"Az állam akkor kezd el segíteni, amikor egy család már teljesen ellehetetlenül, amikor már teljesen padlóra kerül, holott ezt meg kellene előzni. Akkor kellene a segítséget nyújtani, amikor még nem ment teljesen tönkre egy család." A filmben megszólaló szülő, Domán Zoltán a hazai szociálpolitika egyik legfontosabb vonására világít rá. De milyen ez a szociálpolitika?
“Bezzeg akkor nem tiltakoztok, amikor kirabolták az öreg nénit a cigányok!” “A magyarellenes szlovák nyelvtörvény ügyében miért nem szólaltatok meg?” “Hol volt a TASZ 2006-ban, amikor a rendőrök kilőtték az emberek szemét?” Ilyen és ehhez hasonló kommentek, kérdések dögivel érkeznek a különféle kommunikációs csatornáinkon. Vannak közöttük szimplán provokatívak és rosszindulatúak, de akadnak őszinte értetlenkedők is. Ideje hát, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, és mindenki számára érthetően megfogalmazzuk, miért és hogyan választja ki a TASZ azokat az ügyeket, amelyekben megszólal, illetve jogi segítséget nyújt.
Magyarország 2007-ben csatlakozott az ENSZ Fogyatékos személyek jogairól szóló egyezményéhez. Az egyezményben vállalt kötelezettségek végrehajtását egy bizottság kíséri figyelemmel, tagjai rendszeresen készítenek jelentéseket az egyes országok releváns teljesítményéről. A bizottsági tagság elnyerése komoly presztízzsel jár, ezért a tagállamok igyekeznek olyan jelölteket állítani, akik megfelelnek az egyezmény által kijelölt szakmai és erkölcsi normáknak. Hazánkban a jelölési folyamat most politikai zsákmánnyá vált, miközben a történések jól mutatják a magyar fogyatékosügy rendszerbetegségeit: a kóros politikai befolyást és a civil társadalom politikai hatalomnak való kitettségét. E rendszerbetegségek nem újkeletűek, nem a jelenlegi kormányzati ciklus szülöttei. Írásunk aktualitását az adja, hogy az új bizottsági tagok – így a magyar jelölt esetleges – megválasztásáról szeptemberben hoznak döntést a részes államok.
A Pussy Riot punkbanda elleni büntetőeljárás ország-világ előtt lejáratja az orosz igazságszolgáltatást: vajon miért rezeltek be a Kreml hatalmas urai három huszonéves lánytól? A Putyin vezette félázsiai rezsim egyre idegesebben reagál a kritikára, ez pedig nem az erő, hanem a gyengeség jele
Amikor 2010-ben, a XVIII. Nemzetközi AIDS Konferenciával egyidejűleg bejelentették, hogy az amerikai kormány megszünteti a HIV-vel élőket sújtó beutazási tilalmat, az egész világ kitörő örömmel fogadta ezt a jelentős lépést. Utoljára 1990-ben tartottak világkonferenciát az USA-ban, akkor San Franciscóban, ahol tombolt a járvány, a ma már rendelkezésünkre álló gyógyszerek teljesen hiányoztak, amikor egy HIV-pozitív teszteredmény egyet jelentett a halálos ítélettel.
Gyakran hallhatjuk, hogy a magyarországi HIV/AIDS helyzet kedvezően alakul, ugyanakkor jó pár éve rendszeresen megjelennek hírek, amelyek egy AIDS-robbanásról beszélnek. Hogyan lehet egy kedvező helyzetből robbanásszerű járvány? Hol tart ma a magyarországi HIV-prevenció?Statisztikailag kedvező a helyzetA számok és statisztikák tekintetében valóban kedvező helyzetről van szó: Magyarország az alacsonyan fertőzött országok közé tartozik, ahol a HIV-fertőzés előfordulási aránya a teljes lakosságra nézve kevesebb, mint 1 százalék, és a hivatalos statisztikák szerint egyelőre egyik, HIV-fertőzés szempontjából veszélyeztetett népességcsoportban sem érte még el az 5 százalékot, ami felett már koncentrált járványról beszélünk.
Az egészségügyben a panaszjog kifejezetten jól érvényesül: azoknak, akik úgy érzik, hogy megsértették jogaikat, van lehetőségük jogorvoslatot keresni, derül ki egy 20 európai országra kiterjedő kutatásból. Az adatok azonban a 2010. tavasz és ősz közötti helyzetet rögzítik, azóta pedig számos változás történt.
