekas Tamás képviselte Ternovszky Annát, akinek az ügyében az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította 2010 végén, hogy a magyar állam megsértette a kérelmező jogát a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, amikor a szabályozás hiánya miatt jogi eljárásokkal fenyegette (és fenyegeti) az otthon szülések kísérésénél dolgozó szakembereket.  

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint továbbra is tömegintézetekbe kell zárni a fogyatékos embereket, az intézetek megszüntetésére adott EU-forrásokat pedig intézetek építésére kell szánni. Legalábbis erről tanúskodik egy most előkészített törvénycsomag.

A legégetőbb emberi jogi probléma a cigányság helyzete, hívta fel a figyelmet újra Dénes Balázs TASZ-elnök. Ezúttal a Republikon Intézet konferenciáján beszélt az emberi jogok magyarországi helyzetéről. Kiemelkedően súlyosnak ítélte az intézményesült diszkriminációt: akár a rendőrség, vagy az önkormányzatok gyakorlatában mindennapossá váltak a jogtiprások. Közben az apátia eluralkodott a társadalmon, riasztó, hogy mennyi minden mellett megyünk el szó nélkül, elfelejtettük, mi az a szolidaritás és mi az a tolerancia. A média teljesen torz képet mutat a közügyekről, és egyre erősödik a bűnbakképzés, ezzel párhuzamosan pedig egy náci szellemiségű fasiszta párt növeli a támogatottságát. Több mint 20 évvel a rendszerváltás után – folytatta a sort Dénes Balázs – még mindig ott tartunk, hogy a vallásszabadság megvalósulása legalábbis kérdéses. Arra sem számított senki, hogy újra el kell magyarázni az államhatalmi ágak szétválasztását, és hogy a miniszterelnök és az igazságügy-miniszter versengenek egymással, ki gyakoroljon nyomást a Kúria elnökére.

Görögországban április vége óta kötelező HIV-tesztet végeznek el minden előállított szexmunkáson. Amennyiben az eredmény pozitív, személyes adataikat és fényképüket nyilvánosságra hozzák a rendőrség honlapján, valamint vádat emelnek ellenük szándékos vagy gondatlanságból okozott maradandó egészségkárosodás, illetve veszélyeztetés miatt. A görög média szenzációként kezeli az ügyet, a lakosság körében egyre nő a pánik, civil szervezetek és nemzetközi szervezetek, többek között a UNAIDS, az ENSZ HIV/AIDS kérdésekkel foglalkozó szervezete, pedig felháborodásukat fejezik ki. Felszólították továbbá a görög kormányt, hogy azonnal szüntesse be a számos alapvető emberi jogot sértő intézkedéseket.