Egyre több olyan ügy kerül bíróság elé, amelyekben roma származású magyar állampolgárokat vádolnak meg magyarokkal szembeni rasszizmussal. A Tavaszmező utcai ügyben már Kúria döntés is született a közelmúltban. Mindeközben keresve-kutatva is alig találunk eseteket, amikor a romákkal szembeni rasszista erőszakot a jogalkalmazó gyűlölet-bűncselekménynek minősíti.

Tíz szervezet, köztük több fogyatékos személyeket képviselő országos egyesület, valamint elismert szakemberek és kutatók fordultak Áder János köztársasági elnökhöz azért, hogy az új Polgári törvénykönyvet aláírás előtt küldje meg előzetes normakontrollra az Alkotmánybíróságnak. Az aláírók szerint ugyanis a törvénykönyv azzal, hogy megtartja a kizáró gondnokság vagy a cselekvőképesség teljes korlátozása lehetőségét, súlyos alapjogi sérelmet konzervál. Nézze meg filmünket!

A TASZ négyrészes cikksorozatban mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. Korábbi írásainkban a családi jog alapjog-sértő vonatkozásait, a gondnoksági rendszer elmaradt reformját, és a közpénzek ellenőrizhetőségét taglaltuk. Ebben a részben a személyiségi jogok szólásszabadságot korlátozó szabályaival foglalkozunk.Az új Polgári törvénykönyv végre kimondja, hogy közéleti szereplők – leánykori nevükön közszereplők – esetében a személyiségi jogi védelem szintje alacsonyabb, mint az átlagembereké. A jogalkotónak azonban sikerült olyan megoldást találni, hogy az alapján a véleménycikkek szerzőit még az eddigieknél is könnyebben lehet majd bíróság előtt támadni. A törvény a közügyek vitatását ugyanis csak három feltétel esetén teszi lehetővé: (1) méltányolható közérdek, (2) szükséges és arányos mérték, (3) az emberi méltóság sérelmének hiánya.

A TASZ cikksorozatban mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nemcsak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat az elfogadott törvényben.

A TASZ cikksorozatban mutatja be mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nem csak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat az elfogadott törvényben. Korábbi írásunkban a családi jog alapjogsértő vonatkozásait tárgyaltuk. Ebben a részben  a gondnoksági rendszer elmaradt reformjával foglalkozunk.

A TASZ cikksorozatban mutatja be mutatja be, hogy az új Polgári törvénykönyvben milyen emberi jogi problémák vannak. A Ptk. a mindennapi élet legfontosabb jogi kérdéseit szabályozza, a szerződésektől az öröklésen át a tulajdonjogig. A 368 oldalas törvényjavaslat végleges szövegét január 31-én ismerhettük meg. A zárószavazásig két hét sem telt el, így nem csak a civileknek, hanem még az országgyűlési képviselőknek sem volt elég idejük, hogy érdemben foglalkozzanak vele. A végeredményt még az eredeti törvény koncepciójának kidolgozója is kritizálta, míg sok szakmai, érdekképviseleti és civil szervezet hiányolta a megfelelő egyeztetést. A kormány a szavazás előtti napon is nagy mennyiségű és jelentős módosító javaslatot terjesztett elő. Megpróbáljuk követni a követhetetlent, és feltárni az emberi jogi problémákat a törvényben.Az első részben a családi jog alapjogsértő vonatkozásait tárgyaljuk.

