A koronavírus-járvány harmadik hulláma szinte napra pontosan egy évvel az első járványügyi korlátozások után érkezett hozzánk. Ami akkor – némi jóindulattal – megmagyarázható bénázásnak volt betudható, arra ma már semmilyen mentség nincs. A TASZ-nál ezalatt soha nem látott nagyságú feladattal birkózunk, miközben sokan kérdezik, hogy szabadságjogokért küzdő szervezetként miért nem utasítjuk el az összes korlátozást.

Több olyan haláleset történt egy nagy létszámú fogyatékos otthonban, ami valószínűleg elkerülhető lett volna. Az ombudsman azonban alapos vizsgálat helyett rövidre zárta az ügyet.

A gerinctörést elszenvedett Balázs a kendernek egy olyan fajtáját használja, aminek nincs tudatmódosító hatása, így ha akarna, sem tudna visszaélni a növénnyel – a magyar törvények azonban még ezt sem engedik.

Több ezer, mentális segítő területen dolgozó embernek kell attól tartania Magyarországon, hogy büntetőeljárás alá vonják őket – pusztán azért, mert a munkájukat végzik. Ezt egy 2019-es Btk-módosítás alapozza meg, ami ellen az Alkotmánybíróságon lép fel segítségünkkel a Magyar Művészet- és Szocioterápiás Közösségépítő Egyesület elnöke.

A koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzet nem változtat azon, hogy az emberek az egészségügytől a szeretteik gyógyulását várják. Mégis kilenc hónapja keresi a választ egy 83 évesen elhunyt asszony családja, hogy miért nem kapott megfelelő ellátást a nagymama.

Faur Anna, a Színház- és Filmművészeti Egyetem novemberben kirúgott oktatója hisz abban, hogy az eltaposott egyetem sorsa visszafordítható, de legalábbis egy új fejezet kezdődhet a korábbi értékeinek megtartásával. Vendégposztjában azt is leírja, miért érzik polgárai családjuknak az egyetemet, és miért összehasonlíthatatlan ezzel Vidnyánszky Attila felfogása.

A kritika akkor értékes, ha felvállaljuk, és nem a várható következményektől függően változtatgatjuk, hogy épp mit ismerünk el belőle. A TASZ jogi segítségére azok a tudatos polgárok számíthatnak, akiket büszkén képviselt véleményük miatt ér hátrány.

• Egy akkora jelentőségű döntéshez, mint a debreceni, a pécsi és a szegedi egyetem fenntartói modellváltása, sok ezer ember bevonására és legalább egy évig tartó vitára lett volna szükség.
• Ami enélkül történik, az nem demokratikus.

„Ezek legalább tudnak kormányozni” – rengetegszer halljuk ezt az érvet, amelynek hangoztatói valamiféle megkerülhetetlen szükségszerűségként tekintenek a regnáló kormány kizárólagos uralmára. A kormányzás azonban hosszú évek óta rendre azt jelenti szinte minden döntés során, hogy az érintetteket kész tények elé állítva, a fejük felett hoznak meg döntéseket, amiknek legfeljebb elszenvedői lehetnek – részesei semmiképpen. Így tud ez a hatalom kormányozni, és ezt látjuk a debreceni, pécsi és szegedi egyetemek erőltetett modellváltása kapcsán is: több ezren tiltakoznak ellene petícióban, de eldöntöttnek látszik, hogy ez lesz és kész, a döntésbe pedig nem vonták be az egyetemi polgárokat, oktatókat, doktoranduszokat, sem más munkatársakat. A bevonásukat nem lehet annyival letudni, hogy valamiféle tájékoztató anyagokkal traktálják, vagy tét nélküli egyeztetésekre hívják őket. A bevonásnak arra is ki kell terjednie, hogy lehetőség van nyilvános és komoly ellenvélemény kifejtésére az érintettek részéről, azt a közhatalom komolyan megfontolja és adekvát módon, nem lekezelően reagál rá.

