Mit jelent az „átjelentkezés”? Honnan hová tudsz átjelentkezni? És mi a különbség a „bejelentkezés” és az „átjelentkezés” között? Hová lehet „átjelentkezni”, és mikor kell más kérelmet kitölteni, ha nem a lakóhelyednél szavaznál? Félreértéseket oszlatunk el, és megmutatjuk, milyen kérelmet kell kitöltened ahhoz, hogy pont ott szavazhass, ahol Te szeretnél!

A TASZ Drogriporter munkatársai idén márciusban Új-Zélandon forgattak arról, hogy miért döntött úgy az ottani kormány, hogy az eddigi tiltó megközelítés nem alkalmas a dizájner drogok visszaszorítására, és hogyan próbál legális, ellenőrzött piacot teremteni néhány alacsonyabb kockázatú szer számára. 

Ennyi időmbe telt, hogy segítsek valakin. Ennyi ideig tartott felajánlani a tavalyi adóm 1 százalékát. Mindössze 47 másodpercem ment arra, hogy támogassak egy számomra fontos célt, hogy eszközöket adjak olyan emberek kezébe, akik azon dolgoznak, hogy a mi életünket valamilyen módon jobbá tegyék.

Felmentette a becsületsértés vádja alól a bíróság azt a kispesti szülőt, aki egy facebookra írt kommentben arról elmélkedett, hogy összejátszhat-e az óvodavezető a rossz minőségű ételt szállító szolgáltatóval.

Hiába kértek a választópolgárok mozgóurnát, az urna nem ért el mindenkihez az idei országgyűlési választásokon egyes szavazókörökben. Sajtóértesülések szerint a választások megszervezéséért és lebonyolításáért felelős helyi választási irodák némelyike nem észlelte a mulasztás súlyát: ők a választók „megértését” kérték. Nincs azonban okunk a megértésre: a választójog gyakorlásának biztosítása nem adminisztratív kegy vagy lehetőség, hanem az alapvető jogok biztosításával járó állami kötelezettség.

Az Európai Unió Bírósága ítéletében érvénytelennek nyilvánította az adatok megőrzéséről szóló irányelvet, amely alapján eddig a szolgáltatók fél évig őrizték a híváslistákat és más személyes adatokat. Úgy döntöttünk, hogy belevágunk a jogszabály hazai megsemmisítésének hosszadalmas megvalósításába!

Az orosz megszállással a Krím lakóinak vissza kell állítaniuk az órájukat, ugyanis átkerülnek a moszkvai időzónába. Ez csak egy szimbolikus változás. Az orosz birodalom alattvalóiként a krímieknek meg kell szokniuk, hogy ezentúl nem csak időzóna fogja őket elválasztani Európától, de számos olyan joguktól is megfosztják őket, amelyek tőlük nyugatra magától értetődőnek számítanak. Az egyetemre jelentkezők például ezután kizárólag oroszul tehetnek vizsgát. A melegek és leszbikusok könnyen áldozatául eshetnek a melegellenes orosz törvénynek, ami “homoszexuális propagandaként” büntethet egy nyilvános csókot is. A külföldről támogatást elfogadó civil szervezeteket “idegen ügynökként” fogják regisztrálni. SIM kártyát csak úgy lehet majd vásárolni, ha a vásárló regisztrálja az útlevelét, így a hatóságok nyomon követhetik a gyanús ellenzéki elemeket. Nem utolsó sorban bezárják azokat a hatékony megelőző programokat, amelyek az elmúlt évtizedben sikeresen szorították vissza a vér útján fertőző HIV-vírust. 

Lesütött szemmel telefonál, mereven a távolba nézve elszalad, felháborodik, hogy miért nem hagyják őt békén. Ezek a leggyakoribb reakciók, ha politikusokat kérdeznek újságírók kellemetlen témákban. Szélsőséges esetben még kioktatás is jut a kérdezőnek: Pintér Sándor udvariatlannak tartja a riportert, akinek kerek perec megmondta, hogy nem akar válaszolni, az mégis - szerinte - fiatal hölgyhöz nem méltó módon újra megkérdezi, hogy mit gondol a miniszter a forint gyengülésének okairól.