Sikeres volt a civil akció: elérhetővé válik Magyarországon is a hármas kombináció a hepatitis C vírus kezelésére.Győzött az egészséghez való jog: nagyobb esélyt kaptak a gyógyulásra a hepatitis C betegek.Ahogy arról már korábban beszámoltunk, 2012. október 12-én, hosszas sikertelen egyeztetés után a Vírusos Májbetegek Országos Egyesülete (VIMOR) és az Összefogás a Vírusos Májbetegekért Egyesület (ÖVEM) demonstrációt tartott az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt, amelyről a TASZ filmet is készített. A civil nyomásra február 1-jétől OEP finanszírozással Magyarországon is elérhetővé vált a boceprevir és a telaprevir nevű szer, amely az eddigi terápiát kiegészítve nagyobb arányú gyógyulást jelenthet a hepatitis C betegeknek.Az eddigi rendelkezésre álló kettős kombinációjú kezeléssel több probléma is volt. Egyrészt maga a kezelés rengeteg mellékhatással jár, sokan nehezen vagy egyáltalán nem tolerálják az interferon+ribavirin gyógyszerek kombinációját. A mellékhatások közt a súlyos depresszió és az öngyilkossági kísérlet sem ritka. Emellett a kezelés nem mindenkinek hozza meg a várt eredményt, a betegek kb. 60%-ánál nem sikeres a terápia, és a vírus tovább folytatja a máj tönkretételét.2011. nyarán két újabb gyógyszert törzskönyveztek a hepatitis C kezelésére, ezekkel az új proteáz-gátló szerekkel, az eddigi kettős kombinációval együtt jóval nagyobb mértékű, akár 70%-os gyógyulási arány is elérhető. A törzskönyvezés ellenére ezek a szerek eddig nem voltak elérhetőek nálunk, ám a mostani jogszabály módosítás révén mindkét új gyógyszer felkerült a hepatitis C kezelésére szolgáló szerek közé.Bár a hármas kombinációjú terápia jóval hatásosabb, a mellékhatásai sajnos ugyanolyan súlyosak lehetnek, ezért igazi reményt majd az új generációs gyógyszerek jelenthetnek, amelyek az eddigi, súlyos mellékhatásokat okozó hatóanyagok nélkül fogják felvenni a vírus elleni küzdelmet. Ezekre a szerekre azonban még hosszú éveket kell várni. Azoknak a hepatitis C hordozóknak, akiknél a krónikussá vált májgyulladás súlyos májkárosodást okozott, a most elérhetővé vált hármas kombinációs kezelés akár az életet is jelentheti.A hepatitis C a fertőző májgyulladás egyik legveszélyesebb fajtája. Veszélyes, mert spontán csak az esetek kb. 10%--ban gyógyul, és a vírushordozók sokáig tünetmentesek maradnak, illetve a tüneteik annyira nem betegség-specifikusak, hogy diagnózisuk sokáig elhúzódhat. Ezalatt a vírus tönkreteszi a májat és hosszútávon májzsugorodást, vagy májdaganatot is okozhat. Magyarországon kb. 100 ezerre teszik azok számát akik hepatitis C vírushordozók lehetnek, ám sajnos a diagnosztika nehézkesen megy, a teszteredményre heteket kell várni. Szintén problémát jelent a kezelés közbeni vizsgálatok finanszírozásának a megoldatlansága. Gyakran hónapokig tart mire a kezelés fontos részét képező eredmények megérkeznek, ami akadályozhatja a betegek optimális kezelését és jelentős többletköltségekkel is jár. Az alapvető jogok biztosa fenti anomáliák miatt, a diagnosztika finanszírozásának teljes felülvizsgálata érdekében fordult az emberi erőforrások miniszteréhez. Álláspontja szerint az egészségügy „betegsége”, hogy úgy határoz meg kötelező vizsgálati módszert, hogy az ahhoz szükséges eljárások finanszírozása nem megoldott.A jelentés teljes szövegét megtekintheti itt.Mivel a hepatitis C főleg vér útján terjed, mindenképpen ajánlott azoknak szűrésre menni, akik 1993 előtt kaptak vérkészítményt vagy szervet, nem megfelelően sterilizált eszközzel csináltattak tetoválást vagy rakattak be testékszert, illetve injektáló szerhasználók és nem minden alkalommal használnak steril tűt, fecskendőt és eszközöket. Védőoltás a hepatitis C vírus ellen még nem létezik, ezért a fertőzés egyetlen elkerülési módja a megelőzés: minden esetben ügyeljünk arra, hogy a felhasznált eszközök, tűk és fecskendők sterilek legyenek.Bence Rita és Bagyinszky Ferenc - TASZ Betegjogi program

