Navracsics Tibor igazságügy-miniszter és miniszterelnök-helyettes találva érezte magát legutóbbi blogposztunk miatt, melyben három munkatársunk véleményén keresztül a szemére vetettük a Cozma-ügy kapcsán tett lépését. Alább közöljük a levelet, amit a miniszter sajtófőnöke írt nekünk, valamint azt a levelet, amit a miniszter a Kúria elnökének küldött.

Három munkatársunk ragadott tollat, hogy reagáljon Navracsics Tibor és Orbán Viktor szavaira. Olvassa el a Barbár kormány, „Elnézést, Virág elvtárs, ez az ítélet” és a Navracsics esete Montesquieu-vel című írásokat!

A véleménynyilvánítás szabadsága győzedelmeskedett a tokaji bor becsülete felett, mondta ki hétfői döntésében a Kúria is. A legfőbb bírói testület a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete után az Uj Péter jogi képviseletét ellátó TASZ, illetve a legfőbb ügyész indítványaira végzett felülvizsgálatot a mára híressé vált szaros cikk ügyében.Még egyszer, talán utoljára idézzük fel a több mint négy évig elhúzódott ügy eseményeit. Történt, hogy Uj Péter 2008. január 1-én a Népszabadságban publicisztikát közölt Kincskereső címmel, amiben azt találta mondani, hogy a Tokaj Kereskedőház olcsó bora szar, ráadásul a bor állami támogatását is kritizálni merészelte.

“Tiszán is lehet pörögni” – olvasom (félre) távolról a telefonfülkén elhelyezett plakát szövegét. Gondoltam hazánk második legnagyobb folyóját népszerűsíti a reklám. Egy lány meg egy fiú éppen beugrik a vízbe a stégről, hátulról látjuk őket. Csak akkor jöttem rá, hogy itt drogprevenciós kampányról van szó, amikor közelebb merészkedtem: a "Tiszán" szó valójában "Tisztán", és alul az apró betűben ott áll, hogy dizajnerdrog.hu. Később megtudtam, a kampányt a dizájner drogok (az illegális szerek legális helyettesítői) fogyasztásának megelőzésére indította a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. Szerintem nem vagyok egyedül azzal, hogy elsőre nem áll össze, miként előzi meg a dizájner drogok fogyasztását egy vízbe ugró pár látványa. Lehet, hogy be kéne állnom ahhoz, hogy megvilágosodjon a fejemben a nagy összefüggés? A szándék persze világos: a drogfogyasztáson kívül is vannak kúl dolgok. De miért lenne ez alternatíva? Vajon nem hallottunk-e olyanról, hogy részeg vagy beállt fiatalok a Tiszába ugrálnak? És vajon alkalmasak-e a hasonló óriásplakátok a drogfogyasztás megelőzésére?

Júliustól negyedévente ellenőrzik majd a cukorbetegek szénhidrátfogyasztását, s aki nem tartja be az előírt diétát, az nem kaphat a korszerűbb gyógyszerből. Első ránézésre akár logikusnak is tűnhet a rendelkezés, de nem csak ésszerűtlen, hanem etikai szempontból is aggályos.

A SozialMarie díjat az osztrák Unruhe Privatstiftung alapította 2000-ben azzal a céllal, hogy társadalmi újításokat hozó programokat támogassanak. A TASZ idén második alkalommal nyerte el a díjat. Először 2007-ben a TASZ Médiamonitor programját ismerték el.

Jeffrey Weeks angol szociológus szerint „…az AIDS jóval több kísérteties és kíméletlen betegségnél. Egy olyan kor szimbólumává vált, amelyben a félelem, az előítélet és az irracionalitás küzd az értelem, a felelősség és a közösségi erőfeszítések ellen”. Megfelelő tudás hiányában félnek és előítéletesek a magyarországi középiskolások a HIV-vel élőkkel szemben, derült ki egy friss kutatásból. A felmérést (pdf) a Visegrádi Alap támogatásával, magyar, szlovák és cseh 10. évfolyamos diákokkal végezték, a magyarországi partner az Egészséges Ifjúságért Alapítvány volt. Magyarországról váci középiskolások vettek részt a kutatásban, a HIV/AIDS kérdéskörrel kapcsolatos tudásukról kérdezték őket.

