Idén a kampány február 12-től a szavazás napjáig tart. A kampány során a politikusok többet engedhetnek meg maguknak, miközben olyan szabályokat is be kell tartaniuk, amiket kampányidőszakon kívül nem. Összeszedtük, hogy mit jelent mindez a gyakorlatban, és hogyan léphetsz fel jogsértő kampány ellen.

A szülők biztonságos és bérkiesés nélküli otthonmaradása továbbra sincs biztosítva, pedig a gyerekek gyakori karanténba kényszerülése hatalmas probléma a családoknak. Felszólítottuk az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy bővítse a keresőképtelenséggel kapcsolatos szabályzatot, ám szerintük erre nincsen nyomós indok. Arra biztatunk minden érintett szülőt, hogy gyakoroljunk nyomást közösen a minisztériumra a változásért!

A 2022-es országgyűlési választást és a vele egy napon tartott népszavazást nemcsak különleges jogrendben, hanem járványhelyzetben is rendezik, amire korábban nem volt példa Magyarországon. Fontos lenne, hogy az állam felkészüljön az ebből fakadó nehézségekre, és mindenki le tudja adni a szavazatát akkor is, ha karanténban van, vagy olyan országban akar szavazni, ahol szigorúbb járványügyi szabályok vannak érvényben.

Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere a közösségi médiában számolt be arról, hogy felfegyverzett mezőörökkel évek óta illegális határátlépőkre vadászik az erdőben. Közérdekű bejelentésünk nyomán az illetékes állami szervek jelenleg is vizsgálják Toroczkaiék akcióját, és szabálysértési eljárás indult a mezőörök ellen. Közben kiderült, hogy a kormány jelentős összeggel támogatja a mezőöröket, ami annak beismerése, hogy nem akarja vagy nem tudja a határvédelmi feladatokat jogszerű keretek között ellátni.

Sajtótájékoztatót tartott az adatvédelmi hatóság vezetője a Pegasus-ügyben: jelentése újabb bizonyítéka annak, hogy az adatvédelmi hatóság nem látja el az alapvető funkcióit és képtelen arra, hogy fellépjen a jogsértő megfigyelések ellen.

A titkosszolgálati megfigyelések magyar szabályozása rendszerszinten sérti az alapvető jogokat, ami a Pegasus-ügy kapcsán is bebizonyosodott. Hat érintett képviseletében eljárásokat kezdeményeztünk Magyarországon, az Európai Bizottság és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt, valamint Izraelben.

2021-ben hozzájutottunk néhány videóhoz, amelyen egy értelmi sérült férfit bántalmaznak egy dél-alföldi tömegintézményben. Fellépésünkre a bántalmazó dolgozót azonnal kirúgták és feljelentést tettek ellene. Azonban hiába ajánlottunk ügyvédet az áldozat törvényes képviselőjének, a gyámhivatal megakadályozta, hogy a kiszolgáltatott férfi érdemi segítséget kapjon.

A Jenő. A neve a szinonimája lett a bátor kiállásnak, a valódi egyenlőségért, a minden ember szabadságáért folyó kérlelhetetlen munkának.

A Nemzeti Választási Bizottság átengedte, a Kúria felülvizsgálta, az Országgyűlés elrendelte, a köztársasági elnök pedig kitűzte – ezt a gördülékeny utat járta be a kormány öt homofób kérdése nyár óta. Egy kivétellel mindegyik kérdés átment a szűrőkön, azonban a Kúria döntéseit – mint bármelyik alapjogsértő bírói döntést – egyéni panaszra még megsemmisítheti az Alkotmánybíróság.

Egyetlen gyerek megbetegedése elég, hogy az egész osztály karanténba kényszerüljön, a felügyeletet pedig kizárólag a szülő biztosíthatja. A szülők biztonságos és bérkiesés nélkül otthonmaradása jelenleg egyáltalán nincs biztosítva. Felszólítottuk az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy sürgősen lépjen az ügyben.

Újabb fordulójához közeledik a Menedék Egyesület és a közmédia ügye, miután korábban a Kúria megállapította, hogy nem terjeszthetnek kritikátlanul hazugságot társadalmi szervezetről.A közmédia most azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy tegye lehetővé a hazugságok következmények nélküli terjesztését.

Meg lehet ismerni valakit 12 perc alatt? Meg lehet változtatni valaki meggyőződését 12 perc alatt? A második kérdésre minden bizonnyal nem a válasz, de az olyan történetekkel, mint amelyet most bemutatunk, el lehet kezdeni a beszélgetést. Rövidfilmajánló a két ünnep közöttre.

2017 karácsonyán indítottunk pert hat édesanya és fogyatékossággal élő gyerekeik képviseletében a felelős állami szervek ellen, hogy biztosítsák végre a megfelelő lakhatást a fiataloknak. Négy év pereskedés után olyan ítélet született, ami erőt ad a folytatáshoz. Videó.

Mit a teendő, ha az ünnepek alatt kiderül, hogy nagyon mást gondolsz valami számodra fontos kérdésről, mint a szeretteid? Wertán Sára, a Beszélgess jól alapítója segítségével összeszedtük, hogyan tudod karácsonykor is képviselni: több köt össze, mint ami elválaszt!