A minisztériumnak időben kellett volna tájékoztatnia minden részletkérdésről az érintetteket – az nem járja, hogy egy éve még fel sem merült a modellváltás, ma pedig már dönteni kell róla. A tájékoztatásnak ki kellett volna térnie a változás mellett és ellene szóló érvekre is – igen, a változás várható veszteseit is meg kellett volna hallgatni. Ahelyett, hogy erőből lenyomják az egyetemek torkán a döntést, azt széles tömegek bevonásával, észérvekre alapozva kellett volna fontolóra venni, de ez nem is történhetett meg, hiszen egy ilyen mértékű és mélységű vitához legalább egy évre és sok száz, sőt sok ezer ember bevonására lett volna szükség.

Ami enélkül történik, az nem demokratikus.A demokratikus folyamatok mindig komoly vitákkal terheltek, de ezt nem lehet és nem is kell kikerülni.

A hatalom hozzáállásáról meggyőződhettünk a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása során. Ott azonban – talán a kisebb létszámú és a szervezetet magáénak érző egyetemi polgárságnak is köszönhetően – valódi társadalmi vita alakult ki már a folyamat elején. Tiltakozások, nyilvános megszólalások, egyeztető fórumok követték egymást. Az ellenállás talán sikertelen volt, de nem múlik el nyom nélkül.

A debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek esetében esély sem nyílt erre olyan mértékben, mint az SZFE-n láthattuk. Ennek több oka is lehet. Ezek nagyon nagy, több tízezres egyetemi polgársággal rendelkező intézmények, nehezebb bennük közösséget teremteni. Talán az érintett városok helyi politikai élete is nehezebben fogadja be az eltérő véleményeket. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ne mernék az érintettek megfogalmazni a véleményüket, hanem azt is, hogy a kommunikációs tér nem ösztönöz a véleményalkotásra, a közügyekbe való beleszólásra.

Mi, civilek ez utóbbin szeretnénk, és tudunk is változtatni. 2020 nyara óta fokozott ütemben építjük ki Budapesten kívüli jogsegély-szolgálatunkat. Véletlen, hogy éppen az érintett városokban, Pécsen, Debrecenben és Szegeden vagyunk már személyesen elérhetők, de hiszünk abban, hogy a jogérvényesítésen keresztül a jogtudatosság mind több városban – és vonzáskörzetükben – erősödik, és néhány év múlva már olyan lesz a kommunikációs tér az ország nagy részében, amiben nem az a furcsa, ha valaki kiáll magáért és érvényesíti az érdekeit, hanem az, ha ezt nem teszi meg. Amiben az lesz a magától értetődő, hogy sokan szeretnének beleszólni, és bele is tudnak szólni a helyi közösséget érintő kérdésekbe, nem vonulnak ki a közügyek alakításából.

Ne legyen kétség bennünk: nemcsak azért alacsony a bevonódás az egyetemek átalakításával kapcsolatban, mert a változást erővel keresztülvivő minisztérium alig tett valamit érte, hanem azért is, mert a jelenlegi rendszer mindenkit arra késztet, hogy ne szóljon bele azokba az ügyekbe, amelyek őt és közösségét érintik.

A hazánkból már részben elüldözött Közép-Európai Egyetemen éppen tíz évvel ezelőtt, 2011. január 27-én adott elő a világhírű jogfilozófus, Ronald Dworkin. Előadása végén tanárát, Learned Hand bírót idézte, aki a II. világháború legrosszabb napjaiban, a Central Parkban összegyűlt tömeg előtt azt mondta: „Ha a szabadság szelleme kihal az emberek szívéből, akkor nincs az a törvény, nincs az a bíróság, és nincs az az alkotmány, mely visszahozná.” Dworkin ehhez azt tette hozzá, hogy a jog, a bíróságok és az alkotmány jelentik az oxigént, ami lehetővé teszi, hogy a szabadság tüze tovább lobogjon az emberek szívében. Ezt az oxigént akarjuk eljuttatni azokba a közösségekbe, melyek tagjai meg vannak fosztva a közügyekbe való beleszólástól.

Lehet, hogy az egyetemek privatizációja most demokratikus vita nélkül történik meg, de nem szükségszerű, hogy Magyarország örökre olyan hely maradjon, ahol nincsenek ilyen viták.(Kiemelt fotó: TASZ / Pivarnyik Balázs)

Az egészségügyi válsághelyzet a betegjogokra is hatással van, de nem jelenti azok teljes felfüggesztését.