Hogyan próbálják kijátszani az önkormányzatok az Alkotmánybíróság határozatát. Zord valóság az utcán. Az Alkotmánybíróság 2012. novemberi határozatával megsemmisítette a közterület életvitelszerű használatát büntetni rendelő jogszabályt, valamint azt a rendelkezést, mely lehetővé tette, hogy az önkormányzatok a kirívóan közösségellenes magatartásokat maguk határozzák meg és szankcionálják.A miniszterelnök nem sokkal az AB határozata után a Kossuth Rádióban a következőket nyilatkozta:"Az Alkotmánybíróság hozott egy döntést, ezt a döntést én tiszteletben tartom, de életszerűtlennek is látom, egyúttal ki kell mondani olyan alkotmányos elveket, akár az alkotmányban, amelyek lehetővé teszik, hogy az önkormányzatok úgy dönthessenek, hogy márpedig az ő közterületeiken nem élhetnek életvitelszerűen hajléktalanok." A kormányfő elmondta azt is: az állam az elmúlt időszakban képessé vált annyi menedékhely fenntartására, mint amennyi ember fedél nélkül él ma Magyarországon.

A hallgatói önkormányzat vezetőinek juttatásait szeretné egy egyetemista megismerni. A tét az, hogy a diákok átláthatják-e választott vezetőik és az egyetem kapcsolatát. A sajtóban elterjedt tévhír szerint a bíróság elutasította a keresetet, ezzel szemben a per még csak most kezdődik igazán. 

Természetesen számos oka lehet annak, hogy miért fél valaki a fogorvostól. Lehetnek rossz élmények gyerekkorból, a kötelező iskolai fogászatról, félelem a fájdalomtól, vagy a különböző fúró-, szúró-, vágó eszközöktől. Biztosan mindenkinek van olyan ismerőse, rokona, vagy akár önmaga aki sorolni tudná a valós vagy vélt okait ennek a félelemnek. De vajon hányunknak jutna eszébe a fogászatokon uralkodó higiénés körülmények miatt aggódni? Mennyire biztonságos egy fogászati beavatkozás? Kell-e tartanunk, hogy egy nem kívánt fertőzéssel lépünk ki a rendelőből?

Schmitt Pál korábbi személyi titkára, Kiss Norbert fennhatósága alá kerül a kábítószerügyi koordináció a kormányadminisztráción belül, akit volt főnöke kérésének engedve nevezett ki az emberi erőforrások minisztere helyettes államtitkárnak a sportügyi államtitkár, Simicskó mellé. Ha annyit költene a kormány drogprevencióra, mint focira, akkor nem is lenne baj, de sajnos nem ez a helyzet. 

A Pesti Központi Kerületi Bíróság mai határozatával bűnösnek mondta ki Polgár „Tomcat” Tamást közösség elleni izgatás elkövetése miatt, és egy év két hónap szabadságvesztésre ítélte, aminek végrehajtását öt évre felfüggesztette. Az ítélet nem jogerős, de megfelelő pályára állíthatja a hazai szólásszabadság-ítélkezést.

Hogyan tud a hatóság embere a jogot felhasználva, azzal visszaélve zaklatni valakit? A szabálysértési bírságolás erre kiváló eszköz. Főleg, ha az érintett hátrányos helyzetű, így jogérvényesítési képessége alacsony. Videónk főszereplője egy kis Borsod megyei településen él, ahol 3 éve rászállt a helyi rendőr. A közbenjárásunknak és az illetékes rendőrkapitánynak köszönhetően Csabi rendőr már nem bírságolja alaptalanul, zaklató módon ügyfelünket.

Bár a tegnapi események kapcsán sokan máris rendőrállamot és 2006-ot vizionálnak, fontos megjegyezni, hogy a rendőrség az idei diáktüntetések kapcsán egészen tegnapig mintaszerűen járt el és példás önuralmat gyakorolt. Annak ellenére sem nyúlt aránytalan eszközökhöz, hogy a jogszerűen bejelentett tüntetések többször is átmentek be nem jelentett spontán vonulásokba, amelyek gyakran hosszabb-rövidebb időre megbénították a belváros közlekedését. A rendőrséget ezért elismerés illeti – akárcsak a hallgatókat, akik a teljesen jogos indulataikat mindvégig békésen, az erőszakos, garázda cselekményektől mentesen vezették le.

Az oktatási kormányzat ámokfutása miatt kirobbant, a napokban jóformán folyamatosan és szimultán zajló diákmegmozdulások kapcsán fontos jogi kérdések merülnek fel, amelyek tisztázása nemcsak a diákok, hanem mindannyiunk érdeke. A tisztázás igényét az veti fel, hogy az eseményeket figyelemmel kísérő polgárok, ha csak a demonstrálók önértékelésére hagyatkoznak, nem mindig tudhatják pontosan, hogy milyen esemény is zajlik: sztrájk vagy tüntetés („ülősztrájk”, „éhségsztrájk”). Válasszuk hát külön a dolgokat.