„Köszöntjük a megjelent minisztereket és államtitkárokat, akik nyitottak arra, hogy kapcsolatba lépjenek a szakmával” – ironizált Topolánszky Ákos a hazai drogpolitikáról szóló civil fórumon. Az egyeztetésen a kormány ismét csak olyan szinten képviseltette magát, hogy a minisztériumi szakembereken nehogy bármit is számon lehessen kérni, a valódi döntéshozók ezúttal is távol maradtak arról a konferenciáról, ahol valamennyi, a területtel foglalkozó civil szervezet megjelent. A kormányt két feszengő főosztályvezető-helyettes, a Nefmi részéről Müller Éva, a KIM-től pedig Kara Ákos, képviselte. Sárosi Péter, a TASZ Drogpolitikai programvezetője azt is megjegyezte, hogy a problémák nem ezzel a kormánnyal kezdődtek, a területre fordított figyelem és pénz folyamatosan csökkent. A helyzet azonban az utóbbi években vált igazán súlyossá, a szakma nem tudja elérni a politikai döntéshozók ingerküszöbét, ezért nem jött el egyik meghívott miniszter sem.

Moszkva utcáit járja egy hátizsákos kis csapat és tűket oszt a droghasználóknak. A hatóságok betiltották a honlapjukat. Kérjük segítse őket Ön is életeket menteni! Évtizedek óta tudjuk, hogy az intravénás droghasználók között terjedő HIV-járvány megelőzésének leghatékonyabb eszközei a tűcsere program és az opiát helyettesítő kezelés. Oroszországban, ahol a járvány terjedése a világon a leggyorsabbak között van, ahol több mint egy millióan élnek HIV-vírussal és tízből nyolc ember a fecskendő megosztás miatt fertőződik meg, az előbbi módszer nem támogatott, a második pedig egyenesen tiltott. 

„Mindenki függ” – hangzott a szlogenje a drogpolitikai vitaestnek, ahol egy ritkán látott kormányzati vendég is megjelent. Elsőre kecsegtetőnek hangzik, de a hazai drogpolitika, a kábítószerfüggők és –fogyasztók, és tulajdonképpen senki számára nem szolgált jó hírekkel. Téglásy Kristófról, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) Ifjúságügyi Főosztályának vezetőjéről van szó. Vitapartnerei Sárosi Péter, a TASZ drogpolitikai programvezetője és Zacher Gábor toxikológus voltak.

A guberálást és a néma koldulást szabálysértéssé nyilvánító rendeletek hatályukat vesztik, de nem azért, mert a döntéshozók jobb belátásra tértek.A szegénység leginkább szembetűnő jeleinek, mint a guberálás, a koldulás vagy éppen az utcán alvás, szankcionálása sérti az emberi méltóságot, ráadásul képmutató is. A Társaság a Szabadságjogékért, a TASZ által korábban alkotmánybírósági beadványban támadott önkormányzati rendeletek, amelyek a guberálás és az ún. néma koldulást büntetik, május 31-ig hatályukat vesztik. Sajnos, nem azért, mert a döntéshozók belátták volna tévedésüket.

Amikor az AIDS-ről beszélünk, mindenki azonnal Afrikára gondol, miközben az európai országok statisztikái lényegesen rosszabb képet mutatnak: ma azok közül, akiknek szükségük lenne rá, kevesebben jutnak a megfelelő gyógyszerekhez, mint Afrikában. A helyzet Oroszországban a legrosszabb, csak minden ötödik HIV-vel elő jut kezeléshez, ráadásul a kezelés folyamatossága sem biztosított, ami a hatékonyság alapfeltétele.

Az érdekérvényesítést a korrupciótól, a demokratikus jogalkotást az önkényes törvénygyártól egy erős lobbitörvény választja el. A lobbitörvény hiánya legitimálja az informális keretek között, a szürkezónában zajló érdekérvényesítést. Az átláthatóság mindannyiunk érdeke – tegyünk érte! Lázár János dohányipari országgyűlési képviselő és frakcióvezető közpolitikai szótára frissítésre szorul. Azt már eddig is tudtuk, hogy ha az ember felüti a Lázár-féle szótárt a T betűnél, akkor a “társadalmi szolidaritás” meglepően rendhagyó definíciójával találkozhat. A közelmúltban azonban azt is megtudtuk, hogy “társadalmi egyeztetés” szócikknél a következőt találja: ipari vállalatszövetség képviselőjével törvényszöveget irattat. Nemrég kiderült ugyanis, hogy a dohány árusításának monopolizálásáról szóló törvényjavaslat szövegét Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt., a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének elnöke írta.

Uniós kötelezettségre hivatkozással a kormány törvényjavaslata (pdf) kiszámíthatatlanná teszi a közérdekű adatok megismeréshez fűződő jogunkat. Úgy fest, hogy Németh Lászlóné szerint jobb, ha penget a nép a közérdekű adatokért.

Az Egészségügyi Tudományos Tanács súlyos fogalmi zavarral küzd. Két okból fontos ezt a zavart eloszlatni. Egyrészt a Tanács a magyar kormányzat része, egész pontosan a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának tudományos háttérintézménye, ami nem lebecsülendő dolog, ezért is finanszírozzuk a működését közpénzből. Másrészt az a fogalmi zavar, ami a Tanács elnökét, legutóbbi levele tanúsága szerint, meghökkentő lépésekre készteti, a szólás és a tudomány szabadságával áll kapcsolatban. A jogok pedig még kevésbé lebecsülendő dolgok.