"Magyar fű, Árpád vezér ajánlásával” – ez a meghökkentő felirat fogadta a fesztiválozókat az idei EFOTT-on a Jobbik sátránál. A párt arra szólította fel fiatalokat, hogy ne szívjanak füvet, ehelyett a fesztivál végén vessenek el fűmagokat a sátruk helyére. “Ami legálisan hozzáférhető, azt fogyasszák nyugodtan,” tette hozzá ehhez Dúró Dóra, a Jobbik képviselője az Indexnek adott interjújában. Szerinte az teljesen rendben van, hogy az egyetemisták megisznak pár sört a vizsgaidőszak után, de az már nincs, ha elszívnak egy spanglit, hiszen a tudatmódosító szereket el kell utasítani. Erre a kampányra jól illik a magyar közmondás: aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. Jó lenne, ha a politikai pártok inkább a szakmai szervezetekre hagynák a prevenciót ahelyett, hogy még jobban átpolitizálják ezt a területet a zavaros üzeneteikkel és hülyét csinálnak magukból.
Alig múlt este 6 óra, de Buenos Airesben már sötét van és hideg: elvégre a déli féltekén most tél van. Több százan gyűltek a bíróság épülete elé, hogy a kivetítőn élőben kövessék nyomon egy régóta várt ítélet kihirdetését. Sokan zászlókat lengetnek és transzparenseket lóbálnak, mások csak feszülten figyelnek, arcukon komor elégtétellel. Közülük némelyek annak a 30 ezer embernek a leszármazottai vagy hozzátartozói, akiket a 70-es évek óta csak úgy hívtak Argentínában, hogy “az eltűntek” (los desaparecidos). Ezzel az eufémizmussal jelölték azokat, akiket az 1976 és 1983 között uralkodó katonai junta terrorlegényei elraboltak, megkínoztak, kivégeztek majd nyom nélkül eltüntettek.
Nem szép dolog letépni egy védett virágot, szemetelni a közterületen, tilosban parkolni vagy engedély nélkül horgászni, tüzelőt gyűjteni az erdőben. A bilincselés, motozás, szolgálati kutyák bevetése azonban eltúlzott reakció a kormány részéről. A Pintér Sándor által bevezetni kívánt módosításokkal növekedhet a hatalmi visszaélések száma.
„Lehetséges, hogy az emberi jogokról olvasni unalmas, de amikor az életben ezzel találkozunk, nagyon izgalmassá válik” – fogalmazott Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke a Helsinki Bizottsággal és a TASZ-szal közösen kiírt Filmezz jogállamot! pályázat díjátadóján. A jogvédő szervezetek a pályázatra olyan szinopszisokat vártak, melyek érthető, világos és szórakoztató módon mutatják be, hogy miért fontos például az információszabadság, szólásszabadság, a sajtószabadság, a személyi szabadsághoz való jog, mit jelent a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az emberi méltóság és a vallásszabadság. Hogy miért védjük az emberi jogokat, és hogy mit vesztenénk nélkülük.Összesen 21 pályamű érkezett, amelyből a négytagú zsűri hat alkotást választott ki, amelyeket a díjátadón be is mutattak.Tekintse meg a nyertes filmeket!
Tegnap az Országgyűlés megszavazta az új Büntető Törvénykönyvet, amelynek értelmében többek között szigorodnak a drogfogyasztókkal kapcsolatos jogszabályok is - ez fiatalok tömegeinek megbélyegzését eredményezi: ha pálinkát iszol, az rendben van, ha elszívsz egy spanglit, akkor az ördöggel cimborálsz. Abban az országban, ahol minden ötödik férfi alkohol miatt hal meg, míg fűtől senki. Miközben Magyarország szigorít, egyre több ország és egyre több politikai vezető ismeri fel, hogy a tiltáson alapuló drogpolitikák kudarcot vallottak. Ma, a drogellenes világnapon hat volt elnök és a világ más vezetői személyiségei közösen szólítanak fel a fogyasztók dekriminalizálására. A kormány megint jó érzékkel ismerte fel a kereszteződést, aztán szokás szerint rossz irányba fordult be rajta...
Egyszerű választójogi kérdést tettünk fel a KIM-nek, az első válasz szerint egy egyéni képviselői indítványról nem őket kéne faggatnunk.A zavarba ejtő kérdés a gondnokság alá helyezett személyek választójogára vonatkozott. Az Alaptörvény ugyanis lehetővé teszi választójoguk korlátozását akkor, ha erről bírósági döntés áll rendelkezésre. Adatkérő levelünkben (pdf) részletesen ismertettük a magyar szabályozással ellentétes nemzetközi jogi helyzetet, majd feltettük a kérdést, a kormány hogyan kívánja orvosolni az Alaptörvény által megalapozott jogsértést. Végül kértük a minisztériumtól, hogy juttassa el számunkra a releváns hatástanulmányokat. Meglepő választ kaptunk.
