A párkapcsolaton belüli erőszak része a mindennapjainknak. Évente legalább 50 nő hal meg emiatt, és ez csak a jéghegy csúcsa: több százezer nő él olyan partnerrel, aki fizikailag vagy szexuálisan bántalmazza. Nagy valószínűséggel mindannyian ismerünk ilyen nőt. Mi is támogatjuk a vasárnapi, Legyen nőnap! tüntetést, mert most már aztán elég! Elég abból, hogy hetente meghal valaki, pedig tudjuk, hogy mi kellene ahhoz, hogy megmentsük.

Sokat hallani az új koronavírus (azaz a COVID-19) kapcsán a karanténról. Kínában és már Olaszországban is egész településeket zártak el a külvilágtól a hatóságok, de a földrajzi karantén nem az egyetlen járványügyi intézkedés, amelyet az állam járvány idején megtehet. Ebben az anyagban végigvesszük, hogy súlyosabb járványügyi helyzetben hogyan korlátozhatja az állam az életünket.

Hiába készült izgatottan a középiskolára Anna, és írta meg a gimnáziumi felvételit kiemelkedő eredménnyel, az általa kiválasztott iskola mégse vette fel őt. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy Anna testi fogyatékossággal él, ezért nem az volt a fontos, hogy hol szeretne tanulni, hanem az, hogy a tankerület szerint hol okoz ezzel a legkevesebb problémát. 

Egy tájékozatlan, arrogáns üzemorvoson és egy helytelenül kitöltött iraton múlt, hogy HIV-vel élő ügyfelünket kirúgták a munkahelyéről. Segítségünkkel már elérte, hogy új munkahelyén ne kerüljön ilyen helyzetbe, de szeretné, ha másnak se kellene átélni ezt a megaláztatást.

“Amikor a 17 éves, addigra már súlyos  szerhasználati zavarral küzdő fiammal először voltunk pszichiáternél, azt a kérdést tettem fel a szakembernek, amit ilyenkor minden anya: miben tudok segíteni, mit tudok tenni érte. Azt válaszolta, hogy a legtöbb, amit a fiamért tehetek, hogy elkezdek magammal foglalkozni, és rendet teszek a saját életemben.” 

Egyeseknek tíz percnyi postára adás és teljes díjmentesség, másoknak nyolc óra utazás és 150 ezer forint vonatjegy - az Alkotmánybíróság szerint rendben van a külföldön szavazó magyarok ilyen szintű megkülönböztetése.

Soha nem gondoltam volna, hogy a betegségem kezelésére használt kannabisz miatt egyszer lecsaphat rám a rendőrség, rabosíthat és meghurcolhat mindenki szeme láttára. – Vendégposzt

Kreatív módon igyekszik megnehezíteni a kormány azoknak az újságíróknak a dolgát, akik meg szeretnék tudni, hogy pontosan mire fordítja az állam a közpénzeket. Ügyfelünk lényegében használhatatlan formában, hiányosan kapta meg Rogán Antal minisztériumától azokat a dokumentumokat, amelyekért pereskedett. Frissítés: A Miniszterelnöki Kabinetiroda álláspontja szerint minden iratot átadtak.

A magyar kormánynak volt egy merész álma. A modern világban elsőként akarta megvalósítani a teljes kábítószer-mentességet. A politikusok úgy gondolták, hogy a cél eléréséhez a legfontosabb a büntetés szigorítása, hogy mindenkit elrettentsenek a fogyasztástól és a terjesztéstől. Papíron jelentős szerepet szántak a valóban fontos megelőzésnek is, de a gyakorlatban ez már meg sem jelent. 

A jogsegélyszolgálatunkat többen megkeresték azzal, hogy lépjünk fel Niedermüller Péter fehér heteroszexuális férfiakra és nőkre tett kijelentésével szemben, mert az szerintük kirekesztés, rasszizmus.

A kormány tízezer fogyatékos embernek ígért esélyt az önállóbb életre 2023-ig, de a jelenleg megvalósuló projekteknek csak 300 tömegintézeti férőhelyet sikerült kiváltania emberségesebb körülményeket biztosító lakhatással. Megnéztük, mi valósult meg a gyakorlatban abból, amit papíron a szociális ellátás legjelentősebb átalakításaként tart számon a szakma.

A magyar kormány az elmúlt napokban nyíltan helyezkedett szembe jogerős bírósági ítéletekkel, az emberek igazságérzetére hivatkozva. De beszélhetünk-e igazságosságról, ha a hatalom bármikor kinyilváníthatja, hogy a neki nem tetsző ítéleteket nem teljesíti? Van-e még értelme a jogok érvényesítésének? A mi válaszunk: nem hódolhatunk be.

