Hatalmas a káosz az iskolakezdés óta, és a TASZ ingyenes jogsegélyszolgálatára is számos kérdés érkezett a mobiltilalom gyakorlati részleteiről. Ezek közül válaszoljuk meg most a legfontosabbakat.
Mi változik? Lényegében semmi, csak a tanárok érezhetik azt, hogy még az eddigieknél is rövidebb pórázra fogják őket, egy újabb kérdésben igyekeznek korlátozni a mozgásterüket.
Szeptember elsejétől életbe lép az a rendelet, ami egyebek mellett korlátozza a mobiltelefonok használatát az iskolákban. A kormány ismét a tiltás eszközéhez nyúlt, de a szabályozás így is ad mozgásteret a pedagógusoknak, szülőknek, diákoknak.
Másfél évvel ezelőtt hat tanárt rúgtak ki a XVIII. kerületi Karinthy Frigyes Gimnáziumból azért, mert részt vettek a polgári engedetlenségben. Ők nem hagyták annyiban a dolgot és beperelték emiatt a tankerületet. Az ítélethirdetésre várva Horváth Brigitta és Rábai János mesélte el, hogyan élték meg az azóta eltelt időszakot.
Koczka István matektanár, egy egyházi fenntartású intézményben tanít. Önkéntesként regisztrált Ferenc pápa magyarországi látogatására, majd egy meglepő levelet kapott: nemzetbiztonsági kockázatot jelent ezért nem vehet részt az eseményen. Arra, hogy miért már nem kapott választ.
Nézd meg az oktatási mozgalomról szóló rövidfilmünket, amelyben résztvevő pedagógusok, civilek, diákok és szülők történetein keresztül ismerheted meg a demokratikus érdekérvényesítés lehetőségeit és kihívásait!
Magyarországon jelenleg csak kétharmados parlamenti többséggel lehet népszavazást kezdeményezni. Ezzel a népszavazás, mint demokratikus véleménynyilvánítási eszköz teljesen elvesztette a jelentőségét? Milyen más lehetőségekkel tudunk élni, ha szeretnénk érvényesíteni az érdekeinket?
A rendőrség szerint jogellenes volt a szeptember 15-i tüntetést követően a résztvevők Karmelitához vonulása, a fiatalok a rendőrsorfalat lökdösték és balesetveszélyt okoztak, ez indokolta a beavatkozást. Jogi megfigyelőink jelen voltak a Várban péntek este, így közvetlen tapasztalataink vannak arról, milyen hibákat vétett a rendőrség pénteken, és hogyan tájékoztatják félre a történtekről a közvéleményt.
Bár a státuszváltás csak januártól lép életbe, a törvény már szeptemberben érezteti a hatását. A státusztörvény nemcsak a pedagógusokra lesz hatással az új tanévben, hanem a diákokra és a szülőkre is. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A státusztörvény elfogadásával a kormány beismerte, hogy nem akar javítani a pedagógusok helyzetén és az oktatás színvonalán. Másfél évvel a pedagógustiltakozások kezdete után az érintettekkel közösen kidolgozott, átfogó oktatási reform helyett inkább törvénybe foglalták a rossz gyakorlatokat.
A szigorú szabályokat könnyen a tiltakozók elhallgattatására lehet használni, ezért fontos tudatosítani ezeket.
A Karmelitánál zajlott tüntetések kapcsán még azok közül is sokan a rendőrök oldalára álltak a tüntetőkkel szemben, akik egyébként szimpatizálnak a tiltakozókkal és követeléseikkel. Fontos, hogy a rendőrség csak azt teheti meg, amire a törvény felhatalmazza, ez igaz a kényszerítőeszközök bevetésére és a fellépés módjára is. Ahogy a rendőrség védekezésében felhívta rá a figyelmet, a könnygáz valóban nem válogat, válogatnia tehát a rendőröknek kellett volna a rendelkezésére álló eszközök között, amikor fel akarták oszlatni a tüntetést.