Sajnos a magánéletben nem igaz – de a politikában sokszor igen. Blogsorozatunk zárórészében kiderül: azért is érdemes szavaznod, mert szavazatoddal is alakíthatod a politikai kínálatot. Sokszor megéri kompromisszumot kötni épp azért, mert ezzel hozzájárulsz, hogy később kevesebb kompromisszumot kívánó erőkre szavazhass. Azt is elmondjuk, miért nem érdemes bojkottálnod a választásokat.

Sokan azért nem mennek el szavazni, mert úgy érzik: silány választékból kell válogatniuk. Számukra a mostani politikai piacon szavazni olyan, mint egy bulin felszedni valakit azok közül, akik reggel 5-kor még mindig nem keltek el. Válogathatunk, hazavihetjük, de minek: a legjobb se sokkal jobb a legrosszabbnál. Blogsorozatunk 3. részében kiderül, miért téved, aki így gondolkodik a szavazásról. Ha úgy érzed, bármilyen szavazat súlyos kompromisszumra kényszerít, ez a rész – és a hamarosan megjelenő következő is – Neked szól.

Sokan azért nem mennek el az amúgy is várható nyertesekre szavazni, mert azt hiszik: az ő további szavazatuknak már semmi értelme. A nyertesnek nélkülük is nyert ügye van. Tévednek: a legtöbbször a garantáltan nyertes pártokra, jelöltekre is van értelme szavazni. Prezentációval kísért blogsorozatunk 2. részéből kiderül, miért! Az első részben pedig azzal foglalkoztunk miért érdemes a várható vesztesekre szavazni. 

Sokan azok közül, akik a várható vesztesekre szavaznának azért nem mennek el szavazni, mert azt hiszik: úgyis hiába. Tévednek: a legtöbbször a garantáltan vesztes pártokra, jelöltekre is van értelme szavazni. De miért is? Prezentációval kísért blogunkból kiderül! A holnapi blogbejegyzésünk pedig azzal foglalkozik, mi az értelme a garantáltan nyertes pártokra, jelöltekre szavazni.

Az internetes szavazás lehetőséget adna arra, hogy a külképviseleti szavazásnál méltányosabb költségekkel járó választójogot biztosítsunk a külföldön élő magyar állampolgároknak. De vajon könnyebb adni-venni az internetes szavazatokat? És nem csak egy kivételezett rétegnek kedvez az internetes voksolás? Az online szavazás biztonságának és titkosságának vizsgálata után ebben a részben a szavazatvásárlás és a politikai esélyegyenlőtlenség problémájával foglalkozunk.

Az internetes szavazás lehetőséget adna arra, hogy a külképviseleti szavazásnál méltányosabb költségekkel járó választójogot biztosítsunk a külföldön élő magyar állampolgároknak. De – a költségeken túl – a levélben szavazás megfelelő alternatívája az internetes voksolás? A két módszert összehasonlító blogsorozatunk előző részében azt vizsgáltuk, a levélben vagy az interneten leadott szavazat ér-e nagyobb biztonsággal célba. A harmadik részben arra keressük a választ: melyik módszer nyújtja kielégítőbb garanciáját a szavazatunk titkosságának?

Biztonságos-e az internetes szavazás, vagy épp a visszaélések melegágya? Blogsorozatunk előző részében a nyálunkat csorgattuk néhány, tőlünk nyugatabbra üzemelő rendszerre. De félre az idealizmussal: a második részében arra keressük a választ, az internetes vagy a levélben szavazás teljesít-e jobban, ha a szavazatok biztonságos célba juttatásáról van szó.

A Magyar Nemzet online felületén december 17-én „Szabadságjogok rabságában” címmel megjelent egy írás, melyre szeretnénk röviden reagálni, mert úgy tűnik, a szerző igencsak félreértelmezte a művi meddővé tétellel kapcsolatos üzenetünket és elérni kívánt célunkat. A kései választ az indokolja, hogy az mno.hu-n létezik egy ún. Civil rovat, amiben a regisztrált olvasóknak lehetősége van az általuk készített cikket elküldeni a szerkesztőknek., akik - amennyiben az felkelti érdeklődésüket - foglalkoznak a témával. A művi meddővé tétel témája vélhetően érdekli őket, hiszen írtak róla, ám úgy tűnik, a mi válaszunkat nem kívánják közölni. Hónapokig vártunk, de válasz a mai napig nem érkezett. Így most, hogy ma, 2014. március 15-én hatályba lép a művi meddővé tétel szigorítása, úgy gondoljuk, különösen fontos, hogy beszéljünk a kérdésről.

