Hankiss Ágnes halála után az Országgyűlés eseti bizottságának új tagot kell jelölnie a Médiatanácsba. Nyílt levélben fordultunk a bizottság tagjaihoz, ugyanis az állampolgárok kiegyensúlyozott tájékoztatása nagyban függ a Médiatanács tevékenységétől.
2018-ban az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség egy sajtótájékoztatón valótlanságokat állított a Menedék Egyesületről. Ezek terjesztésében a közmédia is részt vett: ennek jogellenességét mondta most ki a Kúria tanácsa.
Egyrészt azért, hogy a gyermekeim a legtöbb védelmet kapják, és a lehető legjobban felkészüljenek az önálló életre. Másrészt, nem akarok biankó csekket kiállítani sem a kormánynak, sem másnak. A TASZ ügyfelének írása.
Órákon át megbilincselve, egy rendőrautóban kellett várakoznia, és csaknem két napra – bármilyen bizonyíték nélkül – rendőrségi fogdába zárták ügyfelünket, aki egy szórakozóhelyről ment haza a 2018-as tüntetések idején. A bíróság most kimondta, hogy a jogsértő rendőri intézkedéssel megsértették ügyfelünk emberi méltóságát, ezért a rendőrségnek 400 ezer forint sérelemdíjat kell kifizetnie számára.
Nagyon hasonló ügyekben fordultak hozzánk jogsegélyért helyi aktivisták és polgárok: problémáik oka a népszavazási kezdeményezések ellehetetlenítése.
Dobri Lajos kemény nyilatkozatot tett a közgyűlési többséget adó ellenzéki politikusokról, de az őt képviselő TASZ és a bíróság szerint is a véleménynyilvánításhoz való jogával élt.
Petry Zsolt, Hrutka János és Lukács Viktor kirúgása messze nem ugyanarról szól, de mégis egymással mereven szemben álló táborokra osztotta a magyar közéletet. A munkáltatók vékony jégen táncolnak, ha a dolgozók véleménynyilvánítási szabadságának korlátozása árán akarják megvédeni saját jó hírnevüket.
Elterelő hadműveletet folytat a kormány ahelyett, hogy komolyan venné saját felelősségét és szembenézne a járványhelyzettel. A mélyszegénységben élő emberek érdekében tett javaslataink kiforgatása is ennek a hadműveletnek a része.
A kritika akkor értékes, ha felvállaljuk, és nem a várható következményektől függően változtatgatjuk, hogy épp mit ismerünk el belőle. A TASZ jogi segítségére azok a tudatos polgárok számíthatnak, akiket büszkén képviselt véleményük miatt ér hátrány.
Most annak vagyunk tanúi, hogy a hatalom korábban sosem látott egyértelműséggel fedi fel valódi természetét.
Választás előtt különösen jól jön, ha visszanézhető, hogy melyik képviselő hogyan döntött, mit képviselt a korábbi ügyekben. A penci ülésteremben viszont nem látták szívesen a kamerát és azt is korlátozni akarták, hogy egy helyi polgár meddig teheti közzé az ülésekről készült saját felvételeit.
Radnóti Ákos érzékeny a kritikára, pedig közszereplőként tűrnie kellene.
A rossz szándékú rémhírterjesztők ellen a korábbi szabályokkal is fel lehetett volna lépni, az új szabályokat viszont alapvető jogaikat gyakorló állampolgárok ellen használták fel. A rémhírterjesztés miatti botrányos rendőri intézkedéseknek viszont az is a következménye lett, hogy a két előállított véleménye sokkal több emberhez eljutott, és arra is felhívta a figyelmet, hogy mit visz véghez a kormány a járványveszély leple alatt.
2 választás, 21 hónap, 3 munkatárs, 8 önkéntes, 571 e-mailes és 496 telefonos jogsegély, 18 vidéki képzés, 329 monitorozott választási döntés, 10 ügyben jogi képviselet és végül egy 69 oldalas jelentés. Ez a TASZ Választási Jogi Programjának rövid mérlege a 2019-es választásokhoz kapcsolódóan. A program tanulságai az „Egyenlők és egyenlőbbek” című jelentésünkben olvashatóak.