A TASZ második Korrupciófigyelő jelentése az állami vagyon kiszervezésével kapcsolatban vizsgálja az intézménnyel történteket, Csató Kata bábrendező, az egyetem tanára pedig arról ír, hogy személyesen hogyan élte meg a „modellváltásnak” nevezett térfoglalást.

Júniustól kezdve több mint négy hónapig élt elszakítva Erzsébet és László hét gyermekétől, akiket a család szegénysége miatt vettek állami gondozásba, ami jogellenes. A korláti közösség kiállt a család mellett, az önkormányzat pedig új házzal is segített a családnak, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő. A bíróság gyorsan ítéletet hozott, jogellenesnek minősítve a kiemelést, így október végétől újra együtt a család. Az édesanya azonban azóta is fél, hogy ha megint anyagi gondjaik lennének, újra elvehetik a gyerekeket, hiába tiltja ezt törvény.

A magánélethez való jog része, hogy magunk válasszuk meg szülésünk körülményeit – ezt éppen tíz éve mondta ki az Emberi Jogok Európai Bírósága, miután egy édesanya úgy döntött, beperli a magyar államot.

Égető kérdés, hogy milyen egészségügyi ellátáshoz juthatnak azok, akik karanténban vannak koronavírus-fertőzés miatt, és olyan egészségügyi problémájuk van, ami nem tűr halasztást, de nem a koronavírussal kapcsolatos. Összegyűjtöttük a tudnivalókat.

Tompa Andrea mutatja be a Partizán elszánt csapatát, akiknek minőségi közéleti tartalmakat kínáló YouTube-csatornája egyre inkább halad afelé, hogy hiánypótló online televízióvá váljon. Szavazz, hogy ki legyen a TASZ közönségdíjasa!

Nyáry Luca mutatja be a Fridays for Future magyarországi szervezőit, akik azért lépnek fel, hogy mindenkiben tudatosítsák a bolygónkat és a jövőnket fenyegető veszélyt. Szavazz, hogy ki legyen a TASZ közönségdíjasa!

Péterfy Gergely mutatja be Kunetz Zsombort, aki bátran megtörte a hallgatást, és nyíltan beszélt az egészségügyi rendszer visszásságairól. Szavazz, hogy ki legyen a TASZ közönségdíjasa!

A hátrányos helyzetű, állami gondozásban élő gyerekeknek marad a rémisztő állapotú gyermekvédelmi rendszer, ha az egyedülálló felnőttek nem fogadhatnak örökbe gyereket.

Al Ghaoui Hesna mutatja be Kovácsné dr. Nagy Emesét, aki egy olyan iskolát igazgat, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek sikerrel tanulnak együtt szerencsésebb sorsú társaikkal. Szavazz, hogy ki legyen a TASZ közönségdíjasa!

Kemény Zsófi mutatja be L. László Jánost, aki közösségi terjesztésű lapot működtet évek óta, hogy a fontos hírek azokhoz is eljussanak, akik egyébként csak állami forrásból tájékozódhatnának.

Karafiáth Orsolya mutatja be Lakatos Attila Jánost, aki állami gondozásban felnőve, romaként jutott be az egyetemre, és nem hagyja szó nélkül a kirekesztő hatósági intézkedéseket, amelyek származása miatt érik. Szavazz, hogy ki legyen a TASZ közönségdíjasa!

Seres Lili Hanna mutatja be Benkő Balázst, aki nem tudta tétlenül nézni, hogy egy pécsi hajléktalan férfi elveszíti viskóját. Szavazz, hogy ki legyen a TASZ közönségdíjasa!

Nemes Anna mutatja be Orosz Bernadettet, aki az egész társadalmat szembesíti a családon belüli erőszak problémájával és egyesületet is alapított a bántalmazott emberekért. Szavazz, hogy ki legyen a TASZ közönségdíjasa!