„Ha valaki egy pékségben dolgozik, ő kenyeret árul, én szexmunkás vagyok, én a testemet árulom.” A TASZ 40 perces kisfilmet készített a szexmunkáról Magyarországon, és arról, hogy a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesülete (SZEXE) hogyan nyújt segítséget az érintetteknek.

A Lehet Más a Politika (LMP) párt javaslatára az Országgyűlés Ifjúsági, Szociális, Családügyi és Lakhatási Bizottsága október 9-én hétfőn tűzte napirendre egy eseti kábítószerügyi bizottság megalakításának kérdését, a jegyzőkönyv nemrég került ki a netre. Az LMP-s képviselők által benyújtott javaslat az eseti bizottságot a drogjelenség trendjeinek, a drogpolitika alakulásának vizsgálatával bízta volna meg, ezen belül kitért volna a büntetőpolitika, a prevenció, az elterelés, az ártalomcsökkentés működésére is. Nagy szükség lett volna erre a bizottságra, hiszen az országnak két éve nincsen nemzeti drogstratégiája, a területre fordított politikai figyelem és pénzügyi támogatás pedig drasztikus mértékben zsugorodott az elmúlt években, nem beszélve a dizájner drogok terjedéséről, a HIV és hepatitis fertőzések növekvő kockázatáról, a büntetőjogi változásokról, illetve az éves drogjelentés cenzúrázása körüli botrányról. Az “átkos” elmúlt nyolc évben szinte végig működött parlamenti eseti bizottság, a ma kormányon, akkor ellenzékben lévő pártok hosszú éveken keresztül számon kérhették az akkori kormányzaton annak döntéseit, azok megvitatására, a képviselők tájékoztatására szakemberek bevonásával kerülhetett sor. Úgy látszik, a mai kormánypártok ezt nem tartják szükségesnek: a javaslatot az ifjúsági bizottság elutasította.

A nők elleni erőszak egyik igen gyakori formája az, amikor értelmi fogyatékos vagy mentális zavarokkal élő nőket kényszerűen sterilizálnak vagy kényszerítenek arra, hogy megszakítsák terhességüket. A rendszerváltás óta egyre nehezebb információkat szerezni a témáról, de egy 1989-ben publikált kutatás még nyíltan beszélt az embertelen gyakorlatról.

„A lakosság szolgálatában” végzett megfigyelő tevékenység leple alatt etnikai, nemzeti hovatartozás alapján félemlítenek meg gyerekeket, zaklatnak felnőtteket egyenruhások Magyarbánhegyesen. Az elhangzottak alapján úgy tűnik, mintha a rendőrség nem védené meg a helybélieket.

Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, majd két évvel később határoztak úgy, hogy minden év december 10-e az emberi jogok világnapja lesz. Olvassa el, mit üzent az ENSZ főtitkára ezen a napon, illetve ismerje meg, hogy a TASZ mit tart 2012 legsúlyosabb jogsértéseinek Magyarországon. Önt mi zavarta idén a leginkább?

Tanácstalan hangvételű emailben fordult hozzánk egy érintett, aki polgári védelmi kötelezettségre vonatkozó határozatot kapott. A dokumentumon a VI. kerületi polgármester aláírása szerepelt. Mivel nagyon valószínű, hogy nem ő egyedül kapott mostanában ilyen levelet, a további ijedelmek elkerülése érdekében összegyűjtöttünk néhány hasznos tudnivalót a határozat értelmezéséhez. Kérdések és válaszok.

“Sosem bíztam az olyan közpolitikában, ami az emberek önbecsülésének lerombolásán alapul,” felelte Alexandre Quintanilha, a Portói Egyetem biológia professzora arra a kérdésünkre, hogy mi győzte meg végül a drogfogyasztás dekriminalizálása mellett. Quintanilha sosem fogyasztott illegális szereket, az ő drogja bevallottan a tudomány, és tudományos érdeklődésének homlokterében sem a drogkérdés áll – éppen ezért kérték fel 1999-ben arra, hogy független és pártatlan szakértőként vegyen részt a portugál drogpolitikát felülvizsgáló parlamenti bizottság munkájában.