Börtönbüntetésre ítélt a bíróság egy embert Magyarországon 2012. június 13-án azért, mert nyilvánosan tagadott egy történeti tényt, a holokauszt megtörténtét. Az ügynek csak a jogi oldalát veszem szemügyre, a rossz szabályt és az első alkalmazását.1. A büntető törvénykönyv 269/C. § így szól: „Aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." A szabály két évvel ezelőtti beiktatásának története ismert, benne volt a bal- és a jobboldal egyaránt, szerepelne a következő Btk-ban is.
A TASZ Strasbourgban nyertes otthon szülés ügye köré szerveztek nemzetközi konferenciát Hágában május végén. A TASZ ügyvédje, dr. Fazekas Tamás képviselte Ternovszky Annát, akinek az ügyében az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította 2010 végén, hogy a magyar állam megsértette a kérelmező jogát a magán- és családi élet tiszteletben tartásához, amikor a szabályozás hiánya miatt jogi eljárásokkal fenyegette (és fenyegeti) az otthon szülések kísérésénél dolgozó szakembereket.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint továbbra is tömegintézetekbe kell zárni a fogyatékos embereket, az intézetek megszüntetésére adott EU-forrásokat pedig intézetek építésére kell szánni. Legalábbis erről tanúskodik egy most előkészített törvénycsomag.
A legégetőbb emberi jogi probléma a cigányság helyzete, hívta fel a figyelmet újra Dénes Balázs TASZ-elnök. Ezúttal a Republikon Intézet konferenciáján beszélt az emberi jogok magyarországi helyzetéről. Kiemelkedően súlyosnak ítélte az intézményesült diszkriminációt: akár a rendőrség, vagy az önkormányzatok gyakorlatában mindennapossá váltak a jogtiprások. Közben az apátia eluralkodott a társadalmon, riasztó, hogy mennyi minden mellett megyünk el szó nélkül, elfelejtettük, mi az a szolidaritás és mi az a tolerancia. A média teljesen torz képet mutat a közügyekről, és egyre erősödik a bűnbakképzés, ezzel párhuzamosan pedig egy náci szellemiségű fasiszta párt növeli a támogatottságát. Több mint 20 évvel a rendszerváltás után – folytatta a sort Dénes Balázs – még mindig ott tartunk, hogy a vallásszabadság megvalósulása legalábbis kérdéses. Arra sem számított senki, hogy újra el kell magyarázni az államhatalmi ágak szétválasztását, és hogy a miniszterelnök és az igazságügy-miniszter versengenek egymással, ki gyakoroljon nyomást a Kúria elnökére.
Görögországban április vége óta kötelező HIV-tesztet végeznek el minden előállított szexmunkáson. Amennyiben az eredmény pozitív, személyes adataikat és fényképüket nyilvánosságra hozzák a rendőrség honlapján, valamint vádat emelnek ellenük szándékos vagy gondatlanságból okozott maradandó egészségkárosodás, illetve veszélyeztetés miatt. A görög média szenzációként kezeli az ügyet, a lakosság körében egyre nő a pánik, civil szervezetek és nemzetközi szervezetek, többek között a UNAIDS, az ENSZ HIV/AIDS kérdésekkel foglalkozó szervezete, pedig felháborodásukat fejezik ki. Felszólították továbbá a görög kormányt, hogy azonnal szüntesse be a számos alapvető emberi jogot sértő intézkedéseket.
Navracsics Tibor igazságügy-miniszter és miniszterelnök-helyettes találva érezte magát legutóbbi blogposztunk miatt, melyben három munkatársunk véleményén keresztül a szemére vetettük a Cozma-ügy kapcsán tett lépését. Alább közöljük a levelet, amit a miniszter sajtófőnöke írt nekünk, valamint azt a levelet, amit a miniszter a Kúria elnökének küldött.
Három munkatársunk ragadott tollat, hogy reagáljon Navracsics Tibor és Orbán Viktor szavaira. Olvassa el a Barbár kormány, „Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet” és a Navracsics esete Montesquieu-vel című írásokat!
A véleménynyilvánítás szabadsága győzedelmeskedett a tokaji bor becsülete felett, mondta ki hétfői döntésében a Kúria is. A legfőbb bírói testület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete után az Uj Péter jogi képviseletét ellátó TASZ, illetve a legfőbb ügyész indítványaira végzett felülvizsgálatot a mára híressé vált szaros cikk ügyében.Még egyszer, talán utoljára idézzük fel a több mint négy évig elhúzódott ügy eseményeit. Történt, hogy Uj Péter 2008. január 1-én a Népszabadságban publicisztikát közölt Kincskereső címmel, amiben azt találta mondani, hogy a Tokaj Kereskedőház olcsó bora szar, ráadásul a bor állami támogatását is kritizálni merészelte.