Szerdán a Miniszterelnökség épülete előtt a rendőrség aránytalanul és indokolatlanul vetett be könnygázt és tonfát a tiltakozó kiskorúak ellen. A tüntetésen végig jelen voltak jogi megfigyelőink, az előállított fiatalok mellett pedig egész éjjel ott volt az ügyvédünk.
Sztrájkolás miatt egyébként sem lehet senkit kirúgni, de most a Kúria megerősítette: még próbaidő alatt sem lehet valakit azért eltávolítani, mert a munkáltatónak nem tetszik a véleménye, ami akár csupán a sztrájkhoz való csatlakozás is lehet.
A pedagógustiltakozások kezdete óta több tanárt is kirúgtak, mert sztrájkolt vagy a polgári engedetlenség eszközével élt. De jogosak-e ezek az elbocsátások és mi vár azokra, akik folytatják a munkabeszüntetést?
A márciusban kezdődő országos pedagógustiltakozások a tanév kezdete óta új erőre kaptak. De miért a sztrájk a tanárok legfontosabb követelése, ha egyes tanárok most is sztrájkolnak? És miben más a polgári engedetlenség?
Országszerte tartanak megmozdulásokat, a közoktatás napjára időzítve pedig a tanárok sztrájkkal, polgári engedetlenséggel, a diákok pedig tüntetésekkel készülnek. Összeszedtük mit érdemes tudni a diákoknak.
Ügyfelünk kisfiát, a 6. osztályos Rolandot hiányzásai miatt több tantárgyból is osztályozóvizsgára kötelezte az iskola, pedig a tanév során elég jegyet szerzett. Bíróságra kellett mennie az anyának, hogy végre elismerjék a család igazát, de a történteket azóta sem heverték ki.
„Ezek legalább tudnak kormányozni” – rengetegszer halljuk ezt az érvet, amelynek hangoztatói valamiféle megkerülhetetlen szükségszerűségként tekintenek a regnáló kormány kizárólagos uralmára. A kormányzás azonban hosszú évek óta rendre azt jelenti szinte minden döntés során, hogy az érintetteket kész tények elé állítva, a fejük felett hoznak meg döntéseket, amiknek legfeljebb elszenvedői lehetnek – részesei semmiképpen. Így tud ez a hatalom kormányozni, és ezt látjuk a debreceni, pécsi és szegedi egyetemek erőltetett modellváltása kapcsán is: több ezren tiltakoznak ellene petícióban, de eldöntöttnek látszik, hogy ez lesz és kész, a döntésbe pedig nem vonták be az egyetemi polgárokat, oktatókat, doktoranduszokat, sem más munkatársakat. A bevonásukat nem lehet annyival letudni, hogy valamiféle tájékoztató anyagokkal traktálják, vagy tét nélküli egyeztetésekre hívják őket. A bevonásnak arra is ki kell terjednie, hogy lehetőség van nyilvános és komoly ellenvélemény kifejtésére az érintettek részéről, azt a közhatalom komolyan megfontolja és adekvát módon, nem lekezelően reagál rá.
A minisztériumnak időben kellett volna tájékoztatnia minden részletkérdésről az érintetteket – az nem járja, hogy egy éve még fel sem merült a modellváltás, ma pedig már dönteni kell róla. A tájékoztatásnak ki kellett volna térnie a változás mellett és ellene szóló érvekre is – igen, a változás várható veszteseit is meg kellett volna hallgatni. Ahelyett, hogy erőből lenyomják az egyetemek torkán a döntést, azt széles tömegek bevonásával, észérvekre alapozva kellett volna fontolóra venni, de ez nem is történhetett meg, hiszen egy ilyen mértékű és mélységű vitához legalább egy évre és sok száz, sőt sok ezer ember bevonására lett volna szükség.