Háy János mutatja be Tasi Rolandot, aki favágóként mozgalommá szervezte a fák védelmét, értékes fák elpusztítása ellen lép fel. Szavazz, hogy ki legyen a TASZ közönségdíjasa!

Most annak vagyunk tanúi, hogy a hatalom korábban sosem látott egyértelműséggel fedi fel valódi természetét.

Sára felelősségtudatán múlt, hogy senkit nem tett ki veszélynek.

Krisztina és tízéves lánya, Pálma egy 19 négyzetméteres zugban éltek együtt idén januárig, amikor a gyámhatóság váratlanul elvitte a kislányt. Az anya hiába oldotta meg a problémák nagy részét, mégsem kapja vissza a gyerekét.

Van, akit rendőrök vegzálnak, hogy betartja-e a karantént, amiről nem is kapott határozatot. Vannak szülők, akik választhatnak, hogy igazolatlan hiányzásnak teszik ki a gyereküket, vagy olyan közegbe engedik, ahol igazoltan megjelent a vírus. Van, aki 8 napja várja, hogy kijöjjenek hozzá tesztelni.

Választás előtt különösen jól jön, ha visszanézhető, hogy melyik képviselő hogyan döntött, mit képviselt a korábbi ügyekben. A penci ülésteremben viszont nem látták szívesen a kamerát és azt is korlátozni akarták, hogy egy helyi polgár meddig teheti közzé az ülésekről készült saját felvételeit.

Ügyfelünket próbára bocsátották, mert egy barátjával közösen szívott, de a kábítószer-kereskedelem stigmája egész életében rajta marad.

Alig telik el hónap úgy, hogy ne keresnének meg bennünket szegénységben élő családok, mert elvették tőlük a gyerekeiket. De a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Korláton történteken mi is meglepődtünk.

Radnóti Ákos érzékeny a kritikára, pedig közszereplőként tűrnie kellene.

Emberek ezreinek jelent súlyos jogfosztottságot a gondnokság intézménye Magyarországon. Sajnos túl gyakran találkozunk olyan ügyekkel, amikor az orvosok és a bíróságok is úgy gondolják, hogy akkor tesznek jót egy fogyatékossággal vagy pszichiátriai betegséggel élő, de önellátásra képes, belátási képességének birtokában lévő emberrel, ha elveszik tőle a jogot, hogy a saját életéről maga döntsön.

A szülőt alkalmatlannak minősítik, a gyerekotthon széttárja kezeit.

A koronavírus miatt kihirdetett rendkívüli jogrend alatt meghozott szabályok és intézkedések sokszor a legkevésbé sem voltak átláthatók és egyértelműek – több mint kétezer alkalommal kértetek tőlünk jogsegélyt és 240 000-szer nyitottátok meg folyamatosan frissített tájékoztató oldalunkat, ahol megválaszoltuk a leggyakrabban felmerülő kérdéseket. A rendkívüli jogrend ugyan véget ért, de mi nem pihenünk, mert az élet nem tért vissza a járvány előtt megszokott rendbe.

Te is jobban odafigyelsz arra, hogy a járványhelyzet kezdete óta jó alaposan, többször moss kezet naponta? Nem csoda, hiszen folyamatosan ezt halljuk március óta a hatóságoktól. Azzal azonban nem foglalkoztak a veszélyhelyzetben sem, hogy a kistelepüléseken, mélyszegénységben élő emberek sokszor el vannak zárva még a víztől is. A hazai intézményes kirekesztés egy különösen súlyos példája, amikor még a tiszta víztől is megfosztják a szegénységben élő családokat.

Az iskolában nincs helye az erőszaknak – a gyerekeket és a pedagógusokat egyaránt meg kell védeni. Szakértő segítség helyett azonban bilinccsel és gumibottal felszerelt rendészek kényszerítenék ki a fegyelmet a kormány elképzelése szerint. Ezzel a javaslattal egyetlen elfogadható dolgot lehet tenni: vissza kell vonni.

Ferenc újra maga dönthet az életéről – három évig küzdött ezért a segítségünkkel, mire kimondta a Kúria, hogy nem lehet valakit gondnokság alá helyezni arra alapozva, hogy a jövőben esetleg nem veszi majd be a gyógyszereit.