Már rég tudnunk kellene, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt hányan szereztek magyarországi lakcím létesítésével jogot arra, hogy egyéni országgyűlési képviselőkre is szavazzanak. Tavaly novemberben másodfokon is megnyertük a Belügyminisztériummal (BM) szembeni pert, mégse kaptuk meg az adatokat.

Nemrég egy Snapchat-felhasználó azzal keresett meg bennünket, hogy az alkalmazás hozzáférést kér a helyadataihoz egyes filterek használatáért cserébe, pedig semmi szükség nem lenne rá. Ez nem egyedi eset: más techcégek is előszeretettel kérnek olyan személyes adatokat, amelyeknek a szolgáltatáshoz nincs közük, de ez a gyakorlat jogsértő. Mit tehetsz ez ellen?

Elképesztő ködösítéssel igyekszik a kormány összezavarni a közvéleményt azután, hogy több szerkesztőséget – köztük az egyik legolvasottabb online portál, a 24.hu stábját – nem engedtek be a csütörtöki „Orbáninfóra”. Miközben már az is rendhagyó alkalomnak számít, hogy a miniszterelnök - egy évben egyszer - egyáltalán kiáll a kormánytól független sajtó munkatársai elé, teljesen önkényesen dől el, hogy ki élhet ezzel a lehetőséggel és ki nem.

Elfogadhatatlan és felháborító, hogy az ország miniszterelnöke munka nélkül kapott pénzzé degradálja azt a kártérítést, amit a magyar bíróság jogerősen megítélt a gyöngyöspatai roma családoknak.

A közintézmények vezetőinek kiválasztása olyan ügy, ami mindannyiunkra tartozik. Tavaly mégis úgy gondolta az egri önkormányzat, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy milyen képzettség vagy tapasztalat alapján nevezték ki az egri vármúzeum új igazgatóját. Mégsem titkolózhatnak tovább: megnyertük a pert, amelyben újságíró ügyfelünk az igazgató pályázatát akarta megismerni.

Elzárhatja-e az önkormányzat szerződéseit, gazdasági kimutatásait a polgármesteri hivatal a képviselőtestület tagjai elől? Szerintünk nem, hiszen a képviselőtestület maga az önkormányzat. Olyan ez, mintha egy cég irodavezetője azt mondaná az igazgatótanács tagjainak, hogy nem ismerhetik meg az előző év nyereségéről szóló iratokat. Üllőn azonban mégis ez történt. A Kormányhivatalhoz fordultunk, hogy megszűnjön a törvénytelen gyakorlat.

Első meghatározó élményem a szabadságról az, amikor 1989 december 19-én többedmagammal ottragadtunk a marosvásárhelyi korcsolyapályán. Edzésünk volt; és már kint a jégen, csúszás közben is hallani lehetett, ahogy az utcákon vonuló tömeg egyre hangosabban követelte Ceausescu diktátor menesztését. Tizenévesek voltunk, és annak ellenére, hogy már akkor egyedül közlekedtünk, önállóan és magabiztosan mozogtunk abban a zárt világban, amiben felnőttünk, tanácstalanok voltunk, hazamehetünk-e. Az edző nem mert hazaengedni, a tévéből és helyi rádióból érkező hírek még a résztvevőkkel szembeni megtorlásról szóltak. Ültünk a hideg öltözőben, és vártunk. 

Egy héten belül két előremutató gyámhivatali döntés is született a hozzánk forduló családok ügyeiben, az érintett gyermekek így hazatérhettek otthonaikba. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minden alkalommal felhívjuk a figyelmet arra is, amikor lelkiismeretes és helyes döntések születnek ügyfeleink ügyeiben, gyakran érdemi, szakmai beszélgetések eredményeként, jogvédőként ugyanis partnernek, és nem ellenségnek tekintjük a gyermekvédelemben dolgozókat.

Regina még nincs harminc éves, de már közel tíz éve minden nap fájdalomra ébred. Ennek oka egy ritka betegség, a fibromialgia, ami előtt az orvosok is értetlenül állnak. „Az emberek el sem tudják képzelni, amit egy fibromialgiás átél, amikor szó szerint mindened fáj” – mondja Regina, aki azért keresett meg minket, hogy végre enyhüljenek a fájdalmai. Az orvosi kannabisz ugyanis segítséget nyújtana neki, de egyelőre nem talált olyan magyar orvost, aki elég bátor lenne ahhoz, hogy felírja neki. 

Végre megjelent az a kormányrendelet, ami meghatározza, hogyan lehet felmentést kérni a hatéves kortól kötelező iskoláztatás alól. Ebben a bejegyzésben értelmezzük a rendeletet és praktikus tanácsokat is adunk, hogy mit érdemes tennie annak, aki szeretné még egy évig óvodában tartani a gyerekét. Útmutatónkat december 12-én és január 8-án frissítettük!