Mindenkinek jár a méltányos költségekkel járó szavazás lehetősége – csakhogy nem akármilyen formában. A levélben szavazás jelenleg nem garantálná a választások tisztaságát még akkor sem, ha minden külföldön szavazó élhetne vele. De akkor mi az alternatíva? Blogsorozatunkban egy, mára sok helyen elterjedt módszert, az internetes szavazást hasonlítjuk össze a levélben szavazással, hogy kiderítsük: melyik felel meg jobban egy választási eljárás alkotmányossági követelményeinek. Az első részben megnézzük, tőlünk nyugatabbra és északabbra hol lehet interneten is szavazni.

Kedden írtuk meg, hogy a NEKI-vel közösen az alapvető jogok biztosához fordultunk arra kérve őt, hogy vizsgálja meg a miskolci “jóléti razziák” néven elhíresült hatósági ellenőrzési gyakorlatot, mert az szerintünk több alapjogot is sért. Mind a Miskolci Önkormányzat, mind pedig a helyi Rendészet sietve reagált a sajtóban, azonban egymásnak ellentmondó érvekkel próbálják igazolni, hogy miért vegzálják a szegregátumokban élő embereket.

"Hat évig ültem a sarokban, és csorgott a nyál a számból a betegségem, és a gyógyszerek miatt, amiket kaptam. Nem volt semmi reményem, hogy még tehetek valamit az életem hátralevő részében." A Hugarafl megrázó filmjében egy izlandi férfi történetét ismerhetjük meg, a pszichiátriai diagnózistól való megszabadulásról és a felépülésről.

Lázár János és Jávor Benedek csütörtökön az ELTE jogi karán szűk körben, az újságírókat kitiltva próbáltak meg vitatkozni a paksi bővítésről. Kár, hogy egyikük sem tudja, miről beszél, hát még, hogy miről szavaz. De sebaj, nem csak ők, a komplett magyar közélet is úgy beszél a paksi beruházás hatásvizsgálatáról, az ezzel kapcsolatos számításokról, háttértanulmányokról, mintha azokat titkosították volna. Pedig ez nem igaz, nem titkosították őket, csak a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint titkosak.

Folytatjuk a HIV kialakulása és terjedése körüli mítoszirtást, amit a ti kommentjeitek inspiráltak. Első részt itt találjátok, a mostani bejegyzés végére pedig fény derül a titokra, vajon mire mutatkozik nagyobb esély, hogy valakit agyon csap egy műhold vagy hogy HIV fertőzötté válik?

Újabb kedves gesztust tett a Kormány a hajléktalan emberek felé; íme a börtönszálló.

A HIV 1983-as felfedezése óta több mint 30 év telt el, mégis a mai napig rengeteg káros tévhit és félelem társul a vírushoz és a járvány természetéhez. A TASZ jelenti HIV-témájú bejegyzéseire érkezett kommentek inspirálták a mostani két részes sorozatunkat, hogy leromboljuk a közkeletű mítoszt, miszerint olvasóink többségét a HIV egyszerűen elkerüli. Mítoszirtás következik és előre is elnézést kérünk a néhol durva vagy nem „píszí” kifejezésekért.

Egy roma gyerek két és félszer nagyobb eséllyel kerülhet gyermekvédelmi szakellátásba, mint nem roma társai. Az értelmi fogyatékos gyereket nevelő családok több, mint kétharmada a létminimum alatt él. Csak két megállapítás arról, milyen esélyekkel indulnak a fogyatékos és roma gyerekek ma Magyarországon. Február 5-én az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága öt év után ismét meghallgatta a magyarországi civil szervezeteket – az UNICEF Magyar Bizottsága, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány és a TASZ Fogyatékosügyi programja képviselői számoltak be a hazai gyermekjogi helyzet visszásságairól.