Alaptörvényt sértő kérdés az Alaptörvény alapján nem bocsátható népszavazásra – legalábbis ez volt a helyzet mostanáig. Az Alkotmánybíróság pénteki döntése alapján már ez sem jelent gondot, így elgördült az akadály a homofób népszavazás ötödik kérdése elől.

Jogerősen pert nyertünk, mégsem adja ki a Nemzeti Népegészségügyi Központ a részletes járványadatokat – sőt elképzelhető, hogy tovább fogja húzni a pert az adófizetők pénzén. A közérdekű adatoknak ez a szisztematikus és szándékos eltitkolása elérheti a bűncselekmény szintjét.

Ügyfelünk kisfiát, a 6. osztályos Rolandot hiányzásai miatt több tantárgyból is osztályozóvizsgára kötelezte az iskola, pedig a tanév során elég jegyet szerzett. Bíróságra kellett mennie az anyának, hogy végre elismerjék a család igazát, de a történteket azóta sem heverték ki.

A kormány nevében közzétett Vakcinainfóban Győrfi Pál azt állította: „kutatások igazolják, hogy Magyarországon a beoltottak kevesebb mint 1%-a betegszik meg”. Szerettünk volna hozzáférni ezekhez a kutatásokhoz.

A példa, amelyből Magyarország is tanulhatna, azt mutatja meg, hogy a felelős politikusok nem ideológiai alapon ítélik meg a tudományos bizonyítékokat.

2021 eleje óta próbáltuk megszerezni az oltási tervet: hat különböző kormányzati szervhez adtunk be adatigénylést, és indítottunk ellenük pert. Összeszedtük, hogy milyen abszurd érvelésekkel találkoztunk a perek során, mire végül megtört a jég.

A koronavírus-járvány második és harmadik hullámában rengeteg jogsegélykérő fordult hozzánk azzal, hogy nem tudja, mi történik kórházban fekvő szerettével. November közepére a kórházak ismét annyira leterheltté váltak, hogy a kapcsolattartás biztosítására sokszor nem jut erőforrás.

Semjén Zsolt benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amellyel az Országgyűlés felhatalmazást adna a kormánynak a veszélyhelyzet alatt hozott, alapjogokat korlátozó kormányrendeletek meghosszabbítására. Ez lehetővé tenné, hogy akár 2022 júniusáig együtt kelljen élnünk a korlátozásokkal, azaz lehet, hogy a választásokig visszatér a tüntetéstilalom.

Évente ezer gyerek hiába várja, hogy családba kerülhessen, a kormány mégis tovább nehezítette az örökbefogadást. A gyermekvédelmi világnap kapcsán olyan történeteket gyűjtöttünk össze, amelyek megmutatják, mennyire más sors vár azokra, akik szerető családra lelnek, és azokra, akik benne ragadnak a rendszerben.

Sikerült megtörnünk a jeget a kormány következetes titkolózásában és mellébeszélésében: megszereztük az oltási tervet – vagy legalábbis az eddigi legteljesebb dokumentumot az oltás folyamatáról.

Össztársadalmi érdek, hogy minél többen oltassák be magunkat, a mélyszegénységben élőkről mégis megfeledkezik a kormány.

Egymásnak ellentmondó helyzeteket szabályoznak a kormány védőoltásokról szóló rendeletei. Egyszerre nem lehet igaz, hogy teljes, mindenkire kiterjedő védőoltási kötelezettséget kell bevezetni – mint az állami szektorban –, és hogy szelektálni lehet a munkakörök között.

A megfigyeltek még mindig nem tudják közvetlenül bizonyítani, hogy a magyar állam figyelte meg őket Pegasussal, de az adatmegismerési perekben, akár az adatvédelmi hatóság jelenleg is zajló vizsgálatában egyre nehezebben háríthatják majd a titkosszolgálatok a nyilvánvalót. A tornyosuló bizonyítékok mind arra mutatnak, hogy illegálisan, tisztán politikai okokból figyeltek meg magyar állampolgárokat.

Miközben az állam látványosan hátat fordított több évtizednyi drogpolitikai eredménynek és levette a kezét a területről, a főváros újraszervezte a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot, hogy komplex megoldásokkal kezelje a drogkérdést.

Az Alkotmánybíróság nem foglalkozik azzal, hogy a kormány jogszerűen vezetett-e be felmondási tilalmat az egészségügyi dolgozók körében – szerintünk viszont nincs elfogadható indok arra, hogy szőnyeg alá söpörjék veszélyhelyzetben hozott, jogfosztó döntéseket.

Lehessen egy napon tartani országgyűlési választásokat és országos népszavazást – erről szól Volner János kedden benyújtott indítványa. A választások már belátható közelségben vannak, ilyenkor pedig mindig gyanús, hogy a szabályok módosítása pillanatnyi politikai érdeket szolgál.

Nem állam, de az biztos, hogy hatalma vetekszik az államokéval. Már csak ezért sem világos, hogy kinek áll jogában, és kinek van módja rá, hogy megregulázza.

