Nem veszélyes a társadalomra, hogy dudálással nyilvánították ki véleményüket a hétfő délutáni budapesti autós tüntetés résztvevői, mégis intézkedtek velük szemben a rendőrök. Szerintünk felelősségteljesen gyakorolták a véleménynyilvánításhoz való jogukat, ezért ajánlunk jogi segítséget számukra.
Az állami szervek csak arról beszélnek, amiről ők akarnak, az egészségügyi dolgozók félnek megszólalni, a kormány propagandistái pedig rendőrökkel vitetnék el az újságírókat.
Mindenki szeretne abban a tudatban élni, hogy ha ő vagy hozzátartozója egészségügyi ellátásra szorul, akkor hozzáértő kezekbe kerül, a szükséges kezelést haladéktalanul megkapja és csakis orvosszakmai szempontokon fog múlni, hogy mit tesznek az egészsége, vagy épp az élete megmentéséért.
Mit kell tudniuk a diákoknak és a tanároknak az idei érettségiről? Milyen szabályok változtak és mit tehetnek, ha nem akarják magukat kitenni a koronavírus fertőzés veszélyének? Minden, amit tudni érdemes, a kisokosunkban.
Április 16-án, éjszaka kiadták az érettségiről szóló kormányrendeletet, amelynek a lényegét már az aznapi kormányinfón is hallhattuk. Bár több mint százezer fiatal érintett, túl sok információt a rendelet sem közöl. Tudjuk, hogy főszabály az írásbeli vizsga és ügyelni fognak a járványügyi intézkedések betartására is, bár kétségtelenül nagy kockázattal jár ebben a helyzetben, ha 83 ezer fiatal indul útnak a vizsgákra. Számos kérdés azonban még mindig megválaszolatlan.
Azzal vádolták a baranyai faluban élő idős férfit, hogy bűnszövetkezet létrehozásán dolgozik, mert hat euróért rendelt egy csomag magot egy holland veteményboltból. Az igazságügyi botanikus szakértő egy 1966-os kiadású kézikönyvre alapozta véleményét.
Aki valós tényeket közöl, vagy a véleményét osztja meg, nem követ el bűncselekményt. Összegyűjtöttük, mire ügyelj akár a közösségi médiában, akár újságíróként.
Most, hogy a polgárok életét közvetlenül érintő döntéseket egyik napról a másikra, a Parlamentben még utólag sem megvitatható módon fogják meghozni, a szabadságot védő munkára minden korábbinál nagyobb szükség lesz.
A mai naptól április 11-ig kijárási korlátozást rendeltek el. Mit jelent ez a gyakorlatban? Kimehetek futni a szabadba egyedül? És ha velem van egy barátom? Közlekedhetek autóval, ülhetnek benne velem együtt a rokonaim? Ki fog megbüntetni? Mivel igazolom, hogy valakivel egy háztartásban élek? Vihetem láthatásra a gyerekemet? És átmehetek a barátaimhoz? Jogászaink megválaszolták nektek a hozzánk érkezett leggyakoribb kérdéseket.
A járvány előrehaladtával elkerülhetetlenül fontos volt, hogy megváltozzon az az egészségügyi protokoll, ami alapján eldöntik például azt, hogy kin kell elvégezni a koronavírus-tesztet. Megnéztük, hogyan kell eljárni az új szabályoknak megfelelően.
A Büntető törvénykönyvhöz is hozzányúlna a kormány törvényjavaslata, amelyet a koronavírus elleni védekezés jegyében nyújtottak be. A viták az elmúlt napokban leginkább arról szólnak, hogy a kabinet nyílt végű felhatalmazást kér magának a veszélyhelyzeti intézkedései fenntartására, de a rémhírterjesztés tényállásának módosításával a nyilvánosság kritikája alól is kibújna.
Ebben a tájékoztatóban a koronavírus (COVID-19) miatt kihirdetett veszélyhelyzetre vonatkozó főbb munkajogi kérdéseket gyűjtöttük össze.
A napokban sokat hallhatunk a rémhírterjesztésről és a közveszéllyel fenyegetésről is. Ebben a tájékoztatóban elmagyarázzuk, hogy melyik fogalom mit jelent, és kitérünk arra is néhány példával, hogy a koronavírus miatti járványhelyzetben ki és hogyan követheti el ezeket a bűncselekményeket.
A veszélyhelyzet alkotmányos orvosság a járványügyi kérdések kezelésére, de minden gyógyszernek lehetnek mellékhatásai, ezért mindannyiunk érdeke, hogy ez az állapot csak addig tartson, amíg az feltétlenül indokolt.
A rendkívüli helyzetben bizonyára rengeteg egészségügyi dolgozó áldozatos munkájára lesz szükség. Megnéztük a pontos szabályait annak, hogy hogyan és mire kötelezhetik őket.