Egy 16 éves fiúra ráhívta a kórház a rendőrséget, miután drogfogyasztás miatt rosszul lett. Levélben kérjük az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, hogy utasítsa a kórházakat: ne értesítsék a rendőrséget a betegek kábítószer-fogyasztásáról, ez ugyanis jogsértő és káros gyakorlat. 

A 2014-es országgyűlési választások egyik legnagyobb újítása a nemzetiségi listás szavazás bevezetése. Kétrészes blogsorozatunk előző részében a nemzetiségi listák alapjogi szempontból aggályos hátrányával foglalkoztunk a politikai versenyben. Ebben a részben viszont túllépünk a választási versengésen, és megnézzük, mi lenne akkor, ha a fentiek ellenére jelentősebb számú nemzetiségi képviselő jutna az Országgyűlésbe. Miért nem lenne alkalmas a nemzetiségi képviseleti rendszer a „nemzetiségi érdekek” méltányos képviseletére? Egyáltalán, létezik olyan, hogy „nemzetiségi érdek”? Hogyan hatna a pártpolitikára, és ezen keresztül a kisebbségi választók érdekképviseletére, ha sokan szavaznának a nemzetiségi listára? És milyen alkotmányossági feltételeknek kellene megfelelnie egy, a jelenleginél jobb rendszernek?

Egészen érdekesen alakult az abortusztabletta elérhetősége Magyarországon. A gyógyszer-engedélyezési eljárás általában nem egy könnyen áttekinthető folyamat, jelen esetben a helyzetet pedig tovább árnyalja, hogy nem pusztán szakmai kérdésről van szó. Közérdekű adatigénylés révén megismert, eddig féltve őrzött dokumentumok adták az apropót, hogy rövid áttekintést adjunk, mi történt az ügyben az elmúlt közel tíz évben.

A 2014-es országgyűlési választások egyik legnagyobb újítása a nemzetiségi listás szavazás bevezetése. De mit jelent ez egyáltalán? És miért gondoljuk alapjogi szempontból aggályosnak a puszta létezését is? Kétrészes blogsorozatunkból kiderül. Az első részben elmagyarázzuk, mi is az a nemzetiségi lista, kik szavazhatnak rá, és miért indulnak hátránnyal a nemzetiségi listák a pártlistákkal szemben.

A dehir.hu, debreceni online híroldal publicisztikát közölt egy régi problémáról: az intézkedő rendőrről készült fénykép csak kikockázott arccal jelenhet meg az újságban. A cikk első felében a szerző felvázolja a sajtómunkások sanyarú sorsát: éjt nappallá téve retusálják a képeket, amiken a szolgálatban intézkedő rendőrök arca látszik. A terepre érkező fotósok élete sem könnyű: a rendőrök nem mulasztják el felhívni a figyelmüket arra, hogy őket nem fotózhatják. Az írásból megtudhatjuk, hogy az újságírók zsigerből gyűlölik ezt az „idióta jogszabályt”, ami megnehezíti a mindennapjaikat.

Sajtóértesülések alapján úgy tudjuk, hogy az Országgyűlés Hivatalának levelezőrendszere kiszűrte azokat az emaileket, amelyeket a képviselők címére írtak Stop Paks2 címmel. A rendszer egyrészt spamnak minősítette ezeket a leveleket, és automatikusan letiltotta őket, másrészt állítólag a képviselők is panaszkodtak arra, hogy nehezíti a munkájukat a rengeteg email, így később minden olyan levél a spam mappába került, amelyben szerepelt a Paks szó.

A dizájner drogok jelentik jelenleg a legnagyobb kihívást az Európai Unió drogpolitikája számára. Miközben a tagállamok görcsösen próbálnak minél gyorsabban minél több szert tiltólistára helyezni, a szakemberek szerint a tartós megoldások a keresleti oldalon rejlenek - derül ki a TASZ által készített vizsgálatból. Meg kell haladni azt a paradigmát, ami kizárólag az új szerek megjelenése és betiltása közötti időszak lerövidítésében látja a megoldást.  