Történetünk során mindig alapvető volt számunkra, hogy nem annak alapján döntjük el, kinek nyújtunk jogsegélyt, hogy egyetértünk-e a céljaival. Ez azokra is vonatkozik, akik tüntetéseken nyilvánítottak véleményt – bármi is legyen az a vélemény. Vannak, akik hajlamosak saját politikai nézeteik alapján megítélni tevékenységünket: így fordulhat elő, hogy a mai napig megkapjuk bármilyen téma kapcsán, hogy hol voltunk 2006-ban.

Szürreális helyzeteket teremt, hogy az új szabályozás értelmében iskolába kell menniük azoknak a gyerekeknek, akik jövő augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Mi van azokkal, akik ötévesen járnak középső csoportba, és úgy fogják elérni a hatéves kort, hogy nem voltak nagycsoportosok?

Súlyosan korlátozná a kormánypárti többség az országgyűlési képviselők jogait egy friss törvénymódosító javaslattal. Az új szabályok alapján akár 60 napra is ki lehetne tiltani képviselőket az Országgyűlés épületéből és intézményeiből, de drasztikus mértékű bírságokat is kilátásba helyez az új tervezet a “renitens” képviselők számára.

Lassan vége az évnek, így épp itt van az ideje, hogy megtudjuk, hány kórházi fertőzés történt – 2018-ban. Igen, ennyi idő kellett ahhoz, hogy kiadják a tavalyi adatokat. A legfontosabb kérdés az, hogy mit árul el a friss jelentés, és hogy a helyzet tovább romlott, vagy végre javuló tendenciát láthatunk.

Lajos egyedül intézi az ügyeit, dolgozik és családja is számíthat rá a mindennapokban, mégis gondnokság alá akarták helyezni. Méltatlan és elszomorító, hogy egy alaptalan kórházi jelzés miatt elindulhat a gondnokság alá helyezési eljárás. Ezzel a gyámhatóság évekig tartó pereskedésnek tehet ki bárkit, akiről egyetlen orvos azt gondolja, hogy pszichiátriai betegsége miatt nem tud felelősen dönteni a saját életéről. Szerencsére Lajos nem hagyta magát.

Számtalanszor kérdezik tőlünk újságírók, nemzetközi szervezetek képviselői, hogy van-e még értelme ma Magyarországon pereskedni, nem járulunk-e hozzá ezzel a rendszer fennmaradásához? Természetesen van: sok olyan dolgot, ami egy jogállamban természetes, nálunk a bíróságon kell kikényszeríteni.

El tudnád képzelni, hogy a ruhaüzletek próbafülkéiben kamerával figyeljék meg minden mozdulatodat? 2005-ben ezt még törvény tette volna lehetővé, ami ellen mi is felléptünk.

November van, és még mindig nem tudni pontosan, hogy az új szabályok szerint hogyan lehet majd elérni, hogy a 6 éves gyereknek ne legyen kötelező automatikusan iskolába mennie jövő szeptemberben. A szabályokat még meg sem alkották, az államtitkár épp csak megüzente őket. Amit eddig tudunk, az egyáltalán nem biztató. Mindenkinek azt javasoljuk, aki még egy év ovit szeretne a gyerekének, hogy cselekedjen most és kérje a szakértői bizottság állásfoglalását, hogy megússza a bizonytalan kimenetelű vesszőfutást a hatósággal!

Sokak meggyőződése, hogy a 2018-as választási győzelmet, de legalábbis a kétharmadot a fiktívlakcímek létesítésének köszönheti a Fidesz. Bár Kispalád például hét év alatt a két és félszereséreduzzadt, és még jó néhány további esetet feltárt a sajtó az elmúlt években, valójában senkinekfogalma sincs arról, hány embernek létesítettek lakcímet választási visszaélési céllal. Pontos számot sosem fogunk tudni, de a Fővárosi Ítélőtábla friss ítélete óriási lépést jelent a tisztánlátás felé. A Belügyminisztérium illetékes államtitkárságát ugyanis most már jogerős ítélet kötelezi arra, hogy kiadja a TASZ és a PC által igényelt adatokat. Nézzük, miről is van szó!

Egyáltalán nem hajlandó véleményezni a gyerekeket az a szakértői bizottság, amelynek döntésével a hatéves kort elérő gyerekek egy évig még az óvodában maradhatnának – jelezte nekünk egy óvodavezető.

A szavazást a helyszínen felügyelő polgármesterjelölt, kartondobozból készült “szavazófülke” Budapesten, az utcán megkergetett vidéki képviselőjelöltek, elégetett szavazólapok, és a szavazatvásárlás különböző kreatív formái - összeszedtük a legextrémebb jogsértéseket, amikkel választási forródrótunkat felhívták az önkormányzati választások kapcsán. 