“Tiszán is lehet pörögni” – olvasom (félre) távolról a telefonfülkén elhelyezett plakát szövegét. Gondoltam hazánk második legnagyobb folyóját népszerűsíti a reklám. Egy lány meg egy fiú éppen beugrik a vízbe a stégről, hátulról látjuk őket. Csak akkor jöttem rá, hogy itt drogprevenciós kampányról van szó, amikor közelebb merészkedtem: a "Tiszán" szó valójában "Tisztán", és alul az apró betűben ott áll, hogy dizajnerdrog.hu. Később megtudtam, a kampányt a dizájner drogok (az illegális szerek legális helyettesítői) fogyasztásának megelőzésére indította a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy elsőre nem áll össze, miként előzi meg a dizájner drogok fogyasztását egy vízbe ugró pár látványa. Lehet, hogy be kéne állnom ahhoz, hogy megvilágosodjon a fejemben a nagy összefüggés? A szándék persze világos: a drogfogyasztáson kívül is vannak kúl dolgok. De miért lenne ez alternatíva? Vajon nem hallottunk-e olyanról, hogy részeg vagy beállt fiatalok a Tiszába ugrálnak? És vajon alkalmasak-e a hasonló óriásplakátok a drogfogyasztás megelőzésére?
Júliustól negyedévente ellenőrzik majd a cukorbetegek szénhidrátfogyasztását, s aki nem tartja be az előírt diétát, az nem kaphat a korszerűbb gyógyszerből. Első ránézésre akár logikusnak is tűnhet a rendelkezés, de nem csak ésszerűtlen, hanem etikai szempontból is aggályos.
A SozialMarie díjat az osztrák Unruhe Privatstiftung alapította 2000-ben azzal a céllal, hogy társadalmi újításokat hozó programokat támogassanak. A TASZ idén második alkalommal nyerte el a díjat. Először 2007-ben a TASZ Médiamonitor programját ismerték el.
Jeffrey Weeks angol szociológus szerint „…az AIDS jóval több kísérteties és kíméletlen betegségnél. Egy olyan kor szimbólumává vált, amelyben a félelem, az előítélet és az irracionalitás küzd az értelem, a felelősség és a közösségi erőfeszítések ellen”. Megfelelő tudás hiányában félnek és előítéletesek a magyarországi középiskolások a HIV-vel élőkkel szemben, derült ki egy friss kutatásból. A felmérést (pdf) a Visegrádi Alap támogatásával, magyar, szlovák és cseh 10. évfolyamos diákokkal végezték, a magyarországi partner az Egészséges Ifjúságért Alapítvány volt. Magyarországról váci középiskolások vettek részt a kutatásban, a HIV/AIDS kérdéskörrel kapcsolatos tudásukról kérdezték őket.
„Köszöntjük a megjelent minisztereket és államtitkárokat, akik nyitottak arra, hogy kapcsolatba lépjenek a szakmával” – ironizált Topolánszky Ákos a hazai drogpolitikáról szóló civil fórumon. Az egyeztetésen a kormány ismét csak olyan szinten képviseltette magát, hogy a minisztériumi szakembereken nehogy bármit is számon lehessen kérni, a valódi döntéshozók ezúttal is távol maradtak arról a konferenciáról, ahol valamennyi, a területtel foglalkozó civil szervezet megjelent. A kormányt két feszengő főosztályvezető-helyettes, a Nefmi részéről Müller Éva, a KIM-től pedig Kara Ákos, képviselte. Sárosi Péter, a TASZ Drogpolitikai programvezetője azt is megjegyezte, hogy a problémák nem ezzel a kormánnyal kezdődtek, a területre fordított figyelem és pénz folyamatosan csökkent. A helyzet azonban az utóbbi években vált igazán súlyossá, a szakma nem tudja elérni a politikai döntéshozók ingerküszöbét, ezért nem jött el egyik meghívott miniszter sem.
Moszkva utcáit járja egy hátizsákos kis csapat és tűket oszt a droghasználóknak. A hatóságok betiltották a honlapjukat. Kérjük segítse őket Ön is életeket menteni! Évtizedek óta tudjuk, hogy az intravénás droghasználók között terjedő HIV-járvány megelőzésének leghatékonyabb eszközei a tűcsere program és az opiát helyettesítő kezelés. Oroszországban, ahol a járvány terjedése a világon a leggyorsabbak között van, ahol több mint egy millióan élnek HIV-vírussal és tízből nyolc ember a fecskendő megosztás miatt fertőződik meg, az előbbi módszer nem támogatott, a második pedig egyenesen tiltott.