A TASZ nemcsak jogvédő, de jogfejlesztő civil szervezet is, egyik alaptevékenységeként szabadságjogi témákban stratégiai pereket folytat. Pereinket elsősorban a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság, az információszabadság, az adatvédelem témájában, valamint a romák, a betegek, a drogfogyasztók és a fogyatékosok jogai védelmének területén, jellemzően a hazai alapjogvédelem fejlesztése céljából indítjuk.Ügyeinket a széles nyilvánosság és a szakmai közvélemény érdeklődése kíséri, ezért azokról különböző formákban magunk is rendszeresen beszámolunk. Az elmúlt évtizedben a beszámoló jellemző módjává az vált, hogy a nyilvánosság tájékoztatásának céljára videofilmeket készítünk, amelyeket saját honlapjainkon (tasz.hu, drogriporter.hu), blogjainkon (ataszjelenti.444.hu, drogriporter.blog.hu), valamint közösségi oldalunkon (facebook.com/atasz) követhet figyelemmel bárki. Filmjeinket a hírportálok rendszeresen átveszik. A stratégiai perekről elsősorban a bírósági tárgyalásokról készített videóinkban számolunk be. Ezek egyszerre alkalmasak arra, hogy a széles közvéleményt aktuálisan érdeklő ügyekben tájékoztatást nyújtsanak, továbbá arra, hogy a szűkebb közönséget érdeklő szabadságjogi ítélkezés követhető legyen, valamint arra is, hogy a közönség megismerkedjen az igazságszolgáltatás működésével, illetve figyelemmel kísérhesse annak ítélkező tevékenységét. Az utóbbi két célra a napi sajtó tájékoztatásai a TASZ videóihoz képest kevésbé alkalmasak, hiszen az előbbiek elsősorban a napi hírértékhez mérten készítenek felvételeket, szerkesztési szempontjaik pedig  eltérnek a mieinktől. 

A TASZ nemrégiben felszólította a Nemzeti Választási Irodát (NVI), hogy szüntessen meg egy választási csalást megkönnyítő kérelmezési lehetőséget. Az NVI válaszolt nekünk, és lényegi változást kezdeményezett – de nem szüntette meg teljesen a kifogásolt eljárást. Mégis: egy állami szerv az utóbbi években szokatlan nyitottsággal fogadta kritikánkat. Miért örülünk az eredménynek, és mik a fenntartásaink? Mit árul el az eset a civil jogvédelem és az állam közti együttműködés elveiről és mai lehetőségeiről?

Úgy tűnik, hogy az elmúlt évek HIV járványügyi adatai elérték azt a kritikus szintet, hogy a szakmai döntésformálók is felismerték: nagyobb a baj, mint amit érzékelünk. Decemberben megtartotta alakuló ülését a Nemzeti HIV/AIDS Munkacsoport és elkészült a Nemzeti HIV/AIDS Szakpolitikai Program tervezete. Hatékony és innovatív prevenciós eszközök állnak rendelkezésünkre, ha akarjuk, a HIV-járvány megállítható.

A TASZ tevékenysége során kormányzati szervekkel is konzultál, hogy céljait elérje. A konzultáció minőségét gyakran kritizáljuk akár a lehetetlen - pár napos, órás - véleményezési határidők, akár a javaslataink érdemi vizsgálat nélküli lesöprése miatt. A következő sorozatban az Emberi Jogi Munkacsoportban folyó eddigi munkáról számolunk be, és megvizsgáljuk, hogy vajon minden feltétel adott-e ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessünk, illetve hogy tényleges befolyással lehessünk a kormányzati döntéshozásra. A sorozat korábbi részei itt olvashatóak: 1, 2, 3.

Január 1-től hatályos az új bejelentővédelmi törvény. A K-Monitor és a TASZ most megpróbál válaszolni a szabályozással kapcsolatos néhány alapvető kérdésre, amiket a következő Horváth Andrásnak érdemes átgondolnia, mielőtt cselekszik. A törvény elemzésekor felmerült kérdések és ellentmondások miatt szükségesnek láttuk megkérdezni, hogy mire is gondolt a költő - aki jelen esetben  a törvény előkészítésében oroszlánrészt vállaló KIM - a szöveg írásakor. A megjelenés óta megkaptuk a KIM válaszait a feltett kérdéseinkre, így bevontuk a minisztériumot is a beszélgetésbe, a teljes válaszuk pedig itt elérhető.