Az iskolabezárás elrendelése, amit pénteken késő este jelentett be a miniszterelnök, felelős lépés a koronavírus terjedésének megállítására. Ám az oktatás az ország legnagyobb ellátórendszere, és a bezárása rengeteg megoldandó problémát okoz. Az eddig bejelentett intézkedések önmagukban teljesíthetetlenek, és ha nem kezelik haladéktalanul a problémákat, félő, hogy az iskolabezárás nem hozza meg a gyakorlatban a kívánt eredményt. Összeszedtük, hogy melyek azok az égető kérdések, amelyekre másfél nappal a zárlat élesedése előtt, szombat délután még nincs válasz.
Fel kell ismerni és el kell fogadni, hogy a fogyasztók büntetése nem a társadalom mindenek feletti érdeke.
A koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva egymaga fogadta el a város költségvetését Komló és Szekszárd polgármestere, átnyúlva a velük egyet nem értő képviselők feje fölött. A hírek szerint a katasztrófavédelmi szabályozás felhatalmazza a polgármestereket, hogy a képviselők nélkül döntsenek helyi ügyekben. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a települési vezetőknek a kormány irányítása szerint kell eljárniuk. Mit mond a szabályozás, és mi következik ebből a mindennapi életre nézve?
Mától távmunkában folytatjuk. A taszosok otthon válaszolnak a jogsegélyes megkeresésekre, otthon írják a beadványokat, készítik a kisokosokat, átirányítjuk az irodai telefont, a postát, online fogunk megbeszélni, áttervezzük a kommunikációs munkáinkat. Azért, hogy minél inkább csökkentsük a szociális érintkezések számát, és ezzel csökkentsük a koronavírus terjedésének lehetőségét.
A koronavírus miatt szerdán veszélyhelyzetet hirdetett a kormány, és több korlátozó intézkedést is bejelentett. Azonban ilyen rendkívüli helyzetek idején is vannak jogaink, ezért nagyon oda kell figyelnünk arra, hogy mi az, ami indokolt jogkorlátozás az állam részéről, és mi az, ami már túllép ezen. A folyamatosan frissülő tasz.hu/koronavirus oldalon már több tájékoztató anyagot közzétettünk, egyebek mellett arról, hogy milyen jogaik és kötelességeik vannak azoknak, akiket elkülönítenek.
Mindannyiunk közös érdeke a járvány megfékezése, a betegségek megelőzése. A sajtóra és az államra is komoly felelősség hárul. Ezzel kapcsolatban is összeszedtük a legfontosabb jogi tudnivalókat.
Kit különítenek el? Milyen az otthoni elkülönítés? Kinek kell kórházba mennie? A koronavírussal kapcsolatban átfogó eljárásrendet adott ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ, amelyből a legfontosabb tudnivalókat infografikán dolgoztuk fel és tettük közérthetővé.
A karanténról készített tájékoztatónk rengeteg embert érdekelt, és noha igyekeztünk annyira részletesek lenni, amennyire csak tudtunk, valósággal záporoztak a kérdések. Ezeket válaszoljuk most meg.
A párkapcsolaton belüli erőszak része a mindennapjainknak. Évente legalább 50 nő hal meg emiatt, és ez csak a jéghegy csúcsa: több százezer nő él olyan partnerrel, aki fizikailag vagy szexuálisan bántalmazza. Nagy valószínűséggel mindannyian ismerünk ilyen nőt. Mi is támogatjuk a vasárnapi, Legyen nőnap! tüntetést, mert most már aztán elég! Elég abból, hogy hetente meghal valaki, pedig tudjuk, hogy mi kellene ahhoz, hogy megmentsük.
Sokat hallani az új koronavírus (azaz a COVID-19) kapcsán a karanténról. Kínában és már Olaszországban is egész településeket zártak el a külvilágtól a hatóságok, de a földrajzi karantén nem az egyetlen járványügyi intézkedés, amelyet az állam járvány idején megtehet. Ebben az anyagban végigvesszük, hogy súlyosabb járványügyi helyzetben hogyan korlátozhatja az állam az életünket.
Hiába készült izgatottan a középiskolára Anna, és írta meg a gimnáziumi felvételit kiemelkedő eredménnyel, az általa kiválasztott iskola mégse vette fel őt. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy Anna testi fogyatékossággal él, ezért nem az volt a fontos, hogy hol szeretne tanulni, hanem az, hogy a tankerület szerint hol okoz ezzel a legkevesebb problémát.
Egy tájékozatlan, arrogáns üzemorvoson és egy helytelenül kitöltött iraton múlt, hogy HIV-vel élő ügyfelünket kirúgták a munkahelyéről. Segítségünkkel már elérte, hogy új munkahelyén ne kerüljön ilyen helyzetbe, de szeretné, ha másnak se kellene átélni ezt a megaláztatást.