A november 22-én, Hatvanban történtekkel kapcsolatban a TASZ az igazság minél teljesebb feltárására és a rendőri bántalmazások sértettjei jogainak érvényesítésére törekszik. Úgy gondoljuk, sem a rendőrség írásos közleménye, sem kiadott videófelvételük nem tartalmazza az események összességét. November 26-án videós stábunkkal a helyszínre utaztunk, hogy érintettek és szemtanúk beszámolóiból próbáljuk rekonstruálni a csütörtök délutánt.

Egy februári blogposztunkban arról számoltunk be, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában hátrányos megkülönböztetés éri a roma gyerekeket, miután a Hír tévé olyan riportokat készített, amelyekben ennek ellenkezőjét próbálta bizonyítani. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyenesen perre ment a szegregáció megállapításáért. Blogposztunkban és filmünkben feltártuk és bizonyítottuk, hogy a Hír tévé félrevezeti nézőit. A Hír tévé ezután pert indított ellenünk jó hírnév megsértése miatt.

December 1-je 1988 óta az AIDS Világnapja. Ezen a napon az AIDS-elleni küzdelem kerül a figyelem középpontjába, rendezvények sora és a sajtó is érezhetően többet foglalkozik ilyenkor a témával. Magyarországon jellemzően sajnos csak ezen a napon lehet hallani a témáról, az „alacsony fertőzöttség" és a „kedvező helyzet" nyújtotta hamis biztonságérzetben az év többi részén alig hallani hírt a HIV/AIDS területről. 

A HIV járvány a 80-as évek elején ütötte fel a fejét, amikor sorra jelentettek tipikus immunhiányos állapot következtében kialakult megbetegedéseket a San Fransico-i meleg közösség körében. Először azt hitték, hogy egy ’meleg betegség’-ről van szó, ám hamarosan kiderült, hogy ez a vírus sem válogat: nemtől, kortól, szexuális irányultságtól és rassztól függetlenül bárki megfertőződhet az immunhiányos tüneteggyüttes, közismertebb nevén az AIDS-ért felelős emberi immunhiányt okozó vírussal: a HIV-vel.Bár a vírus valóban nem válogat, a leginkább érintett emberek azokból a közösségekből kerülnek ki, akik a társadalom szélére szorultak. Ők azok, akik számos esetben hátrányos megkülönböztetés áldozatai, jogaikat nem tudják érvényesíteni, vagy akár kriminalizáció is sújtja őket.

A parlament a héten szavaz a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) új jogköreit szabályozó, nagy felzúdulást keltő törvényjavaslatról. Zúgolódásra több okunk is lehet, minket a legjobban a kettős mérce zavar.A javaslat egyik rendkívül támadható pontja az volt, amelyik a hivatalt a személyi adat és lakcímnyilvántartásban található adatok teljes körének igénylésére jogosította. A felzúdulás (cégek, ellenzéki képviselők, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) annyiban sikeres volt, hogy a nyomásnak engedve az utolsó módosító javaslat már nem tartalmazza ezt a rendelkezést. Az index.hu feltételezése szerint ez elsősorban annak köszönhető, hogy az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH) akartak legalább részben kedvére tenni. Ha ez így van, annak tulajdonképpen örülünk és ezúton is felhívjuk Péterfalvi Attilát, a NAIH elnökét, jövőbeni – a szokásosnál aktívabb – közbenjárásra. Hátha a kormány megint a kedvében akar majd járni.

A világon jelenleg több mint 34 millióan élnek HIV-vel, közülük a kezelésre szorulók alig fele jut csak gyógyszerhez, derül ki a UNAIDS, az ENSZ HIV elleni harccal foglalkozó szervezetének adataiból. A legrosszabb helyzetben lévő régiók között ott van Kelet-Európa és Közép-Ázsia, ahol a gyógyszeres kezelésre szoruló HIV-vel élőknek mindössze 23 százaléka jut kezeléshez.Bár az 1996 óta használt kombinációs antiretrovirális terápiának köszönhetően az HIV-fertőzés ma már nem kell, hogy halálos, AIDS okozta megbetegedéssel végződjön, és a hatékony terápiában részesülő HIV-vel élők amellett, hogy a nem HIV-vel élőkhöz hasonló életminőséget élhetnek meg, a drasztikusan lecsökkentett vírusszámnak köszönhetően nem is fertőzőek; globális szinten mégis óriási problémák vannak ezekhez a gyógyszerekhez való hozzáféréssel.