Ami enélkül történik, az nem demokratikus.A demokratikus folyamatok mindig komoly vitákkal terheltek, de ezt nem lehet és nem is kell kikerülni.
A hatalom hozzáállásáról meggyőződhettünk a Színház- és Filmművészeti Egyetem átalakítása során. Ott azonban – talán a kisebb létszámú és a szervezetet magáénak érző egyetemi polgárságnak is köszönhetően – valódi társadalmi vita alakult ki már a folyamat elején. Tiltakozások, nyilvános megszólalások, egyeztető fórumok követték egymást. Az ellenállás talán sikertelen volt, de nem múlik el nyom nélkül.
A debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek esetében esély sem nyílt erre olyan mértékben, mint az SZFE-n láthattuk. Ennek több oka is lehet. Ezek nagyon nagy, több tízezres egyetemi polgársággal rendelkező intézmények, nehezebb bennük közösséget teremteni. Talán az érintett városok helyi politikai élete is nehezebben fogadja be az eltérő véleményeket. Ez nemcsak azt jelenti, hogy ne mernék az érintettek megfogalmazni a véleményüket, hanem azt is, hogy a kommunikációs tér nem ösztönöz a véleményalkotásra, a közügyekbe való beleszólásra.
Mi, civilek ez utóbbin szeretnénk, és tudunk is változtatni. 2020 nyara óta fokozott ütemben építjük ki Budapesten kívüli jogsegély-szolgálatunkat. Véletlen, hogy éppen az érintett városokban, Pécsen, Debrecenben és Szegeden vagyunk már személyesen elérhetők, de hiszünk abban, hogy a jogérvényesítésen keresztül a jogtudatosság mind több városban – és vonzáskörzetükben – erősödik, és néhány év múlva már olyan lesz a kommunikációs tér az ország nagy részében, amiben nem az a furcsa, ha valaki kiáll magáért és érvényesíti az érdekeit, hanem az, ha ezt nem teszi meg. Amiben az lesz a magától értetődő, hogy sokan szeretnének beleszólni, és bele is tudnak szólni a helyi közösséget érintő kérdésekbe, nem vonulnak ki a közügyek alakításából.
Ne legyen kétség bennünk: nemcsak azért alacsony a bevonódás az egyetemek átalakításával kapcsolatban, mert a változást erővel keresztülvivő minisztérium alig tett valamit érte, hanem azért is, mert a jelenlegi rendszer mindenkit arra késztet, hogy ne szóljon bele azokba az ügyekbe, amelyek őt és közösségét érintik.
A hazánkból már részben elüldözött Közép-Európai Egyetemen éppen tíz évvel ezelőtt, 2011. január 27-én adott elő a világhírű jogfilozófus, Ronald Dworkin. Előadása végén tanárát, Learned Hand bírót idézte, aki a II. világháború legrosszabb napjaiban, a Central Parkban összegyűlt tömeg előtt azt mondta: „Ha a szabadság szelleme kihal az emberek szívéből, akkor nincs az a törvény, nincs az a bíróság, és nincs az az alkotmány, mely visszahozná.” Dworkin ehhez azt tette hozzá, hogy a jog, a bíróságok és az alkotmány jelentik az oxigént, ami lehetővé teszi, hogy a szabadság tüze tovább lobogjon az emberek szívében. Ezt az oxigént akarjuk eljuttatni azokba a közösségekbe, melyek tagjai meg vannak fosztva a közügyekbe való beleszólástól.
Lehet, hogy az egyetemek privatizációja most demokratikus vita nélkül történik meg, de nem szükségszerű, hogy Magyarország örökre olyan hely maradjon, ahol nincsenek ilyen viták.(Kiemelt fotó: TASZ / Pivarnyik Balázs)
Al Ghaoui Hesna mutatja be Kovácsné dr. Nagy Emesét, aki egy olyan iskolát igazgat, ahol a hátrányos helyzetű gyerekek sikerrel tanulnak együtt szerencsésebb sorsú társaikkal. Szavazz, hogy ki legyen a TASZ közönségdíjasa!