A TASZ tevékenysége során kormányzati szervekkel is konzultál, hogy céljait elérje. A konzultáció minőségét gyakran kritizáljuk akár a lehetetlen - pár napos, órás - véleményezési határidők, akár a javaslataink érdemi vizsgálat nélküli lesöprése miatt. A következő sorozatban az Emberi Jogi Munkacsoportban folyó eddigi munkáról számolunk be, és megvizsgáljuk, hogy vajon minden feltétel adott-e ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessünk, illetve hogy tényleges befolyással lehessünk a kormányzati döntéshozásra. A sorozat előző részei itt érhetőek el: 1. rész, 2. rész.

A TASZ tevékenysége során kormányzati szervekkel is konzultál, hogy céljait elérje. A konzultáció minőségét gyakran kritizáljuk akár a lehetetlen - pár napos, órás - véleményezési határidők, akár a javaslataink érdemi vizsgálat nélküli lesöprése miatt. A következő sorozatban az Emberi Jogi Munkacsoportban folyó eddigi munkáról számolunk be, és megvizsgáljuk, hogy vajon minden feltétel adott-e ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessünk, illetve hogy tényleges befolyással lehessünk a kormányzati döntéshozásra. A sorozat előző része itt érhető el.

A TASZ tevékenysége során kormányzati szervekkel is konzultál, hogy céljait elérje. A konzultáció minőségét gyakran kritizáljuk akár a lehetetlen - pár napos, órás - véleményezési határidők, akár a javaslataink érdemi vizsgálat nélküli lesöprése miatt. A következő sorozatban az Emberi Jogi Munkacsoportban folyó eddigi munkáról számolunk be, és megvizsgáljuk, hogy vajon minden feltétel adott-e ahhoz, hogy érdemi munkát végezhessünk, illetve hogy tényleges befolyással lehessünk a kormányzati döntéshozásra.

 Megfelelően szabályozottá válhat a művi meddővé tétel” – jelentette ki Rétvári Bence államtitkár. A kérdés csak az, hogy minek megfelelően? Mert a megfelelőségi mércét biztos nem az érintettek szabad döntése, az alkotmányosság vagy éppen a tudományos szakma véleménye jelenti. Az Országgyűlésben holnap tartják egy újabb salátatörvény záróvitáját, ami az új Polgári törvénykönyv ürügyén módosítja többek között a művi meddővé tétel választásának szabályait.

Az emberi jogok napja alkalmat ad arra, hogy visszatekintsünk az idei év eseményeire, és értékeljük az emberi jogok helyzetét. Az eredmény nem ünnepelni való.

Állását veszítheti az agorafóbiás bíró, a depressziós bírósági fogalmazó, a tájékozódási zavarral küzdő közjegyző akkor is, ha alkalmasságukat megvizsgálták, és munkáját makulátlanul végzik. Nincs biztonságban a saját pénzügyeit nehezen intéző ápoló sem. Nem az agorafóbia, a tájékozódási zavar, a depresszió vagy a pénzügyi járatlanság miatt, hanem csak akkor, ha segítséget kérnek döntéseik meghozatalában. A kormány új javaslata szűkítené a közbizalomra érdemes személyek körét, és elrettentené a segítségkéréstől azokat, akiknek erre szükségük lenne.

Október 15-én lépett hatályba a Szabálysértési törvény módosítása, amely ismételten lehetővé teszi az utcán alvás, vagy ha jobban tetszik, az életvitelszerű közterületi tartózkodás szabályainak megszegése esetén az otthontalan emberek megbüntetését a kijelölt területeken. Az illetékesek máris akcióba lendültek.

Nem egy vicc kezdődik így, hanem a kormány az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Tér megvalósításába kezdett, amelynek célja a gyógykezelés és a finanszírozási rendszer hatékonyabbá tétele. Kétségtelen, hogy mindkettő legitim indok, de vizsgáljuk meg, hogy mit áldozunk fel ezek érdekében.