Valószínűleg a Wikipédiából vette át egyetemi jegyzetének a romák vérfertőző szexuális életéről és a körükben előforduló szellemi leépültségről beszámoló mondatát Jeszenszky Géza, derült ki a Roma Club Alapítvány november 21-i beszélgetésén. Magyarország volt külügyminisztere, jelenlegi oslói nagykövete többszöri kérés után sem vonta vissza megállapítását, és mellébeszélés nélküli bocsánatkérésre sem volt rávehető.

Bár a választási eljárásról szóló törvényjavaslat zárószavazását elhalasztotta az Országgyűlés, ez a hét sem múlt el egy újabb antidemokratikus és alkotmányellenes törvény elfogadása nélkül. Az egyes törvényeknek a XX. századi önkényuralmi rendszerekhez köthető elnevezések tilalmával összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXVII. törvényt, amely „széles körben megtiltja a diktatúrához kötődő elnevezések használatát”, hétfőn szavazta meg a parlament, pénteken pedig már meg is jelent a Magyar Közlöny 155. számában. Az új szabály szerint közterület, közintézmény, cég, egyesület, alapítvány, sajtótermék vagy médiaszolgáltatás elnevezésében nem szerepelhet olyan személy neve, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában vezető szerepet töltött be, sem olyan kifejezés vagy olyan szervezet neve, amely a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerrel közvetlenül összefüggésbe hozható.

Vannak olyan megoldhatatlan problémák, hogy miközben keresed a megoldást, a helyzet tovább romlik – a drog éppen ilyen probléma, adta meg az alaphangot Soros György a CEU-n rendezett drogpolitikai vitasorozat nyitóbeszédében. Ugyan a megoldást ő sem tudta megnevezni, meggyőződése azonban, hogy a drogok elleni háború óriási károkat okozott. A drogokhoz kapcsolódó társadalmi és közegészségügyi problémákra hívta fel a figyelmet, és külön hangsúlyozta, mennyire fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen következményei lehetnek egy-egy politikai döntésnek, kiválasztott stratégiának. Dénes Balázs TASZ-elnök moderálásával a közegészségügy és a hatékony rendfenntartás összefüggéseiről beszélgetett a téma három szakértője.

A demokrácia alapját jelentő választójogot minden olyan szabály sérti, ami akár csak a legkisebb mértékben is, de szükségtelenül korlátozza annak gyakorlását. Márpedig ott, ahol létezik általános személyiadat- és lakcímnyilvántartás, amiből automatikusan össze lehet állítani a választói névjegyzéket, minden olyan szabály, ami a választópolgár személyes közreműködését igényli, szükségtelen.

“Bárki, aki azt mondja neked, hogy meg tudja jósolni, mi történik a legalizáció után, az hazudik,” jelenti ki Dominic Holden, a The Stranger című seattle-i alternatív magazin újságírója az azt firtató a kérdésemre, hogy vajon hogyan fognak reagálni a szövetségi hatóságok a marihuána fogyasztását és forgalmazását egész Washington államban legálissá tevő népszavazásra. 

Fogadják meg jó tanácsunkat, ha önkormányzati pénzek sorsára kíváncsiak, kérdezzenek a polgármestertől és a polgármesteri hivataltól is! A hivatalos szervek ugyan megpróbáltak kibújni a felelősség alól, de a bíróság előtt már nem jártak sikerrel: első fokon pert nyertünk az érpataki önkormányzattal szemben.

“A neve Big Baba Bird,” mutatja be a vállamra telepedő nagy fehér kakadut Muraco, az üzlet tulajdonosa. Nem számítottunk rá, hogy az egyik leghíresebb seattle-i gyógyászati marihuánát áruló bolt, a Zöld Buddha fő dísze egy madár lesz, akinek ráadásul még sztorija is van. “Van egy betegségem, mégpedig az, hogy hirtelen rohamok jönnek rám, amiket az orvosok nem tudtak megjósolni vagy megelőzni. Big Baba Bird azonban néhány perccel előbb megérzi, ha jön a rohamom, és figyelmeztet rá, így még időben megelőzhetem a rohamot marihuána segítségével,” simogatja meg a madarat Muraco. “Rejtély, hogyan csinálja, nagyon kevés állat van, ami erre képes.”