Egy demokratikus köztársaság polgára számára a sajtó szabadsága az egyik legfontosabb szabadságjog. Ez teszi lehetővé a közügyek vitatását a modern politikai közösségekben, a hatalmi igények és a hatalomgyakorlás megítélését minden egyes állampolgár részvételének lehetőségével. Nem véletlen, hogy a sajtó szabadságára oly sok veszély leselkedik. Pedig az elv végtelenül egyszerű: tartalma alapján nem lehet különbséget tenni szólás és szólás, vélemény és vélemény között. A véleménynyilvánításnak csak külső korlátai lehetnek. A sarkos megfogalmazás, az éles vagy akár megbotránkoztató nézetek kifejtése, a tényfeltárás pedig különösen része a szólás szabadságának.

Az Új Polgári Törvénykönyv tervezetében olvasható gondnoksági szabályozással hazánk bizonyosan meg fogja sérteni a fogyatékosügyi ENSZ egyezményt. Erről korábban részletesen írtam. Érdemes most röviden szemügyre venni, hogy mit vár el az egyezmény a tagállamoktól. Hallgassuk meg Gombos Gábort, a bizottság magyar tagját, olvassunk bele az ENSZ dokumentumaiba, és nézzünk egy gyakorlati példát!Gombos Gábor (az ENSZ Fogyatékos személyek jogaival foglalkozó bizottságának magyar tagja) szerint “ha valakitől megtagadjuk a cselekvőképességet, akkor ezzel a hozzáférését tagadjuk meg bármilyen más jogához.” Ez az a körülmény, amiért a cselekvőképesség kérdését az ENSZ egyezmény szívének, a fogyatékosságügyi jogok legfontosabb elemének tekintik.(Interjú Gombos Gáborral, az ENSZ Fogyatékossággal élő személyek jogai bizottságának magyar tagjával)Mire mond nemet az ENSZ egyezmény?Az egyezmény egyértelműen nemet mond a hagyományosan elterjedt, a fogyatékos emberek jogait korlátozó jogintézményre. Az egyezmény 12. cikke azt várja el a tagállamoktól, hogy a lehető legkevésbé korlátozzák a fogyatékos állampolgárok cselekvőképességét. Nem vitatja, hogy a fogyatékos emberek sokszor kerülhetnek kiszolgáltatott helyzetbe, lehetnek átverés vagy csalás áldozatai. De a védelem olyan formája, amely a lehetséges áldozatokat jó előre megfosztja döntési szabadságuktól, elfogadhatatlan a számára. Az ilyen védelem bizonyosan könnyű megoldás, de inkább árt, mint használ a fogyatékos embereknek.12. cikk. Törvény előtti egyenlőség  1. A részes államok újólag megerősítik, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van ahhoz, hogy a törvény előtt mindenhol személyként ismerjék el őket.2. A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élő személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog-, illetőleg cselekvőképesség.3. A részes államok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyek cselekvőképességének gyakorlásához esetlegesen szükséges segítség hozzáférhetővé váljon.4. A részes államok biztosítják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó valamennyi intézkedés, a nemzetközi emberi joggal összhangban, megfelelő és hatékony biztosítékokat tartalmaz a visszaélések megelőzésére. Az ilyen biztosítékok garantálják, hogy a cselekvőképesség gyakorlására vonatkozó intézkedések tiszteletben tartják a személy jogait, akaratát és választásait, összeférhetetlenségtől és indokolatlan befolyástól mentesek, arányosak és a személy körülményeire szabottak, a lehető legrövidebb időre vonatkoznak, továbbá hogy a hatáskörrel rendelkező, független és pártatlan hatóság vagy igazságügyi szerv rendszeresen felülvizsgálja azokat. A biztosítékok azzal arányosak, amilyen mértékben az adott intézkedések érintik a személy jogait és érdekeit.5. E cikk rendelkezéseire figyelemmel a részes államok minden megfelelő és hatékony intézkedést megtesznek a fogyatékossággal élő személyek egyenlő jogának biztosítására a tulajdonhoz való joghoz és az örökléshez való joghoz, saját pénzügyeik ellenőrzéséhez, továbbá bankkölcsönhöz, jelzáloghoz és más pénzügyi hitelhez való egyenlő hozzáféréshez, illetve biztosítják, hogy a fogyatékossággal élő személyeket önkényesen ne foszthassák meg vagyonuktól. (Az egyezmény teljes szövege itt olvasható)