„Hiába fogtuk el azonnal az elkövetőket, ez nem adja vissza az életüket. Tegnap tüntetés volt ezzel kapcsolatban” – ennyivel intézte el Orbán Viktor pénteki rádiószózatában azt a megmozdulást, amit a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom hirdetett meg és több szélsőséges szervezet – pl. a Legio Hungaria – is csatlakozott hozzá.

A rossz szándékú rémhírterjesztők ellen a korábbi szabályokkal is fel lehetett volna lépni, az új szabályokat viszont alapvető jogaikat gyakorló állampolgárok ellen használták fel. A rémhírterjesztés miatti botrányos rendőri intézkedéseknek viszont az is a következménye lett, hogy a két előállított véleménye sokkal több emberhez eljutott, és arra is felhívta a figyelmet, hogy mit visz véghez a kormány a járványveszély leple alatt.

Épp az államnak lenne dolga azzal, hogy az önkormányzatok el tudják látni a védekezéssel összefüggő feladataikat. Az önkormányzatok kivéreztetésének nem pártok, hanem a választók látják kárát.

2 választás, 21 hónap, 3 munkatárs, 8 önkéntes, 571 e-mailes és 496 telefonos jogsegély, 18 vidéki képzés, 329 monitorozott választási döntés, 10 ügyben jogi képviselet és végül egy 69 oldalas jelentés. Ez a TASZ Választási Jogi Programjának rövid mérlege a 2019-es választásokhoz kapcsolódóan. A program tanulságai az „Egyenlők és egyenlőbbek” című jelentésünkben olvashatóak.

Nem veszélyes a társadalomra, hogy dudálással nyilvánították ki véleményüket a hétfő délutáni budapesti autós tüntetés résztvevői, mégis intézkedtek velük szemben a rendőrök. Szerintünk felelősségteljesen gyakorolták a véleménynyilvánításhoz való jogukat, ezért ajánlunk jogi segítséget számukra.

Az állami szervek csak arról beszélnek, amiről ők akarnak, az egészségügyi dolgozók félnek megszólalni, a kormány propagandistái pedig rendőrökkel vitetnék el az újságírókat.

Mindenki szeretne abban a tudatban élni, hogy ha ő vagy hozzátartozója egészségügyi ellátásra szorul, akkor hozzáértő kezekbe kerül, a szükséges kezelést haladéktalanul megkapja és csakis orvosszakmai szempontokon fog múlni, hogy mit tesznek az egészsége, vagy épp az élete megmentéséért.

Mit kell tudniuk a diákoknak és a tanároknak az idei érettségiről? Milyen szabályok változtak és mit tehetnek, ha nem akarják magukat kitenni a koronavírus fertőzés veszélyének? Minden, amit tudni érdemes, a kisokosunkban.

Április 16-án, éjszaka kiadták az érettségiről szóló kormányrendeletet, amelynek a lényegét már az aznapi kormányinfón is hallhattuk. Bár több mint százezer fiatal érintett, túl sok információt a rendelet sem közöl. Tudjuk, hogy főszabály az írásbeli vizsga és ügyelni fognak a járványügyi intézkedések betartására is, bár kétségtelenül nagy kockázattal jár ebben a helyzetben, ha 83 ezer fiatal indul útnak a vizsgákra. Számos kérdés azonban még mindig megválaszolatlan.

Azzal vádolták a baranyai faluban élő idős férfit, hogy bűnszövetkezet létrehozásán dolgozik, mert hat euróért rendelt egy csomag magot egy holland veteményboltból. Az igazságügyi botanikus szakértő egy 1966-os kiadású kézikönyvre alapozta véleményét.

Aki valós tényeket közöl, vagy a véleményét osztja meg, nem követ el bűncselekményt. Összegyűjtöttük, mire ügyelj akár a közösségi médiában, akár újságíróként.

Most, hogy a polgárok életét közvetlenül érintő döntéseket egyik napról a másikra, a Parlamentben még utólag sem megvitatható módon fogják meghozni, a szabadságot védő munkára minden korábbinál nagyobb szükség lesz.