Számos eszköz van a politikai döntéshozók kezében a demográfiai csökkenés megfordítására, ám ezek költségesek, ellentmondásosak és bonyolultak. Az abortusz szigorítása, tiltása pedig nem szerepel köztük. A populista politikusok mégis ezzel érvelnek, hogy ne kelljen megtenniük az igazán szükséges lépéseket.

Hazánkban egyes becslések szerint 100.000 ember fertőzött hepatitis C vírussal, más vélemények alapján ez a szám 200.000-re is rúghat. Pontos eredményt azért nem tudunk, mert a vírus sokáig nem okoz tüneteket, ám végső stádiumában májzsugorhoz és májrákhoz vezethet.

A mai nap nem csak Obama-elnök újraválasztása miatt történelmi pillanat az Egyesült Államokban, hanem azért is, mert az elnökválasztással párhuzamosan az USA három államában is népszavazást tartottak arról, hogy legális termékké tegyék-e a kannabiszt. Ebből kettőben - Washingtonban és Coloradóban - az igenek győztek. Bár a szövetségi drogtörvény ezután is hatályban marad, ezzel megkezdődött a drogtilalom vége, és nem csak az Egyesült Államokban, hanem az egész világon is, hiszen eddig Amerika játszotta a világ drogellenes rendőrének szerepét.

A Nemzeti Drog Fókuszpont éves drogjelentésének számos kritikus szakaszát törölték a szövegből – érdekes módon éppen azokat a részeket, amelyek a kormányra nézve terhelő, annak megközelítésével szemben kritikus információkat tartalmaztak. A rendszerváltás után azt hihettük, hogy elmúltak azok az idők, amikor retusálják a képeket és törlik a kényelmetlen statisztikai adatokat - úgy tűnik, tévedtünk. Bástya elvtárs ismét beleszól a tudományba? 

A fogyatékos személyek választójogának korlátozása az európai politikai hagyomány megszokott eleme. Mélyen beépült mind a választópolgárok, mind a politikusok tudatába, és maguk az érintettek is hajlamosak elfogadni a korlátozást. Európa lebontja a jogfosztás eszközeit, Magyarország azonban csak kozmetikázza.

A bizonytalan helyzet, és a betegjogi képviselők állandósultnak mondható átszervezése szétzilálni látszik a korábban működő képviseleti rendszert.Levélben fordultunk az egészségügyért felelős államtitkársághoz, hogy mikor kezdi meg működését a betegjogokkal foglalkozó új intézmény, melynek indulását a törvény szeptemberre rendelte. Bővebben>>

Önmagában is elég lenne a nyomós érvekkel alá nem támasztott, ezer sebből vérző választási feliratkozás bevezetése, de a kormánypárti képviselők fricskát adtak az egész idős korosztálynak és a mozgáskorlátozottaknak is.

A Losonc melletti Szalatna határában 1951-ben létesítettek szociális intézetet fogyatékos gyerekek számára. Az államosított kastély épületében a szocializmusban és a rendszerváltás után is legalább 70 ember élt együtt. Az intézet pont olyan (volt), mint amilyen a magyar intézetek többsége is: kőkerítés, zsúfoltság, a lakók többsége alig-alig hagyhatta el az intézetet. Az élet legtöbbjük számára sokszor rettenetes volt. Az intézetet a közelmúltban bezárták, a lakók kiköltöztek. A TASZ forgatócsoportjának képes riportja.

“Ha nem itt lakom, akkor szerencsém van, akkor járhat iskolába?”  – kérdezi Tomi anyukája. Mert a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek iskoláztatása ma főképpen szerencse dolga. Jogaik ugyanis alig vannak.