A kormány próbálja korrigálni a korrigálhatatlant. Az adatvédelmi biztos személyének elmozdítása az uniós kötelezettségszegési eljárás elsődleges oka, ezt nem orvosolja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által most benyújtott törvényjavaslat sem.Az adatvédelmi hivatal átalakítása azért problémás a bizottság szerint, mert Jóri András korábbi adatvédelmi biztost hivatali idejének 2014-ben esedékes lejárta előtt elmozdították, és Péterfalvi Attilával töltötték ki az űrt. Nagy trükközés nem volt: az Országgyűlés által választott és annak felelős adatvédelmi biztos intézményét felváltotta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a kormány pedig az „átszervezek, tehát saját új embert kinevezek” kártyát kijátszva megszabadult a kellemetlenkedő biztostól, aki a kormánypárti frakcióvezető irányította város virtuális kalodáját vagy a szociális konzultáció során a személyes adatok kezelését jogellenesnek merészelte titulálni.

Az Alaptörvénybe írt választójogi korlátozás után a új Polgári Törvénykönyv tervezete is szomorú bizonyítéka annak, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszere magasról tesz a fogyatékossággal élő magyarok állampolgári jogaira. A jelenlegi szabályozás a fogyatékos állampolgárok kirekesztésének legfontosabb törvényes tartópillére, amelynek átfogó reformja nélkül e népesség helyzetében igazi javulás nem fog bekövetkezni. A Fidesz-KDNP tervezete megőrizné a jogfosztó struktúrát.

Elindult a SozialMarie közönségszavazása! Szavazzon Ön is! A díjat olyan szociálisan innovatív kezdeményezések nyerhetik meg, amelyek innovációs erejét és kreativitását a gyakorlat is visszaigazolta. A bécsi Unruhe Magánalapítvány így szeretné szorosabbra szőni az innovatív szociális kezdeményezések közötti kapcsolatot, és hangsúlyosabban megjeleníteni a szociális innováció témáját a közbeszédben. 

Oudewater – hollandul annyit tesz, mint Öregvíz. Ez az Utrecht tartományban fekvő kisváros nagy jelentőséggel bír a türelmen (gedogen) alapuló holland közpolitikában. A jelentőségét egy öreg mázsaház adja. Akinek beindult volna a fantáziája, annak elárulom, hogy nem marihuánát mértek ebben a mázsaházban, hanem valami még ennél is hajmeresztőbbet: boszorkányokat! (Nem, nem a Monty Python találta ki...) A korabeli közhit szerint ugyanis a boszorkánynak nincs súlya. Ha tehát igazolást kap, hogy ő márpedig többet nyom mint egy tollpihe, akkor nem kínozhatják meg és végezhetik ki. Rengeteg ember életét mentette meg ez a mázsa, és a holland tolerancia szimbólumává vált. Alább kifejtjük, hogy miért lenne nagy szükség egy hasonló mázsára napjainkban is.   

Vajon káros a házasság előtti szex? Múlt pénteken alakult meg a Magyar Családvédelmi Társaság. „Az egyetlen nemi társra való törekvés a házasság, a család, a kultúra és a társadalom legfőbb védőbástyája és így a civilizáció alapja” – hangzik a mottójuk. A küldetésnyilatkozatban megfogalmazottakkal csak két apró baj van, hogy azokat 2012-ben írták le, illetve zavaró a tudomány szó a társaság elnevezésében. 

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett 7 milliárd forintos pályázati kiírás révén járulna hozzá az Európai Unió ahhoz, hogy a nagy létszámú tömegintézményekben élő fogyatékos állampolgárok visszatérhessenek a társadalomba. Persze csak akkor, ha a kormány célja valóban az intézetek bezárása és a fogyatékos állampolgárok integrálódásának támogatása volna. Ez azonban a közzétett tender alapján kétséges. 

Két zalaegerszegi diákot elkaptak a rendőrök, mert internetről vásárolt tudatmódosító szereket fogyasztottak – számolt be az MTI. A rendőrség növényi törmeléket talált az egyik fiatal ágyneműtartójában, ebből arra következtethetünk, hogy szintetikus kannabinoidot tartalmazó növénytörmelékről volt szó (potpourri), amit éppúgy elszívtak, mint a természetes marihuánát, hatásai ahhoz hasonlóak. Arról, hogy kitől szerzett erről tudomást a rendőrség, nem tudhatunk meg többet. Pedig megérne egy misét az is, hogy vajon milyen érzékenységgel rendelkezik a drogproblémák iránt az a nevelő, aki kihívja a rendőrséget, ha a felügyelete alá tartozó diákoknál drogfogyasztás jeleit észleli – már ha nevelőről volt szó. A rendőrök mindenesetre kiérkeztek a helyszínre és előállították a két veszélyes bűnelkövetőt a kapitányságra, ahol vizeletmintát vettek tőlük.