Az iskolában nincs helye az erőszaknak – a gyerekeket és a pedagógusokat egyaránt meg kell védeni. Szakértő segítség helyett azonban bilinccsel és gumibottal felszerelt rendészek kényszerítenék ki a fegyelmet a kormány elképzelése szerint. Ezzel a javaslattal egyetlen elfogadható dolgot lehet tenni: vissza kell vonni.
Mit kell tudniuk a diákoknak és a tanároknak az idei érettségiről? Milyen szabályok változtak és mit tehetnek, ha nem akarják magukat kitenni a koronavírus fertőzés veszélyének? Minden, amit tudni érdemes, a kisokosunkban.
Április 16-án, éjszaka kiadták az érettségiről szóló kormányrendeletet, amelynek a lényegét már az aznapi kormányinfón is hallhattuk. Bár több mint százezer fiatal érintett, túl sok információt a rendelet sem közöl. Tudjuk, hogy főszabály az írásbeli vizsga és ügyelni fognak a járványügyi intézkedések betartására is, bár kétségtelenül nagy kockázattal jár ebben a helyzetben, ha 83 ezer fiatal indul útnak a vizsgákra. Számos kérdés azonban még mindig megválaszolatlan.
Az iskolabezárás elrendelése, amit pénteken késő este jelentett be a miniszterelnök, felelős lépés a koronavírus terjedésének megállítására. Ám az oktatás az ország legnagyobb ellátórendszere, és a bezárása rengeteg megoldandó problémát okoz. Az eddig bejelentett intézkedések önmagukban teljesíthetetlenek, és ha nem kezelik haladéktalanul a problémákat, félő, hogy az iskolabezárás nem hozza meg a gyakorlatban a kívánt eredményt. Összeszedtük, hogy melyek azok az égető kérdések, amelyekre másfél nappal a zárlat élesedése előtt, szombat délután még nincs válasz.
Végre megjelent az a kormányrendelet, ami meghatározza, hogyan lehet felmentést kérni a hatéves kortól kötelező iskoláztatás alól. Ebben a bejegyzésben értelmezzük a rendeletet és praktikus tanácsokat is adunk, hogy mit érdemes tennie annak, aki szeretné még egy évig óvodában tartani a gyerekét. Útmutatónkat december 12-én és január 8-án frissítettük!
Szürreális helyzeteket teremt, hogy az új szabályozás értelmében iskolába kell menniük azoknak a gyerekeknek, akik jövő augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket. Mi van azokkal, akik ötévesen járnak középső csoportba, és úgy fogják elérni a hatéves kort, hogy nem voltak nagycsoportosok?
November van, és még mindig nem tudni pontosan, hogy az új szabályok szerint hogyan lehet majd elérni, hogy a 6 éves gyereknek ne legyen kötelező automatikusan iskolába mennie jövő szeptemberben. A szabályokat még meg sem alkották, az államtitkár épp csak megüzente őket. Amit eddig tudunk, az egyáltalán nem biztató. Mindenkinek azt javasoljuk, aki még egy év ovit szeretne a gyerekének, hogy cselekedjen most és kérje a szakértői bizottság állásfoglalását, hogy megússza a bizonytalan kimenetelű vesszőfutást a hatósággal!
Egyáltalán nem hajlandó véleményezni a gyerekeket az a szakértői bizottság, amelynek döntésével a hatéves kort elérő gyerekek egy évig még az óvodában maradhatnának – jelezte nekünk egy óvodavezető.