„Mindenki függ” – hangzott a szlogenje a drogpolitikai vitaestnek, ahol egy ritkán látott kormányzati vendég is megjelent. Elsőre kecsegtetőnek hangzik, de a hazai drogpolitika, a kábítószerfüggők és –fogyasztók, és tulajdonképpen senki számára nem szolgált jó hírekkel. Téglásy Kristófról, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) Ifjúságügyi Főosztályának vezetőjéről van szó. Vitapartnerei Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője és Zacher Gábor toxikológus voltak.
A guberálást és a néma koldulást szabálysértéssé nyilvánító rendeletek hatályukat vesztik, de nem azért, mert a döntéshozók jobb belátásra tértek.A szegénység leginkább szembetűnő jeleinek, mint a guberálás, a koldulás vagy éppen az utcán alvás, szankcionálása sérti az emberi méltóságot, ráadásul képmutató is. A Társaság a Szabadságjogékért, a TASZ által korábban alkotmánybírósági beadványban támadott önkormányzati rendeletek, amelyek a guberálás és az ún. néma koldulást büntetik, május 31-ig hatályukat vesztik. Sajnos, nem azért, mert a döntéshozók belátták volna tévedésüket.
Amikor az AIDS-ről beszélünk, mindenki azonnal Afrikára gondol, miközben az európai országok statisztikái lényegesen rosszabb képet mutatnak: ma azok közül, akiknek szükségük lenne rá, kevesebben jutnak a megfelelő gyógyszerekhez, mint Afrikában. A helyzet Oroszországban a legrosszabb, csak minden ötödik HIV-vel elő jut kezeléshez, ráadásul a kezelés folyamatossága sem biztosított, ami a hatékonyság alapfeltétele.
Az érdekérvényesítést a korrupciótól, a demokratikus jogalkotást az önkényes törvénygyártól egy erős lobbitörvény választja el. A lobbitörvény hiánya legitimálja az informális keretek között, a szürkezónában zajló érdekérvényesítést. Az átláthatóság mindannyiunk érdeke – tegyünk érte! Lázár János dohányipari országgyűlési képviselő és frakcióvezető közpolitikai szótára frissítésre szorul. Azt már eddig is tudtuk, hogy ha az ember felüti a Lázár-féle szótárt a T betűnél, akkor a “társadalmi szolidaritás” meglepően rendhagyó definíciójával találkozhat. A közelmúltban azonban azt is megtudtuk, hogy “társadalmi egyeztetés” szócikknél a következőt találja: ipari vállalatszövetség képviselőjével törvényszöveget irattat. Nemrég kiderült ugyanis, hogy a dohány árusításának monopolizálásáról szóló törvényjavaslat szövegét Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt., a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke írta.
Uniós kötelezettségre hivatkozással a kormány törvényjavaslata (pdf) kiszámíthatatlanná teszi a közérdekű adatok megismeréshez fűződő jogunkat. Úgy fest, hogy Németh Lászlóné szerint jobb, ha penget a nép a közérdekű adatokért.
Az Egészségügyi Tudományos Tanács súlyos fogalmi zavarral küzd. Két okból fontos ezt a zavart eloszlatni. Egyrészt a Tanács a magyar kormányzat része, egész pontosan a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tudományos háttérintézménye, ami nem lebecsülendő dolog, ezért is finanszírozzuk a működését közpénzből. Másrészt az a fogalmi zavar, ami a Tanács elnökét, legutóbbi levele tanúsága szerint, meghökkentő lépésekre készteti, a szólás és a tudomány szabadságával áll kapcsolatban. A jogok pedig még kevésbé lebecsülendő dolgok.
Egy demokratikus köztársaság polgára számára a sajtó szabadsága az egyik legfontosabb szabadságjog. Ez teszi lehetővé a közügyek vitatását a modern politikai közösségekben, a hatalmi igények és a hatalomgyakorlás megítélését minden egyes állampolgár részvételének lehetőségével. Nem véletlen, hogy a sajtó szabadságára oly sok veszély leselkedik. Pedig az elv végtelenül egyszerű: tartalma alapján nem lehet különbséget tenni szólás és szólás, vélemény és vélemény között. A véleménynyilvánításnak csak külső korlátai lehetnek. A sarkos megfogalmazás, az éles vagy akár megbotránkoztató nézetek kifejtése, a tényfeltárás pedig különösen része a szólás szabadságának.