A Társaság a Szabadságjogokért közellenséggé vált a kormánypárti sajtóban. Déjà vu. 2006-ban, amikor kiálltunk a rendőrség által elkövetett jogsértések áldozatai mellett, már egyszer megéltük ugyanezt. Akkor éppen a most bezárásra ítélt Klubrádió ostorozott minket azzal, hogy hamis rágalmakkal keltjük rossz hírét hazánknak. Akkori kritikusaink most érdekes módon megkedvelték a rádió bezárása ellen felszólaló TASZ-t, míg azok, akik öt éve dicsértek minket bátor kiállásunkért, most csak köpnek egyet a nevünk hallatán. Pedig mi nem változtunk semmit: rendületlenül és pártsemleges módon kitartunk a szabadságjogok védelme mellett. Akkor ki és mi is változott? Költői kérdés.

A horvát csatlakozási tárgyalások résztvevőjeként bizton állíthatom, hogy Magyarországot a jelenlegi állapotában nem vennék fel az Európai Unióba, mondta Hannes Swoboda, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége frakciójának vezetője, aki február 10-én Budapesten találkozott a magyar civil társadalom néhány képviselőjével, a TASZ Politikai Szabadságjogok programvezetőjével, Hegyi Szabolccsal, illetve szakszervezeti vezetőkkel. A találkozón részt vett még Konrád György, Kádár András, Fehér Zsuzsa, Árok Kornél, Székely Tamás, Varga László és Borsik János.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának Hivatala 2011. december 21-én közzétett tanulmányában egy régóta  húzódó vita végére tett pontot. Ha eddig nem tudtunk egyértelmű választ adni a kérdésre, hogy vajon a nemzetközi emberi jog elfogadhatónak tekinti-e a gondnokság alá helyezett személyek választójogának korlátozását, akkor most már egyértelmű a válasz: nem elfogadható számára a gondnokoltak választójogának automatikus és általános korlátozása, de elutasítja azt is, ha a gondnokság alá helyezett személyek választójogáról egyenkét döntenek a bíróságok, és csak indokolt esetben korlátozzák a választójogot.

Az információszabadság az állam ellenőrzésének egyik legfontosabb eszköze – aktuálisan különösen nagy szükség van rá, hiszen a kormány kétharmados parlamenti többséggel gyakorolja hatalmát, illetve a gazdasági válság hatásaként sorra születnek olyan állami döntések, amelyek egyre többször beavatkoznak a hétköznapjainkba.Filmünkből megtudhatja, hogyan kell közérdekű adatigénylést benyújtani, mik az adatigénylő jogai, és mik az adatkezelő kötelességei. Léteznek ugyanakkor korlátok is, de alapszabályként elmondható, hogy az állam által kötött szerződések, és a közpénzek felhasználása mindig szabadon megismerhető. Arra is kitérünk, hogy mik a lehetőségek, ha egy adatigénylésre nem érkezik válasz.

A Vám- és Pénzügyőrséget (jogutódja: NAV) 2007-ben egy kormányrendelet felhatalmazta arra, hogy bevizsgálja az általa lefoglalt kábítószerek hatóanyagtartalmát. Hogy miért volt erre szükség? Nem tudni pontosan. A Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet (BSZKI) kábítószer-laboratóriuma korábban is bevizsgálta a drogok hatóanyagtartalmát. Nagy Gábor, a BSZKI főtanácsosa szerint a szakértelmükben nem lehetett kifogást találni, hiszen nemzetközi összehasonlításban is a legpontosabb mérési eredményeket produkálták. Tény, hogy a laboruk nagy teher alatt dolgozott, de ahelyett, hogy több mint 100 millió forintos költséggel felszerelnek egy teljesen új labort, inkább a már meglévő labor finanszírozását javíthatták volna. Ha a külső megfigyelőbe némi rosszmájúság szorult, gondolhatna esetleg arra is, hogy itt szó sem volt szakmai megfontolásokról, pusztán arról, hogy jó biznisznek tűnt a VPOP számára egy új laboratórium felszerelése.

„Családi vállalkozássá változtatta a HM kommunikációs cégét Gubcsi Lajos. A Zrinyi Média Kft. előző vezetését bűnszervezetnek nevező igazgató nyár óta két saját könyvet adott ki új munkahelyén, és régebbi publikációit is a cég segítségével terjeszti” – írta Spirk József tavaly márciusban az Indexen megjelent cikkében, néhány hónappal később pedig a vádlottak padján találta magát. A Honvédelmi takarítónők Gubcsi Lajos házában című cikk alanya számos állítással nem értett egyet, igazának a bíróságon próbált érvényt szerezni. A lézerblokkolóról, a saját kertjében lévő szoborparkról és a számos botrányáról elhíresült Gubcsi Lajos aljas indokból elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó, nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségével vádolta az újságírót.