A HIV in Europe szervezésében európai HIV- Teszt Hetet tartanak novemberben. Miért fontos, hogy tudjuk a HIV-státuszunk? Kinek a felelőssége a szűrés? És mi, magyarok miért nem járunk szűrésre? Két részes blogsorozatban járunk utána. Az első rész itt olvasható.Amikor az orvos ajánlja fel a szűréstAz önkéntes egyéni HIV-teszt mellett az egészségügyben is felajánlhatják nekünk a tesztet. Ha egy orvos, vagy gondozó felajánlja a lehetőségét, vegyük komolyan. Számos olyan megbetegedés vagy fertőzés van, amelyek akár a HIV jelenlétére is utalhatnak. A HiE egyik projektjeként létrehozta azoknak a megbetegedéseknek, illetve állapotoknak a listáját, amelyek esetén az orvosnak fel kellene ajánlania a HIV-szűrést.Az előrehaladott AIDS megbetegedés mellett a primer vagy más néven akut HIV-fertőzésnek is vannak tünetei, amelyek sajnos nem tipikusak, könnyen összekeverhetőek más fertőzések tüneteivel. A magas láz, izom és ízületfájdalmak, esetleges hasmenés vagy bőrkiütések 2-3 héttel a HIV-fertőzés után jelentkezhetnek. Az orvosnak nem könnyű ezeket megkülönböztetnie például egy influenza tüneteitől, viszont ha megfelelő bizalmi kapcsolat van az orvosunkkal, akivel akár a szexuális életünkről is tudunk beszélni, könnyen kizárhatjuk, hogy HIV-ről vagy esetleg más szexuális úton terjedő fertőzésről van-e szó, vagy valóban az influenzajárvány „áldozatai” lettünk.Az egészségügyi ellátórendszer felelőssége tehát, hogy az orvosok és ápolók tisztában legyenek és felismerjék mind az akut HIV-fertőzés tüneteit, mind az immunhiányos állapot jelenlétére utaló megbetegedéseket és felajánlják a beteg részére a tesztet.Miért nem járunk szűrésre?Korábban már sokszor írtam arról, hogy Magyarországon nagyon kevés HIV-szűrést végeznek. Az évi kb. 80 ezer szűréssel nem csak az Európai Unióban, de egész Európában a sereghajtók között vagyunk.Fontos, hogy tudd a HIV-státuszod! A minél korábban diagnosztizált és kezelt betegeknek hasonló a várható élettartamuk, mint egy adott országban a születéskor várható élettartam.Annak, hogy miért nem megyünk el szűrésre, számos oka lehet:1. Nincs elég információnk. Információ hiányában pedig nem tudunk felelős döntést hozni és például elmenni HIV-tesztre. Fontos, hogy minél többet tudjunk a HIV-ről, annak terjedési módjairól és ennek tudatában felelős döntést hozhassunk.2. Van elég információnk, de nem érezzük magunkat veszélyeztetettnek. Sokan még mindig azt gondolják, hogy a HIV csak bizonyos csoportokat fertőzhet meg. A melegek, szexmunkások, illetve injektáló szerhasználók a HIV-járvány szempontjából valóban sérülékeny csoportnak számítanak, de fontos megérteni, hogy nem a csoporthoz való tartozás, hanem a kockázatos viselkedés jelenti a veszélyt a HIV-fertőzés szempontjából. Védekezés nélküli szexuális kapcsolat esetén a vírust nem érdekli, hogy a résztvevőknek milyen a szexuális orientációjuk. Egy heteroszexuális, védekezés nélküli szexuális kapcsolat ugyanolyan veszélyekkel járhat. Ezt igazolja az is, hogy globálisan a HIV főként heteroszexuális úton terjed, a fertőzöttek több mint a fele nő.3. Félünk az esetleges pozitív eredménytől. Az „inkább nem akarok tudni róla” stratégia a HIV szempontjából különösen veszélyes lehet. A fertőzés évekig, de akár évtizedekig is tünetmentes lehet, közben fokozatosan leépül az immunrendszer, a nem kezelt HIV pedig potenciális fertőzésforrást jelent az összes partnerünk számára. A diagnosztizált fertőzöttek jelentik a legnagyobb fertőzésforrást. Európai adatok szerint, bár arányuk 30 százalék körüli, tőlük ered az új fertőzések több mint 80 százaléka. 4. Félünk a pozitív eredmény okozta kiközösítéstől. Bár a HIV mára orvosi szempontból valóban egy jól kezelhető állapottá vált, az egyén életét még nagyon meg tudja nehezíteni. A HIV-hez társuló előítéletek és stigma miatt nehéz, szinte lehetetlen felvállalni a pozitív-státuszt. Elutasításhoz, megvetéshez, sok esetben társadalmi ellehetetlenüléshez is vezethet egy HIV-diagnózis. Az előítéletek ellen viszont lehet és kell is küzdeni. Felvilágosító kampányokra van szükség, amelyek elérhetővé teszik mindenki számára a HIV-vel kapcsolatos tudást, eloszlatva tévhiteket, ezzel csökkentve a stigmát, elősegítve a HIV-vel élők előbújását.5. Voltunk már szűrésen és borzalmas élmény volt. Sajnos sok esetben halljuk azt, hogy a szűrés egy rémálom volt. Ilyenkor nem a tűszúrásra és vérvételre panaszkodnak sokan, hanem a gondozó, illetve orvos hozzáállására, a hosszú, gyakran hetekig tartó várakozásra, mire kézhez kaphatták a leletet. Az ilyen helyzetek valóban rontanak a tesztelési kedven. Az egészségügy feladata, hogy olyan biztonságos és bizalmas légkört teremtsen az orvos illetve a tanácsadó, ami elősegíti, hogy szívesen visszamenjünk a szűrőállomásra és bizalommal beszéljünk olyan kényes témákról, mint a szexualitásunk vagy az esetleges szerhasználat.Láthatjuk tehát, hogy még mindig számos problémával, akadállyal szembesülhet az, aki szeretné megtudni a HIV-státuszát. Az európai HIV-Teszt Hét azonban jó lehetőség, hogy minél többen elmenjünk a szűrésre. A december 1-jei AIDS világnap ezzel nem csak a megemlékezés és figyelemfelhívás eszköze lehet, de azt is elérhetjük, hogy javuljon azoknak az aránya, akik tisztában vannak a HIV-státuszukkal.A stigma öl, nem a HIV! Fontos, hogy ismerd a HIV-státuszod! November 26-án, 16-18 óra között ingyenes és anonim szűréssel egybekötött tanácsadást szervezünk az Anonim AIDS Tanácsadó Szolgálatnál (1113 Budapest, Karolina út 35/b).Bagyinszky Ferenc - HIV/AIDS programvezető - TASZfoto: compfight.com