Az Új Polgári Törvénykönyv tervezetében olvasható gondnoksági szabályozással hazánk bizonyosan meg fogja sérteni a fogyatékosügyi ENSZ egyezményt. Erről korábban részletesen írtam. Érdemes most röviden szemügyre venni, hogy mit vár el az egyezmény a tagállamoktól. Hallgassuk meg Gombos Gábort, a bizottság magyar tagját, olvassunk bele az ENSZ dokumentumaiba, és nézzünk egy gyakorlati példát!Gombos Gábor (az ENSZ Fogyatékos személyek jogaival foglalkozó bizottságának magyar tagja) szerint “ha valakitől megtagadjuk a cselekvőképességet, akkor ezzel a hozzáférését tagadjuk meg bármilyen más jogához.” Ez az a körülmény, amiért a cselekvőképesség kérdését az ENSZ egyezmény szívének, a fogyatékosságügyi jogok legfontosabb elemének tekintik.(Interjú Gombos Gáborral, az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogai bizottságának magyar tagjával)Mire mond nemet az ENSZ egyezmény?Az egyezmény egyértelműen nemet mond a hagyományosan elterjedt, a fogyatékos emberek jogait korlátozó jogintézményre. Az egyezmény 12. cikke azt várja el a tagállamoktól, hogy a lehető legkevésbé korlátozzák a fogyatékos állampolgárok cselekvőképességét. Nem vitatja, hogy a fogyatékos emberek sokszor kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe, lehetnek átverés vagy csalás áldozatai. De a védelem olyan formája, amely a lehetséges áldozatokat jó előre megfosztja döntési szabadságuktól, elfogadhatatlan a számára. Az ilyen védelem bizonyosan könnyű megoldás, de inkább árt, mint használ a fogyatékos embereknek.12. cikk. Törvény előtti egyenlőség 1. A részes államok újólag megerősítik, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van ahhoz, hogy a törvény előtt mindenhol személyként ismerjék el őket.2. A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog-, illetőleg cselekvőképesség.3. A részes államok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességének gyakorlásához esetlegesen szükséges segítség hozzáférhetővé váljon.4. A részes államok biztosítják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó valamennyi intézkedés, a nemzetközi emberi joggal összhangban, megfelelő és hatékony biztosítékokat tartalmaz a visszaélések megelőzésére. Az ilyen biztosítékok garantálják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó intézkedések tiszteletben tartják a személy jogait, akaratát és választásait, összeférhetetlenségtől és indokolatlan befolyástól mentesek, arányosak és a személy körülményeire szabottak, a lehető legrövidebb időre vonatkoznak, továbbá hogy a hatáskörrel rendelkező, független és pártatlan hatóság vagy igazságügyi szerv rendszeresen felülvizsgálja azokat. A biztosítékok azzal arányosak, amilyen mértékben az adott intézkedések érintik a személy jogait és érdekeit.5. E cikk rendelkezéseire figyelemmel a részes államok minden megfelelő és hatékony intézkedést megtesznek a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogának biztosítására a tulajdonhoz való joghoz és az örökléshez való joghoz, saját pénzügyeik ellenőrzéséhez, továbbá bankkölcsönhöz, jelzáloghoz és más pénzügyi hitelhez való egyenlő hozzáféréshez, illetve biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyeket önkényesen ne foszthassák meg vagyonuktól. (Az egyezmény teljes szövege itt olvasható)
A kormány próbálja korrigálni a korrigálhatatlant. Az adatvédelmi biztos személyének elmozdítása az uniós kötelezettségszegési eljárás elsődleges oka, ezt nem orvosolja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által most benyújtott törvényjavaslat sem.Az adatvédelmi hivatal átalakítása azért problémás a bizottság szerint, mert Jóri András korábbi adatvédelmi biztost hivatali idejének 2014-ben esedékes lejárta előtt elmozdították, és Péterfalvi Attilával töltötték ki az űrt. Nagy trükközés nem volt: az Országgyűlés által választott és annak felelős adatvédelmi biztos intézményét felváltotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a kormány pedig az „átszervezek, tehát saját új embert kinevezek” kártyát kijátszva megszabadult a kellemetlenkedő biztostól, aki a kormánypárti frakcióvezető irányította város virtuális kalodáját vagy a szociális konzultáció során a személyes adatok kezelését jogellenesnek merészelte titulálni.
Az Alaptörvénybe írt választójogi korlátozás után a új Polgári Törvénykönyv tervezete is szomorú bizonyítéka annak, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere magasról tesz a fogyatékossággal élő magyarok állampolgári jogaira. A jelenlegi szabályozás a fogyatékos állampolgárok kirekesztésének legfontosabb törvényes tartópillére, amelynek átfogó reformja nélkül e népesség helyzetében igazi javulás nem fog bekövetkezni. A Fidesz-KDNP tervezete megőrizné a jogfosztó struktúrát.