“Amikor a 17 éves, addigra már súlyos szerhasználati zavarral küzdő fiammal először voltunk pszichiáternél, azt a kérdést tettem fel a szakembernek, amit ilyenkor minden anya: miben tudok segíteni, mit tudok tenni érte. Azt válaszolta, hogy a legtöbb, amit a fiamért tehetek, hogy elkezdek magammal foglalkozni, és rendet teszek a saját életemben.”
Egyeseknek tíz percnyi postára adás és teljes díjmentesség, másoknak nyolc óra utazás és 150 ezer forint vonatjegy - az Alkotmánybíróság szerint rendben van a külföldön szavazó magyarok ilyen szintű megkülönböztetése.
Soha nem gondoltam volna, hogy a betegségem kezelésére használt kannabisz miatt egyszer lecsaphat rám a rendőrség, rabosíthat és meghurcolhat mindenki szeme láttára. – Vendégposzt
Kreatív módon igyekszik megnehezíteni a kormány azoknak az újságíróknak a dolgát, akik meg szeretnék tudni, hogy pontosan mire fordítja az állam a közpénzeket. Ügyfelünk lényegében használhatatlan formában, hiányosan kapta meg Rogán Antal minisztériumától azokat a dokumentumokat, amelyekért pereskedett. Frissítés: A Miniszterelnöki Kabinetiroda álláspontja szerint minden iratot átadtak.
A magyar kormánynak volt egy merész álma. A modern világban elsőként akarta megvalósítani a teljes kábítószer-mentességet. A politikusok úgy gondolták, hogy a cél eléréséhez a legfontosabb a büntetés szigorítása, hogy mindenkit elrettentsenek a fogyasztástól és a terjesztéstől. Papíron jelentős szerepet szántak a valóban fontos megelőzésnek is, de a gyakorlatban ez már meg sem jelent.
A jogsegélyszolgálatunkat többen megkeresték azzal, hogy lépjünk fel Niedermüller Péter fehér heteroszexuális férfiakra és nőkre tett kijelentésével szemben, mert az szerintük kirekesztés, rasszizmus.
A kormány tízezer fogyatékos embernek ígért esélyt az önállóbb életre 2023-ig, de a jelenleg megvalósuló projekteknek csak 300 tömegintézeti férőhelyet sikerült kiváltania emberségesebb körülményeket biztosító lakhatással. Megnéztük, mi valósult meg a gyakorlatban abból, amit papíron a szociális ellátás legjelentősebb átalakításaként tart számon a szakma.
A magyar kormány az elmúlt napokban nyíltan helyezkedett szembe jogerős bírósági ítéletekkel, az emberek igazságérzetére hivatkozva. De beszélhetünk-e igazságosságról, ha a hatalom bármikor kinyilváníthatja, hogy a neki nem tetsző ítéleteket nem teljesíti? Van-e még értelme a jogok érvényesítésének? A mi válaszunk: nem hódolhatunk be.
Már rég tudnunk kellene, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt hányan szereztek magyarországi lakcím létesítésével jogot arra, hogy egyéni országgyűlési képviselőkre is szavazzanak. Tavaly novemberben másodfokon is megnyertük a Belügyminisztériummal (BM) szembeni pert, mégse kaptuk meg az adatokat.
Nemrég egy Snapchat-felhasználó azzal keresett meg bennünket, hogy az alkalmazás hozzáférést kér a helyadataihoz egyes filterek használatáért cserébe, pedig semmi szükség nem lenne rá. Ez nem egyedi eset: más techcégek is előszeretettel kérnek olyan személyes adatokat, amelyeknek a szolgáltatáshoz nincs közük, de ez a gyakorlat jogsértő. Mit tehetsz ez ellen?
Elképesztő ködösítéssel igyekszik a kormány összezavarni a közvéleményt azután, hogy több szerkesztőséget – köztük az egyik legolvasottabb online portál, a 24.hu stábját – nem engedtek be a csütörtöki „Orbáninfóra”. Miközben már az is rendhagyó alkalomnak számít, hogy a miniszterelnök - egy évben egyszer - egyáltalán kiáll a kormánytól független sajtó munkatársai elé, teljesen önkényesen dől el, hogy ki élhet ezzel a lehetőséggel és ki nem.
Elfogadhatatlan és felháborító, hogy az ország miniszterelnöke munka nélkül kapott pénzzé degradálja azt a kártérítést, amit a magyar bíróság jogerősen megítélt a gyöngyöspatai roma családoknak.