Az “ifjú keresztényeknek nem kell a drog” – számolt be az MTI a hétvégén arról, hogy az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) üdvözli a kormány azon tervét, hogy szigorítja a drogpolitikát. Van ezzel a közleménnyel egy pár bibi. Az egyik legnagyobb az, hogy éppen azon a hétvégén is több százezer fiatal fogyasztott valamilyen drogot, köztük nagy valószínűséggel az ifjú keresztények is. A többség sört, bort és pálinkát, de egy nem jelentéktelen kisebbség füvet is szívott. Hogy az alkohol az nem drog? De bizony az, kedves ikszesek, éppen ezért illene tisztázni a fogalmakat, mielőtt megszólalunk valamilyen témában.

A HIV-vel élők csaknem fele nem Budapesten él, azonban az ellátásuk csak Budapesten megoldott: kontrollra, illetve a gyógyszerek felírására és kiváltására kizárólag a fővárosban van lehetőség. A TASZ 2008 óta folyamatosan próbálja elérni, hogy a budapesti HIV-ambulancia mellett hozzanak létre vidéki központokat, ahol ugyanolyan színvonalon, de a lakóhelyükhöz közelebb juthatnak ellátáshoz. Hol tart most a decentralizáció folyamata?

„Nem szeretnék ünneprontó lenni, de számomra ez a történet, vagyis inkább tragikomédia elsősorban nem a Klubrádióról szól. Nem a Klubrádióról, hanem a szólásszabadságról vagy, ha úgy tetszik, minden kommunikációs jog anyajogáról, a véleménynyilvánítás szabadságáról van most szó” – kezdte beszédét a Batthyány-örökmécsesnél tartott tüntetésen Dénes Balázs, a TASZ elnöke.

Európában hosszú évtizedekig a hollandok voltak a progresszív drogpolitika éllovasai: itt nyíltak az első kannabiszt áruló boltok és itt hoztak létre először olyan ártalomcsökkentő programokat, mint például a tűcsere vagy a drogfogyasztói szobák. Az elmúlt években azonban Hollandia konzervatív kormányt választott magának, és bár a coffee shopokat nem zárták be, érezhetően lehűlt a politikai klíma. Vannak azonban más országok, amelyek átvették a hollandoktól a stafétabotot és mutatják az irányt – ilyen például Dánia. Koppenhágában a tavalyi év végén úgy döntött a Városi Tanács, hogy tervezetet készítenek a fű legális szabályozására, és azt a kormány elé terjesztik.

Bizonyára mindenkinek ismerős az elektromos cigaretta, ami nem ég, nem füstöl, így káros anyagoktól mentes párát juttat a dohányosok tüdőjébe. Kevesen hallottak azonban arról, hogy már megjelent az E-spangli is, amelynek segítségével szintén füst és káros égéstermék nélkül lehet fű (azaz kannabisz) párát szívni. Kaliforniában van olyan E-spangli, amihez újratölthető hasisolaj tartályt is lehet vásárolni az erre kijelölt boltokban. Mert Kaliforniában még ilyen is van: fűbolt, ahol a megfelelő orvosi recept birtokában mindenki megvásárolhatja magának a napi füstölni, illetve most már párologtatni valót, és még csak nem is vádolják azzal, hogy az ördöggel cimborál.

Az Országgyűlés elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, s ezzel pont került a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatási jogairól szóló vita aktuális fejezetének végére. Lázár János vitatott javaslatát az érintettek nyomására visszavonta, majd a velük egyeztetett verziót az Országgyűlés elfogadta. Az új szabályozás – a nyílt levélben vállalt garancia ellenére – valójában szegényíti az érintettek jogait, és az oktatási jogokhoz nem társít erős garanciákat. Megmagyarázzuk, hogy ez miért jó. 

A törvényalkotás gyorsítását célzó Házszabály-módosításra az ellenzéki jogok csorbítása mellett az Alkotmánybíróság elleni lépésként is tekinthetünk. Végső soron azonban a javaslat támadás a parlamentarizmus ellen azzal, hogy minden országgyűlési képviselőt – köztük a kormánypárti frakciók tagjait is – bólogató Jánossá degradál.Lázár János és képviselőtársai elgondolása két komoly változtatást foglalna a Házszabályba. Bevezetnének egy új tárgyalási módot, a kivételes sürgős eljárást, amely segítségével akár két ülésnap alatt lehetne elfogadni egy törvényjavaslatot. A kormánypárti képviselők emellett változtatnának a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtási rendjén is. Jelenleg kizárólag koherencia zavar esetében lehet a parlamenti vita lezárását követően ilyen módosító indítványt benyújtani, a jövőben viszont akár tartalmi korlátok nélkül is felül lehet majd írni a már megvitatott szabályokat.