Óvodába járni akár egy nagy és vidám kaland is lehetne, az állam azonban feltétlenül ragaszkodik hozzá, hogy inkább kényszer legyen. Tetézi a bajt, ha még azokat a szabályokat sem tartják be, amik a szülők maradék szabadságát biztosítják. Van például olyan település, ahol a jegyző egyszerűen nem hoz döntést a szülők kérelméről, akik szeretnék gyermeküket felmentetni az óvodába járás alól. Mit lehet ilyenkor tenni?
A véleménynyilvánítás joga a tanulókat is megilleti: összegyűjtöttük, mire kell figyelni, ha tanítási időben tiltakoznak.
Ma megszűnik a maradék szabadság is a közoktatásban. Elfogadták azt a köznevelési törvénycsomagot, amivel te is rosszul fogsz járni, ha csak egy kicsit is érdekel, ki, mit és hogyan tanít a gyerekednek az iskolában. Hogy kellően cinikus legyen: mindezt azokra a gyerekekre hivatkozva találta ki a kormány, akik épp a kormány nemtörődömsége miatt kerültek kilátástalan helyzetbe. Megszűnő magántanulóság, lehetetlen helyzetbe hozott alternatív iskolák, kézivezérelt igazgatók: most átnézzük, pontosan mi is változik az új törvénnyel. A mai nap a haragé és a felháborodásé, de lehet és kell is tenni az új szabályok ellen.
Fontos, hogy a tanárok jól ismerjék a gyermekek jogait és ezt a tudást át is adják a diákjaiknak. Ezért a TASZ 2019-ben - egy közösségi gyűjtésnek köszönhetően - több mint 40 iskolába viszi el a MONDO nevű jogtudatosító kártyajátékot. Az ember jogi oktatást nem lehet elég korán kezdeni, ezért workshopok keretében tanítjuk meg a pedagógusoknak, hogy hogyan tudják beépíteni a MONDO-t a mindennapi gyakorlatukba. Bízunk benne, hogy a tanárok hasznos eszköznek találják a MONDO-t, és bátor gyermekeket nevelnek, akik tisztában vannak a jogaikkal, és ha kell, fel is szólalnak azok védelmében.
Miért és hogyan hoznak létre mesterségesen homogén közösségeket az oktatásban, és milyen előnyei származnának az egyénnek és a közösségnek abból, ha a kisebbségi vagy sajátos nevelési igényű gyerekek többségi társaikkal együtt tanulnának? Léteznek-e olyan esetek, melyekben indokolt a sajátos nevelési igényű gyerekek többségtől elkülönítve történő oktatása? A fenti kérdések körbejárásában voltak segítségünkre meghívott szakértőink a harmadik Megafon-est alkalmával.
Az RTL Klub tegnapi híre szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal körüzenetben korlátozta a nyilatkozást azután, hogy kiderült, hogy egy komáromi iskolában szégyenfalra tűzik a „renitens” diákok nevét. Már többször elismételtük, de sajnos ezúttal is aktuális: nem, egyetlen iskola, kórház, intézményfenntartó vagy igazgató sem tilthatja meg általánosságban a nyilatkozást. Nézzük, mit tehet a nyilatkozni vágyó közalkalmazott! Posztunkban jogi túlélőkészlet is található!
Kiabálás és röpködő papi pofonok, erőszakkal és kirúgással fenyegetőzés, kötelező misék és körmenetek hétvégén és az ünnepek alatt, megfélemlített és tehetetlen tanári kar. Így festette le számunkra egy kétségbeesett szülő egy Bács-Kiskun megyei általános iskola mindennapjait, mióta pár éve egyházi fenntartás alá került. A súlyos jogsértéseket nem kell elfogadni, tehetünk ellenük!
A poszt könnyen érthető verzióját ide kattintva érheted el.Képzeld el, hogy van egy sugárzó tekintetű, kedves és kitartó gyermeked, akit nagyon szeretsz. Képzeld el, hogy kisgyermeked súlyos-halmozott fogyatékossággal él: nem tud beszélni, járni, értelmileg akadályozott. Szeretnéd, hogy más gyerekekhez hasonlóan iskolába járjon, tanuljon, fejlődjön. De nincs iskola, nincs férőhely...