Nem veszélyes a társadalomra, hogy dudálással nyilvánították ki véleményüket a hétfő délutáni budapesti autós tüntetés résztvevői, mégis intézkedtek velük szemben a rendőrök. Szerintünk felelősségteljesen gyakorolták a véleménynyilvánításhoz való jogukat, ezért ajánlunk jogi segítséget számukra.
Az állami szervek csak arról beszélnek, amiről ők akarnak, az egészségügyi dolgozók félnek megszólalni, a kormány propagandistái pedig rendőrökkel vitetnék el az újságírókat.
Aki valós tényeket közöl, vagy a véleményét osztja meg, nem követ el bűncselekményt. Összegyűjtöttük, mire ügyelj akár a közösségi médiában, akár újságíróként.
A Büntető törvénykönyvhöz is hozzányúlna a kormány törvényjavaslata, amelyet a koronavírus elleni védekezés jegyében nyújtottak be. A viták az elmúlt napokban leginkább arról szólnak, hogy a kabinet nyílt végű felhatalmazást kér magának a veszélyhelyzeti intézkedései fenntartására, de a rémhírterjesztés tényállásának módosításával a nyilvánosság kritikája alól is kibújna.
A napokban sokat hallhatunk a rémhírterjesztésről és a közveszéllyel fenyegetésről is. Ebben a tájékoztatóban elmagyarázzuk, hogy melyik fogalom mit jelent, és kitérünk arra is néhány példával, hogy a koronavírus miatti járványhelyzetben ki és hogyan követheti el ezeket a bűncselekményeket.
A koronavírus miatti veszélyhelyzetre hivatkozva egymaga fogadta el a város költségvetését Komló és Szekszárd polgármestere, átnyúlva a velük egyet nem értő képviselők feje fölött. A hírek szerint a katasztrófavédelmi szabályozás felhatalmazza a polgármestereket, hogy a képviselők nélkül döntsenek helyi ügyekben. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a települési vezetőknek a kormány irányítása szerint kell eljárniuk. Mit mond a szabályozás, és mi következik ebből a mindennapi életre nézve?
Mindannyiunk közös érdeke a járvány megfékezése, a betegségek megelőzése. A sajtóra és az államra is komoly felelősség hárul. Ezzel kapcsolatban is összeszedtük a legfontosabb jogi tudnivalókat.
Egyeseknek tíz percnyi postára adás és teljes díjmentesség, másoknak nyolc óra utazás és 150 ezer forint vonatjegy - az Alkotmánybíróság szerint rendben van a külföldön szavazó magyarok ilyen szintű megkülönböztetése.
Kreatív módon igyekszik megnehezíteni a kormány azoknak az újságíróknak a dolgát, akik meg szeretnék tudni, hogy pontosan mire fordítja az állam a közpénzeket. Ügyfelünk lényegében használhatatlan formában, hiányosan kapta meg Rogán Antal minisztériumától azokat a dokumentumokat, amelyekért pereskedett. Frissítés: A Miniszterelnöki Kabinetiroda álláspontja szerint minden iratot átadtak.
A jogsegélyszolgálatunkat többen megkeresték azzal, hogy lépjünk fel Niedermüller Péter fehér heteroszexuális férfiakra és nőkre tett kijelentésével szemben, mert az szerintük kirekesztés, rasszizmus.
Már rég tudnunk kellene, hogy a 2018-as országgyűlési választás előtt hányan szereztek magyarországi lakcím létesítésével jogot arra, hogy egyéni országgyűlési képviselőkre is szavazzanak. Tavaly novemberben másodfokon is megnyertük a Belügyminisztériummal (BM) szembeni pert, mégse kaptuk meg az adatokat.
Elképesztő ködösítéssel igyekszik a kormány összezavarni a közvéleményt azután, hogy több szerkesztőséget – köztük az egyik legolvasottabb online portál, a 24.hu stábját – nem engedtek be a csütörtöki „Orbáninfóra”. Miközben már az is rendhagyó alkalomnak számít, hogy a miniszterelnök - egy évben egyszer - egyáltalán kiáll a kormánytól független sajtó munkatársai elé, teljesen önkényesen dől el, hogy ki élhet ezzel a lehetőséggel és ki nem.