A nők mostanában kirívóan aktívak, az utóbbi hetekben egymást érik a szüléssel, születéssel kapcsolatos rendezvények.Újra terítékre került az otthon szülés, a világon több mint 1000 helyszínen egy időben mutatták be  a Freedom for Birth – Szabadságot a szülésnek című filmet. Magyarországon is többen szerveztek vetítést. A filmben a számos országból szólaltak meg szakemberek, anyák, akik arról meséltek, hogy az egyes országokban hogyan szabályozzák az otthon szülést. Betekintést nyerhettünk a magyar helyzetbe is: megszólal Ternovszky Anna is, aki az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, jogi képviseletét a TASZ látta el. Az ügy jól szemléltette a hazai visszásságokat: szeretett volna otthon szülni, de a törvényben biztosított egészségügyi önrendelkezési jog ellenére nem volt lehetősége, hogy az otthon szülést – mint legális és biztonságos megoldást – választani.

A terhesség-megszakítások szabályozását látszólagos egyetértés övezi – legalábbis ezt tükrözik a közvélemény-kutatások: a többség rendre a hatályos szabályozás mellett foglal állást. Azonban a téma az alkotmányozáskor újra napirendre került, ez pedig zavart okozhat.„II. cikkAz emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”Az Alaptörvényben az élethez való jog után szereplő félmondat, mely szerint „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”, súlyos következményekkel járhat.

„Megfelelően biztosítja az új magyar Alaptörvény a demokrácia és a jogállamiság működését” – hangzott az állítás, amit ketten védtek, ketten támadtak azon a nem hivatalos brüsszeli vitán, amit szerdán este tartottak uniós intézményeknél dolgozó magyar hivatalnokok előtt. A TASZ színeiben a támadó oldalon a szocialista Bárándy Gergellyel osztoztam, vitapartnereink a fideszes Gulyás Gergely és Szánthó Miklós blogger, politikai elemző voltak. A rendezvény kifejezetten népszerű volt a mintegy 80 fős közönség tagjai körében, akik különösen azt értékelték, hogy a felek közti politikai nézeteltérések ellenére a vita barátságos légkörben folyt majd három órán át.

Alig egy-két hétre elegendő kiosztandó steril tű és fecskendő maradt a legnagyobb forgalmú budapesti tűcsere programban a VIII. kerületben. Ez azt jelenti, hogy ha hamarosan nem történik sürgős beavatkozás a kormányzat vagy az önkormányzat részéről, akkor több mint 2 ezer drogfogyasztó maradhat steril injektáló felszerelés nélkül. Jelentős részük olyan marginalizált, mélyszegénységben élő függő, aki a gyógyszertárakból nem fogja beszerezni a fecskendőket, inkább megosztja a társaival. Elég, ha egyetlen HIV pozitív bekerül egy drogfogyasztó társaságba, akár hónapok alatt végigfertőzhet több száz embert, az ő a szexuális kapcsolataikon keresztül pedig olyanokat is, akik nem drogfogyasztók. Oroszrulett. És ez nem csak az ő bajuk, hanem a miénk is: egy HIV pozitív ember havi gyógykezelése akár 300 ezer forintba kerülhet, míg a tűcsere ennek töredékéből biztosítható lenne. 

„Ne a mi májunkat egyétek, inkább ezt” kiált fel Gyenyisz, a nagydarab orosz aktivista, és egy jókora fóliába csomagolt nyers sertésmájat pakol ki az asztalra. Hirtelen megáll a levegő a washingtoni nemzetközi AIDS konferencia fogadásán, ahol éppen előkelő orvosok és üzletemberek csipegetik a luxuskajákat a svédasztalról a Roche gyógyszercég által szervezett fogadáson.

A nők állandóan önrendelkeznek, bukott ki egy nőgyógyászból arra utalva, hogy az anyáknak nem kéne olyan okosnak és öntudatosnak lenniük a születés körüli témákban. A hétvégi Civilek Éjszakáján a Születésház Egyesület szervezett kerekasztal-beszélgetést. Az alaptéma a háborítatlanság volt: háborítatlanság a születésnél, a halálnál és a családi életben – miközben a kifejezést általában a születéssel összefüggésben használjuk. Anélkül, hogy etimológiai fejtegetésbe bonyolódnánk, érdemes elgondolkodni azon, hogy amikor önrendelkezésről beszélünk, olyasmi forog a fejünkben, hogy hagyjanak minket dönteni, létezni, ne háborgassanak.