Elindult a SozialMarie közönségszavazása! Szavazzon Ön is! A díjat olyan szociálisan innovatív kezdeményezések nyerhetik meg, amelyek innovációs erejét és kreativitását a gyakorlat is visszaigazolta. A bécsi Unruhe Magánalapítvány így szeretné szorosabbra szőni az innovatív szociális kezdeményezések közötti kapcsolatot, és hangsúlyosabban megjeleníteni a szociális innováció témáját a közbeszédben.
Oudewater – hollandul annyit tesz, mint Öregvíz. Ez az Utrecht tartományban fekvő kisváros nagy jelentőséggel bír a türelmen (gedogen) alapuló holland közpolitikában. A jelentőségét egy öreg mázsaház adja. Akinek beindult volna a fantáziája, annak elárulom, hogy nem marihuánát mértek ebben a mázsaházban, hanem valami még ennél is hajmeresztőbbet: boszorkányokat! (Nem, nem a Monty Python találta ki...) A korabeli közhit szerint ugyanis a boszorkánynak nincs súlya. Ha tehát igazolást kap, hogy ő márpedig többet nyom mint egy tollpihe, akkor nem kínozhatják meg és végezhetik ki. Rengeteg ember életét mentette meg ez a mázsa, és a holland tolerancia szimbólumává vált. Alább kifejtjük, hogy miért lenne nagy szükség egy hasonló mázsára napjainkban is.
Vajon káros a házasság előtti szex? Múlt pénteken alakult meg a Magyar Családvédelmi Társaság. „Az egyetlen nemi társra való törekvés a házasság, a család, a kultúra és a társadalom legfőbb védőbástyája és így a civilizáció alapja” – hangzik a mottójuk. A küldetésnyilatkozatban megfogalmazottakkal csak két apró baj van, hogy azokat 2012-ben írták le, illetve zavaró a tudomány szó a társaság elnevezésében.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett 7 milliárd forintos pályázati kiírás révén járulna hozzá az Európai Unió ahhoz, hogy a nagy létszámú tömegintézményekben élő fogyatékos állampolgárok visszatérhessenek a társadalomba. Persze csak akkor, ha a kormány célja valóban az intézetek bezárása és a fogyatékos állampolgárok integrálódásának támogatása volna. Ez azonban a közzétett tender alapján kétséges.
Két zalaegerszegi diákot elkaptak a rendőrök, mert internetről vásárolt tudatmódosító szereket fogyasztottak – számolt be az MTI. A rendőrség növényi törmeléket talált az egyik fiatal ágyneműtartójában, ebből arra következtethetünk, hogy szintetikus kannabinoidot tartalmazó növénytörmelékről volt szó (potpourri), amit éppúgy elszívtak, mint a természetes marihuánát, hatásai ahhoz hasonlóak. Arról, hogy kitől szerzett erről tudomást a rendőrség, nem tudhatunk meg többet. Pedig megérne egy misét az is, hogy vajon milyen érzékenységgel rendelkezik a drogproblémák iránt az a nevelő, aki kihívja a rendőrséget, ha a felügyelete alá tartozó diákoknál drogfogyasztás jeleit észleli – már ha nevelőről volt szó. A rendőrök mindenesetre kiérkeztek a helyszínre és előállították a két veszélyes bűnelkövetőt a kapitányságra, ahol vizeletmintát vettek tőlük.
A Társaság a Szabadságjogokért közellenséggé vált a kormánypárti sajtóban. Déjà vu. 2006-ban, amikor kiálltunk a rendőrség által elkövetett jogsértések áldozatai mellett, már egyszer megéltük ugyanezt. Akkor éppen a most bezárásra ítélt Klubrádió ostorozott minket azzal, hogy hamis rágalmakkal keltjük rossz hírét hazánknak. Akkori kritikusaink most érdekes módon megkedvelték a rádió bezárása ellen felszólaló TASZ-t, míg azok, akik öt éve dicsértek minket bátor kiállásunkért, most csak köpnek egyet a nevünk hallatán. Pedig mi nem változtunk semmit: rendületlenül és pártsemleges módon kitartunk a szabadságjogok védelme mellett. Akkor ki és mi is változott? Költői kérdés.
A horvát csatlakozási tárgyalások résztvevőjeként bizton állíthatom, hogy Magyarországot a jelenlegi állapotában nem vennék fel az Európai Unióba, mondta Hannes Swoboda, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójának vezetője, aki február 10-én Budapesten találkozott a magyar civil társadalom néhány képviselőjével, a TASZ Politikai Szabadságjogok programvezetőjével, Hegyi Szabolccsal, illetve szakszervezeti vezetőkkel. A találkozón részt vett még Konrád György, Kádár András, Fehér Zsuzsa, Árok Kornél, Székely Tamás, Varga László és Borsik János.
Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Hivatala 2011. december 21-én közzétett tanulmányában egy régóta húzódó vita végére tett pontot. Ha eddig nem tudtunk egyértelmű választ adni a kérdésre, hogy vajon a nemzetközi emberi jog elfogadhatónak tekinti-e a gondnokság alá helyezett személyek választójogának korlátozását, akkor most már egyértelmű a válasz: nem elfogadható számára a gondnokoltak választójogának automatikus és általános korlátozása, de elutasítja azt is, ha a gondnokság alá helyezett személyek választójogáról egyenkét döntenek a bíróságok, és csak indokolt esetben korlátozzák a választójogot.
Az információszabadság az állam ellenőrzésének egyik legfontosabb eszköze – aktuálisan különösen nagy szükség van rá, hiszen a kormány kétharmados parlamenti többséggel gyakorolja hatalmát, illetve a gazdasági válság hatásaként sorra születnek olyan állami döntések, amelyek egyre többször beavatkoznak a hétköznapjainkba.Filmünkből megtudhatja, hogyan kell közérdekű adatigénylést benyújtani, mik az adatigénylő jogai, és mik az adatkezelő kötelességei. Léteznek ugyanakkor korlátok is, de alapszabályként elmondható, hogy az állam által kötött szerződések, és a közpénzek felhasználása mindig szabadon megismerhető. Arra is kitérünk, hogy mik a lehetőségek, ha egy adatigénylésre nem érkezik válasz.
A Vám- és Pénzügyőrséget (jogutódja: NAV) 2007-ben egy kormányrendelet felhatalmazta arra, hogy bevizsgálja az általa lefoglalt kábítószerek hatóanyagtartalmát. Hogy miért volt erre szükség? Nem tudni pontosan. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) kábítószer-laboratóriuma korábban is bevizsgálta a drogok hatóanyagtartalmát. Nagy Gábor, a BSZKI főtanácsosa szerint a szakértelmükben nem lehetett kifogást találni, hiszen nemzetközi összehasonlításban is a legpontosabb mérési eredményeket produkálták. Tény, hogy a laboruk nagy teher alatt dolgozott, de ahelyett, hogy több mint 100 millió forintos költséggel felszerelnek egy teljesen új labort, inkább a már meglévő labor finanszírozását javíthatták volna. Ha a külső megfigyelőbe némi rosszmájúság szorult, gondolhatna esetleg arra is, hogy itt szó sem volt szakmai megfontolásokról, pusztán arról, hogy jó biznisznek tűnt a VPOP számára egy új laboratórium felszerelése.
„Családi vállalkozássá változtatta a HM kommunikációs cégét Gubcsi Lajos. A Zrinyi Média Kft. előző vezetését bűnszervezetnek nevező igazgató nyár óta két saját könyvet adott ki új munkahelyén, és régebbi publikációit is a cég segítségével terjeszti” – írta Spirk József tavaly márciusban az Indexen megjelent cikkében, néhány hónappal később pedig a vádlottak padján találta magát. A Honvédelmi takarítónők Gubcsi Lajos házában című cikk alanya számos állítással nem értett egyet, igazának a bíróságon próbált érvényt szerezni. A lézerblokkolóról, a saját kertjében lévő szoborparkról és a számos botrányáról elhíresült Gubcsi Lajos aljas indokból elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségével vádolta az újságírót.
Az “ifjú keresztényeknek nem kell a drog” – számolt be az MTI a hétvégén arról, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) üdvözli a kormány azon tervét, hogy szigorítja a drogpolitikát. Van ezzel a közleménnyel egy pár bibi. Az egyik legnagyobb az, hogy éppen azon a hétvégén is több százezer fiatal fogyasztott valamilyen drogot, köztük nagy valószínűséggel az ifjú keresztények is. A többség sört, bort és pálinkát, de egy nem jelentéktelen kisebbség füvet is szívott. Hogy az alkohol az nem drog? De bizony az, kedves ikszesek, éppen ezért illene tisztázni a fogalmakat, mielőtt megszólalunk valamilyen témában.
A HIV-vel élők csaknem fele nem Budapesten él, azonban az ellátásuk csak Budapesten megoldott: kontrollra, illetve a gyógyszerek felírására és kiváltására kizárólag a fővárosban van lehetőség. A TASZ 2008 óta folyamatosan próbálja elérni, hogy a budapesti HIV-ambulancia mellett hozzanak létre vidéki központokat, ahol ugyanolyan színvonalon, de a lakóhelyükhöz közelebb juthatnak ellátáshoz. Hol tart most a decentralizáció folyamata?