Manapság ritka sikerrel juttatták érvényre akaratukat a szülők az iskolában: az elmúlt hetekben számos iskola a szülők összefogásának köszönhetően nem került egyházi fenntartásba. Elsősorban budapesti sikerekről olvasni: a Deák Diák iskolát átvenni kívánó egyház a szülők zajos tiltakozását követve magától visszavonta az iskola átvételére irányuló szándékát. Zuglóban és Józsefvárosban az egyház kitartott, azonban a szülők szavazáson utasították el a fenntartóváltást a Városligeti Általános Iskolában és a Vajda Péter Ének-zenei Általános és Sportiskolában, az előbbi intézményben 627:3 arányban. Mi továbbra is kiállunk a szülők, tanulók tájékoztatása, döntési joga mellett.
A köztársasági elnök aláírta a felsőoktatási törvény rohamléptekben elfogadott, kizárólag a CEU-t ellehetetlenítő módosítását – annak ellenére, hogy a módosítás alkotmányellenességéről páratlan szakmai egység alakult. A köztársasági elnök a TASZ álláspontja szerint is nyilvánvaló alkotmányellenességet hagyott figyelmen kívül, és ezzel maga is elmulasztott eleget tenni alkotmányos kötelezettségének.
Szilvi egy autizmussal élő kislány édesanyja, akit állapotával járó időnkénti indulati kitörései miatt szeretetteljesen az ő Zivatarlánykájának nevez. Zivatarlányka, mint a legtöbb óvodás, nagy izgalommal várta az iskolakezdést: volt szép új táskája, gondosan bekötött füzetei és sok lelkesedése. A gyermek első osztályban ügyesen meg is tanult írni, olvasni, számolni. Köszönhetően részben annak, hogy megkapta a számára szakértői bizottság által előírt heti nyolc óra fejlesztést. De a reményteljes időszakot hamar kiábrándulás követte, a kötelező integráció rémálommá vált.A következő évben ugyanis az iskola fenntartását átvette a KLIK, akik nem fizették tovább azt a gyógypedagógust, aki eddig sikeresen dolgozott a kislánnyal. Türelmet kértek az átalakításokhoz, türelmet kértek az utazó gyógypedagógus megérkezéséhez, türelmet, mindig csak türelmet. Azonban, miután Zivatarlányka fél évig semmilyen fejlesztést nem kapott, állapota rohamosan hanyatlani kezdett, a külvilággal való kapcsolata után önmagát is elveszítette.“A pszichiátrián úgy tettem le a kezemből, mint egy zsákot. A karjaim véresre voltak harapva és zokogtam” - emlékszik vissza a történtekre Szilvi. A gyermek gyógyszereket kapott, melyeket a tanév végéig szednie kellett. Míg osztálytársai a nyári szünidő önfeledtségét élvezték, Zivatarlányka a gyógyszerek elhagyásán dolgozott.Szilviék története sajnos korántsem egyedi. Magyarországon a 2015/2016-os tanévben az általános iskolások 7,2%-a sajátos nevelési igényű tanulóként végezte az iskolát, több mint 53 000 diákról van szó. Sokuk családjának mindennapos élettapasztalata az előírt fejlesztésekért való küzdelem, a felháborodás és a tehetetlenség érzésének váltakozó körei.Ha sajátos nevelési igényű gyermeked van, új életstratégiát kell kialakítanod. Az állandó készenlét, a folyamatos utánjárás az életed mindennapi részévé válik. A rendszer nem a barátod, még ha találkozol is benne jó szándékú szereplőkkel. Küzdesz a méltó egészségügyi ellátásért, a gyermeked iskolába kerüléséért, az előírt fejlesztő foglalkozásokért. Mindig azt mondják, várni kell, de Te pontosan tudod, hogy nincs időtök várni…Ha Te is ilyen szülő vagy, egy dolog biztosan létezik, ami segít elviselni ezeket a terheket: a hasonló helyzetben lévő emberektől érkező támogatás. A Csak Együtt Van Esély (CSEVE) csoportot SNI gyermekek szülei hozták létre azzal a céllal, hogy segítsék egymást és az összefogás erejével érvényesítsék gyermekeik jogait. Mára zárt csoportjuk közel ezer főt számlál.Írásunkban a CSEVE csoport segítségével gyűjtöttünk össze tippeket arra vonatkozóan, hogy mit tegyél, ha a gyermeked nem kapja meg a számára szakértői bizottság által előírt fejlesztéseket. Ne felejtsd: gyermekednek az előírt fejlesztés a tanév első napjától jár egészen addig, amíg erről a szakértői bizottság máshogy nem rendelkezik.