Okos ország más kárán tanul – de a saját hibáinkból is jobb levonni a tanulságot, mint újra elkövetni őket. A TASZ ajánlásai a negyedik hullám kezdetén.

Még most sem kapta meg mindenki az oltást, akinek erre szüksége lenne, és valós tájékoztatás, hiteles információk hiányában, a teljesen felesleges regisztrációs kötelezettség mellett lehetetlen számukra vakcinához jutni.

Mindenkinek, aki abban a tudatban vesz részt az előválasztáson, hogy kitartanak az előre lefektetett szabályok mellett.

Mindegy, hogy az önkényeskedő Kövér László, vagy a hódmezővásárhelyi közgyűlés dönt róla, a képviselők büntetéssel fenyegetése annak áll útjába, hogy a közügyeket szabadon vitathassák meg a választókat képviselő politikusok.

Hónapok óta szabadon élünk, de mégis tele vagyunk félelemmel. Félünk az újabb lezárástól és attól, hogy nem marad, aki ellát bennünket – írja tömegintézményben élő mozgáskorlátozott ügyfelünk, aki eldöntötte, hogy tenni szeretne az intézetben élők méltatlan helyzete ellen.

Hatvan évvel ezelőtt az ENSZ egyezményben korlátozta a kannabisz előállítását és terjesztését. A kannabisz gyógyászati használata néhány, az ügyhöz bátrabban közelítő ország gyakorlatának és emberi jogi aktivisták áldozatos tevékenységének köszönhetően indult újra.

Hankiss Ágnes halála után az Országgyűlés eseti bizottságának új tagot kell jelölnie a Médiatanácsba. Nyílt levélben fordultunk a bizottság tagjaihoz, ugyanis az állampolgárok kiegyensúlyozott tájékoztatása nagyban függ a Médiatanács tevékenységétől.

Mint sok más embert, Britney Spears-t is arra hivatkozva helyezték gondnokság alá, hogy ne legyen védtelen, rossz mentális állapota miatt ne tudják mások megkárosítani, kisemmizni. Ám sokszor épp akkor válnak az emberek a leginkább kiszolgáltatottá, ha cselekvőképességüktől megfosztva gondnokság alá kerülnek. Erre Magyarországon is számtalan példát látni.

2018-ban az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség egy sajtótájékoztatón valótlanságokat állított a Menedék Egyesületről. Ezek terjesztésében a közmédia is részt vett: ennek jogellenességét mondta most ki a Kúria tanácsa.

Egyrészt azért, hogy a gyermekeim a legtöbb védelmet kapják, és a lehető legjobban felkészüljenek az önálló életre. Másrészt, nem akarok biankó csekket kiállítani sem a kormánynak, sem másnak. A TASZ ügyfelének írása.

Elkezdődött a tanév, hamarosan kiderül, hogy teljesül-e a kormány aljas szándéka – beszivárog-e a homofób propagandatörvény által keltett gyűlölet és kirekesztés a falak közé? Ez egyáltalán nem csak a tanárok és diákok ügye: óriási a felelősség a szülőkön és mindenkin, aki hisz az emberek egyenlő méltóságában.

Hiába működtek együtt a szülők a gyermekvédelmi szervekkel, a gyámhivatal mégis védelembe vette autista kislányukat, az okok közt a szorongásukat és a gyermek túlféltését is felemlegetve. A méltatlan és szakmaiatlan döntés visszavonását segítségünkkel érték el.

A TASZ már két évtizede foglalkozik a gyógyászati kannabisz ügyével, nem kérdés, hogy idővel Magyarországon is elérhetővé válik az orvosi felhasználás. Kérdés, hogy addig hány betegnek kell feleslegesen szenvednie.

VálaszTASZ honlapunk az előválasztás iránt érdeklődő, és az abban részt venni nem kívánó, más pártokat és jelölteket támogató választópolgároknak egyaránt kínál tudást és eszközöket a közéleti részvételre.

A kormány az Alaptörvényben korlátozta a közpénz fogalmát, hogy visszafogja az állami költések átláthatóságát. A gyakorlatban azonban így is ki lehet kényszeríteni a nyilvánosságot, mert az akarnok jogalkotás sem írhat felül magasabb jogelveket.

Az érintett szülők sokszor szembesülnek azzal, hogy hiába tudnának a gyerekeik együtt haladni a tanulásban a többiekkel, mégis szegregált iskolába irányítják őket, vagy magántanulói státuszt javasolnak számukra.

A kormánynak fontosabb az ideológiai harc, mint az emberek egészsége.

A testület az SZFE ügyével kapcsolatban arra jutott, hogy nem sérti az egyetemek és főiskolák autonómiáját, ha az új rendszerben kiszolgáltatják őket a miniszter által kinevezett kurátoroknak.

A klímaváltozáson túl itthon a kormányközeli körök beruházásai jelentenek súlyos terhet környezetünkre és tavainkra. Velük szemben csak az aktív, tudatos polgárokra számíthatunk, akik megpróbálják ezekre a folyamatokra felhívni a figyelmet, lassítani, megakasztani a pusztítást.