Közvélemény-kutatóktól, pártoktól kaptak sokan kéretlen telefonhívásokat, annak ellenére, hogy minden nyilvános adatbázisból megtiltották a telefonszámuk kiadását. Sorra vesszük, hogy milyen tipikus jogsértések fordultak elő, és elmondjuk, hogy mit tehetsz, ha a te adataiddal is visszaéltek a kampányban!

Óvodába járni akár egy nagy és vidám kaland is lehetne, az állam azonban feltétlenül ragaszkodik hozzá, hogy inkább kényszer legyen. Tetézi a bajt, ha még azokat a szabályokat sem tartják be, amik a szülők maradék szabadságát biztosítják. Van például olyan település, ahol a jegyző egyszerűen nem hoz döntést a szülők kérelméről, akik szeretnék gyermeküket felmentetni az óvodába járás alól. Mit lehet ilyenkor tenni? 

Míg Pikó András VIII. kerületi kampánystábjához egy olyan fénykép alapján szállt ki a rendőrség, amelyen csak papírok felett görnyedő aktivisták vehetők ki, a Kubatov-listáról készült, jól olvasható képek miatt nem indult nyomozás. A választás napján ellenzéki aktivisták kergetőztek feltehetően választási utaztatást végző csoportokkal, még egy köteg szavazólapnak tűnő csomagot is találtak egy taxiban, a rendőrség mégsem intézkedett. Miért jártak el máshogyan?

A héten újabb epizódokkal folytatódott választási vlogsorozatunk, szót ejtettünk a szavazatszámlálásról, az ellenzéki plakátolás önkormányzat általi elszabotálásáról, és a képviselő-testületi ülések nyilvánosságáról is.

 Úgy tűnik, mintha az ügyek kiszórása fontosabb lenne az Emberi Jogok Európai Bíróságának, mint a valódi jogvédelem. 

A demokrácia szempontjából is nagyon fontos döntést hozott a Kúria két héttel ezelőtt, amikor azt állapította meg Karácsony Gergely ügyében, hogy a kormány kampányolhat az önkormányzati választáson a neki kedves jelölt mellett. Ez a döntés kaput nyitott arra, amit azóta láthatunk is: a kormányfő és az Országgyűlés elnöke is nyíltan beszélhet arról, hogy kit, kiket szeretnének polgármestereknek. 

Tavaly április óta 22 százalékkal nőtt a választásra jogosultak száma Harkányban. Hasonló hírekkel minden választás előtt találkozunk, így az októberi önkormányzati választáson is lehetnek olyan jelöltek, akik abban látják a győzelem garanciáját, hogy őket biztosan támogató választókat jelentkeztetnek be a saját választókerületeikbe. A harkányi példán keresztül megmutatjuk, mit tehet egy választópolgár, ha feltámad benne a gyanú.

A csütörtök délelőtti, négy és fél órás gondnoksági tárgyalás mindenben tükrözte a hazai fogyatékosságügyi állapotokat: Imre, aki egyetlen döntést sem hozhat a saját életéről – még arról sem, hogy mikor reggelizik és kivel tölti a karácsonyt –, mindenkit leiskolázott a tárgyalóteremben.

A Tiborcz-cég beruházása után sötétbe borultak a Pest megyei város utcái, a rossz járdák pedig még egy lapáttal rátettek a balesetveszélyre. Az ott élők közül voltak, akik úgy érezték, hogy tenniük kell, és egy beszélgetés után kiderült, hogy nincsenek egyedül – ebből pedig olyan közösség alakult ki, ami tényező lett a város életében. Vlogsorozatot indítottunk, hogy te is megtudd, mit tehetsz azért, hogy mindannyian jobb városokban és falvakban élhessünk.

Eljutni a fogorvoshoz, új mosógépet nézni, ha a régi elromlott, rendszeresen bejárni egy munkahelyre – ezek hétköznapi dolgok, mégis vannak szülők, akiknek hatalmas szervezést igényel, hogy mindezt megoldják, pedig már nem kicsi gyereket nevelnek. Egy pár napos nyaralás vagy egy esti mozi szinte megoldhatatlan kihívást jelent számukra. Edit Rett-szindrómás lányát, Zsófit gondozza otthon már 27 éve, az élete teljesen körülötte forog. Még így is szerencsésnek érzi magát, hiszen nincs egyedül, férjére is támaszkodhat, de egyre nehezebben bírja a folyamatos gondozással járó feladatokat, ráadásul lassan saját szüleit is ápolnia kell majd, amitől már előre retteg.

A véleménynyilvánítás joga a tanulókat is megilleti: összegyűjtöttük, mire kell figyelni, ha tanítási időben tiltakoznak.

A közfoglalkoztatottak kiszolgáltatottságával élnek vissza a legszegényebb településeken – ez választójogi képzéseink egyik fontos tanulsága.