A Kormány terve a közoktatás kiszervezése az egyházaknak egyre növekvő mértékben.A világnézetileg semleges oktatás biztosítása az állam kötelessége.Szülőként Te is tehetsz érte: mindig a szülők döntése is, hogy egy iskola egyházi fenntartásba kerül-e.Ha nem tetszik, hogy egyházi kézbe kerül az iskola, szervezkedj: lehet, hogy más szülőknek, tanulóknak sem tetszik, együtt pedig ti dönthettek! Ebben segít új 1x1-ünk.
Ha súlyosan, halmozottan fogyatékos a kisfiad, az iskolaév első napja csalódást okozhat neked.A szomszéd fia csinos mellénykében vágtat az évnyitóra, de előttetek talán bezárják a gyógypedagógiai iskolákat is.Vannak, akiknek sikerül, és vannak, akik kimaradnak. Sokan eltévedtek már ebben a labirintusban.De itt van 5 módszer, ami sikeressé tehet téged az iskola-keresés során.
A közelmúltban elindult tiltakozások az oktatásügy jelentős részét érintették, és a vitákban, követelésekben több érintett csoport is hangot adott véleményének: megszólaltak pedagógusok, szakszervezetek, iskolai közösségek, diákok és szülők, szimpatizáló állampolgárok is. A tiltakozáshoz februárban egy több száz, autista vagy más fogyatékos gyereket nevelő szülő is csatlakozott. Petícióban tettek közzé követeléseket, amelyek javarészt a családok életét, illetve a gyerekek oktatáshoz való jogát érintik.
A TASZ javaslatára az OFI módosította az érettségi minta-feladatsorokat: az Alaptörvényhez való hűség közbelépésünkre már nem értékelhető az új magyar érettségin.
Judit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen pszichológiai tudományokban doktori (PhD) fokozatot szerzett, így döntött az egyetem Doktori Tanácsa. Mégsem vehette át a doktori fokozat megszerzését igazoló oklevelét, mert az egyetemi doktori szabályzata szerinti esküt lelkiismereti okból nem tette le.
„Van egy álmom: négy kicsi gyermekem egy napon olyan országban fog élni, ahol nem a bőrük színe, hanem a jellemük alapján fogják megítélni őket.” - Martin Luther King beszédének 50. évfordulója kapcsán a 444.hu hírportál azt vizsgálta, milyen napjainkban fekete bőrű amerikaiként élni az Egyesült Államokban. Mi pedig arra vállalkoztunk, hogy nemzetközi és hazai kutatások, tanulmányok eredményei és statisztikai adatok segítségével megmutassuk, milyen a roma emberek élete napjainkban Magyarországon.
A súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek a magyar közoktatás páriái. Tankötelezettségük ellenére nem járhatnak iskolába. A magyar közoktatás immár két évtizede képtelen megoldani e mintegy háromezer gyerek iskoláztatását. A TASZ azon dolgozik, hogy az érintett gyerekek és családok jogvédelmet kapjanak.