„Magyarországon ez egy bevett szokás, hogy ha beteg a gyermek, akkor annak intézetben a helye, és kész..." - mondja Réka, a film készítése óta az intézetben betegség következtében elhunyt Tomi édesanyja. Mert a halmozottan fogyatékos gyerekek szülei sokszor csak látszólag dönthetnek arról, hogy gyermeküket otthon nevelik-e fel, vagy intézetbe adják. 

 „Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket.” - Martin Luther King beszédének 50. évfordulója kapcsán a 444.hu hírportál azt vizsgálta, milyen napjainkban fekete bőrű amerikaiként élni az Egyesült Államokban. Mi pedig arra vállalkoztunk, hogy nemzetközi és hazai kutatások, tanulmányok eredményei és statisztikai adatok segítségével megmutassuk, milyen a roma emberek élete napjainkban Magyarországon.

Bár Magyarország az egyetlen olyan ország a világon, amely alkotmányba foglalta a hajléktalanság büntetését, sajnos egyáltalán nem egyedülálló abban, hogy kriminalizálta az utcán élést. A társadalom margójára szorult emberek jogfosztása nemzetközi trend - erről meggyőződhettünk amerikai utazásunk során is.  

A HIV in Europe szervezésében európai HIV- Teszt Hetet tartanak novemberben. Miért fontos, hogy tudjuk a HIV-státuszunk? Kinek a felelőssége a szűrés? És mi, magyarok miért nem járunk szűrésre? Két részes blogsorozatban járunk utána.

Miért van szükség jogvédelemre? Kiknek a jogát, miért és hogyan védi a TASZ? Kitekintés, szubjektív, de kritikus interjúsorozat a TASZ kommunikációs munkatársától, kitörés az elefántcsonttoronyból. Első rész: „Senkit nem foszthatunk meg attól a lehetőségtől, hogy felnőttként élje az életét!”