Kurjongatnak a kurucok, feljelentettek egy énekest. A Dopeman művésznévre hallgató gengszter-rapper bazmegol az egyik számában, plusz idéz a Kölcsey Himnuszából, bár ezt nem Erkel zenéjére teszi. A kurucok feljelentése, nemzeti jelkép megsértésének vétsége miatt, nem meglepő. Az már inkább, hogy az ügyészség nyomoz is. A büntetőtörvénykönyv alapján még akár gondolhatja is azt a kuruc, hogy itt bizony a vétség el lett követve.

Voltál már HIV-teszten? Tudod mi az az ablakperiódus? És azt tudtad, hogy a HIV-pozitívak esetében gyógyszeres kezeléssel 96 százalékkal csökkenthető a fertőzés szexuális úton történő átvitelének esélye?A HIV-fertőzés ma még nem gyógyítható, de a rendelkezésünkre álló gyógyszerekkel az AIDS kialakulása megelőzhető, így a HIV-vel élők életkilátásai jelentősen javultak a 80-as évekhez képest, amikor a HIV-pozitív eredmény gyakorlatilag egyenlő volt a halálos ítélettel. Az orvostudomány mai állása szerint az időben megkezdett antiretrovirális (HIV-ellenes) terápiával 30-40 évvel megnőttek a HIV-vel élők életkilátásai, teljes életet élhetnek, tanulhatnak, dolgozhatnak és akár egészséges (HIV-negatív) gyermekük is születhet. A sikeresen kezelt betegek esetében a fertőzés szexuális úton történő átvitelének az esélye 96 százalékkal kevesebb, mint a nem kezelt fertőzötteknél, megfelelő orvosi felügyelettel és gyógyszeres kezeléssel pedig biztosítani tudják, hogy egy HIV-pozitív anyának teljesen egészséges kisbabája szülessen.

Lázár János a Népszabadság szombati számában közzétett nyílt levelében tett ígéretet arra, hogy a súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek oktatási jogait veszélyeztető javaslatát visszavonja, és az oktatási jogokat kiterjesztő másik javaslatot terjeszt elő. Az ígéret egy részét tegnap délután váltotta be az Országgyűlés: a képviselők nem támogatták a módosító javaslat leginkább vitatott 7. pontját. 

„A roma kisebbség tagjai ma nem egyenlőek a törvény előtt, a megkülönböztetésük mindennapos, nem egyenlőek a munkaerőpiacon, az oktatásban, az egészségügyben, az igazságszolgáltatásban, a rendőrök szemében” – sorolta Dénes Balázs, hogy mit jelent a gyakorlatban, hogy ma Magyarországon az egyes számú emberi jogi probléma a cigányság helyzete. „Ha valaki ma Magyarországon szegény roma családba születik, rá nem vonatkoznak azok a cikkelyek, melyeket 63 évvel ezelőtt lefektettek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában.”

Az ENSZ Közgyűlése 1948. december 10-én fogadta el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát, két évvel később pedig úgy döntöttek, ez a nap lesz az emberi jogok világnapja. A bevezetést és a 30 cikket átfutva semmi meglepővel nem találkozunk, 63 évvel a megalkotás után szeretnénk mindezt természetesnek kezelni. Pedig még Ruandáig vagy Azerbajdzsánig se kell elmennünk azért, hogy szembesüljünk, hány területen is sérülnek emberi jogaink: elég szétnéznünk Magyarországon, a középkor felé tartunk.

Magyarországon nem léteznek pontos adatok arról, hogy a HIV-vel élők milyen mentális állapotban vannak. Hazánkban HIV-vel élőket egyetlen kórházban gondoznak, kezelnek, az AIDS-osztály fekvőbeteg- és ambuláns részlegén foglalkoztatottak közt pedig egyetlen pszichiáter sincsen. Az 1000-1200 beteg mentális problémáiban való segítség nyújtására egy részmunkaidőben alkalmazott pszichológus áll rendelkezésre, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kórház egyik pszichológusa száll be, amikor ráér, azaz szükség esetén nem feltétlenül biztosított az azonnali segítség. A TASZ a Mental Health and AIDS projekt (MAIDS) keretében végzett kutatást a HIV-vel élők ellátásának jogi, intézményi és finanszírozási hátteréről. Csoportos interjúkon megkérdeztünk továbbá HIV-vel élőket, illetve szakembereket, hogy ők milyennek látják a magyar helyzetet, min lehetne és kellene javítani. Kutatásunk eredményét az AIDS Elleni Küzdelem Világnapján tesszük közzé.