A közintézmények vezetőinek kiválasztása olyan ügy, ami mindannyiunkra tartozik. Tavaly mégis úgy gondolta az egri önkormányzat, hogy senkinek semmi köze ahhoz, hogy milyen képzettség vagy tapasztalat alapján nevezték ki az egri vármúzeum új igazgatóját. Mégsem titkolózhatnak tovább: megnyertük a pert, amelyben újságíró ügyfelünk az igazgató pályázatát akarta megismerni.
Elzárhatja-e az önkormányzat szerződéseit, gazdasági kimutatásait a polgármesteri hivatal a képviselőtestület tagjai elől? Szerintünk nem, hiszen a képviselőtestület maga az önkormányzat. Olyan ez, mintha egy cég irodavezetője azt mondaná az igazgatótanács tagjainak, hogy nem ismerhetik meg az előző év nyereségéről szóló iratokat. Üllőn azonban mégis ez történt. A Kormányhivatalhoz fordultunk, hogy megszűnjön a törvénytelen gyakorlat.
Első meghatározó élményem a szabadságról az, amikor 1989 december 19-én többedmagammal ottragadtunk a marosvásárhelyi korcsolyapályán. Edzésünk volt; és már kint a jégen, csúszás közben is hallani lehetett, ahogy az utcákon vonuló tömeg egyre hangosabban követelte Ceausescu diktátor menesztését. Tizenévesek voltunk, és annak ellenére, hogy már akkor egyedül közlekedtünk, önállóan és magabiztosan mozogtunk abban a zárt világban, amiben felnőttünk, tanácstalanok voltunk, hazamehetünk-e. Az edző nem mert hazaengedni, a tévéből és helyi rádióból érkező hírek még a résztvevőkkel szembeni megtorlásról szóltak. Ültünk a hideg öltözőben, és vártunk.
Egy héten belül két előremutató gyámhivatali döntés is született a hozzánk forduló családok ügyeiben, az érintett gyermekek így hazatérhettek otthonaikba. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy minden alkalommal felhívjuk a figyelmet arra is, amikor lelkiismeretes és helyes döntések születnek ügyfeleink ügyeiben, gyakran érdemi, szakmai beszélgetések eredményeként, jogvédőként ugyanis partnernek, és nem ellenségnek tekintjük a gyermekvédelemben dolgozókat.
Regina még nincs harminc éves, de már közel tíz éve minden nap fájdalomra ébred. Ennek oka egy ritka betegség, a fibromialgia, ami előtt az orvosok is értetlenül állnak. „Az emberek el sem tudják képzelni, amit egy fibromialgiás átél, amikor szó szerint mindened fáj” – mondja Regina, aki azért keresett meg minket, hogy végre enyhüljenek a fájdalmai. Az orvosi kannabisz ugyanis segítséget nyújtana neki, de egyelőre nem talált olyan magyar orvost, aki elég bátor lenne ahhoz, hogy felírja neki.
Végre megjelent az a kormányrendelet, ami meghatározza, hogyan lehet felmentést kérni a hatéves kortól kötelező iskoláztatás alól. Ebben a bejegyzésben értelmezzük a rendeletet és praktikus tanácsokat is adunk, hogy mit érdemes tennie annak, aki szeretné még egy évig óvodában tartani a gyerekét. Útmutatónkat december 12-én és január 8-án frissítettük!
Történetünk során mindig alapvető volt számunkra, hogy nem annak alapján döntjük el, kinek nyújtunk jogsegélyt, hogy egyetértünk-e a céljaival. Ez azokra is vonatkozik, akik tüntetéseken nyilvánítottak véleményt – bármi is legyen az a vélemény. Vannak, akik hajlamosak saját politikai nézeteik alapján megítélni tevékenységünket: így fordulhat elő, hogy a mai napig megkapjuk bármilyen téma kapcsán, hogy hol voltunk 2006-ban.
Szürreális helyzeteket teremt, hogy az új szabályozás értelmében iskolába kell menniük azoknak a gyerekeknek, akik jövő augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Mi van azokkal, akik ötévesen járnak középső csoportba, és úgy fogják elérni a hatéves kort, hogy nem voltak nagycsoportosok?
Súlyosan korlátozná a kormánypárti többség az országgyűlési képviselők jogait egy friss törvénymódosító javaslattal. Az új szabályok alapján akár 60 napra is ki lehetne tiltani képviselőket az Országgyűlés épületéből és intézményeiből, de drasztikus mértékű bírságokat is kilátásba helyez az új tervezet a “renitens” képviselők számára.
Lassan vége az évnek, így épp itt van az ideje, hogy megtudjuk, hány kórházi fertőzés történt – 2018-ban. Igen, ennyi idő kellett ahhoz, hogy kiadják a tavalyi adatokat. A legfontosabb kérdés az, hogy mit árul el a friss jelentés, és hogy a helyzet tovább romlott, vagy végre javuló tendenciát láthatunk.