„A jobbikos képviselőtársak mindjárt nem fognak mosolyogni” – kezdte egyik hozzászólását a fideszes Berényi László a Gyöngyöspata-bizottság szerdai ülésén. „Vajon mindenki örül annak, amit önök csinálnak? – célozta a kérdést Juhász Oszkárnak – Ön polgármesteri esküt tett, és azokért nem vállal felelősséget, akik csak simán élni szeretnék az életüket. Úgy gondolják, hogy büntetlenül meg lehet úszni, hogy ilyen eszközökkel akarnak rendet teremteni?” Szavai hallatán a hallgatóság soraiban helyet foglaló jobbikos országgyűlési képviselők, ahogy azt már korábban is tették, hőbörögni kezdtek. Amikor Berényi László párhuzamot vont a hitleri Németország és a Jobbik több településen alkalmazott rendteremtési eszközei között, a masírozástól kezdve a megfélemlítés számos módjáig, a jobbikos kórus egyszerre kezdett hangosan köhögni.

Miután áttekintette, miként történhetett meg a hajléktalanság szabálysértéssé nyilvánítása, arra kérjük, hogy írjon levelet Pintér Sándor belügyminiszternek és Kocsis Máté hajléktalanügyi referensnek arról, hogy a szegények nem bűnözők. Ha több ideje van és másképp is szeretne segíteni, akkor más lehetőségeket is ajánlunk.

A kormány rendvédelmi salátatörvény-javaslatot (pdf) nyújtott be, melyben egy Nemzetbiztonsági Információs és Bűnügyi Elemző Központ felállítása szerepel. A csúcsszerv az államigazgatás összes nyilvántartásában szabadon kutakodhat, és az így nyert információt korlátozás nélkül tárolhatja. A személyes adatokkal táplálkozó szörnyeteg újabb szeget üt a magánszféra koporsójába.Eddig sem kellett a magyar nemzetbiztonsági szolgálatoknak pironkodniuk a külföldi társszervek előtt, ha az állampolgárok megfigyelésének nemzeti jogszabályi lehetőségeit taglalták. A szolgálatoknak a terrorelhárítás, bűnüldözés, bűnmegelőzés, vagy csak általánosságban a biztonság szavatolása érdekében ma is nagyon széleskörű felhatalmazása van a személyes adatok gyűjtésére. A jogalkotó a szolgálatok kényelmi szempontjait is messzemenően figyelembe veszi, hiszen gyakorlatilag teljesen ellenőrizhetetlen a személyes adatkezelési tevékenysége a minősített adatok (közkeletű, vagyis régi nevén: államtitok) alkotmányellenes szabályozása miatt. (Erről bővebben lásd a TASZ idevágó perét) Az év elején olyan törvényt fogadtak el, ami alapján a közszolgák önkéntesen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy titkosszolgálati eszközökkel megfigyeljék őket, vagy, ugyancsak önkéntesen, tudomásul vehetik, hogy a hozzájárulás megtagadása miatt elbocsátják őket. Ez még csak a közszolgálati dolgozók megfigyelése előtt tárta szélesre a kaput.

Az alábbi írás apropója az Uzsoki kórházban kipattant botrány, de nem a konkrét esetről szól. A méltóságteljes halál megválasztásának joga időről időre napirendre kerül minden demokratikus országban. A TASZ alapítása óta kiemelten kezeli az élet végén hozott döntések kérdését, az önrendelkezési jog minél szélesebb elismerése mellett érvel.

A súlyosan-halmozottan fogyatékos gyerekek elemi oktatási jogait sodorja veszélybe Lázár János múlt héten benyújtott törvénymódosítási javaslata (pdf). A Fidesz frakcióvezetője eltörölné a minimális óraszámokra vonatkozó előírást megfosztva a leginkább rászorulókat a pedagógiai, gyógypedagógiai ellátás minimális garanciáitól is. Az indoklás szerint a lépéssel az lenne a cél, hogy szakemberek dönthessenek az adott fogyatékosság alapján a gyermek terhelhetőségéről. Dr. Márkus Eszter főiskolai docenssel, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar oktatási dékánhelyettesével arról beszélgettünk, hogy ez mit jelent a gyerekek számára. 

Az Ecstasy-ra a legtöbb ember úgy tekint, mint “diszkódrogra” – elektronikus zenére és vibráló fényekre ugrabugráló fiatalok képét társítja hozzá. Kevesen tudják, hogy az Ecstasy tabletták fő hatóanyagára, az MDMA-ra már akkor is ígéretes gyógyszerként tekintettek a pszichiáterek, mielőtt az betört volna az elektronikus tánczenei kultúrába. Bár a drogot már 1912-ben felfedezték, az MDMA hatásmechanizmusának első igazi felfedezője Alexander Shulgin volt, aki 1976-ban szintetizálta és saját magán tesztelte a szert, ami hamarosan a pszichoterapeuták figyelmét is felkeltette. Lenyűgözték őket ugyanis az MDMA kommunikációs és empátiás készségekre gyakorolt hatásai. Az addig bezárkózó és szűkszavú páciensek megnyíltak és beszélni kezdtek a problémáikról, ez pedig óriási előrelépést jelentett a pszichoterápiás folyamatban.